Transcript Gábos András

Gyermekszegénység és gyermekjólét Magyarországon és az Eu-ban
EU-képviselet, Budapest
2010. június 16.
Gyermekszegénység és a
gyermekek jól-léte az Európai Unióban
– a gyermekszegénység meghatározói és a
társadalompolitikai gyakorlat –
Gábos András
TÁRKI
A projekt feladatai
1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése
2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló társadalompolitikák
hatásosságának értékelése
3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából releváns indikátoregyüttesre
Milyen alkalmazási lehetőségei vannak a
gyermekjól-létet monitorozó indikátorportfóliónak?
Egy példa: nemzetközi összehasonlítási alap biztosítása és fő
kihívások azonosítása a tagállamok esetében - a nemzeti
társadalompolitika gyakorlat támogatás céljából
Cél: a tagállamok teljesítményének értékelése a
gyermekszegénység területén (EU Munkacsoport 2008)
 a nemzeti átlaghoz és
 az EU-átlaghoz viszonyítva.
Eszközök: az anyagi jól-lét fő indikátorai: jövedelmi szegénységi
és munkaerő-piaci kapcsolódás
Négy dimenzió




A gyermekszegénység kockázata (child poverty risk outcomes)
Munkanélküliség (joblessness)
A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásban élők szegénysége
(in-work poverty)
A jóléti transzferek hatásossága (impact of social transfers)
A gyermekszegénység kockázata
Bevont indikátorok:



szegénységi ráta
szegénységi rés-arány
mindkettő az EU-SILC-ből becsülve
Sztenderdizált távolságok (z-scores)


a gyermekek és a népesség átlaga között
országonként
az országos és EU-átlag között a
gyermekek körében
A sztenderdizált távolságok
súlyozatlanul összeadódnak
5
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
-4
-5
FI
Hat klaszter, úgy hogy
a csoportok közötti távolság maximális,
 a csoporton belüli szóródás minimális legyen

A tagországok teljesítménye
+++ legjobb
- - - legrosszabb
CY
DK
SE
SI
DE
FR
NL
BE
AT
IE
EE
CZ
LV
HU
SK
LU
UK
PT
ES
EL
LT
IT
PL
Jól teljesítők: északi államok, CY, SI,
DE, FR
Rossz kimenetek: déli államok, PL, LT
Magyarország: valamelyest az átlag
alatt
Munkanélküliség
Bevont indikátorok:


a munkanélküli háztartásokban élő
gyermekek aránya
az EU-LFS alapján becsülve
Sztenderdizált távolságok (z-scores)


a gyermekek és a népesség átlaga között
országonként
az országos és EU-átlag között a
gyermekek körében
A sztenderdizált távolságok
súlyozatlanul összeadódnak
7
5
3
1
-1
-3
-5
SI
Hat klaszter, úgy hogy
a csoportok közötti távolság maximális,
 a csoporton belüli szóródás minimális legyen

A tagországok teljesítménye
+++ legjobb
- - - legrosszabb
FI
EL
LU
IT
DK
SE
CY
AT
ES
PT
NL
PL
FR
EE
DE
CZ
LT
LV
BE
SK
IE
HU
Jól teljesítők: északi államok, SI, EL,
LU, IT, CY, AT
Rossz kimenetek: UK, HU, IE
UK
A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású
háztartásban élők szegénysége
Bevont indikátorok:


A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású
háztartásokban (MI>=0.50) élők
szegénységi rátája
az EU-SILC alapján becsülve
Sztenderdizált távolságok (z-scores)


a gyermekek és a népesség átlaga között
országonként
az országos és EU-átlag között a
gyermekek körében
A sztenderdizált távolságok
súlyozatlanul összeadódnak
Hat klaszter, úgy hogy
a csoportok közötti távolság maximális,
 a csoporton belüli szóródás minimális legyen

A tagországok teljesítménye
+++ legjobb
- - - legrosszabb
5
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
-4
-5
DE
SE
BE
DK
FI
SI
FR
CZ
IE
CY
AT
HU
UK
NL
EE
SK
LV
PT
LT
LU
EL
PL
IT
Jól teljesítők: IE, SE, BE, DK
Rossz kimenetek: déli államok, PL,
LU, LT
Magyarország: valamelyest az átlag
fölött
ES
A jóléti transzferek hatásossága
Bevont indikátorok:



szegénységi ráta a jóléti transzferek
(nyugdíj kivételével) előtt és után,
a transzferek szegénységcsökkentő hatása
az EU-SILC alapján becsülve
Sztenderdizált távolságok (z-scores)
 az országos és EU-átlag között a
gyermekek körében
A sztenderdizált távolságok
súlyozatlanul összeadódnak
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
-0.5
-1.0
-1.5
-2.0
FI
Hat klaszter, úgy hogy
a csoportok közötti távolság maximális,
 a csoporton belüli szóródás minimális legyen

