Transcript A jól-lét kérdései és a kisebbségi társadalmi problémák

A jól-lét kérdései és a kisebbségi
társadalmi problémák
Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil
tudományos rektorhelyettes
Probléma
• A kisebbségi lét konfliktusokkal terhelt, a kisebbségekkel
kapcsolatos pártideológiák és politikai programok nem
nyújtottak eddig alkalmazható megoldásokat
• Megoldatlan az őslakos kérdés, a cigányság, a színes
kisebbségek beilleszkedése és integrálása; megoldatlan az
európai eredetű bevándorló közösségek ügye, megoldatlan az
ún. „cleft” azaz a lehasított kisebbségek integrálódása az új
államba (magyarok, délszlávok, oroszok)
• Fölerősödött az etnikai szeparatizmus (Skócia, Katalónia,
Belgium, Ukrajna, Baszkföld)
• Kérdés: ad-e a társadalmi jól-léti problematika valami
megoldási modellt és alkalmas-e a társadalmi kapcsolatok, a
pozitív interakciók, a kisebbségi fejlődés segítésére?
A kisebbségek és a jól-lét témakör összekapcsolódása
• Előzmények: 5 év átfogó kutatásai a nyolcvanas években az
angolszász országok őslakos, faji, etnikai közösségeit illetően:
– Sem a liberális, sem a konzervatív, sem a laborista, sem a kommunista,
sem a szélsőbb nem tudott a pártideológiák felől megoldást találni
– M. Thatcher rendőrségi eszközökkel, a hadsereg speciális funkcióival
próbált operálni
– A nyugati társadalomtudomány a marxizmus és a kritikai tanulmányok
révén a kultúra tanulmányokkal próbált megoldást keresni: Stuart Hall,
Clifford Geertz,
– 2000-es évek interpretatív szociológia, közszociológia, interakcionista
pszichológia, coaching, szociális munka
– Kulturális turizmus, fenntarthatóság, kreatív iparágak
– Birmingham – globális etnikai üzletágak fejlesztése
– Richard Florida: kreativitási index – a fejlődés helyei azok a városok,
amelyek toleránsak, sok a színes, sok a meleg, sok a vállalkozó
Az etnikai felemelkedés nem a főáramú politikában,
hanem az egyéb fejlesztés révén volt sikeres
• Katalónia, Skócia, Lombardia, Bajorország, Baden Würtemberg: a Régiók
Európája – a globalizáció és a régi, valamint az újregionalizmus
mozgalmaiban erősödött meg; - ez a hajó elment, a nemzetállamé a
főszerep
• A kisebbségi terek a kulturális, az ökoturizmus, a falusi turizmus révén
fejlődtek: tájképi fejlesztés, épület rekonstrukció, kulturális fesztiválok,
turizmushoz kapcsolódó kézművesség – a turizmus, mint kulturális
értéktermelő tevékenység
• A kisebbségek ott tudtak a társadalomba beilleszkedni, ahol a helyi
önkormányzatiság enyhítette a centrális államszerkezet nyomását, ahol a
kisebbségi létezés a helyi önkormányzatisággal összekapcsolódott.
• Ha a befektetések, a globális cégek nyugodt környezetet igényeltek: lásd
Észak-Írország - felsőoktatás kiterjedése, fél-lumpen munkáskultúra
eltűnése, felekezetmentes munkaerőpolitika a multiknál – magas
minőségkultúrájú cégek – integrált munkahelyek
• Összegzés: a kisebbségi társadalmi integráció a globalizáció
melléktermékeként, a helyek és terek globális versenyéhez kapcsolódva
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Alkalmasak-e a jól-léti közpolitikai modellek a kisebbségi
megosztottság és esszencializmus kezelésére?
Etnikai és faji diszkrimináció -kisebbségi jól-lét
Erős identitás: serdülőkori depresszió, öngyilkosság, felnőtt alkoholizmus
Az adaptáció típusai és a jól-lét előjelzése
Kulturális jól-lét fogalma, értelmezése ( fizikai, intellektuális, érzelmi,
spirituális)
Regionális- lokális kulturális jól-lét és a kisebbségek
Kulturális jól-léti közpolitika: mérés, statisztika, közpolitikai stratégia
Kulturális jól-lét és közösségi vitalitás
. A kisebbségi jól-lét interakcionista modellje főként az egészségügyi, a
pszichológiai és a szociális szolgáltatások nézőpontjából –
szolgáltatástudományi nézőpontból figyelemre méltó.
