Transcript Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel
Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel
Blaskó Zsuzsa
Népességtudományi Kutatóintézet, KSH
Corvinus Egyetem, 2011 október 27.
Miről lesz szó?
Kisgyermekes nők munkavállalása: dolgozzanak? Ne dolgozzanak? - A kisgyermekes nők munkavállalása pro és kontra – Miért érdekes?
A társadalompolitikai beavatkozás eszközei: Pénzbeli transzferek Nem pénzbeli transzferek – gyermekintézmények!
Munkapiaci környezet
Lehetőségek és korlátok – magyar helyzetkép
Kitekintés – saját kutatási eredmények A gyermekfejlődés szempontjai Társadalmi értékek, attitűdök
Női munkavállalás – régen és most Hagyományos társadalmak: munkahely és lakóhely összekapcsolódása, többgenerációs együttélés Iparosodással, munkahely és otthon szétválása, nők munkába állása Európában a 20. század közepére két alapmodell: Nyugat-Európa: „Male-breadwinner” – nő nem, vagy csak a gyerek megszületéséig dolgozik Kelet-Európa: „nemek egyenjogúsága”, kétkeresős családmodell Mára konvergencia – kétkeresős családmodell terjedése
Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása – OECD 2008 < 3 years 3-5 years (2) 6-14 years (3) 100 80 60 40 20 0
Érvek és ellenérvek a kisgyermeket nevelő nők munkavállalása mellett és ellene Miért ne dolgozzanak? (Miért érdemes a munkától való távolmaradásukat támogatni?) Miért dolgozzanak? (Miért érdemes a munkába állásukat támogatni?) … … … … … …
Társadalompolitikai eszközök Intézményfejlesztés vagy otthonmaradás támogatása?
Pénzbeli transzferek Munkavállaláshoz kötött (szülői / anyasági szabadságok) Nem munkavállaláshoz kötött Adórendszeren keresztül Nem pénzbeli transzferek Gyermekintézmények egyéb Munkapiaci környezet alakítása (korlátozottan) Család-munka egyensúly: családbarát munkahelyek, részmunkaidő, rugalmas munkavállalás…
Munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek – szülői szabadságok Biztosítási logika, társadalombiztosítási ellátás Jövedelem-fenntartás a foglalkoztatási státushoz kapcsolódva. Függ a munkaviszony lététől, hosszától. Munkajövedelmet helyettesít. Járulékokból fedezik.
Változatok: korábbi fizetés százalékában / felső plafonnal vagy anélkül / fix összeg… ezek kombinációi Rugalmasság: ki veheti fel? / mikor veheti fel? Anyai / apai / szülői szabadság Hatások… a munkavállalásra A termékenységre Példa a magyar rendszerből:…………
Nem munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek A megnövekvő jövedelmi igényt kezeli Egyszeri / folyamatos Alanyi jogú (demogrant) / jövedelmi kritériumhoz kötött Minél jobb módú a család, annál kevésbé játszik szerepet a költségvetésében Példa a magyar rendszerben: …………………
Adórendszer alakítása Adóalap-kedvezmények / Adóból levonható kedvezmény Családi adózás/ Egyéni adózás Munkapiaci hatások? Komplex hatás más területekre is
Magyarország: a gyermektámogatások rendszere ALANYI JOGON JÁR: BIZTOSÍTOTT SZÜLŐKNEK JÁR: Anyasági támogatás Családi pótlék Gyermekgondozási segély (GYES) Gyermekgondozási támogatás (GYET) Terhességi Gyermekágyi Segély (TGYÁS) Gyermekgondozási Díj (GYED) Családi adókedvezmény
Szülői szabadságok rendszere TGYÁS Előzetes munkaviszonyhoz kötött Elődje már a 2.vh. előtt (6+6 hét) Ma 168 nap, fizetés 70%-a GYES 1966-tól ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig.
1969: kiterjesztés 3 éves korig. 1999-ig biztosítási alapú.
