Transcript A HELYI TERMÉKEK SZEREPE A VIDÉKI TURIZMUSBAN Dr. Fehér

A HELYI TERMÉKEK SZEREPE A
VIDÉKI TURIZMUSBAN
Dr. Fehér István
Egyetemi tanár
Szent István Egyetem, Gödöllő
A TÁRSADALOM SZEREPLŐI
KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOKBÓL
Fogyasztó/Termelő
(gazdasági)
Állampolgár
(politikai)
Magánszemély
(öntudat, etika)
AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁST ÉS
VÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ BELSŐ
TÉNYEZŐK
• Biológiai tényezők: éhség, étvágy, ízlés
• Gazdasági tényezők: kiadások, jövedelem, élelmiszerek
elérhetősége
• Fizikai tényezők: fizikai állapot, iskolai végzettség, készségek
(pl.: főzés), szabadidő
• Társadalmi tényezők: kultúra, család, gasztronómiai
hagyományok
• Pszichológiai tényezők: hangulat, stressz, bűntudat
• Attitüdök, tévhitek, élelmiszerismeretek
• Életkor, életerő, egyéni és csoportos fogyasztási szokások
• Földrajzi tényezők
• Vallási szokások
• stb..
Élelmiszer ellátás szocio-ökonómai szerepe
stratégiai / nemzetbiztonsági kérdés,
táplálkozás- és élelmiszerpolitika,
helyi piacok és kistermelői értékesítés vs városi
élelmiszerellátás
Környezeti szempontok
ÜHG 30%-a az élelmiszerláncból ered
Társadalmi egyenlőtlenségek
éhezés és elhízás
Kulturális változás
közvetlen értékesítés,
helyi élelmiszer,
gasztronómiai forradalom
ÉLELMISZERFOGYASZTÓI TRENDEK
MAGYARORSZÁGON
Trendek sokszínűsége
 kényelmi trend,
 egészség és wellness trendje,
 környezettudatosság trendje,
 élménykeresés trendje,
 etikus fogyasztás trendje,
 időtudatosság trendje.
ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI
LÁNCOK KAPCSOLATI RENDSZERE
1. ÁBRA AZ ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI LÁNCOKKAL
KAPCSOLATOS FOGALMI KÖRÖK RENDSZEREZÉSE
I.
Forrás: (Juhász, és mtsai. 2012)
Rövid élelmiszerlánc
Közvetlen értékesítés
Egyéni
Kollektív
(termelők)
Kollektív
(egyesületi)
Egyéni
Kollektív
Közétkeztetés
Szedd
magad
Szerződésen
alapuló
Vásár
(gazdaságban)
Üzleten keresztül
Vásár
AMAP szatyorszolgáltatás
Kereskedő
Termelői piac
Egyesületen
keresztül
Házhozszállítás
Házhozszállítás
Gazdaságban
értékesítés
Hagyományos
piac
Szövetkezet
Közös értékesítési
pont
Turizmus
Étterem
A rendszer gyenge pontjai
Lehetőségek
Termelők
Erős konkurencia
Cél: növelni a
bevételt
Kommunikáció a tagok
felé
A hűség két tényező
függvénye:
 pozitív tapasztalatok
 imázs a fejlődésről
A szezonalitás megértetése
 Nincs marketing
 Alacsony termékválaszték
Lassú reakciókészség a
vásárlók igényeire
A termelők jelenlétének
hiánya
Bolt
Jobbat
enni
A téli termékhiány miatt a
kliensek hűségének
megtartása
Új termékek, új
tapasztalatok
A fogyasztók
elcsábítása
Kiegészítő termékek
Fogyasztók
Minősség
Példa: a helyi élelmiszerellátás problémája
Helyi termékek
adaptációjának hiánya a
Rövid Élelmiszer Láncban
Termelők
hiánya
Termelés
hiánya
Kínálat/kereslet
szétválasztása
Föld-hasznosítás
problémája
Disztribúció
szervezésének
hiánya
Feldolgozás
hiánya
Fogyasztók hiánya a
Rövid Élelmiszer
Láncban
A VIDÉKFEJLESZTÉS TÉNYEZŐI ÉS
SZEREPLŐI
Földterületek
megőrzése
Területtervezés
Földvásárlási
támogatások
Helyi
kezdeményezések
fejlesztése
Területfejlesztés
Közösség
Civil
szervezetek
Fenntartható
mezőgazdaság
preferálása
Vidéki
tevékenységek
fejlesztése-turizmus
Rövid
Élelmiszer Lánc
fejlesztése
Projekt tulajdonos
Szatyor, Kamratúra, Élő Tisza, Tokaj Reneszánsz, Kertbarátok, stb.
