Transcript Dr. Tálas Péter előadása

A szomszédságpolitika dilemmái
Tálas mintájának
Alcím
Péter
szerkesztése
Stratégiai Védelmi Kutatóközpont
NKE Nemzetközi Intézet
[email protected]
2013.
11. 9.





Fogalmi bevezető
A szomszédságpolitikát befolyásoló történelmi tényezők
A szomszédságpolitikát befolyásoló stratégiai folyamatok
(renacionalizáció, európaizálódás)
A szomszédságpolitika mint regionális politika (a középeurópai opció)
A szomszédságpolitika eredményei, konfliktusai és dilemmái
2013.
11. 9.
Fogalmi bevezető

A szomszédságpolitika többértelmű fogalom
 Történelmi szomszédságpolitika
a
két világháború közötti időszak
szomszédságpolitikája
 ebben az időszakban alakulnak ki a magyar
szomszédságpolitika alapproblémái
 Hagyományos
A
szomszédságpolitika
hét közvetlen szomszédunkkal fennálló viszony
 Funkcionális
 Az
szomszédságpolitika
EU és a NATO-tagságból következő
szomszédságpolitika
2013.
 Keleten Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova,
11. 9.
Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország
2013.
11. 9.
2013.
11. 9.
Fogalmi bevezető

Kisebbségpolitika


a magyarországi kisebbségek önkormányzati modelljének,
anyanemzeti kapcsolataiknak a fejlesztése, asszimilációjuk
lassítása, történetileg kialakult kettős identitásuknak a
fenntartása
Etnopolitika („htmh” politika)

a magyar kisebbségi és diaszpóra közösségekkel való magyarmagyar kapcsolatrendszer folyamatos fejlesztése, politikai,
jogi, gazdasági, kulturális helyzetük javítása
2013.
11. 9.
Fogalmi bevezető

Nemzetpolitika
 a magyarországi magyarok és a külhoni magyar
kisebbségi és diaszpóra közösségek által alkotott
egyetemes magyar kulturális nemzeti közösség együvé
tartozásának, magyarságtudatának, a modern magyar
nemzeti közösség kereteinek a „karban tartása”,
fejlesztése

Szomszédságpolitika

a hét szomszédos állammal bilaterális, regionális, uniós és
nemzetközi politikai szinteken differenciált, érdekvezérelt,
jószomszédi viszonyra törekvő külkapcsolati rendszer
2013.
működtetése, amelynek legérzékenyebb területe11.
épp
9. a
kisebbségek ügye
Történelmi szomszédságpolitika

Trianon következményei





Pszeudo-nagyhatalmi státusz helyett kisállami lét és kisállami
komplexus (kisebbnek lenni mint valójában)
Politikai és gazdasági mozgástér elvesztése
Jószomszédi politika kudarca
Elszigetelődés és annak állandó veszélye
Az új utódállamok önazonosságának felépülése együtt jár



a magyar történelmi szerep folytonosságának tagadásával
az etnonacionalizmussal (közös etnikai eredet)
Ezt a korabeli magyar politika is erősítette
2013.
11. 9.
Történelmi szomszédságpolitika

A két világháború közötti külpolitika kudarca miatt állandó
normatív követelmény a szomszédságpolitika számára




Miként lehet elkerülni Magyarország elszigeteltségét,
bekerítettségét?
Melyek az aktív jószomszédi politika azon céljai és eszközei,
amelyek megakadályozzák az elszigetelődést?
Miként lehet egyidejűleg az államközi és magyar-magyar
kapcsolatok pozitív szinergiáját létrehozni?
Miképp lehet a szomszédokhoz és az ott élő magyar
kisebbségekhez fűződő kapcsolatokat olyan módon
fenntartani, hogy az ne veszélyeztesse a regionális stabilitást
és az együttműködést?
2013.
11. 9.
Magyarok aránya a Kárpát-medencében
2013.
11. 9.
Magyarország és a szomszéd államok,
régiók
2013.
11. 9.
Történelmi szomszédságpolitika

