Transcript 5_KPCM_minosegbizt

MINŐSÉG
FELNŐTTKÉPZÉS
AKKREDITÁCIÓ
KULCSKOMPETENCIÁK
5. előadás
2
A minőségbiztosítás feladata

megfelelni a társadalmi követelményeknek,
elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek,
jogszabályoknak),

megfelelni a szolgáltatást igénybevevő
követelményeinek,

megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány
követelményeinek,

megfelelni saját adottságainknak.
3
A minőség definíciója
A szolgáltatást igénybevevő
igényeinek való megfelelés.
A termék vagy szolgáltatás olyan
tulajdonságainak összessége, amelyek
alkalmassá teszik meghatározott, elvárható
igények kielégítésére.
4
A minőség jellemzői a szolgáltatásban
(kulturális szakterület - felnőttképzés)




Nem kézzelfoghatóak
A szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók,
mielőtt igénybe veszik azokat.
Azonnal fogyaszthatók
A keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben
egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és
még később fogyasztják.
Nehezen kiszámíthatók
A szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól,
a szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai
állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen.
Elválaszthatatlanság
A szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt vesz
személyes jelenlétével.
5
Termék és szolgáltatás
Termék
Szolgáltatás
megfogható
megfoghatatlan
raktározható a gyártónál és
felhasználónál
a felhasználónál nem raktározható,
a szolgáltatónál készenléti állapot
szükséges
egyedi, sorozat, tömeg
tartalmaz egyedi sajátosságokat
széles igényekre
helyi igényekre
laza kapcsolat a végfelhasználóval
erős kapcsolat a klienssel
összetett folyamat
egyszerű folyamat
ember-gép rendszer
ember-ember rendszer
6
Termék és szolgáltatás
Termék
Szolgáltatás
az igények hosszabb távú változása
az igények rövidebb távú változása
minőségi előírások meghatározhatók
minőségi előírások nehezen
meghatározhatók
a vevőnek jól definiált célja van
a vevőnek nehezen definiálható célja van
a folyamat előre meghatározott
a folyamat a kiszolgálás során változhat
kereskedelem közbeiktatása
intenzív kapcsolat a vevővel
utólagos visszajelzés a vevőtől
azonnali visszajelzés a vevőtől
7
A minőség
értelmezésének fejlődése
Megfelelés a
vevők látens
igényeinek
Megfelelés a
költségeknek, a
vevők jelenlegi
igényeinek
Használatra
való
alkalmasság
Megfelelés a
szabványoknak
Megfelelés a
vállalati
kultúrának, a
társadalmi és
környezeti
elvárásoknak,
a társadalmi
méretű
tanulásnak
2000
1990
1980
1970
1960
8
A minőségügy története


Már az őskori ember is egyre tökéletesebb eszközök,
szerszámok előállítására törekedett.
Mezopotámia
Hammurapi Törvénykönyve



szigorú előírásokat tartalmaz
az öntözőberendezések karbantartási költségéről
„Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberen
bronzból készült szikével és a nemesember halálát okozza,
vagy ha a szemüreg műtétje során
a látás vagy a szem elvesztése a következmény;
vágassék le az orvos egyik karja.”
„Azon építőmestereket, akik háza összeomlott és
maga alá temette a megrendelőt, meg kellett ölni.
Ha a megrendelő fiát temette maga alá,
akkor fel kellett áldoznia egyet a saját fiai közül.
Ellenben, ha egy rabszolga lelte halálát a romok alatt,
az építőmesternek egy hasonló képességű rabszolgát
kellett ajándékoznia helyette kárpótlásul.”
9
A minőségügy története


Egyiptomi Halál Könyve
a fáraók eltemetésének dokumentált
rendszere volt,
a szertartás végrehajtásának módját,
eszközeit is leírta.
(a szabvány teljesítését a főfelügyelő
jelével igazolták)
Kínában a császári udvarban
felhasznált minden anyagot meg kellett
jelölni, hogy a készítőt egyértelműen
azonosítani lehessen.
A mai védjegy őse
10
A minőségügy története




