Transcript Társaságiadó-bevallás

Társaságiadó-bevallási nyomtatvány
jellemzői, buktatói, gyakorlati alkalmazása
Összeállította:
Kisgyörgy Ilona
Vállalkozások besorolása
Társaságiadó-bevallás


Az euróban meghatározott összegek forintra
történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti
évének
lezárásakor
érvényes
deviza
középárfolyamot kell alkalmazni.
(2011. dec. 31-én az MNB árfolyama 311,13
Ft/€.).)
Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet
megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által
megállapított
deviza
középárfolyamot
kell
alkalmazni.
Társaságiadó-bevallás

A Kk. tv. szerinti minősítéshez az irányadó
utolsó beszámoló – főszabályként – a
2010. évi
elfogadott
éves, vagy
egyszerűsített éves beszámolója alapján
határozza meg besorolását. A 2011-ben
újonnan alakult adózó a minősítést a
várható adatai (üzleti terve) alapján teszi
meg.
Társaságiadó-bevallás
A két éves szabály azt rögzíti, hogy ha egy
vállalkozás éves szinten túllépi a KK. tv. 3. §-ában
meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy
pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól,
akkor ennek eredményeként csak abban az
esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-,
kis- vagy mikro vállalkozáskénti minősítését, ha
két
egymást
követő
beszámolási
időszakban
túllépi az adott határértékeket vagy
elmarad azoktól
Társasági adó mértéke
Adómértéke:
500 millió forint adóalapig 10 %,
500 millió forint felett 19%
A jövedelem-(nyereség-)minimum
A jövedelem- (nyereség-) minimum
összegének meghatározásával számolni
kell!
 Amennyiben az adózó adóalapja, vagy az adózás
előtti eredménye közül a nagyobb érték nem éri
el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét,
akkor választása szerint adókötelezettségét vagy
a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján, vagy
a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap
szerint állapítja meg.

Társaságiadó-bevallás

Az az adózó, aki úgy dönt, hogy nem alkalmazza
a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján
történő adó megállapítást, hanem az általános
szabályok szerint számolja ki az adóalapját,
illetve az adót, az erről a döntéséről a
bevallásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény 91/A. §-a szerinti nyilatkozatot
köteles tenni.
Társaságiadó-bevallás

Ha az adózó nem választja a nyilatkozattételt, akkor a
jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kell kiszámolnia
a társasági adót.
Adóalap:
- adózás előtti eredmény, vagy
- adóalap közül a magasabb, vagy
- a„Korrigált bevétel” 2%-a
Társaságiadó-bevallás
+ Bevételek (a számviteli törvény szerint)
– Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint)
= ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból)
+ Növelő tételek
– Csökkentő tételek
= ADÓALAP
SZÁMÍTOTT ADÓ
– Kedvezmények
= FIZETENDŐ ADÓ
Adóalap-csökkentő tételek
1./ veszteség-elhatárolás:
A tao-törvény 17§-a szerint amennyiben
az adóalap bármely adóévben negatív,
ezzel az összeggel az adózó a következő
adóévekben
döntése
szerinti
megosztásban csökkentheti az adózás
előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív
adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás
elvének betartásával keletkezett.
Adóalap-csökkentő tételek

Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan
összegben vehető figyelembe az adózás
előtti eredmény csökkentéseként, hogy az
adóalap ne váljon negatívvá. Az elhatárolt
veszteségek levonásánál a korábbi
adóévekről áthozott veszteségeket kell
először figyelembe venni.
Adóalap-csökkentő tételek




A bevallás kitöltésekor minden esetben figyeljünk a
1029-03-01-es lap 1. sorának a.) oszlopára.
Ide kell írni az adóévet megelőzően keletkezett negatív
adóalapból a következő év(ek)re továbbvitt összeget.
Ez az összeg nem tartalmazhatja a b) rovatban szereplő,
az adóévi adóalap csökkentéseként már figyelembe vett
összeget.
Ezt tehát azoknak is ki kell tölteni, akik az idén is
veszteségesek, és a korábbi évekből áthozott
veszteséggel most nem csökkentik az adózás előtti
eredményt.
Adóalap-csökkentő tételek

A korábbi években keletkezett veszteségekre mindig az adott évi szabály az
irányadó.

2003-ig érvényes szabály szerint amennyiben az
adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az
adózó a következő öt adóévben döntése szerinti
megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.
Ez a rendelkezés az adókötelezettség keletkezésének
évét követő negyedik adóévben, és az azt követő
adóévekben keletkezett negatív adóalapra az
adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az
adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek
és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát.
Adóalap-csökkentő tételek
2004 és 2008 között amennyiben az adóalap bármely
adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő
adóévekben foglaltakat figyelembe véve csökkentheti az adózás
előtti eredményét.
 Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik
adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív
adóalapra az előbbi rendelkezés csak az adóhatóság
engedélye alapján alkalmazható, ha az adóévben az adózó
adózás előtti eredménye negatív, és ha
- az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek
és ráfordítások együttes
- értékének 50 százalékát, vagy
- az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt

Adóalap-csökkentő tételek

2009-től amennyiben az adóalap bármely
adóévben negatív, ezzel az összeggel az
adózó a következő adóévekben döntése
szerinti megosztásban csökkentheti az
adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a
negatív adóalap a rendeltetésszerű
joggyakorlás
elvének
betartásával
keletkezett.
A tárgyi eszközök és immateriális javak
értékcsökkenése
A Tao.-törvény a Számviteli törvényben
meghatározottakhoz
képest
másképpen
szabályozza
az
értékcsökkenés
rendszerét:
a
társasági adóalap meghatározása
során alkalmazható leírási kulcsokat
(%) állapít meg és rendel alkalmazni.
A terven felüli értékcsökkenés visszaírása
adóalap csökkentő tétel.
A tárgyi eszközök és immateriális javak
értékcsökkenése

1129-03-01/ 04. sorában kell szerepeltetni továbbá az
immateriális jószág, a tárgyi eszköz
- állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor,
(kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt
következett be, és teljesülnek a Tao. tv. 16. § (13)(15) bekezdéseiben előírt feltételek),
- forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz
számított nyilvántartási értékét, illetve annak a készletre
vett hulladékanyag,haszonanyag értékét meghaladó
részét, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az
adózó az Sztv. szerint az adózás előtti eredmény terhére
(költségként, ráfordításként) számolta el
A tárgyi eszközök és immateriális javak
értékcsökkenése

2006. január 1-jétől a 100 ezer forint egyedi
beszerzésű eszköz az Sztv. rendelkezéseivel azonosan
egy összegben is elszámolható.
Értékvesztés:
Kifizetés esetén csökkenti az adóalapot,de a számviteli
politikában rögzíteni kell!
Fejlesztési tartalék
- adózás előtti eredmény 50%, de maximum 500
millió
- 4 éven belül beruházásra kell fordítani,
(szellemi termék)
- 2008-ig képzettekre: 6 éves a felhasználás,
2009-től 4 év
- Lekötött tartalék képzés!
Nem teljesítés esetén kamatostul kell kifizetni
Kapott osztalék
Tekintettel arra, hogy az osztalékfizetés
csak az adózott eredmény terhére
történhet, – a kétszeres adóztatás
elkerülése érdekében – a kapott osztalék
címén
elszámolt
bevételt
adóalap
csökkentő tételként kell figyelembe
venni (annál a vállalkozásnál aki az
osztalékot kapja).
Nem lehet azonban adóalap csökkent
tételként figyelembe venni az ún.
ellenőrzött külföldi társaságtól kapott
osztalék címén elszámolt bevételt.
Befektetés kivonása révén realizált nyereség

Ebben a sorban kell szerepeltetni a tulajdoni részesedést
jelentő befektetés kivonásakor, vagy részbeni
kivonásakor, ha a kivezetés oka:
- a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása
abban a vállalkozásban, amelyben az adózó részesedéssel
rendelkezik, vagy
- a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel
rendelkezik – jogutód nélkül vagy átalakulás miatt
megszűnik és a tag a jogutódban nem kíván részt venni,
vagy
- a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel
rendelkezik – kedvezményezett átalakulásban
vesz részt.
Befektetés kivonása révén realizált
nyereség

Nem érvényesíthető csökkentő tétel, ha a
vállalkozás, amelyben az adózó részesedéssel
rendelkezik, kedvezményezett átalakulásnak nem
minősülő átalakulásban vesz részt.
Ha a kivezetés kedvezményezett átalakulás
miatt történt, az adózó választhatja a könyv
szerinti értéket meghaladó ellenérték
csökkentő tételkénti alkalmazását.
Befektetés kivonása révén realizált
nyereség

Itt kell szerepeltetni továbbá az
ellenőrzött külföldi társaságban lévő
részesedés jogutód nélküli megszűnés,
jegyzett tőke kivonás útján történő
leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-át
a feltételeknek történő megfelelés esetén.
Képzőművészeti alkotás beszerzése

Itt kell feltüntetni a 2009. december 31éig beszerzett kortárs képző- és
iparművészeti alkotás beszerzési érték 20
százalékát – a 2009. december 31-éig
hatályos előírások szerinti feltételekkel –
ha a beszerzés adóévében e rendelkezést
alkalmazta az adózó.
Beruházási kedvezmény
A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő
adózók élhetnek azzal a lehetőséggel,
hogy az adóévben elszámolt, korábban
még használatba nem vett eszközök
beruházási értéke után (ideértve a
pénzügyi lízinget is).
 Ha a kedvezményt a bevallásban nem
vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel
utólag nem érvényesíthető.