1948-1990 – nincs igazi szomszédságpolitika





A Varsói Szerződés és a KGST inkább elválaszt
Moszkva és a tömbtagok a szomszédok
A szomszédságpolitika problémái szőnyeg alá kerülnek
Relatív elszigetelődés 1956 után, illetve 1968 után
Szomszédságpolitika: az osztrák-magyar viszonyban az 197oes évek második felétől
2013.
11. 9.
Kelet-közép-európai folyamatok

Eltérő történelmi pályán való mozgás
Megkésett fejlődés (nemzeti, gazdasági, társadalmi)
 A térség nacionalizmusainak a nyugatitól eltérő jellege
(államnemzet vs kultúrnemzet)
 Közép-Európa történetéből kimaradt az organikus
integráció (szakosodás megkezdéséig jutottunk el a
KGST-ben)
 A térségen belül nemzeti társadalmak különbségei
 államjogi helyzet (önálló nemzetállam vs
többnemzetiségű föderatív államok)
 társadalomszerkezet (nyugatos polgári vs. törzsi,
2013.
klános)
11. 9.
 demokratikus politikai hagyományok, kulturális

Fejlettségbeli különbségek Jugoszláviában
2013.
11. 9.
Kelet-közép-európai integrációs folyamatok

Három integrációs folyamat

Renacionalizáció (nemzeti integráció)
A
XVIII. században meginduló európai nemzetfejlődés
folytatódása

Európaizálódás (európai integráció)
 Az
1950-es években megkezdődő – s a monetáris unió
szintjére fejlődő – európai integrációhoz való csatlakozás

Globalizáció (univerzális integráció)
A
leginkább az információ, a pénzügyek és a gazdaság
terén tapasztalható az univerzális integrációhoz való
alkalmazkodás
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Renacionalizáció






A szuverenitás megerősítése
Nemzeti érdek újradefiniálása
A nemzetgazdaság piacosítása, a nemzeti tőke
megteremtése
Nemzeti kül- és biztonságpolitika
Modern jogállamiság megteremtése
Nemzeti tudat megerősítése (történelmi „fehér foltok”)
 Önálló nemzetállammal rendelkező társadalmak
Első önálló nemzetállam létrehozása
2013.
11. 9.
 A területi integritás és a szuverenitás megteremtése
és


Vázlatszöveg formátumának
szerkesztése

Második vázlatszint

Harmadik vázlatszint

Negyedik vázlatszint
Ötödik vázlatszint
 Hatodik
vázlatszint
 Hetedik
vázlatszint
 Nyolcadik
vázlatszint
2013.
11. 9.
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg


Renacionalizáció – a föderatív államok
felbomlása
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában



Átrendezte régiónk geopolitikai viszonyait (9 korábbi államból
20 állam jön létre)
Megváltoztatta az itteni nemzetek egymáshoz való
kapcsolatát (nemzeti ellentétek kiújulása)
A föderatív államok felbomlása (nacionalizmus)
 Csehszlovákia: kevésszámú szereplő, a szétválás békés
 Szovjetunió: a föderatív állam hegemón nemzete
(Oroszország) szabta meg a változások kereteit és
feltételeit
 Jugoszlávia: nincs hegemón nemzet, véres etnikai háborúk
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában


széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek
Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya,
offshore)
2013.
11. 9.
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában





széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek
Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya,
offshore)
Integrációs versenyfutás (vetélytársai voltunk egymásnak)
Nemzeti identitások összetűzése (az etnikai tisztogatásoktól,
a kisebbségekről való vitákon keresztül, a történelmen való
veszekedésig)
A renacionalizáció csökkenti az európaizálódás befolyását és
hatékonyságát
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Európaizálódás






