Transcript A test-lélek probléma a filozófiában

A test-lélek probléma a
filozófiában
Platón, Arisztotelész, Descartes
Platón lélektana –
egy kis ismétlés
• Barlanghasonlat:
– a testi valóság az
árnyak világa, „valódi
lényünk ellenben a
lélek”
– A test legfeljebb a lélek
képmása, valójában a
lélek nyűge és börtöne
Platón lélektana – egy kis ismétlés
• A kocsihajtó hasonlat
(trichotomizmus)
1. A tulajdonképpeni isteni:
az ész (KOCSIHAJTÓ)
2. Az érzéki világhoz
tartozó, a nemes: a
bátorság (ENGEDELMES LÓ)
3. Az alacsonyrendű, mert
ellenkező: a vágyakozás
(ÖNFEJŰ LÓ)
Platón lélektana
• Trichotomizmus (hármas felosztás)
1. Az értelmi lélek (szellemi lélek):
a)
b)
c)
képessége a gondolkodás,
a másik két lélek irányítója
halhatatlan, mert rokona az ideáknak
2. A vágyódó lélek a legalacsonyabb rendű
3. Az érzelmi lélek:
a)
Az előző kettő között közvetít (1 → 2)
Platón lélektana – egy kis ismétlés
Abszolútum, idea
Én, lélek
TAPASZTALAT
Lét, világ
Platón lélektana – egy kis ismétlés
• A tapasztalás
magyarázata:
– A lélek „az oszthatatlan
és a testi világbeli
osztható között” áll
• Következésképpen a
valóság benne tükröződik
• Ebből adódóan képes
megismerni a létezőket
Platón lélektana
• Az anamnészisz
magyarázata
– A lélek születése után
kilencszer dönt sorsáról
– Aztán visszatér a
csillagra amelyről
származik („..nem földi,
hanem égi plánták
vagyunk…”)
– Ezt követően kezdődik
minden elölről
A lélek tehát individuális valóság.
Saját személyiséggel rendelkezik.
Platón lélektana
• És a szabad akarat?
„Nem titeket fog a démon kisorsolni, hanem ti fogtok magatoknak démont választani” Mindenki maga választja életformáját, sorsát, amely mellett aztán kényetlen-kelletlen ki
kell tartania.
Az ember célja így mi lehet?
„…lehetőség szerint legyünk hasonlóak az istenséghez…”
„…akkor hasonlítunk hozzá a legjobban, ha példájára mi is
a lehető legjobban igazságosak leszünk…”
Arisztotelész lélektana
- egy kis ismétlés
Arisztotelész lélektana
„A léleknek tehát szükségképpen abban az értelemben kell
szubsztanciának lennie, hogy ő a potenciálisan élettel bíró
természeti test formája. Mármost a szubsztancia teljesültség.
A lélek ilyen testnek a [be]teljesültsége. [...]
Ez [ti. a lélek mint szubsztancia] az ilyen és ilyen testnek a
mivolta [valósága], akárcsak ha valamely szerszám – például
a balta – természeti test volna. Ennek ugyanis a balta volta
lenne a szubsztanciája, s ez lenne a lelke is. Ha tőle
különválnék, nem volna balta többé […] Ám a lélek nem
ilyesféle testnek a mivolta és szabályszerűsége, hanem egy
meghatározott természeti testé, amely önmagában bírja
mozgásának és nyugalmának okát” (A lélekről, 412a-b)
Arisztotelész lélektana
A lélek cél-ok: „[…] mert miként a gondolat, a természet
is valamiért cselekszik, s ez a célja az élőlényekben a
lélek. A test minden része a lélek eszköze, tehát őérte
létezik.” (A lélekről, 415b)
Arisztotelész lélektana
• A lélekrészek
1. Tenyésző, vagy növényi
lélek (feladata a
táplálkozás és a nemzés)
2. Érző vagy gerjedő lélek az
állatoknál (funkciója az
érzékelés)
3. Az Ész-lélek, vagy szellemi
lélek – csak az embernél
Arisztotelész lélektana
Az ember lelke
Alogon: nem tudatos rész
Logosz – a tudatos rész
Képességek és készségek
Érzelmek, szenvedélyek: harag
öröm
fájdalom
vágy
Szilárd alapmagatartások: erények
bűnök
Arisztotelész lélektana
A logosz
Befogadó szellem (anyag,
potencialitás)
A gondolkodás tárgyait
forma szerint fogja fel.
Alkotó szellem (forma,
aktualitás)
A lélek aktivitásának
mindent mozgató elve
Nem kötött a testhez, ezért
halhatatlan.
Mivel a gondolkodás az érzékeléssel való összekapcsolásból
keletkezik, a szellem a halál után már nem individuális létező
többé mint Platónnál.
A lélekkel rendelkező lény a mozgás és az érzékelés képességében különbözik a lélektelentől.
Descartes lélektana
1. kiindulópont: a valódi szubsztancia az, ami létében nem
szorul rá semmi másra: ez pedig egyedül Isten
2. kiindulópont: minőségi különbség van az érzéki észlelés
(ez az anyagi szubsztancia tulajdonsága), és a fogalmi
gondolkodás között (ez a szellemi szubsztancia tulajdonsága)
Következésképpen:
1. A szubsztanciának két fajtája van:
- res extensa (kiterjedt szubsztancia) – a testi világ
- res cogitans (gondolkodó szubsztancia) – a szellemi világ
2. A res cogitans nem finom atomokból álló „étertest” , vagy
testetlen , de anyagi létező (Platón, Arisztotelész)
Descartes lélektana
• A res extensa
– valamennyi test része
ennek
• A res cogitans
– valamennyi lélek része
ennek
Descartes lélektana
• A kettő egysége? – párhuzamossága?
– a két valóság annyira különbözik egymástól, hogy
egymás mozgásának nem is lehetnek okai
– a test és lélek (Ember) nem szubsztanciális egység
• Problémák:
1. Hogyan történik akkor a megismerés (érzéki észlelés
hogyan vált át fogalmi gondolkodássá, ha nincs
közöttük „átjárás”?
2. A lélek rezdülései (pl. ijedtség) miként és miért okoz
testi tüneteket (pl. heves szívdobogás)?
Descartes később elismerte a test és lélek kölcsönhatását,
de továbbra is tagadta az ember szubsztanciális egységét.