Transcript IV.Vulcosztalyozas

A vulkánosság folyamatainak
és
működési típusainak
osztályozása
I.
A vulkánok aktivitása szerint
-Működő (aktív)
-Szunnyadó
-Potenciálisan aktív
-Kihunyt, kialudt (inaktív)
élő
halott
Mennyi ideig tart egy vulkán átlagos nyugalmi időszaka?
Walker
220 év
Yellowstone-kaldera
utolsó kitörése
75-150 000 éve
Massif Central –
Lac Pavin
5860 éve
ma is nyugtalan
(gejzírek, utóvulkáni működés)
kialudt
Szent Anna-tó (100-50 000)
Potenciálisan aktív az vulkán, ha nincs bizonyítva, hogy végleg
befejezte a működését.
Szakács Sándor 1994.
Élő, aktív-e a magmakamra
II.
A kitörési központ elhelyezkedése és
jellege szerint
1. Központos vulkánosság
2. Hasadék - vulkánosság
3. Felületi vulkánosság
1. Központos vulkánosság
A kitörések egy (központi) magmakamrához kapcsolódnak
poligenetikus
monogenetikus
Az Etna fejlődéstörténete
Az Etna fejlődéstörténete
Mellékközpontok kialakulhatnak
Etna
Etna
Etna 1669
Központos vulkánokon nyíló hasadékok
2. Hasadékvulkánosság
Magmával telt teleptelér (dájk vagy sill) metszi a felszínt
Lakagígar
1783-84
Tolbacsik
1975
Tarawera 1886
A hasadékvulkánok is gyakran egy magmakamrából erednek
Felületi vulkánosság
Kis méretű, szabálytalan elrendeződésű, rövid életű
központos vulkánok halmaza
Auvergne
III.
„Száraz” és hidrovulkáni működés
Freato(görög)
freatomagmás
víztartalmú réteg, kút
freatikus
,vagy
Hidroklasztikus
„víz törte”
Grímsvötn 1996
IV.
A kitörések mérete szerint
Magnitudó:
a piroklasztitok teljes mennyisége (tömege) tömör kőzetre átszámítva – m3-ben
Tsuya-skála I – IX-ig
Szétszóró képesség:
a kiszórt anyag által borított terület nagysága
Intenzitás vagy kitörési (erupciós) ráta:
a kiáramló magma mennyisége másodpercenként – m3/sec –ban
többszázezer m3/sec
akár egymillió m3/sec
V.
Robbanásosság
VEI
Volcanic Explosion Index
Hawaii
VEI: 0-1
Nem robbanásos
Kicsi
VEI: 1
STROMBOLI
!
Galeras 1992
VEI: 2
Mérsékelt
Nevado del Ruíz 1985
VEI: 3
Mérsékelt/heves
Galunggung 1982
VEI: 4
Heves
Szent Helen 1980
VEI: 5
Nagyon heves
Krakatau
1883
VEI:6
Tambora 1815
VEI: 7
VEI: 8
Yellowstone
Toba
A kitörések típusai
Egyes földi vulkánok jellegzetes kitöréseihez való
hasonlóság alapján
Évszámhoz kötött
Vulcanói-típus 1888-90.
Pelée-típus 1902.
Pliniusi-típus (Vezúv) 79.
Nincs évszámhoz kötve
Hawaii-típus
Stromboli-típus
állandóan működnek
A viszkozitás és a robbanásosság alapján
Vulcano
Vulcano 1888 – 90
Sakurajima
1991
Karimszkij
Pliniusi kitörés
A kitöréstermékek felszínre kerülése
és mozgásai
A vulkánosság kísérőjelenségei
Gőzök, gázok, forróvizek
megjelenése
földrengések
A földrengések gyakorisága növekszik
gázkitörések
A felszín megemelkedhet
Robbanás vagy robbanássorozat
fragmentált lávadarabok – gáztalanodás
lávafolyás
kitörési felhő/oszlop
megjelenése
A tényleges működés összetettebb
Mt. St. Helens 1980.
hegyomlás
oldalirányú (irányított) kitörés
magasra szökő kitörési oszlop
iszapár
iszapár
Piroklaszt szórás
Piroklaszt árak
(Sakurajima 1993)
Piroklaszt torlóár
Lávaömlés
Kitörési oszlop
Piroklaszt szórás
Kitörési oszlopból
Piroklaszt-ár felső
Részéből (vastagabb)
Piroklaszt szórás/hullás
Horzsakőszórás
Hamuszórás
Salakszórás
Andezit, riolit
sokféle típusnál
Bazalt, bazaltandezit
Lappiliméret
Hamu, lappiliméret
(bombák is)
5 m-nél kisebb vastagságú
üledék
néha
20-25 m vastagságú
üledék is
Néhányszor 10 km3
0,1 – 0,01 km3
Hawaii és Stromboli típus
Subpliniusi
Pliniusi
Ultrapliniusi
Néhány méter vastag,
de akár
100 km3 térfogatban
Piroklaszt-ár
Gázt és szilárd anyagot tartalmazó, részlegesen fluidizált, nagy
sebességgel völgyekben és mélyedésekben nagy sebességgel
lezúduló – a gravitáció által irányított – vulkáni ár
Mt. Mayon
Mt. Mayon
blokk- és hamuár
salakár
horzsakő és
hamuár
(ignimbrit)
Piroklaszt torlóár
1. Felszíni torlóár
2. Hamufelhő torlóár
3. Alapi torlóár