Transcript genitaliak - WordPress.com

hím külső genitalia
korai intrauterin T
here
felnőttkori T
perinatális T
hím idegi
szerveződés
szexuális aktivitás
here hiánya: (perinatális T hiánya)
•női genitalia
•női idegi szerveződés: E2 pozitív feed-back (ciklus !) és
•női szexuális magatartás
-fötoprotein: a placentáris ösztrogén nem hat közp. ir.-re
Elsődleges nemi jelleg
• a férfi illetve a női nemre
jellemző nemi szervek
határozzák meg (here/ptf)
• megszületéskor az
újszülött nemét külső
nemi szervei alapján
állapítják meg (bár ez
néha csalóka tud
lenni...interszexualitás/he
rmafroditizmus
Férfi alkat sémája
Másodlagos nemi jelleg
• a nemi érés idején
(pubertás) az ivarmirigyek
(férfiaknál here, nőknél
petefészek) által termelt
hormonok alakítják ki és
tartják fenn
• főként alkati
tulajdonságokban
mutatkozik meg
• Mik is ezek?
Női alkat sémája
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
Férfiakénál egészében kisebb, testmagasság -10 cm, tömeg -10kg
Nők törzse (hasi rész) hosszabb, a férfin a végtagok hosszabbak
Fej férfinál relatíve nagyobb (de az agy mérete nem függ össze az IQval)
Férfi nagyobb vállszélessége a női medence szélességével szemben
Ffi bőre erősebben pigmentált, bőr alatti zsír kevesebb, jobban
visszaadja a bőr alatti izmok idomait
Erősebb szőrzet, ffias kopaszodás (már a 20as években homlok oldalsó
szögletében. Oka? Tesztoszteron károsítja a hajhagymákat)
Szeméremtájék szőrzete ffiban egyenes a köldökig tart, nőben
háromszög sosem ér fel a köldökig
Női bőr alatti zsírpárna fejlettebb(különösen mell és fenék, csípő
tájékon), ezért idomai kerekdedebb, simább
Ffi csontjai nagyobbak, durvább domborzatúak
Ffi koponya: szemöldökív erősebb kiemelkedése, homlok dőltebb,
szemgödör szögletes
Belső szervek is nagyobbak ffiban, egy kivétellel a lép nőben nagyobb
Gége alakja ffiban előreugró, hangszalagok hosszabbak...mélyebb hang
Pubertás: a GnRH elválasztás pulzatilis lesz
leányok: 12-14. évtől (menarche)
fiúk: 13-15. évtől
Fúúú na kezdjük….
A női nemi szervek
(külső és belső)
Elhelyezkedés alapján külső és belső nemi szerveket különítünk el.
Külső női nemi szervek
kismedencén kívül, a szeméremrés körül helyezkednek el;
 többrétegű elszarusodó laphám fedi őket
szemérem domb
csikló (clitoris) + preputium
clitoridis
kis ajak (labia minora pudendi)
nagy ajak (labia majora pudendi)
Húgycső (ostium urethrae ext.)
Szűzhártya (hymen)
hüvely bemenet (ostium
vaginae)
Bartholin vezeték (váladékuk
sikamlóssá teszi a hüvelybemenetet,
vestibulum vaginaeba nyílnak)
Gát:
a csontos kismedencét lezáró vaskos izmos terület, nyílirányú hasadéka a szeméremrés
Csiklóról még egy keveset:
•ffi hímvesszője egy részének megfelelő erectilis szövetekből épül fel
•Két szárral ered a szeméremcsont, ülőcsont szárainak találkozásáról,
majd konvergálnak, syphysis alatt összenő, vége a glans („csak a
jéghegy csúcsa”)
•
Belső női nemi szervek
A petefészek
mandula nagyságú, páros szerv,
méh két oldalán, kis- és nagymedence
határán,
méhszalagokhoz rögzített
kéreg- és velőállománya van
működésének legfontosabb elemei: a
kéregállományban elhelyezkedő tüszők
termeli a tüszőkben elhelyezkedő
petesejteket
belső elválasztású mirigyként is működik
Ovarialis és menstruációs ciklus
•A női nemi működés ciklikus jellegű.