Befektetés kivonása révén realizált
nyereség

Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor
csökkenti az adóalapját:
1. a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
2. a korábban még használatba nem vett, a műszaki
berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz
üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások
értéke,
továbbá
3. az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás,
bővítés, rendeltetés-változtatás,átalakítás értéke, valamint
4. az immateriális javak között az adóévben állományba vett,
korábban még használatba nem vett szellemi termék
bekerülési értéke után.
Befektetés kivonása révén realizált
nyereség

A kedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy csak az az adózó
érvényesítheti,amelynek az adóév egészében
valamennyi tagja (részvényese, üzletrésztulajdonosa) az adózón kívül kizárólag
magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt.
Az adózás előtti eredményből ténylegesen
levonható összegre vonatkozó korlátozás
szerint a csökkentő tétel nem haladhatja meg az
adóévi adózás előtti eredményt, és nem lehet
több 30 millió forintnál sem.
Behajthatatlan követelés, értékvesztés
A Tao tv. 2009. évben beiktatta a behajthatatlan
követelést, mint fogalmat, mely – a számviteli
törvényben definiáltakon túl – behajthatatlan
követelésnek tekinti azon követelés bekerülési
értékének 20 %-át is, melyet a fizetési határidőt
követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki
(kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt
nem érvényesíthető).
Ezen követelések ráfordításként elszámolt
összege a társaságiadó-alapban elismert
(maximum a nyilvántartott értékvesztés
mértékéig).
Behajthatatlan követelés, értékvesztés
A számviteli törvény 3§ (4) 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés ,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a
követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett
eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a
behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos
költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás
veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert
a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
Elengedett bírság, jogkövetkezmények
Itt kell szerepeltetni a bírságnak, továbbá az
Art.-ban és a társadalombiztosításról
szóló törvényekben előírt (és megfizetett)
jogkövetkezményeknek az elengedése
miatt az adóévben bevételként elszámolt, az
adóévben vagy az előző adóévekben az
adózás előtti eredményt növelő tételként
figyelembe vett összegét.
Foglalkoztatási kedvezmények
Az adóalapot csökkenti:
- az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál
tanulónként havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24
%-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését
jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve
12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás
alapján végzi,
- a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után
folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban
munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon
belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a
pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a
foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl
Behajthatatlan követelés, értékvesztés
legalább 50 % megváltozott munkaképességű munkavállaló
foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott
munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb
az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó
által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem
haladja meg a 20 főt,
- az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első
napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének
szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos
állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az
adózónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása,
-
Létszámnövekmény kedvezménye

2005-től alkalmazható ez az adóalapcsökkentési lehetőség, viszont kizárólag azok
élhetnek vele,
- akik az év első napján mikro vállalkozásnak
minősülnek.
- A szabályozás szerint az adóalapot csökkenti
az adóévi átlagos állományi létszám-növekmény
és az adóév első napján érvényes havi
minimálbér évesített összegének a szorzata.
Adóalap-csökkentés: 882.000 Ft / fő
Adóév + 3 évig kell fenntartani
Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen
költségei

A számviteli szabályok alapján egyszer
már ráfordításként figyelembe lehetett
venni az adózás előtti eredmény
kiszámítása során, de emellett a Tao.törvény lehetővé teszi, hogy az adóalany
ugyanezen költségeit még egyszer –
ezúttal adóalap csökkentő tételként –
figyelembe vegye, elszámolja
Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen
költségei

Az adóévben felmerült teljes közvetlen költség levonása
esetén az adóévben az állami
adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben kapott
támogatással, értékcsökkenéssel egyező
levonás esetén az adóévben az adózás előtti eredmény
javára elszámolt támogatással kell
a levonható összeget csökkenteni.
Az adózó az így meghatározott összeg háromszorosát,
de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe,
mely az adóévben igénybe vett csekély összegű (de
minimis) támogatásnak minősűl.
Adomány
- Kiemelten közhasznú szervezetnek adott
(50%)
- Közhasznú vagy kiemelten közhasznú
szervezetnek adott tartós adományozási
szerződés alapján adott (20%)
- Magyar Kármentő Alapnak (50%)
 Az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez a
kiemelten közhasznú szervezettől igazolással
kell rendelkeznünk.
Egyéb csökkentő tételek:
- kedvezményezett átalakulás,
részesedéscsere,
- kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti
eredmény javára elszámolt bevétel 50 %-a,
- céltartalék képzése,
- Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás
előtti eredmény alacsonyabb, mint az a
szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne
Adózás előtti eredmény
+ A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének
eredménycsökkent hatása
= Adóalap
Adóalap növelő tételek

1./ Értékcsökkenés (terv szerinti és
terven felüli) a számvitel szerint
Az adózás előtti eredményt növeli az
adóévben terv szerinti értékcsökkenési
leírásként (ideértve az egy összegben
elszámolt értékcsökkenési leírást is) és
terven felüli értékcsökkenésként
elszámolt összeg.
Követelésre elszámolt értékvesztés
Itt kell szerepeltetni az adóévben követelésre
(követelésjellegű más eszközre) elszámolt
valamennyi értékvesztés együttes összegét.
 Nem kell az adózás előtti eredményt
megnövelni a hitelintézetnél, pénzügyi
vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból,
befektetési szolgáltatási tevékenységből
származó és befektetési vállalkozásnál a
befektetési szolgáltatási tevékenységből
származó követelésre elszámolt értékvesztés
összegével.

