Transcript GfK Consume Tracking - Magyar Nemzeti Bank

GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Elemzés
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Tartalom
•
•
•
•
•
•
•
A kutatás háttere célja
MNB-eredmények: Pénzügyi tájékozódás
MNB-eredmények: Számlavezetés, pénzforgalom
MNB-eredmények: Bankkártya-használat
MNB-eredmények: Hitelfelvétel
MNB-eredmények: Nyugdíjpénztárak
Demográfia
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
A kutatás háttere, célja, módszere
 A Magyar Nemzeti Bank döntése alapján a szervezet csatlakozott az OECD pénzügyi kultúrával
foglalkozó munkacsoportja által koordinált nemzetközi felméréshez és
2010-ben
Magyarországon is elvégezte e felmérés adatfelvételét;
 A sztenderd nemzetközi felmérés kiegészült egy országspecifikus résszel, mely célja az MNB
által néhány éve már a témában lebonyolított kutatás megismétlése, a változások követése
volt.
 A felmérés fő célja összességében annak vizsgálata, hogy a lakosság mennyire van tisztában
bizonyos, a pénzügyi döntésekben fontos alapvető információkkal, készségekkel, milyen szintű
a pénzügyi termékek és szolgáltatások ismerete összességében és részleteiben;
 A felmérés a következő területeket érintette:
Pénzügyi tájékozódás és attitűd;
Bankszámla-ismeretek;
Bankkártya-használat;
Hitelekkel kapcsolatos ismeretek;
Nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ismeretek.
 A felmérést személyesen, számítógéppel támogatott interjúkkal végeztük (CAPI);
 Az elemszám: 1 000 db interjú;
 Az elkészült minta nem, életkor, településtípus és régió szerint
reprezentatív a legalább 18 éves hazai lakosságra;
 Az interjúk 2010. október 24. és november 23. között készültek.
3
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Az MNB-kérdőív eredményei – Pénzügyi tájékozódás
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Tájékozódás pénzügyi, gazdasági témákban
5
A1. Ön milyen gyakran…
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
…nézi a gazdasági,
pénzügyi jellegű híreket
közszolgálati
televízióban?
18%
…nézi a gazdasági,
pénzügyi jellegű híreket
kereskedelmi
televíziókban?
18%
…olvassa a gazdasági,
pénzügyi jellegű híreket a
napilapokban?
…olvassa a gazdasági,
pénzügyi jellegű híreket a
hetilapokban?
…hallgatja a gazdasági,
pénzügyi jellegű híreket a
rádióban?
21%
10%
24%
6%
3%
10%
5%
3%
15%
14%
26%
4%
11%
11%
9%
13%
49%
2%
3%
6%
4%
10%
14%
3%
14%
14%
8%
59%
5%
3%
17%
…nézi a gazdasági,
4%
9%
pénzügyi jellegű híreket 7 % 7 % 7 %
az interneten?
2%
…tájékozódik közösségi
3% 2%
oldalakon (pl. iwiw,
3% 8%
facebook) gazdasági,
3%1%
pénzügyi témában?
M inden nap
Két-hetente
S oha
27%
39%
61%
77%
Hetente többször
Hav onta
N em tudja
 A
lakosság
gazdasági,
pénzügyi
témák
iránti
tájékozódását elsősorban a televízió jellemzi, saját
1%
bevallása szerint a válaszadók kb. 50%-a néz/lát ilyen
jellegű híreket legalább heti rendszerességgel;
 Emellett érdemes kiemelni a rádiót, ahol ugyanez az
arány mintegy 36%;
1%
 A többi vizsgált médiumot már a megkérdezettek
kevesebb mint fele veszi igénybe bármilyen gyakorisággal
gazdasági témák utáni érdeklődés céljából;
 A pénzügyi témák iránti érdeklődés, tájékozódás néhány
1%
demográfiai jellemzővel általában érvényes összefüggést
mutat, ilyen az életkor (a 30 év alattiak és a 80 év
felettiek egyértelműen kevésbé aktívak ezen a téren), az
1 % iskolai végzettség (a diplomások nagyobb érdeklődést
mutatnak), a jövedelem (a jobban szituált háztartások
érdeklődőbbek) és a lakóhely (a fővárosban alacsonyabb
az érdeklődés a többi városban magasabb);
1%
 Emellett az egyes médiumok közötti eltérések a gazdasági
témák esetében is igazak, vagyis a TV és a nyomtatott
sajtó inkább a 30+ korosztályt érdekli, a rádió pedig az
50+ korosztályt, míg az internet (és főleg a közösségi
2 % média) főként a 40 év alattiak „vadászterülete”.
2%
Hetente egy szer
E nnél ritkábban
N incs v álasz
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Tájékozódás pénzügyi, gazdasági témákban
A1. Ön milyen gyakran tájékozódik gazdasági, pénzügyi témákban?
Képzett változó, egyválaszos; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
31%
0,4%
14%
10%
5%
3%
Minden nap
Hetente többször
Hetente egyszer
Két-hetente
Havonta
Ennél ritkábban
Soha
NT/NV
27%
9%
6
 A megkérdezettek 31%-a saját bevallása szerint
napi szinten tájékozódik pénzügyi, gazdasági
témákban, további 36% pedig ezt legalább
hetente teszi, így a válaszadók kétharmada (67%)
informálódik rendszeresen ebben a témában;
 Ezzel
szemben
minden
hetedik
(14%)
megkérdezett egyáltalán nem követi a gazdasági,
pénzügyi híreket, híradásokat;
 Az átlagosnál gyakrabban követik a gazdasági
híreket
•
•
•
•
a 31-60 évesek;
a legalább közepes jövedelműek;
a diplomások;
és a nagyobb vidéki városokban élők.