•Ez a működés a lányoknál a serdülőkor végén, a fiatal felnőttkor elején 10-15
éves korban az első menstruációs vérzéssel (menarche) kezdődik
•Változó korban a menstruációs vérzések elmaradásával, (menopauza)
fejeződik be.
•A menstruáció a méhnyálkahártya havonta ( átlagosan 28 naponként, de ez az
időperiódus egyénenként, sőt ugyanannál az egyénnél is elég nagy
változatosságot mutat, így gyakorlatilag 25-33 naponként) történő lelökődését
és vérzés kíséretében történő kiürülését jelenti.
•A tinédzsereknél a ciklus még ingadozó lehet, csak kb. 18-19 éves korban
vesz fel egy viszonylagos állandóságot.
•Terhességek alatt szünetel.
•Az emberen kívül csak az emberszabású majmoknál fordul elő.
•A folyamat több szintű hormonális szabályozás alatt áll. Ennek a szabályozó
rendszernek a felső szintjét a hipotalamo-hipofízeális rendszer gonadotróp
(nemi mirigyeket serkentő) hormonjai jelentik, amelyeknek termelődését
negatív visszacsatolással (feed-back) a petefészekben (ovarium) termelődő
hormonok befolyásolják.
Tüszőérés:
•A női ivarsejt (petesejt; ovum) a tüszőérés során válik megtermékenyülésre
alkalmassá.
•A petesejtek szaporodása már a három-négy hónapos leánymagzatok
petefészkében (ovarium) befejeződik, ekkora két petefészekben összesen
mintegy 400 ezer található, és ezután számuk már csak csökken.
• Születéskor a petefészkekben lévő
petesejtek az első érési oszlás
profázisában vannak, és így
maradnak az érésig.
• A follikulusz-stimuláló hormon
(FSH) hatására néhány tüsző
fejlődésnek indul.
• Az érett tüsző az ovarium felszínét
kidudorítva helyezkedik el.
A tüszőérés folyamata
• A tüszőrepedés (ovulatio) a ciklus közepén (kb. 14. napján) következik be.
(A testhőmérséklet emelkedése is jelzi I
• lyenkorra a FSH hatása a negatív visszaszabályozás miatt visszaszorul, és a
hirtelen megemelkedő LH hatására a petefészek vérellátása úgy változik,
hogy fokozódik a tüszőre kifejtett nyomás.
• A fokozott nyomás hatására a tüsző megreped.
• A petesejt a méhkürt „szívó” hatásának következtében bekerül a méhkürtbe,
megkezdi vándorlását a méhüreg felé.
• A beágyazódáshoz persze az is szükséges, hogy a petesejt közben
megtermékenyüljön (ez 90%ban a méhkürtben történik), fejlődésnek
induljon, és a méhüregbe éppen beágyazódásra képes állapotban kerüljön.
(A terhesség bekövetkezéséhez így egy természetes módon időzített,
bonyolult folyamatokból álló rendszer összehangolt működésére van
szükség.)
Sárgatest:
•a LH hatására a visszamaradt tőszőhám és a belső tok sejtjeinek
átalakulásával jön létre
•A LH hatása tovább is fennmarad, ami fokozza a sárgatest hormon
(progeszteron) termelődését.
•A progeszteron hatására a méhnyálkahártya tovább vastagodik, tápanyagokat
halmoz fel, mirigyei váladékot termelnek. Összességében: felkészül a
megtermékenyített petesejt befogadására.
•Közben a sárgatesthormon a negatív visszacsatolás mechanizmusán
keresztül visszaszorítja a FSH és LH termelődését.
•Ha bekövetkezik a terhesség a sárgatest még három hónapig fennmarad
majd szerepét átveszi a méhlepény.