A tagországok teljesítménye
+++ legjobb
- - - legrosszabb
SE
DK
AT
HU
SI
FR
DE
IE
CZ
BE
NL
UK
LU
CY
SK
EE
LV
PL
LT
PT
IT
ES
Jól teljesítők: északi államok, AT, HU,
SI, FR, DE
Rossz kimenetek: déli államok, LT
EL
A gyermekszegénység kockázata és a fő
kihívások a tagállamokban
A-csoport: jól teljesítők minden dimenzióban
Acsoport
A gyermekszegénység
kockázata
Munkanélküliség
A magas MI
háztartásban élők
szegénysége
A jóléti
transzferek
hatásossága
FI
+++
+++
++
+++
CY
+++
++
++
–
DK
++
++
+++
++
SI
++
+++
++
++
SE
++
++
+++
+++
FR
++
+
++
++
NL
+
+
+
+
AT
+
++
+
++
A gyermekszegénység meghatározói és
társadalompolitikai gyakorlat az A-csoportban
Megfelelő színvonalú készpénztranszferek
DK, SE, FI: jelentős összegű alanyi jogú juttatások és kiterjedt
szolgáltatások a szülők munkaerő-piaci vissza-integrálódásához
 SI: jelentős összegű célzott transzferek az alacsony jövedelmű
háztartásoknak
 FR: nincs számottevő célzottság, az anyasági támogatások jelentős szerepe
Magas foglalkoztatottsági szint – a legtöbb tagállamban a kétkeresős

modell domináns

NL: a második kereső jellemzően félállású

AT: az egykeresős családmodell a domináns, magas keresetek és jelentős
készpénztranszferek ellensúlyozzák a második kereső hiányát, de
viszonylag elterjedt a félállású második kereső modellje is
Kiterjedt és megfizethető gyermekgondozási (közösségi) szolgáltatások

CY: informális gyermekgondozás áll a magas női aktivitás mögött
A gyermekszegénység kockázata és a fő
kihívások a tagállamokban
B-csoport: a munkanélküliség a fő kihívás
Bcsoport
A gyermekszegénység
kockázata
Munkanélküliség
A magas MI
háztartásban élők
szegénysége
A jóléti
transzferek
hatásossága
DE
++
–
+++
++
BE
+
–
+++
+
SK
–
–
+
–
EE
–
–
+
–
CZ
–
–
++
+
IE
–
––
++
+
HU
–
––
+
++
UK
–
–––
+
+
A gyermekszegénység meghatározói és
társadalompolitikai gyakorlat a B-csoportban
Magas az egyszülős háztartásban élő gyermekek száma (BE, DE, EE,
IE, UK)
A migráns hátterű gyermekek szegénységi kockázata magas és
arányuk számottevő a szegény gyermekek körében a legtöbb Bcsoportbeli országban
Viszonylag hatásos készpénzes támogatások
Elégtelen gyermekgondozási szolgáltatások – korlátozott számú
férőhely, rövid, rugalmatlan nyitva tartás és magas költségek
A gyermekes nők munkaerő-piaci visszatérését segítő transzferek
alacsony szintje
Rugalmatlan munkaidő
A gyermekszegénység meghatározói és
társadalompolitikai gyakorlat Magyarországon
Fő kihívás: a munkanélküli és az alacsony munka-intenzitású
háztartásokban élő gyermekek nagy száma
A szegénységi profil fő jellemzői és meghatározói:
 főként a kétszülős, sokgyermekes családok érintettek
 az iskolázottság hatása nagyon erős
 jól kivehető települési lejtő
 jelentős regionális egyenlőtlenségek
 erős etnikai dimenzió
A készpénzes transzferek uniós összehasonlításban hatásosak
A szülők munkaerő-piacra jutásának azonban számos akadálya
van: magas munkakeresési költségek, regionálisan egyenlőtlen
kereslet, a humán tőke hiánya, a bölcsődei férőhelyek hiánya, a
transzferek munka-ellenösztönző hatása
A gyermekszegénység kockázata és a fő
kihívások a tagállamokban
C-csoport: viszonylag rossz teljesítmény minden dimenzióban
D-csoport: a magas MI háztartásokban élők szegénysége a fő kihívás
C-csoport
D-csoport
A gyermekszegénység
kockázata
Munkanélküliség
A magas MI
háztartásban élők
szegénysége
A jóléti
transzferek
hatásossága
LV
–
–
–
–
LT
––
–
–
––
PT
–
+
–
––
LU
–
+++
––
–
EL
––
+++
––
–––
PL
–––
+
––
–
ES
––
+
–––
–––
IT
–––
++
–––
––
A gyermekszegénység meghatározói és
társadalompolitikai gyakorlat a D-csoportban
A készpénztranszferek jelentősége kicsi, főként az idősebb gyermekek
számára
A támogatások csak kismértékben célzottak
A (közösségi) gyermekgondozó szolgáltatások hiánya, a kiterjedt
család szerepe még mindig jelentős (IT, EL, ES)
A foglalkoztatottság alacsony és nincs ezt ösztönző politikai gyakorlat; a
határozott idejű szerződések gyakoriak, kivéve IT
EL, IT: nincs minimálbér; PL: nagyon alacsony
A változás jelei néhány országban, különösen ES: a határozott idejű
szerződések arányának csökkenése, a minimálbér emelése,
adókedvezmény a gyermekek után