Behajthatatlan követelésnek nem
minősülő elengedett követelés

Az adózás előtti eredményt növeli a
behajthatatlan követelésnek nem minősülő,
adóévben elengedett követelés, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély
javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy
magánszemélynek nem minősülő belföldi
személlyel szemben fennálló követelését engedi
el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem
áll.
Behajthatatlan követelésnek nem
minősülő elengedett követelés

Fontos az is, hogy csak azok az elengedett
követelések tartozhatnak ide, amelyek a
bírósági úton érvényesíthetők lennének.
Alultőkésítés

Ha a tulajdonosok a finanszírozást jelentős
részben tulajdonosi kölcsön formájában
biztosítják, akkor jövedelmük kamatként fog
megjelenni, amit nem befolyásol a társaság
gazdálkodásának eredménye, és
mindemellett a társasági adóztatás
szempontjából a tulajdonosok számára
kedvezően, az állam számára pedig
hátrányosan a társaság a kamatfizetési
kötelezettségét a ráfordításai között
számolja el, ami a társasági adóalapját
csökkenti.
Alultőkésítés

Az így kifizetett kamat adózásból való
kikerülésének megakadályozását szolgálja
az a szabály, miszerint az adóalapot
növeli a kapott kölcsön, valamint minden
más, kamatozó, a mérlegben kimutatott,
hitelviszonyt megtestesít értékpapírnak,
illetve váltótartozásnak nem minősül
kötelezettség kamata adóévi napi
átlagos állományának a saját tőke
adóévi napi átlagos állománya
háromszorosát meghaladó részére jutó
arányos része.
Alultőkésítés

Alultőkésítés tehát akkor következik be
egy társaság életében, ha a gazdálkodás
viteléhez nem áll rendelkezésre elég
forrás, és emiatt a saját tőkéhez (saját
forráshoz) viszonyítva jelentős külső
forrás (tartozás) bevonására van szükség.
Ezért ezt az adóalap-növelő tételt
alultőkésítési szabálynak is nevezik.
Alultőkésítés

Fontos, hogy a szállítói szerződésekhez
kapcsolódó kamat miatt nem kell adóalapkorrekciót elvégezni.
Mivel a késedelmi kamat funkcióját
tekintve nem (pénz)kölcsönhöz
kapcsolódik, hanem egy
szerződésben vállalt kötelezettség
késedelmes teljesítésének szankciója, azt
az Sztv. sem tekinti kamatnak.
Ellenőrzött külföldi társaságban lévő
részesedés

Itt kell szerepeltetni, ha az adózó ellenőrzött külföldi
társaságban rendelkezik részesedéssel, e részesedésre
értékvesztésként, árfolyamveszteségként elszámolt
összeget,
továbbá a részesedés bármely jogcímen történő
kivezetésekor, értékesítéskor, apportáláskor a kapott
bevételt meghaladó ráfordítás összegét,
vagy a bejelentett részesedéshez kapcsolódó az
adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés,
árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen
történő kivezetése következtében elszámolt
ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó részét.
Céltartalék

Ebben a sorban kell szerepeltetni az
adóévben a várható kötelezettségekre és
a költségekre
képzett céltartalék, illetve
céltartalékot növelő összeg (kivéve a
Diákhitel Központi Rt. által
kormányrendeletben előírt feltételeknek
megfelelően képzett céltartalék,
céltartalékot növelő összeg)
ráfordításként elszámolt összegét,
Nem a vállalkozás érdekében felmerült
költségek, ráfordítások

Az adóalapot növeli az a költségként,
ráfordításként elszámolt, a számviteli
szabályok alapján az adózás előtti
eredmény csökkenéseként számításba
vett összeg, amely nincs összefüggésben a
vállalkozás bevételszerző tevékenységével.
Bírság, jogkövetkezmények
Itt kell szerepeltetni a jogerős határozatban
megállapított bírság, valamint az Art. és a
társadalombiztosításról
szóló törvények szerinti jogkövetkezmények
miatti kötelezettségek (pl. késedelmi pótlék,
adóbírság, mulasztási bírság, járulékbírság)
ráfordításként elszámolt összegét, kivéve, ha az
önellenőrzéshez kapcsolódik.
 Nem kell az adózás előtti eredményt
megnövelni az adózók szerződéses
kapcsolatából
eredően felszámított, költségként elszámolt
késedelmi kamat, kötbér összegével.

Tartós adományozás meghiúsulása
Ha a tartós adományozásra tekintettel
többletkedvezményt
számolt el, de a tartós adományozásról szóló
szerződésben vállaltakat valamely okból a 2010.
adóévben – illetve az üzleti évben – nem teljesítette.
Meg kell növelni az adózás előtti eredményt
- a korábban érvényesített többletkedvezmény
összegével, ha az adózó a szerződésben vállaltakat a
másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való
törlése vagy jogutód
nélküli megszűnése miatt nem teljesítette,
- a korábban érvényesített többletkedvezmény
kétszeresével, ha az adózó bármely más ok miatt nem
teljesített a szerződésnek megfelelően.