Európai értékeken alapuló demokratikus intézmények
A nemzeti piacgazdaságoknak az európai centrumhoz való
kapcsolódása és felzárkóztatása
A szuverenitás megosztása az EU-tagországokkal
Az európai és az észak-atlanti biztonsági rendszerhez való
csatlakozás
Az európai értékek társadalmi elfogadtatása
A helyi társadalmak európaiság tudatának megerősítése
 Európai
integráció
 Euro-atlanti intézményekhez való csatlakozás
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Európaizálódás





Formálisan könnyen megvalósítható (demokratikus
intézmények)
Tartalmilag sok idő kell hozzá (demokratikus kultúra, nemzeti
tőke)
Legtöbb eleme követelményként és nem választásként jelenik
meg (EU és NATO csatlakozás feltétele)
Gazdasági fellendülést, tőkét és technológiák hoz
Jelszavai mögött a nyugat gazdasági érdekei is meghúzódnak
(piacgazdaság = külföldi privatizáció, piacszerzés, hazai
versenyhátrány)
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Európaizálódás




Felkészületlenül éri a társadalmakat és a politikai eliteket (pl.
érdekérvényesítés, EU-s pénzek felhasználása stb.)
Történetileg a periféria centrumából a centrum perifériájára
viszi a társadalmakat (a periféria leggazdagabbjaiból a
centrum legszegényebbjei leszünk)
A gyakorlatban különbözőképpen éljük meg (a múlttal való
összevetés, pl. Lengyelország és Magyarország)
Célként és nem lehetőségként tekintenek rá társadalmak
2013.
11. 9.
Integrációs folyamatok

Az integrációk egyidejűségből fakadó problémák








Egyszerre vetődnek fel az integrációk problémái és dilemmái
(nemzeti, európai, globális)
Eltérő szuverenitás-értelmezés (nemzeti integráció =
megerősítés, európai integráció = megosztás)
Belső integráció (nemzeti) – külső integráció (európai)
Hazai tőke megerősítése (nemzeti) – Privatizáció külföldi
tőkével (európai, globális)
Területvédelem (nemzeti) – érdekvédelem (európai, globális)
Nemzeti értékek (nemzeti) – európai értékek (európai)
Van-e egyidejű adekvát válasz a különböző kihívásokra?
Lehet-e és hogyan harmonizálni a folyamatokat?
2013.
11. 9.
A szomszédságpolitika mint regionális
politika
A
középeurópai opció
egy közép2013.
11. 9.
A szomszédságpolitika mint regionális
politika

A közép-európai opció







1989 - Quadragonale
1990 - Pentagonale
1991 – Hexagonale
1992 - Közép-Európai Kezdeményezés (KeK)
1991 – Visegrádi együttműködés
1993 – CEFTA
1999 – SECI
2013.
11. 9.
1989 - Quadragonale
•
•

Vázlatszöveg
formátumának
Olasz
kezdeményezésre
jön
szerkesztése
létre
vázlatszint
Négy Második
ország
- Olaszország,

Harmadik
vázlatszint
Ausztria,
Jugoszlávia
és
Negyedik
vázlatszint
Magyarország
- konzultatív
 Ötödik
vázlatszint
együttműködési
fóruma
 Hatodik
Néhány projektszintű
vázlatszint
együttműködést
(úthálózat,
 Hetedik
vázlatszint
kikötők stb.)
 Nyolcadik
kezdeményezett.


•
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1990 - Pentagonale
•

Vázlatszöveg
formátumának
1990
májusában
szerkesztése
Csehszlovákia is csatlakozik
Második vázlatszint
a Quadragonaléhoz

Harmadik vázlatszint
1990. augusztus
1-jén
Negyedik vázlatszint
intézményesítettek
a
 Ötödik vázlatszint
résztvevők

•




Hatodik
vázlatszint
Hetedik
vázlatszint
Nyolcadik
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1991 – Hexagonale
•

VázlatszövegLengyelország
formátumának
1991-ben
szerkesztése
csatlakozik a
Második vázlatszint
Pentagonaléhoz