Ókori Athén – Hügieia
Az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője.
Az egészségügyi tisztaságot Hügieia neve után higiénének
nevezik.
Tisztelete az ie. 7. században kezdődött, de önálló kultusza
csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte
jelentőségét.
Gustav Klimt:
Hügieia
Hügieia-díszkút a Hamburgi
Városháza belső udvarán

Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek,
melyeket a termékek
minőségének ellenőrzésére használtak.
11
A minőségügy története


Középkor:
Egy katedrális építésének
befejezésekor az építőmestert
beállították a főhajó közepébe,
majd kiverték a dúcokat.
12. század: fémjelzés rendszere – arany és ezüst
tárgyak minőségi igazolására
12
A minőségügy története

A céhek Európában egyértelműen meghatározták a
termék minőségét.

Előre meghatározták és rögzítették




az alapanyagok minőségét,
a gyártási technológiát, valamint
állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége
megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek.
Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a
nagyon szigorú minőségi követelményeket
maximálisan teljesíteni tudta.
13
A minőségügy története


A minőségellenőrzés első szakasza: modern gyáripar
kialakulása
A nagyüzemi termelés fenntarthatóságának érdekében szinte
tökéletesre fejlesztették a munkamegosztást.
A minőségellenőrzést külön személy végezte:
meós



egy adott munkafázis elvégzésének,
az előírt darabszám teljesítésének,
és a dolgozóknak az ellenőrzése.
A késztermék ellenőrzését szúrópróbaszerűen végezték,
így kikerülhettek a piacra hibás, selejt termékek is.
14
A minőségügy története
F.W. Taylor (1856-1915)
önálló minőségellenőrzési szervezetet hozott létre,
amely független a termeléstől, és az ellenőrzési feladatokat
önálló minőségellenőrök látják el.
A 20. század elején az volt a jellemző, hogy a hibát
vétő dolgozót elbocsátották.
A szervezeten belül a feladatokat olyan nehézzé kell
tenni, hogy ahhoz jól képzett, szakavatott munkásokra
legyen szükség.
15
Dr. J. M. Juran (1904-2008)



1904-ben született
a mai Románia területén
1912-ben érkezett
az Egyesült Államokba
A minnesotai egyetem elvégzése után
a Bell Telefongyár meó-részlegében dolgozott
A minőség tökéletesítése 
Jutalmazás, előléptetés, képzés
16
Walter A. Shewhart (1891-1967)



statisztikusként dolgozott a
Bell vállalatnál
az 1920-as és 1930-as
években
Képessé tette a
munkásokat, hogy
ellenőrizzék munkájukat,
és előre lássák, mikor
fenyeget a selejt
gyártásának lehetősége.
17
Dr. W. Edwards Deming
(1900-1993)


az Egyesült Államok
Mezőgazdasági Minisztériumában dolgozott,
mint a továbbképző intézet
matematikai és statisztikai tanszékének vezetője
az 1950-es években japán mérnököket képezett ki,
Japán fejlődésében nagy szerepe volt
a japán ipar szerkezeti átalakítása

Deming megismertette a japánokkal a statisztikai módszereket:

„Deming kör” --- a folyamatos fejlesztés ciklikus megközelítése:
terv, kivitelezés, ellenőrzés, intézkedés
18
Deming ciklus
P Tervezd meg!
D Valósítsd meg!
C Ellenőrizd az eredményeket!
A Intézkedj az eredmények alapján!
PDCA
19
Philip Crosby
(1926-2001.)
 csökkentette a rakétagyártásban
mutatkozó hibákat
 útjára indította a
programját
"nulla
hiba"
Fontos a dolgozók továbbképzése!
20
Karou Ishikawa
halszálka / ok-okozat diagram
Ember
Gép
befolyásoló tényezők
okozat
Anyag
folyamatos minőségjavítás