Kis- és középvállalkozási adóalapkedvezmény kétszerese

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként
elszámolt összeg (ideértve az egyéni vállalkozóként
igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is az egyéni
cégnél) kétszeresét kell megfizetni, amennyiben a
beruházást, szellemi terméket az adózó az adóévet
követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan
külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi
használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a
szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév
végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja,
elidegeníti, apportálja,
térítés nélkül átadja stb
Létszámnövelési kedvezmény szankciója
létszámcsökkentés esetén

ha a kedvezmény igénybevételét követő három
adóéven belül az átlagos állományi létszám az
előző adóévhez viszonyítva csökken, akkor
növelő korrekciós tételt kell alkalmazni. Növeli
az adózás előtti eredményt az átlagos állományi
létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése
és a megelőző adóév első napján érvényes havi
minimálbér adóévre számított összege
szorzatának 20 százalékkal növelt összege.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott
ellenérték
Az adóalap-módosítás kiinduló pontja a
szokásos piaci ár meghatározása. A
szokásos piaci árat a következő
módszerek
valamelyikével
kell
meghatározni:
◦ összehasonlító árak módszerével
◦ viszonteladási árak módszerével
◦ költség és jövedelem módszerrel
◦ egyéb módszer alapján
Kapcsolt vállalkozások között
alkalmazott ellenérték
Ha az alkalmazott transzferár miatt az
adózás előtti eredmény magasabb,
mint az a szokásos piaci ár
alkalmazása esetén lenne
Adózás előtti eredmény
– A transzferár és a szokásos piaci ár
különbségének eredménynövelő
hatása
= Adóalap
Szoftverfejlesztő bérköltségének
kedvezménye

Az a társaság, aki szoftverfejlesztőt
alkalmaz a szoftverfejlesztő bérköltsége
után 10 %-os, kis és középvállalkozás
pedig további 15%-os mértékű (azaz
akár 25%-os mértékű) adókedvezmény
igénybe vételére jogosult. Ezzel a
kedvezménnyel a nyereséges vállalkozások
10%, illetve 25%-al mérsékelni tudják
bérköltségüket.
Kamatkedvezmény

Az adókedvezmény az adóévben kifizetett
kamat 40 százaléka, legfeljebb a 2003.
december 31-éig megkötött
hitelszerződés esetén 5 millió forint,
illetve a 2004. évtől kötött hitelszerződés
esetén 6 millió forint.
Fejlesztési adókedvezmény



A fejlesztési adókedvezményt az adózó kérelmére, a
kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján a
Kormány engedélyezte, illetve 2004. január 1-jét
követően benyújtott kérelem esetében a minisztérium
határozatban engedélyezte.
2005. július 1-jétől 100 millió euró feletti
beruházások alapján igénybe vehető adókedvezményhez
szükséges engedélyt a minisztérium adja.
Más – 2005. július 1-jétől is –esetben az adókedvezmény
igénybevételének feltétele a beruházás megkezdése előtt
a Pénzügyminisztériumhoz történt bejelentés.
De minimis támogatások
Adóalap-kedvezmény
- Létszámnövekmény
- Beruházási kedvezmény
 Adókedvezmény
- Kkv-k kamatkedvezmény
- Szoftverfejlesztők kedvezménye

Előtársasági időszak
2011. adóév időtartama:
Előtársasági időszak:
• Alapítás időpontjától a cégbejegyzésig,
elutasításig,eljárás megszűntetéséig
• Alapítás időpontjától 2011. dec. 31-ig (ha
vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg)
•Előtársasági időszak utáni adóév: 2011.évi
cégbejegyzéstől 2011. dec. 31-ig
1129-es bevallás
2011. adóév időtartama:
•Megszűnés: 2011. jan. 1-jétől az éven belüli megszűnésig
•Átalakulás:
• Jogelődnél 2011. jan. 1-jétől az átalakulás napjáig
• Jogutódnál az átalakulás napját követő naptól 2011.
dec. 31-ig
•Felszámolás, végelszámolás:
• 2011. jan. 1-jétől a kezdő napot megelőző napig
• Az eljárás befejezését követő adóév: 2011. évi lezárást
követő naptól 2011. dec. 31-ig
1129-es bevallás

Az általános szabály szerint a 1129. számú
bevallást 2011. május 31-éig illetve az eltérő
üzleté évet
választók esetében adóév utolsó napját követő
150. napig kell benyújtani.
Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványt

Bevallás lépései:
1. lépés: az előlapon és a főlapon töltsük ki az
adózóra vonatkozó információkat
2. lépés: 7-es lapon meghatározzuk az adózás előtti
eredményt
3. lépés: 3-as és 4-es lapokon kitöltjük az adózás
előtti eredményt növelő és csökkentő tételeket
Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványt
4. lépés: a főlapon jelöljük, hogy a
nyereségminimum szabályainak megfelelően
melyik nyilatkozatot választjuk
5. lépés: az 1. lapon meghatározzuk a végleges
adókötelezettséget, ha kell, akkor itt töltjük ki
nyereségminimum szerinti adót.
6. lépés: ha nyilatkozattételi kötelezettségünk
van (mert nem az adófizetést választottuk)
akkor töltsük ki a 10-es lapot.
Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványt
7. lépés: az 5-ös lapon kitöltjük az
adókedvezményeket
8. lépés: a 6-os lapon meghatározzuk az
elkövetkező időszakokra az előlegek
mértékét
9. lépés: a 2-es lapon töltsük ki a
deminimis támogatások összegeit.
10.
lépés:
töltsük
ki
az
adatszolgáltatáshoz kapcsolódó lapokat is:
a mérleghez kapcsolódókat és egyéb
tájékoztató adatokat.
Évet záró bevallások
- 1171 áttérés EVA tv. hatálya alá
- 1143 EVA bevallás
- HIPA bevallás
66
1171EVA számú bevallás

E bevallást kell benyújtani a társasági adó
hatálya alól 2012. január 1-jével kikerült
jogi személynek, jogi személyiség nélküli
társaságnak, ha a 2012. adóévi
adókötelezettségét az egyszerűsített
vállalkozói adó rendelkezései szerint
teljesíti.
67

bevallásra kötelezettek
- jogi személyek,
- jogi személyiség nélküli társaságok, ha
a 2012. adóévi adókötelezettségét az
Eva tv. rendelkezései szerint teljesítik.
68
A bevallásra kötelezetteknek ezt az
adóbevallást kell benyújtani, függetlenül
attól, hogy az adózó a 2011. évben
egyszeres, vagy kettős könyvvitelt
vezetett.
 A 1171EVA bevallást kell benyújtani alap,
javítás, helyesbítés, és önellenőrzés,
esetében is.

69
Az adózónak áttérésnél az általános adóalapnövelő, illetve adóalap-csökkentő jogcímeken
túlmenően figyelembe kell vennie a társasági
adóalap módosításának különös szabályait is.
 Az adózó a Tao. tv. hatálya alóli kikerüléshez
kapcsolódó jelen bevallását az adóalanyiság
megszűnésének naptári évében az adóév első
napjától – általános esetben január 1-jétől – az
adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő
időszakra vonatkozó beszámolója alapján készíti
el.

70
Ha 2111. adóévre vonatkozó eva hatálya
alá történő bejelentését nem tehette
volna meg, akkor köteles a 2011. adóévre
vonatkozóan a Tao. tv. előírásainak
megfelelő adóbevallást benyújtani. Ebben
az esetben az állami adóhatóság jelen
adóbevallásának adatait hivatalból törölni
fogja.
71

A 2011. évi társasági adókötelezettséget az
egyszeres könyvvitelt vezető adózó a
pénzforgalmi nyilvántartások 2011. december
31-ei fordulónappal történő lezárása, az
egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés,
valamint részletező (kiegészítő, analitikus és
egyedi) nyilvántartások alapján állapítja meg.
72

A 2011. évi társasági adókötelezettséget a
kettős könyvvitelt vezető belföldi
illetőségű adózó a 2011. december 31-ei
fordulónappal elkészített beszámoló,
valamint az analitikus és kiegészítő
nyilvántartások alapján állapítja meg.
73

A társasági adóalapot az adózás előtti
eredményből kiindulva kell levezetni. Az adózás
előtti eredményt az Sztv. szerint vezetett
nyilvántartások alapján kell megállapítani. Az adó
alapjának megállapítása során alkalmazandó
módosító (csökkentő, növelő) tételek
számításához a Tao. tv. megjelölt törvényi
hivatkozásait kell alapul venni.
Számolni kell a jövedelem- (nyereség-)
minimumot is.
74

Ha az adózónak külföldön van telephelye,
és a telephelye szerinti állam és a Magyar
Köztársaság között hatályos egyezmény
van a kettős adóztatás elkerülésére, akkor
a jövedelem-(nyereség-) minimum nem
tartalmazza a külföldi telephely korrigált
bevétele alapján számított jövedelem(nyereség-) minimumot.
75
Az osztalék utáni adót kiváltó adó
összegének megállapítása
A közkereseti társaságnak, a betéti
társaságnak kell kitöltenie az üzleti évre
vonatkozó beszámoló alapján ,amelyik úgy
nyilatkozott bejelentkezésekor, hogy az
üzleti évet követő adóévben az EVA-val
összefüggő nyilvántartási
kötelezettségeit nem az Sztv.
rendelkezései szerint, hanem az EVA
tv-ben meghatározottaknak megfelelően
teljesíti. (Bevételi nyilvántartás)
76