Harmadik vázlatszint
Az együttműködés
földrajzi
vázlatszint
súlypontja isNegyedik
némileg
áthelyeződött. Ötödik vázlatszint
 Hatodik
Kirobban a délszláv
háború
vázlatszint

•

•


Hetedik
vázlatszint
Nyolcadik
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1992 - Közép-Európai
Kezdeményezés (KeK)
•

Vázlatszöveg formátumának
1992-ben,
Jugoszlávia
szerkesztése
felbomlását követően
Második vázlatszint
Horvátország
és Szlovénia

Harmadik
vázlatszint
csatlakozott
a Hexagonaléhoz


Negyedik vázlatszint




Ötödik vázlatszint
Hatodik
vázlatszint
Hetedik
vázlatszint
Nyolcadik
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1992 - Közép-Európai
Kezdeményezés (KeK)
•
Vázlatszöveg
formátumának
1992-ben,
Jugoszlávia
szerkesztése
felbomlását követően
Második vázlatszint
Horvátország
és Szlovénia

Harmadik
vázlatszint
csatlakozott
a Hexagonaléhoz
vázlatszint
Ma a KeK-nek –Negyedik
a balti
államok
 Ötödik vázlatszint
kivételével - valamennyi
kelet Hatodik
közép-európai ország
tagja.
vázlatszint
Földrajzi kiterjedése
és
 Hetedik
vázlatszint
taglétszámának növekedése
 Nyolcadik
ellenére a KeK nem
vált a
vázlatszint
regionális együttműködés
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
motorjává
szerkesztése


•
•

2013.
11. 9.
1991 – Visegrádi
együttműködés
•
•

•
1991. február 15-én Visegrádon alakul
meg
csak ennek volt biztonságpolitikai voVázlatszöveg formátumának
natkozása.
szerkesztése
összehangolja
tagjainak elszakadását a
szovjet
blokktól
Második
vázlatszint
• pl. a Varsói
Szerződés

Harmadik
vázlatszintfeloszlatása
• szovjet csapatkivonások terén)
Negyedik vázlatszint
fokozza ráhatásukat a Nyugatra
 Ötödik vázlatszint
integrálásuk érdekében.
 Hatodik
együttműködésük vázlatszint
rendszeres,
szerteágazó és magas
szintű
 Hetedik
vázlatszint miniszteri)
(államelnöki, kormányfői,
Nyolcadik
nem váltotta be az
eredetileg hozzá
vázlatszint
fűzött reményeket

•
•
•

Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1992- CEFTA
•

Vázlatszöveg formátumának
Közép-európai
szerkesztése
Szabadkereskedelmi
Második vázlatszint
Egyezmény

Harmadik
vázlatszint
Eredetileg
a visegrádiak
Negyedik vázlatszint
érdekében kezdeményezik
 Ötödik vázlatszint
1991-es EU társulási
 Hatodik
egyezmény feltételeit
vázlatszint
érvényesíti az egymás
Hetedik
vázlatszint
közötti kereskedelemben
 Nyolcadik
kibővül

•

•
•
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1992- CEFTA
•

Vázlatszöveg formátumának
Közép-európai
szerkesztése
Szabadkereskedelmi
Második vázlatszint
Egyezmény

Harmadik
vázlatszint
Eredetileg
a visegrádiak
Negyedik vázlatszint
érdekében kezdeményezik
 Ötödik vázlatszint
1991-es EU társulási
 Hatodik
egyezmény feltételeit
vázlatszint
érvényesíti az egymás
Hetedik
vázlatszint
közötti kereskedelemben
 Nyolcadik
kibővül

•

•
•
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1992- CEFTA
•

Vázlatszöveg formátumának
Közép-európai
szerkesztése
Szabadkereskedelmi
Második vázlatszint
Egyezmény

Harmadik
vázlatszint
Eredetileg
a visegrádiak
Negyedik vázlatszint
érdekében kezdeményezik
 Ötödik vázlatszint
1991-es EU társulási
 Hatodik
egyezmény feltételeit
vázlatszint
érvényesíti az egymás
Hetedik
vázlatszint
közötti kereskedelemben
 Nyolcadik
kibővül