kiváló minőség- és
termelékenységi szint
Módszer
valamely folyamatot
befolyásoló
különféle okok
csoportosítása
21
Gépek / berendezések
Emberek
Megbízhatatlan
járművek
Túl kicsik a
kályhák
Megrendelések
rossz feldolgozása
Módszerek
Emberek nem mennek
munkába
Gépkocsivezetők
eltévednek
Rossz tervezés
Elkésett
pizzaszállítás
pénteken és
szombaton
Elfogytak a
hozzávalók
Anyag
22
23
A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
MEGKÖZELÍTÉSE
1900 előtt
Mesteremberek kora: minden darabot ő maga megvizsgál;
a hibást keresi meg, és nem az okot. A termelés és az
ellenőrzés nem válik szét.
A 20. század első fele
Művezetői ellenőrzés, MEO. Szétválik a termelés és a
minőség-ellenőrzés. Megtalálni a bűnöst és megbüntetni.
A 20. század második
fele
Statisztikai minőség-ellenőrzés, majd statisztikai
folyamatszabályozás. Meg kell keresni az okot, hogy a
folyamatot vissza tudjuk hozni a határok közé.
A 20. század utolsó
harmada
Teljes körű minőségirányítás TQM.
24
TQM
(Állandó javítás)
Cél
Elvek:
Vevőközpontúság
Kiegészítő
elemek
Teljes
Folyamatok elkötelezettség
javítása
és felhatalmazás
A TQM-folyamat vezetése
Kommunikáció
Képzés
Támogató struktúrák
Elismerés
Mérés
25
Minőségirányítás alapelvei
1.
Vevőközpontúság
A szervezetek vevőiktől függenek, ezért
ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik
szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők
követelményeit, és igyekezniük kell
felülmúlni a vevők elvárásait.
26
Minőségirányítás alapelvei
2.
Vezetés
A vezetők gondoskodnak a szervezet
céljainak és igazgatásának egységéről.
Olyan belső környezetet hozzanak létre és
tartsanak fenn, amelyben a munkatársak
teljes mértékig részt vesznek a szervezet
céljainak elérésében.
27
Minőségirányítás alapelvei
3.
A munkatársak bevonása
A szervezet lényegét minden szinten az
emberek jelentik, és az ő teljes mértékű
bevonásuk teszi lehetővé képességeik
kihasználását a szervezet javára.
28
Minőségirányítás alapelvei
4.
Folyamatszemléletű megközelítés
A kívánt eredményt hatékonyabban lehet
elérni, ha a tevékenységeket és a velük
kapcsolatos erőforrásokat folyamatként
irányítják.
29
Minőségirányítás alapelvei
5.
Rendszerszemlélet az irányításban
Az egymással összefüggő folyamatok
rendszerként való azonosítása, megértése
és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a
szervezet eredményesen és hatékonyan
érje el céljait.
30
Minőségirányítás alapelvei
6.
Folyamatos fejlesztés
A szervezet működésének átfogó,
folyamatos fejlesztése legyen a szervezet
állandó célja.
31
Minőségirányítás alapelvei
7.
Tényeken alapuló döntéshozatal
Az eredményes döntések az adatok és
egyéb információk elemzésén alapulnak.
32
Minőségirányítás alapelvei
8.
Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a
(be)szállítókkal
A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen
függnek egymástól, és egy kölcsönösen
előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük
értékteremtő képességét.
33
EFQM-modell
Európai Üzleti Kiválóság Modell
A szervezet vevőinek és dolgozóinak elégedettségét és
a tevékenység
társadalmi kihatását
azon keresztül értékeli,
hogy a vezetés milyen
üzletpolitika és stratégia alapján,
és milyen módon menedzseli alkalmazottait,
folyamatait és erőforrásait.
34
EFQM-modell
9 kritériuma
két nagy csoportban található.
Adottságok: a szervezet HOGYAN
és milyen tevékenységeken keresztül
érte el eredményeit.
Eredmények: a MIT kérdésre ad
választ
Üzleti kiválóság modellje
EFQM
VEZETÉS
DOLGOZÓK
IRÁNYÍTÁSA
DOLGOZÓI
ELÉGEDETTSÉG
9 % (90 p.)
9 % (90 p.)
10 %
ÜZLETPOLITIKA
ÉS STRATÉGIA
(100 p.)
8 % (80 p.)
FOLYAMATOK
ERŐFORRÁSOK
9 % (90 p..)
ADOTTSÁGOK (500 Pont)
14 %
VEVŐI
ELÉGEDETTSÉG
(140 p.)
20 % (200 p.)
ÜZLETI
EREDMÉNYEK
15 %
(150p.)
TÁRSADALMI
KIHATÁS
6%
(60 p.)
EREDMÉNYEK (500 Pont
36
EFQM-modell
Európai Üzleti Kiválóság Modell


