Transcript A TDM Egyesület idegenforgalom fejlesztési stratégiája

A KÖRÖS-MENTI TDM EGYESÜLET
IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BÉKÉSSZENTANDRÁS, SZARVAS, KONDOROS
TÉRSÉGÉRE
Szarvas, 2013.szeptember 26.
Előadó: Dr. Glózik Klára
egyetemi adjunktus
a desztinációs stratégia felépítése
• BEVEZETÉS
• HELYZETELEMZÉS
• Magyarország, Dél-alföldi régió, Békés megye turisztikai
helyzete, trendek, keresleti jellemző
• A KÖRÖS-MENTI DESZTINÁCIÓ BEMUTATÁSA: Szarvas,
Békésszentandrás, Kondoros
• FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK: rövid és hosszú távon
• MARKETING CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
• MUNKACSOPORTOK
• ÖSSZEGZÉS
a stratégia lényege
• Minden stratégia annyit ér, amennyit
megvalósítanak belőle!
• Vonzerők definiálása, feltárása vezet a
megalapozott desztinációs stratégiához
• Felhasznált szakirodalom: Magyar
Turizmus Zrt., KSH stb.
helyzetelemzés
• Magyarország turizmusa: legfontosabb küldő
országok 2012-ben: Németo., Ausztria, Olaszo.
Oroszo. Turizmus törvény?
• Dél-alföldi régió turizmusa – átalakulás (ÉARMI
közös vezetés)
• Békés megye turizmusa – változás 2012. évi
önkormányzati törvény miatt
• TDM-ek létrejötte a megyében
• Szakmai szervezetek szerepe
legfőbb értékünk a VÍZ!
SWOT analízis a desztinációra I.
Erősségek:
• Gazdag, változatos természeti értékek
• Megfelelő szálláshelykínálat
• Gazdag épített örökség
• Megfelelő ár-érték arány
• A terület gazdag kulturális, nemzeti hagyományokkal rendelkezik
Gyengeségek:
• Megfelelő úthálózat hiánya
• Viszonylag nagy távolság a fizetőképes kereslettől (Dunántúl és Budapest)
• Erős szezonalitás
• Programcsomagok, garantált, fakultatív programok hiánya
• A további fejlesztési beruházásokhoz szükséges tőke hiánya
• Egységes marketingkommunikáció, arculat hiánya
• Megfelelő színvonalú, nem csak a helyi lakosság igényeit kielégítő gyógyfürdő
hiánya
SWOT analízis a desztinációra II.
Lehetőségek:
• Az épített örökség idegenforgalmi hasznosítása
• Szolgáltatók együttműködésének erősítése (közös csomagajánlatok, programok)
• Fakultatív programok kialakítása
• A helyi hagyományok (gasztronómia, helyi termékek, hagyományok) erőteljesebb bevonása a
turizmusba
• Földrajzi elhelyezkedés (A Történelmi Magyarország középpontja) lehetőségeinek
kihasználása
• Növekvő igény az egészséges környezet, egészséges életmód iránt
Veszélyek:
• Népesség elvándorlásának negatív hatásai, ebből következően a szakképzett munkaerő
hiánya
• Országon, régión belüli leszakadás erősödése
• Versenytársak erősödése
• Szélsőséges időjárás: árvíz, belvíz, aszály
• Roma helyzet, mely már zavaró tényezőként lép fel az idegenforgalomban (épületek állapotavároskép)
szálláshelyek a desztinációban
• 4*-ostól a falusi szálláshelyig minden megtalálható, eltérő mértékben
• Kihasználtság: elsősorban a szezonban
turisztikai attrakciók a desztinációban
• Természeti: a legfontosabb a vizekre alapozott
Szarvas és Békésszentandás tekintetében, KMNP,
Arborétum
• Épített örökség: Kondorosi Csárda
• Kultúra: Vízi Színház, hagyományok, rendezvények –
szerepük, szezonon kívüli rendezvények hiánya
• Új attrakciók megjelenése: Mini Magyarország
Vendég-, és vendégéjszaka szám növelésére alkalmassá
tenni!
