Transcript Láng István előadása

VízgazdálkodásDuna stratégia
Ea: Láng István
Főosztályvezető
VM Vízkárelhárítási Főosztály
A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN
1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás
2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés
3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok
B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN
4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme
5. Környezeti kockázatok kezelése
6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj
C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA
7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia
8. A vállalkozások versenyképességének támogatása
9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása
D.)A DUNARÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE
10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése
11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés
Nemzetpolitika érvényesítése
A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE
4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme
Intézkedések
1. Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása
2. Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése
5. Környezeti kockázatok kezelése
Intézkedések
1.A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi
kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása
4. A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése
5. A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének
erősítése
Duna stratégia
Magyarország
éljen a
lehetőséggel!
Az Európai Unió célja:
Versenyhelyzet egyenlő esélyekkel
Az Magyarország célja:
A versenyhátrány megszüntetése
A vízgazdálkodás újjászervezése
Helyzetértékelés
Magyarország a külföldi vízgyűjtőknek kiszolgáltatott ország
Külföldi vízgyűjtők
Kiszolgáltatott helyzet
Klimaváltozás
kitettség
Alulértékelt biztonságpolitika
Elfogyott biztonság
Helyzetértékelés
Magyarország árvízvédelmi helyzete európai viszonylatban
Biztonság
100 évre
1250 évre
A földrajzi helyzet hátrányai
Felvízi országok
•Energetikai célú tározók
•Mezőgazdasági célú tározók
•Árvízvédelmi céllal kombinált tározók
Magyarország alvízi ország
•Medersüllyedés
•Árterek feltöltődése
•Káros vízszintváltozások
A kiszolgáltatottság aránytalan
terhet ró Magyarországra
Helyzetértékelés
Helyzetértékelés
Újrakezdés és reform a vízgazdálkodásban
1. A fenntartás reformja
 Megelőzni a kárt
2. A védekezés reformja
 Csökkenteni a kárt
3. A fejlesztés reformja
 Növelni a biztonságot
4. A kutatás reformja
 Hatékony rendszerek
A Duna stratégia keretet adhat az újjászervezéshez!
Kitörési pontok
Vízgyűjtő-gazdálkodás
•A vízgyűjtőgazdálkodási tervek
megvalósítása
•Hordalékváltozások
átfogó kezelése a Duna
vízgyűjtőjén
Szélsőséges vízjárások
•Határokon túlnyúló
árvízvédelem
•Aszály – összehangolt
cselekvési program a
klímaváltozásra
A vízgyűjtő-gazdálkodási
tervek megvalósítása
Magyarország
vízgazdálkodási
problémáinak 70%-a a
Tiszavölgyben lép fel
Állandó Tisza vízgyűjtő
bizottság létrehozása és
üzemeltetése
•Az Integrált Tisza Vízgyűjtőgazdálkodási Terv megvalósítása (ICPDR Tisza Group)
•Összehangolt vízkárelhárítás
és vízkészlezgazdálkodás
Kitörési pontok
A vízgyűjtő-gazdálkodási
tervek megvalósítása
Magyarországon a
hordalékstruktúra
változása mind árvízi,
mind vízpótlási
problémákat okoz
A hordalékváltozások
összehangolt vizsgálata
•A hordalékváltozások
mértékének és
következményeinek feltárása
•Az összehangolt
kompenzációs beavatkozások
meghatározása
Kitörési pontok
Kitörési pontok
Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében
Duna - Dunaremete
800
Kis-, és középvizek csökkenő,
árvízszintek növekvő trendje
Kis-, közép- és árvízszintek
növekvő trendje
H (cm)
600
400
200
A jelenségek felgyorsultak
0
1900
1910
1920
1930
1940
1950
Évek
1960
1970
1980
1990
2000
Szélsőséges vízjárások
elleni védelem - árvíz
Magyarországon
kitettsége a legnagyobb,
emiatt jelentős
versenyhátrányban van
Határokon átnyúló
árvízvédelem megvalósítása
•Közös kockázatkezelés
•Árvízvédelmi beruházások
elősegítése a külföldi
vízgyűjtőkön
•A hazai árvízvédelmi
biztonság megteremtése
Kitörési pontok
Kitörési pontok
Beregi térségárvízvédelmi problémái
Hidrológiai szituáció
(hogyan alakultak volna a 2001-ben
megfigyelt értékek bizonyos
szcenáriókat feltételezve)
Tiszabecs
Vízállás
Tivadar
Vízhozam
Vízállás
Vízhozam
cm
3/s
m
cm
m3/s
Jelenlegi érvényes MÁSZ
661
-
930
-
2001. márciusában mért maximális
érték
736
3700
1014
4190
50 év alatti kedvezőtlen változások
(ukrán hatások, nagyvízi
mederfeltöltődés,
hidrometeorológiai változások)
összesített hatásai %-ban
(17-19%)
(15-17%)
(17-19%)
(15-17%)
50 év alatti kedvezőtlen változások
(ukrán hatások, nagyvízi
mederfeltöltődés,
hidrometeorológiai változások)
összesített hatásai
900-920
4800-5100
1090-1110
5100-5300
MÁSZ +1.0 méter szint
meghaladásnak becsült maximális
értéke
110-130
-
60-80
-
Szélsőséges vízjárások
elleni védelem - aszály
Magyarországon
lakosság-megtartási,
élelmiszerbiztonsági és
ökológiai problémákat
vet fel.