A folyamatos fejlődés
elérésében az innováció és
tanulás által játszott szerep
fontossága!!!
 az eredmények felől az
adottságok felé történő
visszacsatolást az innováció és a
szervezeti tanulás biztosítja.
37
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A
FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Iskolarendszerű szakképzés



1994-től 30 szakképző iskola számára EFQM
alapú minőségirányítási modell
1998-tól COMENIUS 2000 program
ezredforduló: felnőttképző intézményeknél
főként ISO 9000
40
2001. évi CI. törvény
a felnőttképzésről
A felnőttképzés minőségének
és a minőség garanciális elemeinek
jogszabályi deklarálása

Célja, hogy egységesen szabályozza
az állam szerepvállalását és támogassa,
illetve bővítse a felnőttek részvételét az
oktatásban és a képzésben.
41
Mi minősül felnőttképzési
tevékenységnek?

A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli
képzés, amely célja szerint lehet általános,
nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a
felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
42
2001. évi felnőttképzési törvény szabályozza

Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait

Felsőoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységét (felnőtt
hallgatók államilag nem finanszírozott képzéseinek rendszerét)

Felnőttképzést folytató költségvetési szervek felnőtt korúaknak
szervezett képzési rendszereit

Központi képzőhelyek felnőttképzési tevékenységét

Nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit
(Kht., egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány)

Külföldi szolgáltatók iskolán túli felnőttképzését
43
A felnőttképzés ágazati irányítása

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács


Szakmai döntéseket előkészítő, véleményező és javaslattevő
testület
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet



A felnőttképzés legfelsőbb szakmai-módszertani szervezete
Módszertani fejlesztések, kutatás, nemzetközi együttműködés
fejlesztése
Itt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársága is
(intézményeket és programokat akkreditálnak)
44
A felnőttképzést folytató intézmények
nyilvántartása




A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba
vétele kötelező.
A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre
történik és 4 évig érvényes.
A nyilvántartást a munkaügyi központok
vezetik.
A felnőttképzési intézmények ellenőrzését a
munkaügyi központ végzi


szerepel-e a nyilvántartásban
megfelel-e a jogszabályi feltételeknek
45
A felnőttképzést folytató intézmények
akkreditációja


A felnőttképzési törvény 3. része
rendelkezik a felnőttképzés tartalmi
követelményeiről,
a felnőttképzési intézmények és
programok akkreditációjáról.
A felnőttképzési intézmények kérhetik
akkreditációjukat, ami nem kötelező.
46
A felnőttképzést folytató intézmények
akkreditációja



A törvény kétfajta akkreditációs eljárást
határoz meg:
1. intézmény-akkreditációt
2. program-akkreditációt.
47
A felnőttképzést folytató intézmények
akkreditációja


Feltétel: az intézmény rendelkezzen egy
megvalósított akkreditált képzési
programmal, valamint felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is
nyújtson.
Az intézmény-akkreditációs eljárás azt vizsgálja,
hogy a felnőttképzési intézményben zajló
képzési tevékenység megfelel-e a jogszabályi
feltételeknek, továbbá az akkreditációs
követelmény-rendszernek.
48
képzési program