•Ha terhesség nem következik be, a visszacsatolási mechanizmus
következtében leeső LH szint miatt a sárgatest tönkremegy, a progeszteron
termelés lecsökken, a méhnyálkahártya nem képes tovább fennmaradni, és
vérzés kíséretében leválik és kiürül (menstruáció).
•Az FSH termelés blokkolódása a progeszteron szint leesésével megszűnik,
ezzel az egész ciklus újrakezdődik...
A női nemi ciklus összefoglalása (otthonra)
•
•
•
•
•
•
•
A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH –
follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését
segítve
A ciklus közepe táján az ösztrogének szintje is emelkedik, amit hamarosan
követ a luteinizáló hormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a
grafikonon ezt spike-nak hívják – angolul tüskét jelent), ami az érett petesejt
kilökődését idézi elő
A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a
sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus hátralévő részében, egészen a
menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a
megtermékenyítés esélye
Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé
válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására
Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad,
progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés
kíséretében
Az ovuláció során a nemileg érett női testben egy petesejt érik meg
(esetenként kettő, ami kétpetéjű ikrek születéséhez vezethet).
A méh nyálkahártyája, az endometrium folyamatosan megvastagszik. Ovuláció
után a méhfal megváltozik (izomzata ellazul), képessé válik a
megtermékenyített petesejt befogadására és terhesség kialakulására.
A hormon hatása
Ösztrogének:
– Előidézik a serdülő lányok emlőmirigyének
fejlődését, a mellbimbó pigmentálódását,
valamint a másodlagos nemi jellegek
megjelenését.
– a FSH-termelés csökkenését okozzák.
– Hatást gyakorolnak az anyagcserére:
csökkentik a vércukorszintet, előidézik a víz és
a nátrium szervezetben való visszatartását,
valamint a kalciumnak a csontokban való
lerakodását.
Petevezetékek
(tuba uterina)
méh felső két oldalán eredő
szarvszerűen elhelyezkedő, üreges,
nyálkahártyával bélelt vezetékek
végeiken a hasüreg felé kiszélesednek
az itt lévő szálak, nyúlványok terelik a
petesejtet a hasüregből a vezetékbe
Méh (uterus)
 többrétegű simaizommal rendelkező, körte alakú szerv
 kismedencében, hashártya alatt helyezkedik el, a hashártya
csak felülről borítja
 szalagrendszer és a gát izomrendszere biztosítja a helyzetét
 a méhnyak végén van a méhszáj, amely „belelóg” a
hüvelybe> ez a méh hüvelyi része> laphám fedi> a hám
vizsgálata a nőgyógyászati rákszűrés része
 feladata: a megtermékenyített petesejt befogadása,
fejlődésének biztosítása
Hüvely (vagina)
•
•
•
•
•
ferde csatorna
8-10 cm hosszú, kb. 5 cm átmérőjű
szabadon nyílik a gáton
nem tartalmaz mirigyeket
hüvelyváladék termelődése:
– a hüvelyben élettani körülmények között jelen vannak a
Döderlein-bacilusok/pálcák/laktobacillusok
– a hüvelyfal hámsejtjeiben lévő glikogénból kémiai úton tejsavat
képeznek
– ez gátolja a bejutott kórokozók szaporodását
– így a hüvelynek öntisztulása van
• a hüvely a szexuális úton terjedő betegségek gyakori
kiindulási helye
A férfi nemi szervek
• Hímvessző: (penis)
– Fejlődéstanilag a nők csiklójának felel meg
– Részei: Corpus (test), Glans (makk), Preputium
(fityma)
– barlangos testből álló szerv
– nemi izgalom hatására megtelik vérrel
– alsó részén húzódik a húgycső
– nagyon sok érző idegvégződéssel rendelkezik
– Felépítése