•

•
•
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
1999- SECI
•

Vázlatszöveg
formátumának
1996
- Délkelet-európai
szerkesztése
Együttműködési
Második vázlatszint
Kezdeményezés
Harmadik vázlatszint
1999 - Délkelet-európai
Negyedik
vázlatszint
Együttműködési
Szervezet
 Ötödikbűnözés
vázlatszint
a határokon átívelő
 Hatodik
közös megfékezését
tűzte
vázlatszint
célul
 Hetedik
vázlatszint
Tagokból és megfigyelőkből
 Nyolcadik
áll

•

•
•
vázlatszint
Kilencedik vázlatszintMintaszöveg
szerkesztése
2013.
11. 9.
Etno- és szomszédságpolitikai leltár








Kisebbségi törvények: Magyarországon és a hétből öt szomszéd
országban, közülük háromban (osztrák, szerb, szlovén) az
autonómiaformák működtetésével
Alapszerződések: a hétből öt szomszéddal: Ukrajnával,
Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával, Romániával,
Kétoldalú kisebbségvédelmi szerződések a hétből három
szomszéddal (horvát, szlovén, ukrán) és két közeli
nagyhatalommal (orosz, német)
Sokszor és sokat változó magyarországi kisebbség- és
támogatáspolitikai intézményrendszer:
Státusztörvények és állampolgársági törvények, emléktörvények
Közös kormányülések: Romániával, Szlovéniával, Ausztriával,
Horvátországgal és a közeljövőben Szlovákiával
Schengeni határok: a hétből három szomszéddal 2013.
Etnikai konfliktusok: kevés kirívóan súlyos konfliktus,
sok
11. 9.
inzultus, sérelem, panasz
Bilaterális alap- és kisebbségi szerződések

Alapszerződések






1991. december 6. magyar-ukrán alapszerződés
1992. december 2. magyar-szlovén alapszerződés
1992. december 16. magyar-horvát alapszerződés
1995. március 19.: magyar-szlovák alapszerződés
1996. szeptember 16. magyar-román alapszerződés
Kisebbségvédelmi szerződések





1991. március 31. magyar-ukrán kisebbségi nyilatkozat
1992. szeptember 25. magyar-nyugatnémet közös nyilatkozat
a magyarországi németek támogatásáról
1992. november 6. magyar-szlovén kisebbségi egyezmény
1992. november 11. magyar-orosz kisebbségi nyilatkozat
2013.
1995. április 5. magyar-horvát kisebbségi egyezmény
11. 9.
Konfliktuspotenciál a
szomszédságpolitikában
Nincsenek látványos sikerek, stabil stratégiai partnerek
 Visegrádnak nincs kulturális, identitásformáló hatása:
regionális és uniós érdekérvényesítő szerepe is igen
mérsékelt
 Magyar gazdasági, morális, politikai krízishelyzet
következményei
 Kormányközi együttműködésben tartós zavarok a kisebbségi
ügyek miatt:





a kisebbségi magyar pártok szerepének eltérő megítélése,
a kisebbségi konfliktusok nemzetköziesítése,
a magyar-magyar kapcsolattartás kriminalizációja,
permanens nacionalista tematizáció
2013.
11. 9.
Konfliktuspotenciál a
szomszédságpolitikában

A magyar-szlovák konfliktushelyzet
 a magyar szomszédságpolitika állatorvosi beteg lova
 nemzetállami önmeghatározás, történelmi sérelmek
kompenzálása
 radikális államnacionalista programok
 magyarellenes nacionalizmus pártpreferenciákat
befolyásoló szerepe
 figyelemelterelés gazdasági, belpolitikai gondokról,
botrányokról
 szuverenitás vélelmezett fenyegetettsége
2013.
11. 9.
Az uniós keret esélyei





