Transcript A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai

A magyar nyelvrokonság főbb
bizonyítékai
Vázlat a szóbeli érettségihez
Készítette: Dóber Valéria
A nyelvrokonságot több ezer év távlatából
bizonyítani nehéz feladat
• Ebben segít a nyelvrokonítás tudománya
• A magyar nyelv eredete szerint az uráli
nyelvcsalád finnugor ágába tartozik
• Feltételezett közös őshaza: NyugatSzibériában, az Ob folyó alsó folyása és
az Ural hegység között
• Típusa szerint: agglutináló (ragasztó,
ragozó nyelv)
Az Ural és vidéke
Az Ural hegység
Térkép az őshazáról és rokon
népekről
Az uráli nyelvcsalád
rokonságábrája
A nyelvrokonság bizonyítékai
• 1. közös ősi eredetű szókincs
• névmások, egyszerű számok, testrészek neve, rokonságnevek,
természet tárgyai és jelenségei, állat- és növényfajok, ásványok,
használati eszközök, elemi cselekvések, tulajdonságok,
mennyiségek
• 2. szabályos hangmegfelelések
• 3.hasonlóságok a nyelvtani rendszerben
• 4. egyéb segédtudományok (pl. régészet,
antropológia, néprajz) bizonyítékai
A finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvek
nyelvtani rendszerének közös jellemzői
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció
számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a
magyarban például 18)
magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
nincs nyelvtani nem
a jelző megelőzi a jelzett szót
a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval, pl. gyönyörű kuvaszokat és nem
"gyönyörűeket kuvaszokat" (egyes balti-finn nyelveknél van egyeztetés, de a
kutatások szerint ez későbbi fejlemény)
számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek")
a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem
"Pista tanár van"
birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és
részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")
tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
Megjegyzendő, hogy valamennyi fenti vonás (a tárgyas igeragozás kivételével) az
altaji nyelvekre is jellemző, lásd: Urál-altáji nyelvcsalád.
Az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek
nyelvtani rendszerének közös jellemzői
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
nagyszámú toldalék használata
számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a
magyarban például 18)
magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
nincs nyelvtani nem
a jelző megelőzi a jelzett szót
a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem
„gyönyörűeket kuvaszokat”)
számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem „sok emberek”)
a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár,
nem „Pista tanár van”
a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és
részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem „Én birtoklok
lovat”)
birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
Néhány szó a magyar és a rokon
nyelvekben / hangmegfelelések
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Magyar
én
te
víz
tűz
kő
kéz
szem
vér
Észt
mina
sina
vesi
tuli
kivi
kasi
silm
veri
Mordvin
mon
ton
ved
tal
kev
ked
szelme
ver
Komi
me
te
va
bi
iz
ki
szin
vir
Néhány mondat összehasonlítása
a rokon nyelvekben I.
• Vogul-magyar
– Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.
– Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.
– Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten
eli.
– Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.
• Osztják-magyar
– Pegte lau lasinen menl tou szilna.
– Fekete ló lassan megy a tó szélén.
Néhány mondat összehasonlítása
a rokon nyelvekben II.
• Finn-magyar
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.
Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.
Kivistä verinen oli vävyn käsi.
Kövektől véres volt veje keze.
Orvon silmä kyyneliä täynnä.
Árva szeme könnyel tele.
Kuka meni meidän edessämme?
Ki ment mielőttünk?
Miniäni antoi voita.
Menyem adott vajat.
Néhány nyelvrokonság-kutató
•
•
•
•
1. Sajnovics János 1770
2. Gyarmathi Sámuel 1799
3. Reguly Antal 1843
4. Budenz József 1873, 1894