Transcript hefop 3.3.1.

9. Ismertesse hobbi célból tartott
baromfi- és fácánfélék
tartástechnológiáját, környezeti igényeit!
A dísztyúkok általános jellemzése
A felnevelés környezeti igényei
A dísztyúk fajták felsorolása
A víziszárnyasok általános jellemzése
- récék, ludak felsorolása
A fácánok általános jellemzése
- fácánfélék felsorolása
A keltetés mechanikai, fizikai tényezői, keltetési idők
A madarak rendszertana
• A Földön kb. 9 700 madárfaj él
• A madarak rendszerezése nem könnyű, mert
a fajok között jelentős a hasonlóságok
• A madarakat a korszerű rendszerezések a ma
élő hüllőkkel együtt a Reptilia csoportba
sorolja.
• A törzsfejlődés során a hüllők és a madarak
közös őseik révén csak néhány anatómiai
tulajdonságban különböznek.
HEFOP 3.3.1.
fotó: Dr. Gyüre Péter
HEFOP 3.3.1.
Család: Fácánfélék
Tenyésztett fajok, fajták
•
Házityúk (Gallus domesticus)
Őshazája: DK-Ázsia – bankivatyúk
Hazánkban több őshonos tájfajtát
tenyésztettek ki.
Pl.: magyar kendermagos tyúk
•
Pulyka (Meleagris gallopavo)
Őshazája: Észak-Amerika
hazai fajták: rézpulyka, bronzpulyka
HEFOP 3.3.1.
Dísztyúkok jellemzése:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Közepes vagy nagy termetű madarak.
Testük zömök, rövid, szárnyuk általában lekerekített ; többségük rossz repülő.
Erős csőrük a végén kampós.
Lábuk erőteljes, karmaik jól fejlettek, táplálékukat legtöbben kapargálással
keresik.
Jól futnak.
Hátsó ujjuk többnyire magasan ül.
A hímek általában sarkantyút viselnek, amely védekezésre is szolgál, másrészt
az egymással folytatott párviadalban használnak, olykor halálos sebet ejtve
egymáson.
A két ivar rendszerint igen eltérő (kakas, tyúk).
Ha a fejükön taraj bőrlebenyeket hordanak, az a hímen mindig nagyobb,
színesebb.
A hímek gyakran különleges, szép dísztollakat viselnek. Sok fémfényű faj akad
köztük.
Több fajuk poligám.
Az egész világon sok fajjal elterjedt csoport, földön vagy fákon tartózkodnak.
Táplálékuk zömmel növényi anyagokból tevődik ki, de vannak inkább állati
anyagokkal táplálkozók is.
Fiókáik fészekhagyók.
• A környezeti tényezők hatásait csak mérsékelni
tudjuk, hogy madaraink el tudják viselni a
szélsőséges időjárási hatásokat. Vizsgáljuk
meg a dísztyúkok tartási helyével szemben
támasztott követelményeket.
A pecsenyecsirke hőmérsékleti igénye csibemagasságban, teremfűtés esetén
A csirke kora
Teremhőmérséklet oC
a csibe szintjén vagy
műanyás berendezés
műanya alatt
esetén 1 m magasban
1. nap
2. nap
3. nap
4. nap
5. nap
6. nap
7. nap
2. hét végére
3. hét végére
4. hét végére
5. hét végére
6. hét végére
7. hét végére és
később
(Hybro technológia alapján)
35
33
32,5
32,5
31,5
31
30
28
26
24
22
20
18
27
26
25
24
23
23
23
22
21
20
19
18
18
Telepítési sűrűség
Mikroklíma biztosítása
hőmérséklet: technológia szerint + csibék viselkedése szerint
nyáron hűtés: fokozott ventiláció, hűtőberendezés
télen fütés: kevesebb szellőztetés – magasabb páratartalom
nedvességtartalom: relatív páratartalommal mérünk
1. héttől 2. hétig 60-80 %
2. héttől a nevelés végéig 50-60 %
szellőztetés 5 m3 levegő óra/testsúly kg
(Minden m3 levegőre 2,5 cm2 alapterületű szellőzőnyílás –
légsebesség kisebb 0,2 m/s)
 2 hetes korig nincs szükség szellőztetésre
elegendő etető-itató felület!