Felnőttképzést csak képzési program alapján
lehet folytatni.
Ez biztosítja a bizonyítványok
egyenértékűségét.
Az adott szakképesítés képzési programja
tartalmazza





a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
a tervezett képzési időt,
az oktatandó modulokat,
az azokra fordítható óraszámokat,
a maximális csoportlétszámot…
49
A felnőttképzési szerződés


A felnőttképzést folytató intézmény és a
képzésben részt vevő felnőtt
felnőttképzési szerződést köt.
Így a két fél között szerződéses jogviszony
jön létre.
50
felnőttképzési támogatások

A felnőttképzési törvény IV. része a felnőttképzési támogatások általános
szabályairól rendelkezik.
Felnőttképzési normatív támogatás:
az állam normatív támogatást nyújt a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és
szakmai képzéséhez.

Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása

Saját munkavállaló képzésének támogatása
______________________________________________________

Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás

A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása



állami szakképzési és felnőttképzési intézet ezen adatokat elektronikusan és
mások számára hozzá nem férhető módon tartja nyilván
Cél: a felnőttképzésben résztvevők által igénybe vett támogatások párhuzamos
finanszírozásának elkerülése
51
24/2004. akkreditációról szóló
kormányrendelet
A képzési program akkor akkreditálható,
ha





felépítése modul szerkezetű;
célja a program egészére és moduljaira lebontva is
meghatározott;
a képzés módszere megfelel a célcsoport jellemzőinek;
a képzés személyi és tárgyi feltételei;
a meghatározott tartalom az adott célcsoportban, az
adott időtartam alatt megvalósítható;
52
Modulrendszer
Modul
Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag
összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető,
meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt,
mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része.
Moduláris rendszer
Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból)
álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés
kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek
részenkénti elsajátítását.
53
2004. akkreditációról szóló
kormányrendelet
A képzési program akkor akkreditálható,
ha





meghatározza a bekapcsolódás és részvétel
feltételeit;
meghatározza a fogyatékosságból eredő speciális
igények figyelembevételének módját;
a képzési folyamat részletes leírását;
a program lehetőséget biztosít az előzetesen
megszerzett tudás elismerésére;
a képzés során elsajátított ismeret alkalmas a
követelmények teljesítésére;
54
2004. akkreditációról szóló
kormányrendelet




A képzési program akkor akkreditálható, ha
a képzés során alkalmazott értékelési rendszer
alkalmas a követelmények teljesítésének mérésére;
hozzáférhető módon biztosítja a tananyagokat,
segédanyagokat, segédeszközöket, ajánlott és kötelező
irodalmat;
meghatározza a képzés sikeres elvégzését igazoló
okirat kiadásának feltételeit;
tartalmazza a képzés résztvevőinek elégedettségére
vonatkozó információgyűjtés eljárásának, a
visszajelzések feldolgozásának leírását.
55
Európai Minőségbiztosítási
Keretrendszer (CQAF)
nemzeti adaptációja


Az akkreditáció egyik feltétele, hogy az intézmény
minőségirányítási rendszert működtessen és
önértékelést végezzen.
A korszerű minőségirányítási rendszerrel
szemben elvárt követelmények:




legyen TQM megközelítésű,
alkalmazzon rendszeres önértékelést,
a tevékenységek tervszerűek, tudatosak, szabályozottak,
dokumentáltak és visszacsatoltak (PDCA elv) legyenek,
legyenek mérhető kulcsteljesítmény mutatók
(indikátorok).
56
Fő területek
Megfigyelendő részterületek
Ráfordítás (input)





Humánerőforrás-menedzsment
Erőforrás-gazdálkodás
Vezetésinformációs rendszer
Technikai és adminisztratív háttér
Hálózatok és együttműködések
Intézményi szinten zajló
folyamatok








Vezetőség
Intézménypolitika és -stratégia
Közös tervezés
Tanfolyami kínálat
Célcsoportok meghatározása és kiválasztása
Résztvevőkre vonatkozó statisztikai adatok
Résztvevők számára nyújtott tanácsadás
Minőségbiztosítás működtetése
A tanulás szintjén zajló
folyamatok






