Transcript A munkaerőpiac változásai - FEEK
Az időskori foglalkoztatás aktuális kérdései
Szellő János címzetes egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem FEEK
Felhasznált irodalom
Augusztinovics Mária: Népesség, foglalkozta tottság, nyugdíj. Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május Barakonyi Eszter (2010): A munkavállalói aktív életkor meghosszabbításának lehetséges eszközei PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs Lakatos Judit (2013): Ötven év felettiek a munkaerőpiacon. KSH, Budapest
Juhani Illmarinen (2012): Az aktív időskor előmozdítása a munkahelyen. Európai Munkahelyi és Egészségvédelmi Ügynökség http://osha.europa.eu
Udvari Andrea (2013): Az idősellátás helyzete Magyarországon (kutatási jelentés). NCSSZI, Budapest
Alapvetés
„A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára hasz nálják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni.”
Eötvös József
Bevezetés
A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam növekedése. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker – és egyben a legnagyobb kihívás is A társadalmi és demográfiai változások hatá sára új igények jelennek meg, melyre mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági és szolgáltatói szinten szükséges reagálni
Az életkor meghosszabbodásával a népesség egyre nagyobb arányát alkotó generáció mind erőteljesebb társadalmi hasznosságának elő mozdítása meghatározó feladat Fontos, hogy a ma még fiatalabb generáció tagjai számára és a most idős generáció szá mára egyaránt pozitív lehetőségeket jelentsen a közeli és távoli jövő
Az időskor értelmezése
Kronológiai életkor: az évek számával kifejezhető életkor Biológiai életkor: az egészségi állapot függvénye Pszichológiai életkor: ki milyen idősnek érzi magát Szociológiai életkor: a társadalom milyen idősnek tart valakit
Magyarországon, társadalmi szinten a nyugdíjazástól számít valaki idősnek A WHO szerint: - a 60-74 év közöttiek az idősödők - a 75-89 év közöttiek az idősek - a 90 év felettiek a nagyon idősek
Az időskori foglalkoztatást meghatározó tényezők
Demográfiai helyzet A munkaerő-piaci körülmények Nyugdíjrendszer Emberi tényezők, munkaképesség és egészség Társadalmi felelősségvállalás (Idősügyi Nemzeti Stratégia)
A népesség, mint munkaerőforrás
Népesség: gazdaságilag aktívak és inaktívak Gazdaságilag aktívak: foglalkoztatottak és munkanélküliek (15-64, 15-74 éves korcsoport) Inaktívak: - inaktív keresők - nyugdíjasok, eltartottak - tanulók
Demográfiai környezet Magyarországon
A 2011-es népszámlálási adatok szerint 2001. évhez viszonyítva a lakónépesség száma 2,1%-al kevesebb A KSH előrejelzése alapján 2020-ig, további 1,5 százalékpontos létszám vesztés prognosztizálható A vándorlási folyamatok a hátrányos térségeket érintették
Demográfiai változók Forrás: KSH
A 15-74 éves korosztályon belül az 55-74 éves korcsoporthoz tartozók száma/fő Forrás: KSH
15-74 év közötti gazdaságilag aktív népesség/fő (2009 – 2013) Forrás: KSH Év 2009 2010 2011 2012 2013 Fő/ezer
4. 202 4. 256 4. 279 4 353 4. 387
ráta/%
54,5 55,4 55,8 56,9 57,5
Az aktív korú népesség előrejelzései Európában (Forrás: osha.europa.eu)
2011 és 2030 év között az aktív korú népességen belül az 55-64 évesek aránya várhatóan 16,2%-al (9,9 millió fővel) bővül Az összes többi korcsoportban csökkenő tendenciát mutat a populáció Következésképpen várható az időskorú foglalkoztatottak arányának növekedése is
A jól működő munkaerőpiac jellemzői
Átlátható munkaerőpiac Prognosztizált munkaerő-kereslet,- kínálat, viszonylagos egyensúly A megüresedett álláshelyek gyors betöltése Az igényekhez igazodó képzési rendszer Hatékony forrásfelhasználás Társadalmi csoportokat nem zárnak ki
A munkaerőpiac változásai
Alulstrukturált munkaerőpiac - 8 általános iskolai végzettségűek vagy az alattiak - korai iskolaelhagyók Felülstrukturált munkaerőpiac - meghatározó szakmai tudás, gyakorlat Globális munkaerőpiac - belső és külső munkavállalási migráció Tranzicionális munkaerőpiac (TLM) - flexicurity újragondolása (kitekintés)
A hazai munkaerőpiac sajátosságai 2010-től
Erőteljes állami beavatkozás a munkaerőpiac alakításában (például: adók, bérek és jövedelmek) Az alulszegmentált munkaerőpiac A bérmunka háttérbeszorulása A közfoglalkoztatás privilegizálása és a szociális dimenziók összekapcsolása A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű (kockázati) csoportok erőteljes jelenléte
15-74 év közötti foglalkoztatottak száma/fő (2009 – 2013) Forrás: KSH Év 2009 2010 2011 2012 2013 Fő/ezer
3. 781 3. 781 3. 811 3. 877 3. 938
Ráta/%
49,2 49,2 49,7 50,6 51,6
55-74 év közötti foglalkoztatottak száma/ezer fő (2009 – 2013) Forrás: KSH Év/életkor 2009 2010 2011 2012 2013 55-59
347,3 381,5 404,5 419,3 425,7
60-64
75,3 77,7 90,1 86,8 103,5
65-69
24,2 25,0 24,7 27,4 25,9
70-74
6,4 6,1 8,2 7,7 6,2
Összehasonlítás néhány európai országgal, a foglalkoztatási ráta alapján 2006-2011 év Forrás: EUROSTAT 55-64 éves korcsoport