vonzerők I.
vonzerők 2.
adatok a desztináció turizmusához
Vendéglátóhelyek száma 2012 júniusában
• (Étterem,cukrászda és egyéb vendéglátóhely)
• Békésszentandrás:6
• Kondoros:12
• Szarvas:73
• Összesen:91
Forrás: KSH
Látnivalók
Egyházi épület
Emlékmű
Fürdő
Ipartörténeti
emlékek
Kastély/kúria
Kiállítóhely
Könyvtár
Forrás: Tourinform Szarvas
Szarvas
Kondoros
3
15
1
2
3
6
-
Békésszentandrás
2
7
1
5
7
1
2
1
1
1
Látnivalók
Szarvas
Lovas turizmus
Park
Síremlék
Sport
Szálláshely
Természeti
Vendéglátó
Vízi attrakció
1
2
1
7
45
4
25
1
Forrás: Tourinform Szarvas
Kondoros Békésszentandrás
1
3
46
2
4
-
Nyertes ÚSZT
pályázatok
2010-2012
Szarvas
Száma
85 db
7 202 096 081
Kondoros
13 db
630 288 458
Békésszentandrás
10 db
813 054 955
Összesen:
108 db
Forrás: Tourinform - Szarvas
Összege
8 645 439 494
Nyertes Leader
pályázatok
2010-2012
Száma
Szarvas
Kondoros
Békésszentandrás
6 db
9 db
10 db
135 723 856
101 483 247
258 540 561
Összesen:
25 db
495 747 664
Forrás: Tourinform Szarvas
Összege
adók Szarvas
Idegenforgalmi adó bevétel alakulása Szarvas:
Év
2010.
2011.
2012.
Összesen:
Adóbevétel
Állami támogatás
5 894
8 841
7 248
10 872
8 898
13 347
22 040
33 060
adatok eFt-ban
Össszesen
14 735
18 120
22 245
55 100
Helyi iparűzési adó bevétel alakulása
Év
2010.
2011.
2012.
Összesen:
adatok eFt-ban
Vállalkozások száma Befolyt iparűzési adó
1 737
467 047
1 852
493 414
1 737
520 511
1 480 972
Üdülő ingatlanok és az ebből befolyt építményadó bevétel alakulása:
adatok eFt-ban
Év
Üdülő ingatlanok száma Építményadó előírás
2010.
166
3 457
2011.
166
3 457
2012.
166
4 167
Összesen:
11 081
adók Békésszentandrás
Tartózkodás utáni
idegenforgalmi adó:
Adózók száma:
Bevételek eFt-ban:
Állami támogatás eFtban:
2010.
Épület utáni
idegenforgalmi adó
Adózók száma:
Bevételek eFt-ban:
Állami támogatás eFtban
2010.
Építményadó:
Adózók száma:
Bevételek eFt-ban:
2010.
Helyi Iparűzési adó:
Adózók száma:
Bevételek eFt-ban
2012.
2011.
2012.
2011.
2012.
2011.
927
26489
1021
22806
-
2012.
2011.
287
29.948
34
-
1490
-
1002
24.494
29.948
2010.
61
4.199
6.298
51
1.782
2.672
52
1.767
1.767
330
36.802
323
44.887
adók Kondoros
Vállalkozások száma:
2012
2010
2011
12
702
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
65
69
nincs adat
103
95
nincs adat
16
19
nincs adat
3
4
2010
774
2011
836
Bevallások alapján cégek
száma
103
111
114
Bevallások alapján e.v.