GYED 1984-től a szülési szabadság meghosszabbítása. 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem hosszú távúak. bevezetésekor európai viszonylatban egyedülálló tb. viszonyhoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad. GYET 1993 legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél
Változások 2010 - 2011 Változások 2010 májustól – Bajnai kormány: GYES 2 évre rövidül (GYET 2 éves kortól) Szigorodó GYED feltételek Intézményi férőhelyek bővítése (?) Részmunka a közszférába visszatérőknek 2011, Orbán kormány: GYES újra 3 év Munkavégzési szabályok: Szigorodtak (GYES) Enyhültek (GYET) Családi pótlék -- ) nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás Családi adókedvezmény
Spending on maternity and parental leave
payments per child born, 2007 Spending per
birth as a % of GDP per capita
Nem pénzbeli transzferek gyermekintézmények 0-3, 3-6 éves korosztály Állami vs. magán finanszírozású Színvonal!
Elérhetőség, megfizethetőség, rugalmasság Egyértelmű pozitív hatás a munkavállalásra Gyermekvállalásra pozitív hatás
Gyermekintézmények 3-6 év Óvodák: számuk visszaesett a rendszerváltás után (vállalatik megszűntek, önkormányzati csökkent) de több egyházi és magán 1990-ben 385 ezer férőhely; 2000: 371 ezer Kis mértékű túlzsúfoltság de így is jó a 3-7 évesek intézménybe járási mutatója: 90% körül - OECD: kb. 65% probléma • • a rugalmassággal térbeli megoszlással
Bölcsődei ellátás Radikális intézményszám és férőhely-csökkenés a rendszerváltás után (főleg kistelepüléseken) 8-10% körüli ellátottság arány (EU-s célkitűzés!) 2006 után bővülés: 160 új bölcsőde (2010: 668, 32516 gyerek) Férőhelyszám-növekedés admin. okok miatt is többség 2-3 éves, sok 3 feletti! (33%) intézmények zsúfoltak (128 gyerek / 100 férőhely) várólisták egyenlőtlen területi megoszlás magas költségek – önkormányzatok nem tudják fenntartani (1,1M – 0,55M)
Alternatív ellátási formák
Családi napközi
Költségtérítéses szigorú szabályozás – enyhítések magas költségek Főként a kistelepülésen remélnek tőle megoldást Növekedés 2008 után: 2008 – 223 int. 2621 gyerek 2010 – 694 int, 7200 gyerek
Családi gyermekfelügyelet Egységes óvoda-bölcsőde
(497 gyerek)
Gyermekintézményben ellátott gyermekek aránya az Európai Unió országaiban. 2006.
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Fra nc ia ors zá g Be O lg iu las m zo Sp rs an zá yo g lors zá g M ált a Dá Eg ni a No ye rv sü ég lt Ki ia rá Né lys m ág et M ors ag zá ya g ro rs Sv zá éd g ors zá Lu g xe m bu És rg zto rs Cs zá eh g ors zá g Po rtu gá Le lia tto rs zá g Au sz tri Sz a lov ák ia Ro m án ia C ip ru s Bu lg Fi ári nn a ors zá g Li tvá nia H ol la nd ia Iro G rs zá örö g go Le rs ng zá ye g lo rs zá g 0-3 évesek 3-6 évesek
Munkapiaci környezet: családbarát munkahelyek? Családbarátság fogalma Rugalmas helyszín, rugalmas időbeosztás, beleszólási lehetőség… Állami eszközök: Szabályozások Ösztönzők Állami szektor „példamutatása”
Munkapiaci környezet - részmunkaidő Teljes állás és részmunka határa elmosódik, átmeneti formák Elsősorban a munkapiaci kereslet-kínálat alakulásának függvénye Kereslet: szolgáltatások súlya nő / hosszabb nyitva tartások és üzemidő / ezek egyre változatosabbak Kínálat: nők tömeges munkába állása / tanuló fiatalok megjelenése / átalakuló munkavállalói szándékok Állami beavatkozási lehetőségek (mérsékelt hatással) : • jogosultságok (kisgyerekesek, nyugdíj előtt…) • • teljes állásúak átléphetnek 50-80%-osba munkaadói TB járulék csökkentése GDP és részmunkaidős foglalkoztatás szintje korrelál Pozitív hatása a gyerekvállalásra és a munkavállalásra is
Részmunkaidős munkavállalás, nők.
Forrás: Eurostat
100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Munkaidő kialakítása (2005, EU Survey on working conditions) Entirely set by the company Can adapt working hours within certain limits Can choose between several fixed working schedule Entirely set by the employee
Gyermektámogatás és munkavállalás Negatív hatás a női foglalkoztatásra?