Bilaterális kapcsolatok nélkül nincs közös regionális fejlesztés,
regionális jövőkép nélkül nincs sikeres közösségépítés
Közép-európai mulasztás: elmaradt az anyaállamok
kisebbségvédelmi stratégiájának összehangolása
A térség kulturális sokszínűségének, többnyelvűségének
megőrzése nélkül magunkra maradhatunk: a kisebbségi
magyarság többnemzetiségű régiói csak a szomszéd államok
aktív részvételével kapcsolódhatnak be a határokon átívelő
nagyrégiók kialakításába
Ezek nélkül aligha sikerülhet az európai elvekkel és
gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák
kialakítása
A magyarság ezeréves regionális tagoltsága a 21. század eleji
2013.
Unióban is megvédendő alapértéknek számít
11. 9.
Kisebbségi kérdés mint biztonságpolitikai
tényező





EBESZ, EU, State Department számára kisebbségi kérdés
elsődlegesen stabilitást befolyásoló tényező
Nemzetközi diplomácia a mozdulatlanságban érdekelt, a
konfliktusok megelőzésében látja fő feladatát
Etnopolitikai modellek fejlesztésében, autonómiaformák
szorgalmazásában kockázatot lát, nem lehetőséget
A kisebbségi önkormányzatisággal szemben folyamatosan erős
fenntartások, félelmek, kritikák fogalmazódnak meg.
Nehéz megmagyarázni: jól megválasztott autonómiaformák
biztosabb alapra helyezhetik az egyes országok,az egész régió
biztonságát, növelik a kisebbségek integráltságát,
megszilárdítja az államszerkezetet.
2013.
11. 9.
Alternatívák és dilemmák
– prioritások és veszélyforrások





2004 után Magyarország nemzetpolitikájában új
külpolitikai opciók:
2010 után a magyar állampolgárság könnyített
megszerzésével a kettős állampolgárság, a magyar
nemzet „közjogi egyesítése” került előtérbe
Támogatáspolitikai intézkedések újragondolása
Szülőföldi boldogulás mellett a magyarországi
munkaerőpiac, az otthon maradás mellett az
áttelepülés
2013.
„… a nemzetpolitikát ilyen értelemben átértékelő
11. 9.
Összehangolható-e a magyar
nemzetpolitika és szomszédságpolitika?
Magyar etnopolitika vs. szomszédok kisebbségpolitikája
 Magyar állam és magukat magyarnak valló személyek, csoportok,
közösségek kapcsolatainak működtetése
 Több szomszéd a kisebbségi magyar közösségépítést, a magyarmagyar kapcsolattartást nem tartja „legitimnek”
Nemzetpolitikai perspektívák
 Kisebbségi magyar közösségek regionális (szülőföldi) kötődéseire,
saját régiójuk multikulturális jellegére építve a tituláris
nemzetekkel közös fejlesztések alapozhatják meg a lojalitás
újraértelmezésének, uniós kiterjesztésének lehetőségét
Lehetséges elmozdulás a szomszédságpolitikában
 Az Unió schengeni határain belül a kisebbségi paradigma
fokozatos meghaladása
2013.uniós vagy
 Anyaországok konfliktusos védhatalmi szerepe helyett
legalább regionális szabályrendszer és konszenzus 11. 9.
Nemzet- és szomszédságpolitikai célok
Magyarország regionális pozíciói erősen befolyásolják a
magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítő képességét
 Budapest a szomszédság- és nemzetpolitikai célokat egymással
összekötve valósíthatja meg sikeresen
 Szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek
identitásőrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és
kulturális fejlődése, jóléte, a nemzet határokon átívelő
integrációja egymásra épülő és egymást feltételező
folyamatok.
 Uniós tagság könnyíti az együttműködést, a szabad
kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, éppúgy a
nyugati és tengerentúli magyar diaszpórával.

2013.
11. 9.
Köszönöm a figyelmet!
2013.
11. 9.