Transcript Zsadányi Edit

Feminista Kritika
Zsadányi Edit
2012. November 17.
Történelmi áttekintés




Korai feminizmus: Mary Woolstonecraft: A Vindication of the Rights of Woman:
(1792) „Women ought to have an education, they educate their children”. Nem
dísztárgy és adásvétel tárgya házasság esetén.
1.hullám: 19. század vége, 20. század első évtizedei: női választójog,
továbbtanulás. I. világháború century sought equality in property rights, or
women's right to vote: women~s suffrage. Viriginia Woolf: Saját szoba
2. hullám II. világháború, a nők helyzete a kultúrában, 60-es évek USA:
polgárjogi mozgalmak, Európa: diáktüntetések Simone de Beauvoir: A második
nem (1949): kulturális konstrukció, sztereotípiák Betty Friedan: The Feminine
Mystique (1963). Francia és amerikai feminizmus
3. hullám (poszt)modern feminizmus: kulturális identitás, irodalomelméleti
irányzatok között, dekonstrukció, posztkoloniális , pszichoanalitikus irányzat,
kultúratudomány, a test kulturális elméletei, gender-queer studies, a
szubjektivitás, „húsbavágó kérdések behívása az akadémiai-intellektuális
gondolkodásba.
Feminista Irodalomkritika


Amerikai: női szerzők, sztereotípiák, irodalmi
kánon, társadalmi támogatottság,
intézmények kiépülése
Francia : textuális megközelítés,
dekonstrukció, Lacan, de a nagy szerzők
kánonja érintetlen
Elméleti kérdések, viták









Sex és gender: biológiai és társadalmi nem
Kulturális konstrukció
Politikai reprezentáció és posztmodern szubjektivitás, dichotómiák
megkérdőjelezése
A heteroszexualitás rendje. Homoszexualitás, transzszexualitás
Esszencializmus? Női írók? Női poétika
Queer studies (Kvír-elméletek): Closet metafora (szekrény, gardrób,
rejtekhely)
Nemek kérdése mindig beágyazott a történelmi-politikai helyzetbe:
Makk Károly-Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül, Egymásra
nézve, Neil Jordan: Crying Game
Különbség és kirekesztettség hangsúlyozása (Griselda Pollock)
A női teljesítmény mint hozzájárulás az adott kor művészetitudományos eredményeihez (Rita Felski)
Renoir: A páholy 1874
Nemi szerepek és poétika








Narrátor mint nemi szerepek hordozója, szerző, szereplő
Nézőpont/értékrend: Néző (szubjektum) vagy nézett (tárgy/test)
pozíció. Olvasó/néző és a figura tekintete
Privát és publikus terek
Beszélő vagy a beszéd tárgya, olvasói szereplehetőségek
Szabad függő beszéd, belső monológ és a nemi szerepek
Felsorolás, ismétlés, iteratív alakzatok, csend, elhallgatás,
retorikája és a nemi szerepek
Iteratív narráció szemben a fejlődéselvű narrációval (Kaffka,
Kosáryné Réz Lola
Narrátorral szembeszegülő olvasói magatartás
Nemi szerepek elemzés: Esterházy