A tanulók igényei
Oktatói hozzáállás
A tanuló idő kihasználása
Oktatók felkészülése
Oktatási módszerek
A tanulási folyamatok felmérése és értékelése
Kimeneti eredmény




A munkatársak elégedettségi szintje
A felhasználók elégedettségi szintje
Társadalomra gyakorolt hatás
Eredmények és hasznosság
CQAF
57
Egy-egy kritérium alapján
intézményünk akkor ért el jó
minőséget, ha:






intézményünk egyértelmű elgondolással, elképzeléssel, vagy
véleménnyel rendelkezik az adott kritériummal kapcsolatosan;
intézményünk egyértelműen tudja, hogy az adott kritérium
alapján mit akar cselekedni, milyen irányt kíván venni;
az elgondolások, elképzelések vagy vélemények világos
munkamódszerek, eljárások, megállapodások, formájába
önthetők;
a tevékenységeket a bevezetett eljárások szerint valósítjuk
meg;
a tevékenységek megvalósítását rendszeresen felülvizsgáljuk;
az alapul szolgáló elgondolásokat, elképzeléseket,
véleményeket rendszeresen felülvizsgáljuk;
58
Az akkreditáció feltétele,
hogy az intézmény
felnőttképzési
szolgáltatásokat nyújtson.
PÁLYAORIENTÁCIÓS ÉS
PÁLYAKORREKCIÓS TANÁCSADÁS

A pályaválasztás pszichés összetevőiről nyújt átfogó ismereteket az
ügyfél számára:





érdeklődés és alkalmasság szerepe a pályaválasztásban,
ismerkedés a pályamódosítás okaival,
saját pályaválasztási elképzelések összevetése a realitással, lehetőségekkel.
A csoportos szituációs gyakorlatok
során szerzett önismeret,
pályaismeret birtokában már
megalapozottabb döntést
tudnak hozni az ügyfelek
életpályájuk építése, szakmai életútjuk során.
A pályakorrekciós tanácsadás során a megelőző szakmai végzettség és
munkatapasztalat alapján kialakított öndefiníció mentén új szakmai végzettség
vagy kiegészítő szakmai ismeret kiválasztása történik meg.
60
PÁLYAORIENTÁCIÓS, PÁLYAKORREKCIÓS TANÁCSADÁS
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat





Időtartam: 16 óra
A képzésre jelentkezettek pszichológus által vezetett
foglalkozásokon vesznek részt.
Speciális tesztlapos felméréssel személyiség és készség
felmérés történik.
A tesztek értékelése után csoportos és egyedi
beszélgetés során méri fel a szakember, hogy a
tanácsadáson résztvevő biztonsággal vállalhatja-e a
tervezett pályamódosítást és az ezzel összefüggő leendő
oktatásban való részvételt.
A szűrési fázis után, azoknak a jelölteknek, akiknek nem
javasolt a választott szakirány, elhelyezkedési
tanácsadást és munkaerő-piaci tréninget javasolunk.
61
TÁMOP 2.2.2. (kiemelt projekt)
A pályaorientáció rendszerének fejlesztése
3 szint:
országos (rendszer-fejlesztés és karbantartás, módszertan),
regionális (adatok, információk gyűjtése, elemzése),
lokális (szolgáltatás nyújtás)
Feladatok:
 Metodikai fejlesztések megalapozása (tananyagok, eljárások,
kutatások áttekintése)
 On-line fejlesztések (nemzeti portál, pályaválasztást támogató
anyagok, kapcsolódás az EU rendszeréhez)
 Off-line anyagok fejlesztése + szolgáltatás (nyomtatott mappák, filmek
+ pályatanácsadás), multiplikátor hálózat kialakítása
 Képzések (2000 fő)
Rendelkezésre álló forrás:
6 136 millió Ft (2 100 millió Ft)
62
2x3 napos képzések a TÁMOP 2.2.2.
projekt keretében
Célcsoport: tanárok, szociális munkások és közművelődési
szakemberek.
Témakörök:
1. A pályaismeret jelentősége
2. Az önismeret és szerepe a pályaépítésben
3. Az EU kulcskompetenciái
4. Külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban
5. Az informális álláskeresés módszerei, a munkából-munkába váltás
módja
7. Sajátos helyzetben
10. Milyen szervezetektől kaphatsz segítséget?
11. Munkaerő-piaci ismeretek
 A képzésen olyan, jelenleg állással rendelkező szakemberek
vehetnek részt, akik mindennapi munkájuk során hasznosítani
tudják a megszerzett ismereteket.