A jól-lét a participáció erősítését követeli, a helyi demokrácia, helyi civil
szervezetek, helyi közösség erősítése egyben kisebbség erősítő tényező.
Tézisek
• Identitás, erős ego – az erős etnikai én-tudat jól-lét képező tényező
• A probléma: ha a serdülőkorban nem alakul ki az erős etnikai én-tudat,
nem történik meg az ún. enkulturáció – azaz az első kultúra megszerzése:
a globális tömegkultúra és popkultúra ha első kultúra, akkor az identitás
nem szilárdulhat meg. Lásd migráns közösségek fiataljai)
• Az adaptáció végbe mehet: asszimilációs, marginalizációs, integrációs vagy
szeparációs stratégia révén ( az utóbbi kettő erős éntudathoz, ego-hoz,
identitáshoz kötött.
• Marginalizáció akkor történik, ha nem volt enkulturáció, nem alakult ki a
saját kultúrával való azonosulás
• A kihasított közösség esetében – mivel többségi – inkább a szeparációs
stratégia valószínűsíthető
• A kihasított közösségek esetében a politikai preferenciák az átlagosnál
erőteljesebb szerepet játszanak, az integráció csakis politikai
decentralizáció, autonóm garanciák, kiegyensúlyozott transznacionális
kapcsolatok révén kiegyenlíthető – de állandó stressztényező az
államformáló nemzet számára
A kulturális jól-lét fogalma
• Stieglitz, OECD: Better Life index – univerzális
modellt ígér
• Ausztrália, Új-Zéland, Kanada kulturális jól-lét
fogalma:
– A kulturális és művészi önkifejezés és kultúra
– Életmód, értékek, hiedelmek, családi kapcsolatok,
kommunikációs szokások,
– A közösségi élet keretrendszere kialakítása,
– Viselkedés, üzleti, populáris kultúra
Új –Zéland –helyi önkormányzati törvény 2002
• Regionális önkormányzat feladata a kulturális jól-lét elősegítése:
– a regionális identitások, értékek, diverzitás megértése,
értelmezése,
– a kulturális örökségvédelem,
– a regionális parkok menedzselése,
– regionális rendezvényszervezés és
– a közösségi közlekedés szervezése.
– A régió pozitív imázsa,
– a városok vitalitása megteremtése,
– a városi terek vonzereje növelése és a közösségi értékek
megőrzése, a tolerancia kialakítása, a gazdasági növkedés
megteremtésével együtt.
Városi/települési önkormányzatok
A települési közösségek, közte a kisebbségek egészségi-jól-léti mérése
minden 4.évben, négy évente kisebbségi egészségi –jól-léti stratégia.
• Kulturális jól-léti stratégia:
– a művészeti és a kulturális önkifejezéshez kapcsolódó
tevékenységek,
– a természeti környezettel kapcsolatos tevékenységek,
– könyvtárak, archívumok, múzeumok működtetése,
– a közösségi élet diverziitásához kapcsolódó ünnepségek
szervezése,
– sport, rekreációs és közösségi események szervezése és
biztosítása,
– a városi és falusi terek, és tájképek megőrzése önkormányzati
feladat.
A kulturális jól-lét kritériumai
• a városfejlesztés,
• a kreatív iparágak, a turizmus és a rekreációs lehetőségek
fejlesztése,
• a gazdaságfejlesztés és a szabadidős iparágak (sport s
wellness) fejlesztése,
• a partnerségi, innovációs és részvételi lehetőségek
megteremtése,
• a kulturális hatások egyénekre, csoportokra, közösségekre
való hatása megtervezése,
• a vitalitási képesség,
• az egészség és az inklúzió kereteinek kialakítása, történelmi
emlékhelyek,
• Spirituális jól-lét: tájkép, zenei élmény, vers, randevúzási
szokások, stb.