A bevételi nyilvántartást választó közkereseti társaságnak, betéti
társaságnak az evába történő átlépéskor rendezni kell a korábban
felhalmozott eredménytartalékot, azaz a 2012. január 1-je előtt
keletkezett vagyonnövekmény meghatározott – nem tárgyi
eszközben, immateriális javakban megtestesülő – része után 25
százalékos mértékű adót kell fizetni, s az adó összegét ebben a
bevallásban kell szerepeltetni.
Figyelem! Az adót három év alatt, egyenlő részletben kell
megfizetni; az első részletet e bevallással egyidejűleg, majd ezt
követően 2012. február 25-éig, illetve 2013. február 25-éig.
Ha előbb megszűnik az adóalanyiság, akkor a fennmaradó részlet
egy összegben esedékes.
77
Az osztalék utáni adót kiváltó adó
levezetése.
1.
2.
3.
4.
Eredménytartalék összege (±)
Saját elhatározásból lekötött tartalék összege
Mérleg szerinti eredmény összege (±)
Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal
szemben fennálló kötelezettség összege
5. Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti
értéke (Ez a sor tartalmazza a mérlegben/egyszerűsített
mérlegben szereplő nem vagyoni betétként megszerzett
immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti
értékét. (Az elkülönítést az összesen adatból kell elvégezni a
nyilvántartás alapján.) Az
értékhelyesbítések nem szerepelhetnek az összeg meghatározásában.
Adóalap [±01.+02.±03.+04.–05. sorok](±)
Osztalék utáni adót kiváltó adó
= adóalap x 25 % adó
78
1043. számú bevallás

az egyszerűsített vállalkozói adóról, az
egyéni vállalkozó járulékairól, az általános
forgalmi adóról, a szakképzési
hozzájárulásról, a társasági
adókötelezettségről az egyszerűsített
vállalkozói adó alanya részére
79
Bevallás benyújtásának határideje
az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében
2011. május 31.
Az egyszerűsített vállalkozói adó összegének
megállapítása
Az adóévben megszerzett összes bevétel.
(Bevétel az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében az
Sztv. rendelkezései szerint elszámolt -a beszámoló
eredménykimutatásában kimutatott- árbevétel, bevétel)
80
Összes bevételt (eva alapját) növelő
tételek
Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel
 Kapott előleg összege
 Passzív időbeli elhatárolás összege
 Megszűnésig meg nem szerzett bevétel
 Egyéb, az összes bevételt növelő összeg (Ide írja
az Sztv. hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság a bejelentés adóévét követő első
adóévben az adóévet megelőző üzleti évre készített
egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez
jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott
vissza nem térítendő támogatás alapján a
kötelezettségek között kimutatott bevételt)

81
Összes bevételt (eva alapját) csökkentő
tételek



A kapott előlegből elszámolt vagy visszafizetett
összeg
Aktív időbeli elhatárolás összege
Egyéb, az összes bevételt csökkentő összeg (Ide
írja a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági
határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá
a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt
vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére
tekintettel károkozótól, annak felelősségbiztosítójától,
vagy harmadik személytől a káreseménnyel
kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany
biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként
elszámolt kártérítés összegét)
82
Az eva alapja és az adó
mértéke
Az eva alapja, mely az adóévben
megszerzett összes bevétel,módosítva a
felsorolt jogcímekkel.
 Amennyiben a bevétele a 25 millió
forintot meghaladja és adóalap korrekciót
is kell
alkalmazni, akkor a bevételnek a 25 millió
forintot meg nem haladó részére
alkalmazható az adóalap-növelést vagy
csökkentést eredményező korrekció.

83
Egyszerűsített vállalkozói adó
Ha az EVA alap összege pozitív, annak 30
százalékát kell szerepeltetni adóként a 25 millió
forintot meg nem haladó adóalap tekintetében.
Abban az esetben, ha törvényi értékhatárt
meghaladó bevételt szerez, úgy az értékhatárt
meghaladó része 30 %, vagy
 50%-át is vegye figyelembe az adó összegének
megállapításakor, attól függően, hogy a
 bevallási időszak "ig" dátuma 2010. május 14.
előtti, vagy utáni.
84
Egyszerűsített vállalkozói
adó


amennyiben a 25 millió forint bevételi értékhatár
átlépését – egyben az adóalanyiság megszűnését –
eredményező bevétel legkésőbb 2010. május 14-én
befolyik, akkor a felettes rész után is 30 százalék az adó
mértéke;
amennyiben az adózó bevétele 2010. május 15-én vagy
azt követően haladja meg az adóalanyiság feltételként
előírt 25 millió forintot, és olyan számlát bocsátott ki,
amelyet a 25 millió forint bevételi értékhatár
átlépésekor bevételként eddig az időpontig nem
szerzett meg, akkor a megszűnésig megszerzett és a
törvényben foglaltak alapján, EVA alapba számító
együttes összegnek a 25 millió forint feletti részére az
adó mértéke 50 százalék.
85
Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg és a
feltöltési kötelezettség bevallása
Feltüntetjük Az I-II-III. negyedévre
megállapított adóelőleg összege,
 2010. december 20-áig esedékes,
megfizetett feltöltési kötelezettség
(Az adóelőleget december 20-ig az adóévi
várható fizetendő adóösszegére (100
százalékára)ki kell egészíteni.
 Amennyiben december 20-ig az adóévi várható
adó összege legalább 90%-os mértékben nem
került megfizetésre, a befizetett előleg és az adó
90%-ának különbözetét 20%-ig terjedő
mulasztási bírság terheli.)