A képzéseket 2010. januárja és 2010. júliusa között rendezik meg.

[email protected]
63
KÉPZÉSI SZÜKSÉGLETEK FELMÉRÉSE
ÉS KÉPZÉSI TANÁCSADÁS
A képzési tanácsadás célja,
hogy az érintett ügyfelek
teljes körű információt
nyerjenek az igénybe
vehető képzési
programokról, az azokon
megszerezhető ismeretekről
és szakképesítésekről.
64
Képzési szükségletek felmérése





A szolgáltatást azoknak a személyeknek érdemes igénybe venni, akik:
határozott elképzeléssel rendelkeznek saját karriercéljukat illetően
(álláshoz jutás, továbbtanulás, szakmai előmenetel, szakmai érdeklődés,
tudományos-fejlesztő tevékenység, hobby stb.),
meghozták döntésüket arról, hogy karriercéljaik elérésének eszközeként
képzésben, továbbképzésben fognak részt venni,
A szolgáltatás abból áll, hogy a tanácsadó megméri az egyén hozott
tudását, összehasonlítható módszerekkel szembeállítja a kitűzött
tanulási céllal és az andragógia nyelvén (kompetencia, tudás, ismeret,
attitűd) leírja a kettő közötti betöltetlen teret.
Ez a tér töltődik ki az egyén képzési programjának tananyagával.
65
A nyolc kulcskompetencia (EU)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai, természettudományi és műszaki
kompetenciák
Digitális kompetencia
A tanulás tanulása
Szociális és állampolgári kompetenciák
Vállalkozói kompetencia
Kulturális kompetencia
66
4. ELHELYEZKEDÉSI TANÁCSADÁS








Célja:
alternatívákat kínálni a sikeres elhelyezkedéshez,
naprakész munkaerő-piaci helyzetre építve,
az egyéni adottságokat figyelembe véve,
csoportos vagy egyéni formában,
személyes, telefonos vagy Internetes tanácsadás keretében.
Elemei:
Karriercélok megtervezése
Az érdeklődési körnek és képességeknek megfelelő szakmai
lehetőségek megismerése
A választott szakma megismerése
A végzettséggel megszerezhető munkakörök, elhelyezkedési
lehetőségek megismerése
Pályázati tevékenység, önéletrajzírás és interjúra felkészülés
Amennyiben indokolt, képzések felé orientálni az ügyfelet
67
ELHELYEZKEDÉSI
TANÁCSADÁS
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat










Időtartam: 16 óra
Szakmai képzések záróvizsgáját követően szakemberek vezetésével
elhelyezkedést segítő programot kínálunk hallgatóinknak. A
tanácsadás célja segíteni az elhelyezkedéssel kapcsolatosan a
leendő munkavállalókat.
A tanácsadás részei:
Bevezető előadások
Életvezetés, életstratégia
Társadalmi elvárások és értékek
Siker, kudarc, konfliktus kezelés
Tréning, gyakorlati feladatok (szituációs-szerepjáték)
Kommunikációs képesség fejlesztés
Munkajogi alapismeretek
68
5. ÁLLÁSKERESÉSI TECHNIKÁK
OKTATÁSA







Az álláskeresési technikák oktatása azon eszközök és módszerek
összessége, amelyek segítségével az egyén javítja az álláskeresési
esélyeit, felkészül a munkaerőpiacon való sikeres szereplésre.
Az álláskeresési technikák elsajátításával és alkalmazásával az egyén
képes lesz:
felmérni saját munkaerő-piaci szerepét,
információt szerezni a képzettségének megfelelő álláslehetőségekről,
önéletrajzát és pályázatát elkészíteni,
a felvételi beszélgetésen megfelelően és hatékonyan kommunikálni,
a munkába álláshoz kapcsolódó jogi kérdésekben eligazodni.
69
Álláskeresési technikák oktatása