Összehangolt aszály- és
szárazság kezelési tervek
•Közös kockázatkezelés
•Összehangolt vízkészletgazdálkodás (külföld)
•A vízpótlási feltételek
megteremtése, új vízrendszerek (Magyarország)
Kitörési pontok
Klímazónák
Eszközök
Pénz-paripa-fegyver
Stratégia
•Célok
•Politikai döntések
•Lehetőségek feltárása
Szakemberképzés
•A nemzetközi hírnevünk
megőrzése
•A vízmérnök-képzés
támogatása, reformja
Pénz - Finanszírozás
•Források tervezése
•Gazdaságosság kimutatása
Eszközök
Stratégia
Politikai döntések
•A biztonság megteremtése
•A költségvetés stabilizálása
•Okszerű vízgazdálkodás kialakítása
Startégiai lehetőségek
•EU elnökség –Központi témája a víz (politika)
•Duna stratégia 2014 – 2020 (pénz és politika)
•Hosszútávú hitel (pénz)
Elérendő célok
•Versenyhátrány felszámolása (EU)
•Árvízvédelmi biztonság megteremtése (szomszédokkal)
•Vízgazdálkodás korszerűsítése, újraindítása (itthon)
Eszközök
Szakemberképzés
Múltunk és hírnevünk
•VITUKI
•Szakembereink
Tennivalóink
•Oktatók képzése
•Felső vezetők képzése (MSC)
•Vízügyi kutatóbázis
újjászervezése (MSC)
•Területi vezetők képzése (BSC)
•Technikus és gátőrképzés
•Környezetvédelmi mérnökök
integrálása
Kihalás előtt??
Az utolsó vízépítő
mérnökök
180
Finanszírozás
Eszközök
160
Az árvízkárok finanszírozása
Magyarország
banánköztársaság?
140
120
100
Valós
Költségvetés
80
Ideális
60
EUSZA
40
20
0
1999
-20
2001
2003
2005
2007
2009
Eszközök
120.00
Következmények 50 év távlatában
100.00
80.00
Üzemelés
60.00
Kár
A kár mértéke
évente legalább 1%al emelkedik
40.00
20.00
0.00
2010
2020
2030
2040
2050
2060
Összesen
Eszközök
60.00
2029 a biztonság elérése
A fejlesztés elérte
a megkívánt
biztonságok
50.00
Üzemelés
Kár
Fejlesztés
40.00
30.00
A nagy lépés
20.00
10.00
A potenciális
veszély
minimalizálódik
0.00
2010
2020
2030
2040
2050
2060
4,500.00
Eszközök
Halmozott ráfordítások a
vizsgált esetekben
4,000.00
4134 mrdFt
929 mrdFt
3,500.00
2029 a biztonság elérése
3205 mrdFt
3,000.00
2,500.00
Fejlesztés nélkül
2,000.00
Fejlesztéssel
1,500.00
1,000.00
500.00
0.00
2010
2020
2030
2040
2050
2060
60
Többletráfordítás – majd a költségvetés terheinek
csökkenése
2029 a biztonság elérése
40
20
0
2010
2020
2030
2040
2050
2060
-20
Többletráfordítás
-40
-60
Tőkehiány
EU támogatás
Duna stratégia
Eszközök
Megvalósítás
Lépésről lépésre
DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA:
B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN
4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme
5. Környezeti kockázatok kezelése
6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj
A költségvetés kritikus elemeinek visszaszorítása
Biztonság megteremtése
Fenntartható környezet kialakítása
Kiszámítható jövőkép
DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA:
C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA
7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia
8. A vállalkozások versenyképességének támogatása
9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása
Kezelhető rendszerek:
A Tiszaroffi tározó
megnyitása
Köszönöm a figyelmet!
Ea: Láng István
Főosztályvezető
VM Vízkárelhárítási Főosztály