 ha kevesebb etető-itató edény - kiegyenlítetlen növekedés
Etető-itató normák, egyéb berendezési tárgyak szükségletei
Delta műanya:
Naposcsibe itató (2 l-es):
Etetőtálca - karton:
- műanyag:
Súlyszelepes köritató:
Vályús önitató:
Szelepes itató - csepegtetős
- csészés
Hengeres önetető, 182-es:
Vályús (láncos) önetető:
Automata köretető (csöves):
Takarmány mennyisége:
- az első napon:
- az első héten összesen:
Ivóvízszükséglet az első napon:
Kamillatea szükséglet:
Alomszükséglet:
500 db naposcsibe/műanya
80 db naposcsibe/itató
100 db naposcsibe/szállító karton
80 db naposcsibe/műanyag tálca
100 db brojler/40 cm  köritató
2 cm lineáris itatóhossz/brojler
1 cm kétoldalas vályú/brojler
12-15 db/szelep
30-35 db/csésze
30 db/önetető
5 cm lineáris etetőhossz/állat
2,5 cm kétoldalas etetővályú/állat
50 db állat/40 cm  köretető
13 g/első nap/naposcsibe
145 g/első hét/1 csibe
4 l/100 csibe/első nap
5 g (fél marék) 10 l víz
0,8-1,0 kg szalma/m2
Az állomány állategészségügyi ellátása
 Be kell tartani a járványvédelmi és állathigiéniai előírásokat.
 Végre kell hajtani az immunizálási és vakcinázási programot.
napos korban vakcinázni baromfipestis és fertőző bronchitis ellen
permet formájában.
10-14 napos korban fertőző bursitis (gumborói betegség) ellen
vakcinázunk (itatásos formában), + 28 napos korban megismétlünk.
3 hetes korban megismételt baromfipestis vakcinázás
Díszbaromfi tartása
• Színenként is szétválogatva tartjuk.
• Egész évben így ajánlatos tartani őket, mert a
tenyész idényen kívüli összevegyítésnek sok
hátrányos következménye lehet.
• A tenyészállományok kiscsoportos elhelyezésekor
figyelembe kell venni a helyes ivararányt.
• A szakirodalmak szerint a házityúk helyes
ivararánya 1:10, ami azt jelenti, hogy 1 kakas, 10
tyúkot tud megfelelően ellátni a tenyészidőszak
folyamán.
• Ilyen ivararány esetén a tojások termékenységi
százaléka 80- 90% lesz.
• A díszbaromfiak esetében ez az arányszám
módosulhat optimális arány 1:5-1:7-re módosul
• Az állománysűrűség tojó típusú fajtáknál 5-6 db/nm
egyedsűrűséget javasol, hústípusú fajtáknál 4-5 db/nm-t
ajánl.
• A legideálisabb egyedsűrűség egy nehéztestű fajtánál 1-2
db/nm. a könnyűtestű fajták esetében 3-5 db/nm. a
törpéknél pedig 6-8 db/nm. Baromfiainkat tarthatjuk teljesen
zárt körülmények között.
• A karámokban érdemes kis ólakat elhelyezni, ahová a
madarak éjszakára behúzódhatnak, vagy ülőfákat készíteni.
• A ketrecek belterületét az elhelyezni kívánt madarak száma
határozza meg, belmagassága 50-60 cm lehet. Ezeket a
ketreceket egymás fölé rakva, 2-3 szintet is kialakíthatunk.
Ilyen tartásmódot azonban csak kis mozgásigényű, törpe
fajták esetében alkalmazhatunk.
Környezeti tényezők
• Az épületen belüli tartásnál mi állíthatjuk be a környezeti
paramétereket, a legoptimálisabb mértékben
(hőmérséklet, páratartalom, fény, légmozgás). Előnye az
ilyen tartásmódnak, hogy a káros hatásokat
kiküszöbölhetjük, pl. csapadék, szél, vadmadarak,
ragadozók.
• Az épület anyaga ezért szilárd, tömör és jó
hőgazdálkodású legyen. Fontos, hogy madaraink ne
tudják kikezdeni a falat, és kívülről se tudjon behatolni
semmilyen kártevő.