86
Bevallás az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó
adóalany
társasági adókötelezettségéről és késedelmi pótlékáról

Az Eva tv. hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód
nélküli megszűnésre irányadó
rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv.
hatálya alá, azonban az eva-s időszakot
megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített
kedvezményekkel kapcsolatban
terhelheti társasági adófizetési kötelezettség - ha a
kedvezményre a megszerzett
jogosultságot elveszítette -, amelyet az
adókötelezettséget kiváltó eseményt követő eva
bevallásban kell bevallani.
Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell
megfizetni.
87
Az általános forgalmi adó és a
szakképzési hozzájárulás bevallása




Az Eva tv. hatálya alá tartozó adózónak - az alábbi
ügyletek - esetében az általános forgalmiadót az eva
bevallásában kell szerepeltetnie és az eva bevallás
benyújtására vonatkozó határidőig kell megfizetnie.
Vagyon kivonása után
A Közösségen kívül letelepedett adóalanytól
igénybe vett, belföldön teljesített szolgáltatás
után
Fordított adózás alá eső, belfölditől beszerzett
egyes termékek beszerzőjeként, belfölditől
igénybevett egyes szolgáltatások
igénybevevőjeként, a beszerzett termék,
igénybevett szolgáltatás után
88
A szakképzési hozzájárulás összegének
megállapítása

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a
tárgyhónap első napján érvényes minimálbér
kétszeresének 1,5 százaléka. Amennyiben az adóalany szakképző
iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a
tanulóval kötött
tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló
gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás fizetési
kötelezettségének összegét csökkentheti a hozzájárulás mértékéig.
A szakképzési hozzájárulás előlegét is negyedévenként kell
megállapítani és az eva előleg fizetésének határidejével
megegyezően kell megfizetni. A negyedévenkénti hozzájárulás
összegének megállapításakor a tárgynegyedévi csökkentési
lehetőség is érvényesíthető.
89
Beszámoló benyújtása

Sztv. hatálya alá tartozó EVA vállalkozás
beszámolójának benyújtási határideje:
május 30-a.
- osztalék kiadása,
- pénzkezelés
90
Iparűzési adó bevallása
Minden adóalanynak 05.31-ig
 2011 évi kötelezettség bevallása, különbözet befizetése
 2012.07.01 – 2013.06.30 közötti előleg bevallása

PÉLDA:
 2011 évben az iparűzési adó alapja 5.000.000 Ft
 Az iparűzési adó mértéke
◦ 2011-ben 1,8%
◦ 2012-ben 1,7%
◦ 2013-ben 1,6%

2012. március 15-ig fizetési meghagyás alapján kivetett előleg 50.000 Ft
Példa…

2011 évben (adó: 1,8%)
◦ iparűzési adó alapja 5.000.000 Ft
◦ Bevallott iparűzési adó: 90.000 Ft

2012. szeptember 15-i előleg
◦ Egész évre: 5.000.000 * 1,7% = 85.000 Ft
◦ Második félévre: 85.000 – 50.000 = 35.000 Ft

2013. március 15-i előleg
◦ 2011. egész évre: 5.000.000 * 1,6% = 80.000 Ft
◦ Első félévre: 80.000 / 2 = 40.000 Ft
HIPA megosztás
A helyi iparűzési adó alapjának megosztása:
 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet
megelőző teljes adóévben az iparűzési
adóalapja nem haladta meg a 100 millió
forintot, a következő adóalapmegosztási
módszer valamelyikét köteles alkalmazni.

93
1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás
módszere

A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó
foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó önmagát is után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában
osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak az
tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a
társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi
jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A
magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt
személyi jellegű ráfordítás címén 500 000 Ft-ot kell figyelembe
venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a
vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban
képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben
személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető
után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű
ráfordítás címén
94
1.2. Eszközérték arányos megosztás
módszere:


A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási
tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes
összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz
mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a
számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer
forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől
függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a
személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó
vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az
adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként
elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén
figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás
tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek
között nem szerepelhetnek
- termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;
- telek esetében a beszerzési érték 2%-át
95
Egyéb megosztási módszer

Építőipari tevékenységnél:
Az adóalap 50%-át a székhelye, a másik 50 %
telephelyek szerinti települések között, az adott
településen végzett építőipari tevékenységből
[Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény
szerinti értékesítés nettó árbevétele és az
adóév utolsó napján fennálló, építőipari
tevékenységgel összefüggésben készletre vett
befejezetlen termelés, félkésztermék,
késztermék értéke együttes összege alapján
kerül felosztásra.
96
Egyéb megosztási módszer

A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző
vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától
eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye,
telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli
távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője
számlázási címe alapján a településen az adóév első
napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli
távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők
számának az összes vezeték nélküli távközlési
szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja
szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.
97
Köszönöm a figyelmet!