Egyesült Királyság
• 2006. Tony Blair - önkormányzati törvény – az
önkormányzatok részére jóléti hatalom megadása: • a gazdasági, a szociális-kulturális, és a környezeti tervezés joga
• Helyi jól-léti index: kimutatja egy kisebbségi lakónegyed
mutatóit, jól-léti bizottság- jól-léti tervezés
• 2010: generális önkormányzati kompetenciák: kötelező jól-léti
szociális szolgáltatások
• Mentális jól-léti programok, közösségre szabottak
• Általánossá váltak a közösségi jól-léti stratégiák
• Gyermek, család, iskolai jól-léti szolgáltatások –
• Iskolák, munkahelyek jól-léti programja
• Bürokratizált, rengeteg adat, állandó mérés
•
Kanada –közösségi vitalitás
• Személyes és gazdasági biztonság
• Tanulási kultúra minden életkorú csoportokban
• Wellness kultúra: az egyén felelős egészségéért: közösségi szintű
fitness, wellness, prevenció, egészségügyi szűrés, egészséges
életvitel.
• Innovatív közösségi vezetés: közügyek, üzleti élet, ötletek áramlása,
sok csoport működése
• Tiszta környezet, minden egészséges
• Vibráló építészet, művészet, kultúra.
• Biztonságos épített környezet.
• Nagyszámú foglalkoztatott a kreatív iparágakban
• Sokféle közösség és közösségérzet
• Közösségi vállalkozói és innovációs kultúra. Üzleti vállalkozások
önkormányzati támogatással.
• Attraktív és megközelíthető közösségi terek, jó infrastruktúra.
A kulturális jól-lét és közösségi jól-lét új modelljeink
felhasználása a kisebbségek jól-léte fejlesztésében
• OECD Better Life index – univerzális jelleg, komparatív
• Kulturális és közösségi jól-léti index: egyedi, térre, kultúrára,
közösségre szabott, kimutatottak a szcoio-kulturális elmaradások,
célzott a fejlesztés
• Eltérő jól-léti koncepció a többségi-kisebbségi relációban:
– Kanada a frankofónok kisebbségiek, de többségiek Quebec-ben, kisebbségek
más tartományban
– Az angolajkúak többségiek Kanadában, kisebbségek Quebec-ben, többségiek
más tartományban.
– Közösségi vitalitás: a többségi-kisebbségi kapcsolatrendszer dinamikájában:
• Szövetségi szint támogatás a kisebbségeknek
• Tartományi szint – a közpolitika terei
• Lokális szint a közösségi jól-lét terei
– Őslakosok: spirituális well-being koncepciók
Az ENSZ nézőpontjában a kulturális jól-lét összetevői
az őslakos kisebbségek esetében:
Az általuk lakott területek, földek és ásványkincsek biztonsága;
az őslakos kulturális örökség integritása, a társadalmi nem,
az identitásuk tisztelete és a diszkrimináció hiánya,
a saját sorsuk ellenőrzése, az önrendelkezés, teljes,
informált és hatékony részvételiség a közügyekben,
kulturálisan releváns oktatás,
a külső fenyegetések megfelelő kezelhetősége,
az anyagi jól-lét,
a demográfiai folyamatok kezelése.
•
•
•
•
•
•
•
•
Összegzés
Identitás- enkulturáció – első kultúra megszerzése – erős
etnikai közösségtudat – hatékony adaptáció
Megfelelő kultúra koncepció – beleértve a kisebbségi
gazdaságot, város és üzletfejlesztést, közösségi innovációt
Kulturálisan kompetens, spirituálisan releváns, minőségi
szolgáltatási modellt mutató egészségügyi, szociális
szolgáltatások
Erős közösségi intézményrendszer, részvételiség
A kisebbségi adaptációs stratégiához illesztett közpolitika
A kulturális, társadalmi, gazdasági, környezeti jól-léti index
mérése, hosszú távú 10 éves tervezés
Kulturális jól-léti stratégia és megfelelő tervezési eszközök
A regionális és helyi identitás fejlesztése, versenyképesség,
innováció – a marginalizáltról az integrált pályára való átállítás