• A legjobb a tégla, vagy a hézagmentes deszkafal. A tető
jól záró, szintén hézagmentes legyen.
Fogolyszínű magyar tyúk
Fehér és fekete erdélyi
kopasznyakú tyúk
Kendermagos erdélyi
kopasznyakú tyúk
Selyemtyúk
chabó
főnix
cochin
Dísztyúkok
• Fodrostollú
Orpington
Hollandbóbitás
Brahma
Takarmányozástan és a baromfi
táplálkozás-biológiája
• Magvak fogyasztása
– A tápanyag őrlése
– kapirgálás
• Rovarok fogyasztása
– Kapirgálás
– Magas fehérjetartalom
• Legelő baromfi
– Nyelőcsőtágulat
– Rostfogyasztás szükségessége
– Erős zúzógyomor
• Viziszárnyas
– A víz átszűrése
– Kevés nyálmirígy
– Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés
fotó: Dr. Gyüre Péter
HEFOP 3.3.1.
Rend: Lúdalakúak
Család: Récefélék
• Hazánkban őshonos,
fészkelő faj a nyári
lúd (Anser anser). A
házi lúd őse.
• A házi lúd egyik hazai
fajtája a fodrostollú
lúd
HEFOP 3.3.1.
Magyar lúd
Fodros tollú magyar lúd
Rend: Lúdalakúak
Család: Récefélék
• Hazánkban a legnagyobb teremtű
madár a bütykös hattyú. A hímek
(gúnár) akár 12 kg. is lehet.
HEFOP 3.3.1.
Rend: Lúdalakúak
Család: Récefélék
• Bütykös hattyú
(Cygnus olor)
HEFOP 3.3.1.
Rend: Lúdalakúak
Család: Récefélék
• A récék kisebb termetű fajok. Két
csoportra oszthatók:
- Úszórécék (teljes testükkel nem
merülnek a víz alá)
- Bukórécék (akár 30-40 méter mélységre
is lebuknak.
HEFOP 3.3.1.
Rend: Lúdalakúak
Család: Récefélék
Úszórécék: a
leggyakoribb hazai faj
a tőkés réce (Anas
platyrhynchos). A házi
kacsa őse
HEFOP 3.3.1.
Rend: Lúdalakúak
Család: Récefélék
Bukórécék
• Barátréce (Aythya
ferina)
• Kontyos réce (Aythya
fuligula)
HEFOP 3.3.1.
Réce tartás
Fehér magyar kacsa
Tarka magyar kacsa
Család : Fácánfélék
• Hazánkban díszmadárként tartják a
pávát (Pavo cristatus)
Őshazája: India
HEFOP 3.3.1.
Aranyfácán
• Az Aranyfácán (Chrysolophus pictus) a
madarak osztályának tyúkalakúak
(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék
(Phasianidae) családjába tartozó faj.
A kakas és a tojó ismertetőjegyei
• A kakas hossza 100-110 centiméter között van, ebből a farok 70-80
centiméter.
• Az aranyfácán tojó hossza 70-80 centiméter, ebből 40-0 centiméter a
farok hossza.
• testtömege 600-800 gramm.
• A kakas tollazata színpompás, fhasa, melle és a combja sötétvörös, a
hát teteje érczöld barnás ibolyakék vállakkal. A hát alsó része, a fartő
és a farok felső fedőtollai sötétsárgák.
• A fejen van az erős, a tarkóra lecsüngő selymesen aranysárga bóbita,
amelyhez a bársonyfekete keresztcsíkos, nagy narancssárga gallér
kapcsolódik.
• A farok hosszú, barna kormánytollain fekete hálós rajzolat található. A
farok oldalt külön sötétvörös lándzsatollak díszitik.
• A lábak mindkét ivarnál sárgák.
• A tyúk tollazata csak sárgás-barna.
• A csibék krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal
Fácán jellemzése
• A kakas 2 évesen a tojó 1 évesen válik ivaréretté.
• Az aranyfácán csibéi krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal.
• Talajlakók, repülésük nehézkesnek mondható, de ettől függetlenül
éjszaka a fákon alszanak.
• A nemek csak párzási időben találkoznak.
• Költési időszak: április-május közt.