- Rendszerváltásig magas női foglalkoztatás, utána jelentős visszaesés – a szülői szab. rendszer (is) szerepet játszik? Távolmaradást ösztönző rendszer: Pénzbeli juttatások gyermekintézmények helyett GYES mint biztonság Munkapiacra visszatérés / belépés nehézségei Támogatások széles körű kihasználása: átlagos távolmaradás 4.7 év (Köllő-Bálint) Humántőke csökkenés Visszatérési nehézségek • • • Megszűnő munkahelyek / munkakörök Névleges védelem Előítéletek?
Korábbi munkapiaci kötődésűek aránya csökken - különösen az alacsonyan iskolázottak körében Bizonyos hosszúság felett általánosan negatív hatás
Egy fontos következmény: demográfiai hatás A szülői szabadság rendszere és az abból következő optimális otthonmaradási / ”gyerekidőzítési” gyakorlat Juttatások összefüggése a gyerekszámmal; Szabadság hossza; Juttatás kiszámítás módja többedik gyereknél…
Demográfiai hatás – általánosabban Gyermekvállalás és munkapiaci részvétel összefüggései 1980 és 2006 – OECD 3,5 IRL 3 KOR 2,5 2 1,5 ESP GRC NLZ NLD BEL ITA LUX PRT GBR AUS FRA JPN USA NOR DEU CAN FIN DNK 1 20,0 30,0 40,0 50,0 Employment rates of women 60,0 70,0 3,50 3,00 2,50 2,00 TUR 1,50 1,00 40,0 MEX BEL FRA LUX EST GRC CZE PRT USA NZL DNK NLD CAN KOR JPN ISL CHE 50,0 60,0 70,0 Employment rates of women 80,0 90,0
Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre Nemzetközi szakirodalom áttekintése
Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre (Blaskó, Esély 2010/3) Anyai munkavállalás időzítésének hatásai Nemzetközi kutatási tapasztalatok: Nincs megfelelő magyar vizsgálat Összehasonlítás korlátai!
Nem a 3 év kérdését nézik Longitudinális felvételek Hatások 3 területe: fizikai egészség; pszicho-szociális fejlődés; kognitív fejlődés
1. Fizikai fejlődés, egészségi állapot
Szoptatás: egészségi hatásai, WHO; Korai munkavállalás hatása a szoptatásra Hatás a gyermekhalandóságra: Ruhm 2000; Tanaka 2005: fizetett szabadság!
Fertőző betegségek: Bp-i longitudinális (Bass) Gordon et.al. (légúti, fül) Kramer et.al. (allergiakockázat csökken) Túlsúly
Hatások a gyermekfejlődésre
2. Pszicho-szociális fejlődés
• • • • Kötődéselmélet (Bowlby 1969) Önmagában nem negatív – a körülmények fontosak! – időpont, munkavállalás körülményei, intézményminőség… Első életévben: • • • negatív hatások, különösen ha korán (Vandell, Han és mások, Youngblade…) problémás viselkedés, agresszió, csökkenő frusztráció tűrés… Iskolás kor!
Utána: vegyes kép – nincs negatív hatás vagy kevés • nehezen szétválasztható időpont szerint • Negatív hatást fokozza: Anyai stressz, szerepzavar, elégedetlenség a munkával, nem komplex munka… Rossz minőségű intézmény Hosszú idő az intézményben
Hatások a gyermekfejlődésre
3. Kognitív fejlődés
Jobb az intézmény? – szakképzett gondozók Első év: enyhe negatív hatások – különösen magas óraszám mellett (Alwin és Thornton; Mott; Han és mások; Waldfogel és mások) – pl. későbbi szókincs, matematika Első év után: pozitív hatások, szókincs, szövegértés, matematika – késleltetve!
Alacsony jövedelmű családok?
Általános vizsgálatok szerint náluk többet árt a nem-anyai ellátás: de milyen az az ellátás??!!
– célzott beavatkozások (Head Start, Sure Start…) Intézményminőség!!!
Hatások a gyermekfejlődésre
Következtetések
Anyai gondoskodás egy éves korig: Fizikai: + Pszichés: ++!
Kognitív: (+) 2 és 3 éves kor között Fizikai: - (megfelelő higiéne) Pszichés: megfelelő körülmények mellett csökkenő kockázat Kognitív: megfelelő körülmények mellett növekvő haszon Nincs mindenkire érvényes, egységes recept Tehát: Választási szabadság, egyre inkább munkába állást ösztönző megoldás!