55 év feletti regisztrált álláskeresők száma és aránya 2009-2013 Forrás: NFH Év 2009 2010 2011 2012 2013 Regisztrált álláskeresők száma/ezer fő
561,8 582,7 582.9
559,1 527,6
55 év feletti álláskeresők száma/ezer fő
34,2 57,2 64,6 70,2 76,1
55 év feletti álláskeresők aránya az összes álláskeresőhöz viszonyítva/%
6,0 9,8 12,0 12,5 14,4
Nyugdíjrendszer és a foglalkoztatás
Felosztó-kirovó rendszer Öngondoskodási tendenciák (előtakarékosság, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) Bérek és nyugdíjak Nyugdíj melletti munkavégzés A nyugdíjkorhatár változásai, az előrehozott nyugdíj fokozott kivezetése foglalkoztatás növekedéssel jár
Az időskori munkavégzés emberi tényezői
Egészségi problémák, krónikus betegségekből adódó fizikai, pszichés munkaképesség vál tozás, korai nyugdíjazás Ugyanakkor aktivitás, tudás, tapasztalat, szellemi tőke, tanulási kompetenciák (LLL módszerek) Erősebb elkötelezettség, lojalitás a munkál tatói, munkavállalói kapcsolatokban
A megváltozott munkaképességű emberek száma és összetétele (Forrás: KSH 2011)
• • • • A megváltozott munkaképességű sze mélyek száma 767 ezer fő Jellemzőik: Kétharmaduk az 55-64 éves korcsoporthoz tartozik Gazdaságilag aktív 185 ezer fő (24,1%), ebből foglalkoztatott 139 000 fő, álláskereső 46 000 fő A nem dolgozók (628 000 fő) 60,9%-a (382 000 fő) rokkantsági nyugdíjat, 19%-uk saját jogú öregségi nyugellátást kap A megváltozott munkaképességű személyek munkavállalásának akadályai, egészségi akadályozottságukon túl 87,7 százalékuk esetében egynél több problémából adódik
2012. január: rokkantsági ellátásban 237 000 fő, rehabilitációs ellátásban 192 000 fő részesül (Forrás: ONYF)
Megváltozott munkaképességű személyek száma régiók és nemek szerint (KSH, 2011.)
Kormenedzsment a munkahelyen
Lényege, hogy a korhoz kötődő tényezőket a mindennapi irányítás során figyelembe kell venni, ideértve a munkabeosztást és az egyé ni munkafeladatokat, annak érdekében, hogy kortól függetlenül mindenki képesnek érezze magát saját és a munkahelye céljainak meg valósítására
A kormenedzsment célkitűzései
az idősödésnek szentelt nagyobb figyelem az idősödés korrekt megítélése kormenedzsment mint a vezetők és felettesek alapfeladata és kötelessége humánerőforrás-politikába foglalt kormenedzsment a munkaképesség és a termelékenység előmozdítása egész életen át tartó tanulás korbarát munkabeosztás biztonságos és méltóságos átmenet a nyugdíjas életbe
A munkaképesség fenntartásának elősegítése, szintjei
Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok mege lőző, proaktív intézkedései A szakmai tudás fenntartása, a készségek és kompetenciák folyamatos frissítése A munka iránti személyes elkötelezettségének mutatói, példamutatás attitűdje Vezetői (magatartás) szint a munkaképesség fenntartása érdekében
Az Idősügyi Nemzeti Stratégia (INS) céljai 2034-ig (Forrás: 81/2009. (X. 2.) OGY. Határozat)
A születéskor várható élettartam közelítése az európai uniós átlaghoz Az egészségben eltöltött évek számának növelése Az aktív élet fenntartásának növelése Az időskori jövedelembiztonság megterem tése (nyugdíjrendszer), a társadalmi integ ráció erősítése
A különböző szolgáltatások (egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális stb.) össze hangolása az idősödők és idősek szükség leteinek és érdekeinek figyelembevételével Az idősek élethosszig való tanulásának támo gatása, a digitális tananyagok hozzáférhető ségének biztosításával
az „aktív idősödés” feltételeinek erősítése, mely nem csupán a fizikai aktivitást, a munkaerőpiacon maradást jelenti, hanem a társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvételt is az idősödési folyamat „menedzsmentjének” elterjesztése már a fiatal korban a társadalmi szemléletváltás mind a gazdasági, mind az idősödés társadalmi megítélését és megélését illetően
Az időskori foglalkoztatás stratégiája az INS alapján
A 45 év felettiek foglalkoztatási arányának növelésé vel, a szeniorfoglalkoztatás fejlesztésével, a munka erőpiacról való korai kikerülés megelőzésével A nyugdíjba kerülés korcentrumának növelésével, a rugalmas, az atipikus, a munkavégzési aktivitásnak megfelelő munka- és jogi környezet kialakításával A munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése az információs technológiai képességek és készségek elsajátításával, az alternatív, tanulási lehetőségekhez történő hozzáféréssel, a képzések támogatásával, élethosszig való tanulás lehetőségének biztosításával
A mindenki számára hozzáférhető képzések és átkép zések rendszerének fejlesztése, a felnőttkorban való képzés módszertanának fejlesztése Egyéni szinten az időskorra való felkészüléshez szük séges aktivitás elősegítése, támogatása, a karrier építéshez h A 45 éven felüliek foglalkoztatását segítő szervezetek, mint például a Szenior Foglalkoztatási Klubok orszá gos hálózatának vagy hasonló kezdeményezések továbbfejlesztése
Utóirat
„Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt, akár utcaseprők, akár miniszterek.”
Kosztolányi Dezső: Intés az öregebbek tiszteletére