• tágult erek, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a
makk területén sok érzőideg is található
• két barlangos test (corpus cavernosus penis) alkotja
• a húgycsövet egy harmadik barlangos test (corpus
spongiosum penis) veszi körbe, amely a makkot is
alkotja
• Herezacskó:
– bőrzacskó, ebben helyezkednek el a hereképletek
– Tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése (annak
valamennyi rétegét tartalmazza)
– Magzati élet 7. hónapjától here található benne
– Fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a
középvonalban összenőtt (ha jól megnézed láthatod )
Belső férfi nemi szervek
Here:
(testis)
• feladata hímivarsejt- és hormontermelés
• Galambtojás nagyságú és alakú
• páros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a
herezacskóban
• Kötőszövetes tok veszi körül
• magzati életben a hasüregben fejlődik a vesék
magasságában, ahonnan a lágyékcsatornán
keresztül a herezacskóba vándorol le
• érett újszülött heréi már a herezacskóban
vannak
• rejtettheréjűség: ha a herék a hasüregben
maradnak (MJ)
• állományát vékony csatornarendszer alkotja>
ebben termelődnek az ondósejtek
(spermiumok)
• állományát felcsavarodott csatornák alkotják
• A herecsatornákat csírahám alkotja--hímivarsejteket termeli
• Hímivarsejtek (spermiumok
jellemzői):
• a női nemzőcsatornában 2-3
napig életképesek
• képződésüket a hypophysis
gonadotrop hormonjai
szabályozzák
• osztódási és érési folyamat
eredménye képpen jönnek létre
• 60 μm hosszúságú
• feji része tartalmazza a
sejtmagot, ½ kromoszóma
garnitúrával
• a középdarab (nyaki szakasz)
tartalmazza a cytocentrumot →
mozgás irányítása
• farokrész, amelynek csapkodása
révén aktív mozgásra képes
• a herecsatornákban Sertolli-féle
(dajka) sejtek találhatók,
amelyekbe a hímivarsejtek
nyomulnak be és itt érési
folyamaton (metamorphosis)
mennek át, valamint
tápanyagokat vesznek fel
• a herecsatornák között Leydigsejtek találhatók →ők termelik a
testosteron-t!!
Mellékhere: (epididymis)
•
•
•
•
•
herék hátsó felszínéhez hozzánőtt, hosszúkás, páros szerv
itt folytatódnak a herékből kivezető csatornák
feji, testi és farki rész különböztethető meg rajta
a herecsatornák a mellékhere feji részében szedődnek össze
feladata: a hímivarsejtek termelése és érése itt már NEM történik, csak
tárolódnak alsó, elkeskenyedő végéből indul az ondóvezeték
Ondóvezeték: (ductus deferens)
•a mellékhere farki részéből induló izmos falú, szűk lumenű cső
•a herezacskóban felfelé haladva a lágyékcsatornán keresztül jut a
hasüregbe
•a húgyhólyag mögött lefelé húzódva, mint ondókilövellő csatorna (ductus
ejaculatorius) nyílik a húgycső dülmirigyet átfúró szakaszába
•feladata a nemi váladék továbbítása
Ondózsinór: (funiculus spermaticus)
• kb. kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a
lágyékcsatornában
• a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték
(ductus deferens) alkotja
Ondóhólyag: (vesica seminalis)
•Páros szerv
•tömlőszerű, feladata a váladéktermelés
•a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített → rectalis
vizsgálattal tapintható
•belső felszínét nyálkahártya béleli → váladéktermelés
•kivezető csöve az ondóvezetékbe nyílik
Dülmirigy (prosztata):
•gesztenye alakú és nagyságú, páratlan mirigy;
•húgyhólyag alatt;
•körülfogja a húgycsövet;
•közvetlenül mögötte található a végbél → rectalis vizsgálattal
tapintható
•sejtjei váladékot termelnek,
•kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik; a húgycső felülről lefelé haladva
fúrja át
•idős korban mirigyállománya felszaporodhat