• Párzást követően a tojó 22 nap alatt költi ki az 5-12 sárgás színű
tojást.
• A fiatal madarak 12-14 nap után repülnek ki.
• Közeli rokonával, a gyémántfácánnal hajlamos kereszteződni.
• Táplálkozása, életmódja
• Talajon élők., bogyókkal, magvakkal, virágokkal, pókokkal és
rovarokkal és egyéb növényi részekkel és virágokkal táplálkoznak. Az
aranyfácán fogságban 8 évet él.
A Salvadori-fácán (Lophura
inornata)
• a madarak osztályának
tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a
fácánfélék (Phasianidae) családjába
tartozó faj.
A Kasmír-tragopán (Tragopan
melanocephalus)
• a madarak osztályának
tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a
fácánfélék (Phasianidae) családjába
tartozó faj.
A gyémántfácán, más néven Amherstfácán (Chrysolophus amherstiae)
• a madarak osztályának
tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és
a fácánfélék (Phasianidae) családjába
tartozó faj.
KELTETÉSI ISMERETEK
• Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden
szükséges táplálóanyagot tartalmaz.
– 12% a héj és héjhártyák;
– 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok;
– 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya.
• -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje;
• -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma;
• -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta
(gázcsere)
•
pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm 2;
közepén: 140/ /cm2
hegyes végén: 100 /cm2
A az embrió vízszükségletet a tojásból,
szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi;
„anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk
kelési ideje 21nap)
8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden
szerv, szervkezdemény kialakul,
9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés;
Tálcatartó kocsik keltetőgépben
Keltetés fizikai és mechanikai tényezői
1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C,
fészek felületén 36-37 °C)
keltetőgépben: 37,2-37,8 °C
(42 °C-on elpusztul az embrió)
28 °C-on megáll a fejlődés
embrionális küszöb,
élettani nulla
2. Páratartalom (relatív)
alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák
összenőnek;
túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a
kelés;
keltetés 18. napjáig 60% kell, utána kelésig 70%
3. Légcsere, levegőellátás
21% oxigén a keltetés egész ideje alatt
4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák
(lúdtojás vízszintesen)
forgatás:
kotolós a csőrével, lábával nem szabályos
időközönként forgatja a tojásokat;
gyakorlatban 2 óránként billentik a
tálcatartókat 45°-os szögben,
5. Hűtés: időnként 27-29 °C-ra hűtés indokolt (önhő)
A kelés időtartama fajok szerint
_________________________________
Megnevezés
A kelés időtartama, nap
átlag
szélső értékek
_________________________________
Lúd
30
27 - 33
Kacsa
28
26 - 32
Pulyka
28
27 - 29
Gyöngytyúk
27
26 - 28
Tyúk
21
20 - 22
Galamb
17
16 - 18
Tojások kelési, keltetési időtartamai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
-
Házityúk és dísztyúkok:...........21 nap
Gyöngytyúk:............................27-28 nap
Pulyka:....................................27-28 nap
Házikacsa:...............................27-28 nap
Némakacsa (Pézsma kacsa):..35-36 nap
Házilúd:................................. 29-31 nap
Tőkés réce:............................. .28 nap
Mandarin réce:.........................29-30 nap
Karolinai réce:..........................28-30 nap
Vörösvállú réce:.................... .26-28 nap
Vadászfácán:...........................22-28 nap
Ezüstfácán:..............................25-30 nap
Aranyfácán:.............................22-23 nap
Japánfürj (Gazdasági fürj):......16-18 nap
Kaliforniai copfosfürj:...............22-23 nap
Páva:.......................................28 nap
Hattyú:.....................................35-36 nap
Hús- és díszgalambok:............17-18 nap
Postagalamb:..........................17-18 nap
Gyémántgalamb:.....................14 nap
Kacagó gerle:..........................18 nap
Strucc:.................................... .40 nap
Emu:........................................ 56 nap
A tojás tömege és formaindexe fajonként
Baromfifaj
Tojástömeg (g)
házityúk
52
Gyöngytyúk
35
Pulyka
70
Kacsa
70
liba
140
Formaindex
1,23-1,40
1,15-1,36
1,32-1,60
1,30-1,45
1,36-1,65