Nyáron térdig érő, lebegő, bő vászonnadrágban jár (bézs
színű), ami kiemeli erős combját és farát, akcentust ad nekik.
Figyelemre méltó erő van még a lábikrájában és a mellében.
Szóról szóra tudom őket (24.).
A vízesések közelében tehát ő dühös, én mélabús vagyok. A fű
befogta a szoknyáját, nem bosszankodott, még mielőtt a
bugyiját fölhúzta volna, lefutott a folyó partjára, a vízesés
aljába, hogy vízzel kilögybölje. Te, kajabált fölfelé, lehetséges,
hogy minden ember egy vízesés? És meglengette szoknyáját
(26.). (Esterházy Péter: Egy nő)
Rögzített objektum szubjektum, közeli-távoli, lenéző
perspektíva, olvasó: azonosul vagy ellene olvas
Elemezés: Erdős Virág: Portré
Még az Ördögnek is van, de még a Zöldmajomnak is.
Még a Nagymamából is lóg valami vonal.
Ennek meg csak hasa van, meg három pici melle.
Onnan lehet gondolni, hogy nincsen fütyije.
Lába sincs, csak keze.
Azok is inkább szárnyak.
Nevet, pedig nincsen szája.
Ez egy nő.
Piros a szeme.
Olyan hosszú haja van, hogy majdnem ki se fér.
Lila csík az abroszon, lehet kiabálni.
Mondtam én, de nem figyelsz.
Rángatod a tollat.
Ha még egyszer rángatod, letöröm a kezedet.
Na nézd, ennek még füle sincs, csak ez az idétlen bizbasz a fején.
Szarvak ezek, vagy mik? (Erdős Virág: Portré)
A szubjektumpozíciók nem világosak, nem dönthető el egyértelműen, ki beszél és miről beszél, sem az alany, sem a tárgy nincs
rögzítve. Folyamatosan alakuló szubjektivitásról beszélhetünk inkább, mintha előttünk formálódna egy gyermekrajz. Ezt a rajzot
hol a gyerek, hol az anya nézőpontjából látjuk. Olvasói aktivitás. Intertextális utalás Esterházy: Egy nő: női nézőpontból
Dunajcsik Mátyás: Repülési kézikönyv. „Van egy férfi. Szeret”. Intertextális utalás: Esterházy: Egy nő: homosexuális nézőpontból
Elemzés: felsorolás retorikája


Kaffka Margit Két nyár (1916)
„Apja, az özvegy asztalos még húszesztendős korában
kiátkozta, mikor egy gépésszel megszökött a faluból. Három
évig küszködött avval, halva szülte a gyerekeit, aztán egy
özvegy hivatalnoknál volt gazdasszony húsz koronáért meg
szerelemért; amikor megismerte, okos asszonyítélettel
magához valónak találta, és ügyesen magához kapcsolta ezt a
Károlyt... A pénzből saját mosodát nyitottak; egy év alatt
elúszott rajta mindenük; a maradékot felette az asszony
betegeskedése, mert még a gépész idejéből hozott egy kis bajt,
amiatt nem lett több gyerek” (Kaffka 1974, 10).
Elbeszélés és elbeszélt történet
ellentéte

A Színek és évek (1911) „Hallottam egyszer, hogy ha az ember
hegyes vidéken jár – néha csak egypár lépést megy odább, és
egészen megváltozik szeme előtt a tájkép; völgyek és ormok
elhelyezkedése egymáshoz. Minden pihenőhelyről nézve
egészen más a panoráma. Így van ez az eseményekkel is
talán; és meglehet, hogy amit ma az élettörténetemnek
gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint formált kép
az életemről. De akkor annál inkább az enyém – és
érdekesebb, tarkább, becsesebb játékszert ennél el sem
gondolhatok magamnak. Ilyen harangszós, meleg, magános
délutánokon” (Kaffka 1911, 9). (Kiemelés az eredetiben.)
Női szerzők: Narratív szubjektivitás











A női szerzők többsége a 20. század 1. felében ellenáll a női önmegvalósítással végződő
narratíva koncepciójának.
Nem képzelnek el alternatív életet, nem álmodnak meg ideális női sorsot.
A női írók műveinek többsége női sorsot állít a középpontba, de a cél felé törekvő olvasó
vágyának ellenállva nem érkezik el a nyugvóponthoz. Nem önmegvalósító narratívát
láthatunk, hanem a narratíva kereteinek kitágítását.
Az ismétlődés helyzeteinek,
a kihagyás alakzatainak kiaknázásában,
a jövő felé forduló befejezésekben,
a külső és belső határainak elmosódásában,
a korlátozott tudású narrátor korszerű poétikájában,
az elbeszélt történettel szembeszegülő történetmondás szubverzív retorikájában,
az elbeszélő nélküli személytelen narráció gyakori előfordulásában,
az elérni vágyott zárt koncepció helyett a megelőzöttséget tudatosító, a nyitottságot és a
folyamat fenntartását hangsúlyozó női szubjektivitás látszik körvonalazódni.