Jellemzői
Kiscsoportos forma
Tréningoktatási módszerek
A csoportokon belül az egyes személyek
megbeszélhetik tapasztalataikat és
közösen alakítanak ki hatékony munkahelykeresési módszereket
70
71
72
73
Az előzetes tudás
felmérése és elismerése
„Ha egyetlen elvre kellene leszűkítenem az oktatáslélektant,
akkor ezt mondanám:
a tanulást befolyásoló legfontosabb tényező az, amit a tanuló már tud.
Ismerjük meg ezt a tudást,
s a gyermeket tanítsuk ennek megfelelően.”
(David Ausubel)
Előzetes tudás
informális
nonformális
formális
mérési és elismerési folyamat
validáció
75
Előzetes tudás
Értékelési és validációs
metodológia

Bizonyítékgyűjtés
a) tradicionális tesztek és vizsgák
b) nyilatkozaton alapuló módszerek
c) megfigyelésen alapuló módszerek
d) szimulációk
e) munkából, gyakorlatokból származó
bizonyítékok
76
Példa
magyar nyelv és irodalom
77
Példa
matematika
78
Példa
marketing
79
Példa
szociális munka
80
A nonformális és informális
tanulás elismerése
Nemzeti megoldások
Jó gyakorlatok



2004. óta regionális
tudásközpontok működnek
2007. törvény az elismerési
eljárás alkalmazásáról
felnőttképzésben és a
szakmai továbbképzési
rendszerben
2007. Nemzeti
Tudásközpont:
a bevándorlók
képzettségének és
tudásának értékelésére
Dánia
82
Fő elvek







Dánia
Az egyén kérheti előzetes tudásának értékelését
Az egyén részt vesz korábbi tanulmányainak
dokumentálásában
Az értékelést kérő eljárási díjat fizet
A kompetenciaértékelés alapját az adott képzési program
felvételi követelményei szabják meg
Mindegy, milyen tanulási környezetben szerezte az egyén
az adott kompetenciát
Megbízható és hiteles eredmények biztosítása
Az értékelés eredményét tanúsítvány kiadása
dokumentálja
83
célcsoport




Dánia
Alacsony szintű végzettséggel rendelkezők
Végzettséggel nem rendelkezők
Cél:
újra bekapcsolódjanak a szervezett képzésbe és utána
munkát találjanak
Az eljárásban való részvétel egyaránt szolgálja



a további képzésbe történő bekapcsolódást,
a szakértelemben mutatkozó hiányok utólagos pótlásának
megalapozását, és
a szakmai végzettség közvetlen megszerzését.
84
Dánia
Személyes kompetencia dosszié






Lehetőséget ad teljes mértékben egyénre szabott
képzési program kialakítására
az Interneten is elérhető dokumentum segít abban, hogy
az állampolgárok összegezhessék tanulási és
munkatapasztalataikat
Kérdőív: formális képzés + munkahelyi tapasztalatok +
önkéntes munka (szervezés, vezetés, tanítás)
Internetes kompetenciaportál:
70 kérdésből álló kérdőív
frissíteni lehet az önéletrajzot
(szakmai profil, képzést ajánl)
85
Mexikó






Demográfia: százmilliós népesség 64 %-a 15 év alatti fiatal
+ kivándorlók
32 millió felnőtt nem rendelkezik alapfokú iskolai
végzettséggel
Analfabetizmus nagy aránya
„hétköznapi élethez és munkához szükséges tudások
modellje” – hátrányosok-nak
40 ismeretmodul (fiatalok, családosok, falusiak…)
Pl.






Egészségügy
Környezetvédelem
Földművelés
Kommunikáció
Őslakosoknak spanyol mint idegen nyelv
Közösségi intézmények szervezik
86
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
98