DIVERZIFIKÁLÁS A VIDÉKI
HÁZTARTÁSOKBAN
Vidéki gazdálkodók
jövedelemszerzése
On tevékenységek
– farm activities
Mezőgazdasági
Off kívüli
– farm activities
Gazdaságon
tevékenységek
Mezőgazdasági
termelés
bővítése
Munkabér
Értékhozzáadás
növelése
Diverzifikálás nem
közvetlen kapcsolódik a
mezőgazdasági
termeléshez
Önfoglalkoztatás
Nem fizetésből származó
jövedelem/vagy más
forrásból származó bevétel
HELYI TERMÉK
• Tájegységi kézműves és termelési hagyományokon
alapuló, minőségi és egyedi termékek köre, amelyek
között a tradicionális kézművesség használati és
dísztárgyai, valamint a helyi agrártermékek egyaránt
megjelennek.
• A helyi termékek előállítói közvetlenül is
értékesíthetnek az érkező látogatóknak, bemutathatják
termelési hagyományaikat és mesterségbeli tudásukat,
de nem ritkán termékeik bekerülhetnek a kereskedelmi
forgalomba és színesíthetik a szakboltok kínálatát is.
VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS I.
TURIZMUS
Városi turizmus
Hivatásturi zmu s
Városkörnyéki turizmus
Rurá lis turi zmus
Gazdasági
turizmus
Üdülőhelyi turizmus
Tanulmányi
turizmus
Kulturális turizmus
Agriturizmus
Bevásárló turizmus
Farmturizmus
Viziturizmus
Bioturizmus
Örökségturizmus
Vallási turizmus
Ökoturizmus
Attrakció turizmus
Szabadidős
turizmus
Élményturizmus
Gasztroturizmus
Falusi turizmus
Borturizmus
Üdülőturizmus
Természetjáró turizmus
Pihenőturizmus
Egészségturizmus
Vadászturizmus
Kalandturizmus
Sportturizmus
Gyógy és
termálturizmus
Horgász
turizmus
Kerékpáros
turizmus
Lovasturizmus
Szelídturizmus
Keményturizmus
13
2015.04.13.
VIDÉKI TURIZMUS- FALUSI TURIZMUS II.
14
2015.04.13.
A turisztikai szolgáltatók
vidék-képzete
Nagy árnyas park,
padokkal, játékokkal
található
Tájékoztató tábla
látnivalókkal, térkép
iránymutatással
Betekintés vagy részvétel
a művészeti csoportok
ételébe (népdal, tánc,
hímzés)
A kulturális örökség
bemutatása vezetővel
A lakosokat megmozgató
fesztiválok, rendezvények
Sportesemények,
rendszeres edzések,
bajnokság, versenyek
Az állomáson és a
buszmegállóban
információk a faluról
Aktuális információkat
nyújtanak (Mi történik a
héten?)
Dr.Kóródi Márta – Szolnoki
Főiskola Turizmus-Vendéglátás
tanszék
A turisták vidék-képzete
Közös vidék-képzet
Dús növényzet, fák, nagy
zöld területek
Hagyományos családi
házas porták
Hangulatos utcák,
kerítések, előkertek,
virágágyások, virágtartók,
Gólyafészkek,
fecskefészkek a faluban,
Van piacnap, vásár, vagy
búcsú a településen
Lehet a szabadban főzni,
sütni
A természeti
látványosságok bejárása
vezetővel
Megismertetés a
településhez kapcsolódó
legendával
Köszönnek az utcán
ismeretlenül is egymásnak
és az idegeneknek is
15
Gyakran közlekednek
traktorok, gépek az utakon
Látni alkalmanként
lovaskocsit, szekeret
Népi használati tárgyakat
kipróbálhatnak
Részvétel, betekintés a
kézművesek munkájába
Szívesen szóba elegyednek
az emberrel
A ház előtti lócákon
alkalmanként beszélgető
embereket látni
Tudják, ha nem odavalósiak
vannak a környéken
Pincelátogatás, borkóstolás,
a szólókultúra megismerése
Népi táncos mulatságon való
részvétel, népszokások,
táncok tanulása
Kutyákkal, macskákkal lehet
találkozni, játszani, simogatni
Lehetőség van többféle állat
megismerésére (nyúl, kecske)
Helyi hagyományos ételeket
lehet kóstolni, megtanulni
elkészítésüket
2015.04.13.
A VIDÉKI TURIZMUS
• A városon kívüli, helyi és regionális vonzóerőkkel
rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a
bel- és külföldi vendégek szabadidő- eltöltési
szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon
történő kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények
és szolgáltatók együttműködése (Jenkei)
A vidéki turizmus fejlesztésében a gazdasági tényezőkön kívül ,
• a vonzerőnek,
• a lakosság vendégfogadási hajlandóságának,
• a tudatos termékfejlesztésnek
• a térségi marketingkommunikációnak is meghatározó szerepe van
TAKTIKAI DÖNTÉSEK
Mit tudunk
kínálni?
Szolgáltatások és
tárgyi, fizikai elemek
Mit akar a vendég,
miért jönne ide?
Élmény
ESEMÉNYSZERVEZÉS
SZEGMENSSPECIFIKUS
TERMÉKFEJLESZTÉS
17
A VIDÉKI TURIZMUSFEJLESZTÉS LÉPÉSEI
vonzerő- és
attrakció
fejlesztés
fogadóképességfejlesztés
termékfejlesztés
élménymenedzselés
desztinációmenedzsment
18
A TURIZMUSFEJLESZTÉS HATÁSAI
Turizmusfejlesztés
(új attrakciókon vagy
meglévő erőforrásokon
alapulva)
Erőforrások aktiválása
(más ágazatoknál jobban
mozgósíthatóak)
A térség fejlődése
(megteremtődnek, majd
bővülnek a turizmus
feltételei)
Gazdaságélénkítés
(multiplikátor lehet)
19
2015.04.13.
