Transcript Munkakeretek

MUNKAKERETEK
Az óvodai vizuális nevelés tevékenységeit a következő
munkakeretekbe soroljuk
I.
Természet
utáni
II.
Emlékezet
utáni
III.
Elképzelés
utáni
IV.
Díszítő
jellegű
V.
Kézimunka
barkácsolás
I. Természet utáni munkakeret
• Közvetlen szemlélet alapján történik
→ a látvány a foglalkozás végéig a
gyermekek előtt van!
• Legfontosabb a valóság megfigyelése → formai,színbeli
jellemzők, arányok, irányok stb.; hasonlóságok,
különbözőségek
• Minél több érzékszervet kell megmozgatni (látás, tapintás,
hallás, szaglás, ízlelés)
• Fő cél: az ábrázolási probléma megértése →formai /
színbeli / aránybeli stb.
• Nem várhatunk valósághű ábrázolást!
A természet utáni munkakeretben végzett ábrázoló
tevékenység során spontán megragadással, de
elsősorban a szándékos megfigyelés által fejlődik:
• a színérzék
• a formaérzék
• az arányérzék
• a térérzék
• a kompozíciós érzék
• gazdagodnak a formaképzetek
• alakul a megfigyelőképesség, elemzőképesség, a reális
értékelés képessége, az önellenőrzés (a készülő munka és a
valóság gyakori egybevetése által)
• hangsúlyozottan fejlődik a figyelem, megfigyelőképesség,
az analizáló és a szintetizáló képesség
II. Emlékezet utáni munkakeret
• Tárgyak, élőlények, jelenségek
felidézése, megjelenítése
• Legfontosabb a lényeg megragadása
Összefüggések önálló kombinálása → amit a gyermek nem
tud felidézni, azt fantáziája segítségével egészíti ki
Feldolgozható témák:
1. Élményábrázolások
2. Előzetes szemléltetés alapján készülő munkák
1. Élményábrázolások
a) Spontán úton szerzett élmények
→ otthoni környezet, otthoni események, családi
programok, ünnepek stb.
b) Irányított módon szerzett élmények
Az óvópedagógus előre eltervezetten lehetőséget ad az
élményszerzésre: közös kirándulások, séták, látogatás
bábszínházban, állatkertben stb.
Néhány jellemző dologra hívja fel a gyerekek figyelmét,
de az élmény „ízét” ne vegye el!
Ábrázolás előtt beszélgetéssel felelevenítjük az élményt.
2.
Előzetes szemléltetés
alapján készülő munkák
A szemléltetés történhet:
• 1-2 nappal
• 1-2 órával
a kezdeményezés előtt
• A felidézés (ábrázolás) minél hamarabb történjen, mert az
emlékképek veszítenek frissességükből.
• Itt már határozottan kell irányítani a megfigyelést, az
élményszerzés során, de legyen élvezetes a gyermekek
számára!
Az emlékezet utáni munkakeret
fejleszti:
• az emlékezetet (forma-, színemlékezet)
• a képzeletet (fantáziát)
• a gondolkodást
• a térérzéket
• a formaérzéket
• az arányérzéket
• a színérzéket
• a karakterérzéket
• a kompozíciós érzéket
Alakulnak a gyermek forma- és színképzetei
III. Elképzelés utáni munkakeret
Témái:
át nem élt, vagy még nem tapasztalt
helyzetek, ismeretlen szituációk
Az itt megjelenő formáknak, színeknek is
valóságból eredő gyökerei vannak, de
azokat sajátos módon alkalmazza a
gyermek.
• Jellemző a hiányzó részek szóbeli kiegészítése, mert
nem mindent tudnak megjeleníteni.
• Eleinte kevéssé tudnak a témára koncentrálni
(elkalandoznak), később az összpontosítás egyre
tudatosabb (fejlesztési feladat).
E tevékenység lehetővé teszi:
• az érzelmek és gondolatok önálló
képi megfogalmazását
• az alkotó, kreatív gondolkodást
• Különösen fejleszti a fantáziát és az emlékezetet → a
gyermek ugyanis a természet utáni tapasztalatokból
szerzett emlékképeit variálja.
IV. Díszítő jellegű munkakeret
Sík- és téri formák vonzóbbá,
szebbé tételére szolgál.
Csak tárgyat, (vagy tárgy-formát) díszítünk!
Fejleszti:
• a ritmusérzéket – színritmus, formaritmus
• a színérzéket
• az arányérzéket
• a formaérzéket
• a kompozíciós érzéket
• a finommotorikát
• a technikai készséget
•Alkalmas a munkakeret a különböző technikák begyakorlására
(rajzolás, festés, nyomattechnikák, kollázs stb.)
A díszítés során a gyermek a majdani írásnál is használatos
elemeket alkalmazza:
• egyenesek
• hullámvonalak
• cikk-cakk vonalak
• pontok, körök, pöttyök
• geometriai alapformák
• kapuforma
• csészeforma
• X-ek, csillagok
• természeti formák stilizált
változatai (ember, állat, levél, virág
stb.)
Díszítés közben a szabályos és szabálytalan formák belsővé
válnak, (interiorizálódnak, automatizálódnak), így a
díszítőtevékenység hangsúlyozottan szolgálja az írás
előkészítést.
• Megismertet bizonyos fogalmakkal:
a forma közepe (centrum), széle, mellette, előtte,
átlók stb.
• Megalapozza a szerkezet, elrendezés, díszítendő felület
összefüggésének meglátását.
Fejlődik :
•
•
•
•
•
•
•
a türelem,
a figyelem,
az önfegyelem,
a koncentráló képesség
a variáló és kombináló képesség
a díszítőérzék
az ízlés
V. Barkácsolás - Kézimunka
(Nem azonos a mintázással!)
Elsősorban konstruálást jelent!
→létrehozás, szerkesztés, megtervezés
A munkakeret jó lehetőséget ad:
• az egyszerű szerszámok használatának
elsajátítására
• egyszerű munkafogásoknak az elsajátítására
• különböző anyagok megismerésére
Fejleszti:
•
•
•
•
•
•
•
az arányérzéket
a formaérzéket
a finommotorikát
a konstruáló készséget
a gondolkodást
a fantáziát → a kreativitást
HANGSÚLYOZOTTAN A TÉRÉRZÉKET
Játékos „ábrázolás”, játékszerek készítése
→ kapcsolódik a gyermekek játéktevékenységéhez!