száma
671
725
66 874 919 Ft
76 696 079 Ft
729
95 603 424
Ft
Mezőgazdasági
Egyéni Mezőgazdaság:
Ipar
Kereskedelem
Szolgáltatás
Turizmus
nincs adat
Forrás: KSH
Iparűzési adó bevallások alapján
ip.adó bevallások száma
Befolyt iparűzési adó
2012
843
fejlesztési elképzelések
Rövid távon
•
•
•
•
•
•
•
•
Fakultatív programok összegyűjtése, rendszerezése, ezek megfelelő promotálása,
cél a desztinációban eltöltött idő hosszabbítása
Osztályoknak, családoknak interaktív játékok szervezése a településeken
Információs pont kialakítása az Arborétumnál, a közlekedés megoldása
(kerékpárbérlés, lovaskocsi, kisbusz). Arborétum és Mini Magyarország
erőteljes bekapcsolása a térség turizmusába
Helyi termékek (food és non-food) bevonása az idegenforgalomba
(Gallicoop, Szarvasi Mozzarella, szarvasi kotyogó, helyi sörök)
Fürdő pozícionálása, lehetőségeinek feltérképezése
A települések utcaképének kialakításával kapcsolatos ajánlások az
önkormányzatok felé
Egységes arculat, marketingkommunikáció kialakítása
Szemléletformáló rendezvények, fórumok szervezése, melynek lényege,
hogy a helyi lakosság felismerje, milyen fontos szerepe van a turizmusnak
a térség gazdaságát illetően.
fejlesztési elképzelések
hosszabb távon I.
• A Csodaszarvas legendája köré épülő turisztikai termékek
kidolgozás (Történelmi Emlékút, Országközép)
• Vízi Színház pozícionálása
• Szőnyeggyár bekapcsolása az idegenforgalomba (alapvetően
két ponton kapcsolódhat: az épület, mint látványosság. A
másik lehetőség a kézi csomózás, mint látványosság
bemutatása.
• Furugy szerepe, erőteljesebb bekapcsolása a helyi
desztinációba
• A kondorosi Batthyány-Geist kastély bekapcsolása a
turizmusba, mindenképpen nagy összegű beruházás szükséges
a helyreállításához
• Anna-liget, Erzsébet-liget hasznosítása: sport, kultúra:
festészet, családbarát szolgáltatások, Kneipp-ösvény
fejlesztési elképzelések
hosszabb távon II:
• Új rendezvények generálása: Tessedik Napok
• Tessedik Múzeum, Szárazmalom, Szlovák Tájház interaktívvá
tétele
• Tessedik kultusz erősítése, esetleg Tessedik út kialakítása
• Tessedik Tanya felújítása, funkcióval, tartalommal való
megtöltése, szintén komoly tőkebefektetést igényel
• Pályázati források felkutatása a nagy befektetést igénylő
beruházásokhoz
versenytárs elemzés
• Gyomaendrőd
• Szentes
miben áll erősségük és gyengeségük a desztinációval
szemben: hasonlóságok és eltérések
• Gyula
• Békéscsaba
versenytárs vagy partnerség?
marketing célok meghatározása
• Bevételek növelése, a kínálat bővítésével, a szolgáltatások
minőségének javításával a turisztikai költés ösztönzése.
• A turisták és a vendégéjszakák számának, az átlagos
tartózkodási időnek a növelése.
• A térség bevezetettségének, ismeretségének fokozása
Magyarországon, bemutatása külföldön, a táj értékeinek, a
kínálat, az egyedi jellegzetességek ismertetésével.
• A belföldi turizmus élénkítése, volumenének fokozatos
növelése
Részletesen mindez kifejtve a marketing stratégiában!
munkacsoportok létrehozatala
• A felvázolt fejlesztési elképzelések megvalósításához,
továbbgondolásához, és gyakorlatba történő
átültetéséhez hatékony lehet munkacsoportok
kialakítása, amelyek koncentráltan egy téma
kidolgozásáért felelősek.
• A munkacsoportok feladatai jól körülhatárolnak egy
cselekvési ütemtervet, amely ha megfelelő
munkacsoport kerül kialakításra, akkor garantálja a
stratégiában lefektetett célok megvalósulását
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Glózik Klára
egyetemi adjunktus
[email protected]