A HELYI TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS
JELLEMZŐI
 A mezőgazdasági termelők régóta alkalmazzák saját maguk
által termelt áruk közvetlen értékesítését, számos országban
kialakult a szabályozása és gyakorlata.
 Amikor közvetlen értékesítésről beszélünk akkor ez azt
jelenti, hogy a termelők közvetlenül fogyasztókhoz juttatják
el a terméküket- eladás és szolgáltatás.
 A közvetlen értékesítés titka a kölcsönös előny.
 Nyer a termelő és nyer a vásárló is.
 A termelő munkához és bevételhez
jut, a vásárló meg egészséges élelmiszerhez.
A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS
JÖVŐJE
 A közvetlen értékesítés jogszabályi könnyítése jelentős jövőbeni
lehetőségeket tartogat a termelők számára.
 Az értékesítésnek ez a módja Európa szerte egyre népszerűbb, de a
feldolgozás és értékesítés szabályait azonban meg kell tanulni.
 Főként a kis és közepes gazdálkodók kedvelik a közvetlen értékesítést.
 Több változata lehetséges, többek között meg kell említeni a saját boltban
történő értékesítést, a katalógus, internet valamint az éttermeknek
boltoknak történő közvetlen szállítás lehetőségeit is.
 A klasszikus közvetlen értékesítési csatornák között – az előzőeken kívül jelentős eladást végeznek a termelők a saját gazdaságban és az útmentén
kialakított értékesítő helyeken és a vidéki turizmus szolgáltatások során
(szállás, fesztiválok, rendezvények)
 A közvetlen eladás a fogyasztóknak főként a gyümölcsértékesítés
területén vált gyakorivá
A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS
ELŐNYEI












Hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez
Növekszik a vidék népességmegtartó képessége
Növeli a megtermelt termékek értékét
Differenciálja és szélesíti a termékválasztékot
Növeli a gazdák marketing orientáltságát
Javul a termelők alkupozíciója
Növeli a fogyasztók bizalmát és a kedvezően befolyásolja az élelmiszer
termelés általános megítélését
Bővíti a jövedelmet és csökkenti a szociális támogatási igényt vidéken
Növeli a vidéki térség piaci részesedését az élelmiszer forgalmazásban
és a szolgáltatások terén
Megfelelnek a környezetvédelem és állatjólét szempontjainak
Elősegíti a falusi-vidéki turizmus fejlődését
Csökkenthető a termékek szállítási igénye és költsége
A HELYI TERMÉKEK
ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ELŐNYEI
Gazdasági előnyök
„Társadalmi/szociális”
előnyök
Azonnali bevétel
Magasabb árak
 Fogyasztók bizalma
Saját betakarítás
 Fogyasztói szokások jól
ismerté vállnak
Csökken a függőség és
kiszolgáltatottság a
 Hazai és helyi termékek
nagykereskedőktől és nagy vevőktől
promóciója
Rendszeres fogyasztóktól származó
jövedelem= stabil bevétel
A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK
SIKER TÉNYEZŐI
1. A piaci helyzet ismerete
2. A gazdálkodási és családi együttműködési
előfeltételek és a partnerekkel való együttműködés
tisztázása
3. Szaktudás a termelés és a termelési technológiák
területén
4. A törvényes rendelkezések ismerete
5. A marketing
és turisztikai szolgáltatások
alapszabályainak ismerete
6. A gazdaságosság szem előtt tartása
KÖVETKEZTETÉSEK
• Az élelmiszerfogyasztók preferenciája egyre inkább
tájjellegű, valamint az organikus termékek iránt növekszik.
a
• A termelőknek fel kell ismerni az ebből adódó lehetőségeket,
• A közvetlen
élelmiszer
értékesítés
jogi
feltételei
megteremtődtek, de fontos teendő a direkt értékesítés iránti
fogyasztói bizalom megteremtése,
• A mezőgazdasági termelők az élelmiszerek értékesítésére
vonatkozó alapvető szabályokat kötelesek betartani.
• A vidéki turizmus fejlesztése jelentősen segítheti a helyi
termékek értékesítésének növelését
• A közvetlen termelői értékesítés és a vidéki turizmus területén
számos kedvező Európai Uniós tapasztalat ismert, melyek
alkalmazása hasznos lehet a szabályozás és az alkalmazás
területén
• Javaslatok:
– a szakképzés jelentősége
– a fogyasztói tudat módosítására való törekvés
– a sikeres együttműködési formák megismertetése
– tanácsadók is fordítsanak figyelmet arra, hogy segítsék a
gazdákat abban, hogy jól válasszák meg értékesítési
csatornáikat és diverzifikálják szolgáltató tevékenységüket és
termékeiket.