 Ezzel szemben az átlagosnál jellemzőbb a témától
való teljes elfordulás
• 20 éves kor alatt és 80 év felett;
• a munkanélküliek, illetve a diákok körében;
• valamint a legfeljebb 8 általánost végzettek
között.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Érdeklődés a pénzügyi világ hírei iránt
7
A2. Kérem, mondja meg, hogy Önt mennyire érdeklik általában a pénzügyi
világ hírei?
Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem érdekli; 5=nagyon érdekli);
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Átlag: 2,85
0,1%
11%
 A lakosság a pénzügyi világ híre iránt a közepesnél
valamivel kisebb érdeklődést mutat, sajnálatos módon a
nem érdeklődők aránya (36%) egyértelműen meghaladja
az érdeklődők arányát (29%);
 Az átlagosnál nagyobb érdeklődést tapasztaltunk
18%
18%
18%
•
•
•
•
•
•
az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon,
a 30 évesnél idősebbek körében,
a foglalkoztatottak között,
a legalább közepes jövedelműeknél,
a felsőfokú végzettségűek esetében,
illetve a nagyobb vidéki városokban;
 Ezzel szemben
jellemzi
36%
Egyáltalán nem érdekli (1)
2
3
4
Nagyon érdekli (5)
Nem tudja
•
•
•
•
•
az
átlagostól
elmaradó
a budapestieket és a pest megyeieket;
az 1 fős háztartásban élőket;
a 30 év alattiakat és a 70 év felettieket;
az alacsony jövedelműeket;
és végül az alacsony iskolázottságúakat.
érdeklődés
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Érdeklődés a pénzügyi termékek/szolgáltatások iránt
8
A3. És mennyire érdeklik a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal
kapcsolatos információk?
Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem érdekli; 5=nagyon érdekli); 
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Átlag: 2,8
0,1%
8%
18%
20%
•
•
•
•
•
•
19%
35%
Egyáltalán nem érdekli (1)
2
3
4
Nagyon érdekli (5)
Nem tudja
Az előző kérdéshez hasonlóan a közepesnél valamivel
kisebb érdeklődéssel jellemezhetők a megkérdezettek a
pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat illetően is,
ráadásul a rés az érdeklődők/nem érdeklődők között
szélesebb, 27% mutat egyértelmű érdeklődést ebben a
témában, míg 38%-ot nem érdekli a pénzügyi
termékek/szolgáltatások;
 A demográfia az előző kérdéshez hasonlóan alakul;
 Az átlagosnál nagyobb érdeklődést tapasztaltunk
az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon,
a 30 évesnél idősebbek körében,
a foglalkoztatottak között,
a legalább közepes jövedelműeknél,
a felsőfokú végzettségűek esetében,
illetve a nagyobb vidéki városokban;
 Ezzel szemben
jellemzi
•
•
•
•
•
az
átlagostól
elmaradó
a budapestieket és a pest megyeieket;
az 1 fős háztartásban élőket;
a 30 év alattiakat és a 70 év felettieket;
az alacsony jövedelműeket;
és végül az alacsony iskolázottságúakat.
érdeklődés
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
A pénzügyi termékek/szolgáltatások
ismeretének fontossága
9
A4. Mennyire tartja fontosnak a pénzügyi termékek, szolgáltatások
ismeretét?
Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem fontos; 5=nagyon fontos); 
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Bár komoly érdeklődést nem mutatnak a megkérdezettel
a pénzügyi termékek/szolgáltatások ismerete iránt, azt
többségében elismerik, hogy ezek ismerete fontos, több
mint kétszer annyian (47%) tartják ezt a témát
fontosnak, mint akik nem (22%);
 A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;
 Az átlagosnál nagyobb fontosságot tulajdonítanak a
témának
Átlag: 3,33
10%
0,1%
12%
17%
31%
30%
Egyáltalán nem fontos (1)
2
3
4
Nagyon fontos (5)
Nem tudja
•
•
•
•
•
•
az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon,
a 30 évesnél idősebbek körében,
a foglalkoztatottak között,
a legalább közepes jövedelműeknél,
a felsőfokú végzettségűek esetében,
illetve a nagyobb vidéki városokban;
 Ezzel szemben az átlagostól elmaradó fontosságúnak
értékelik a kérdést
•
•
•
•
•
a budapestiek és a pest megyeiek;
az 1 fős háztartásban élők;
a 30 év alattiak és a 70 év felettiek;
az alacsony jövedelműek;
és végül az alacsony iskolázottságúak.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Tájékozottság a pénzügyi
termékek, szolgáltatások területén
10
A5. Mennyire érzi magát tájékozottnak a pénzügyi termékek, szolgáltatások
területén?
Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem tájékozott; 5=nagyon tájékozott);
 A
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Átlag: 2,7
15%
4%
0,2%
16%
42%
Egyáltalán nem tájékozott (1)
2
3
4
Nagyon tájékozott (5)
Nem tudja
23%
válaszadók
igen
kritikusak
saját
pénzügyi
tájékozottságukat illetően, míg közel 40%-uk alig, vagy
egyáltalán nem tájékozott saját bevallása szerint, ennek
az aránynak alig több mint fele (20%) gondolja azt, hogy
egyértelműen tájékozott a témában.
 A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;
 Az átlagosnál tájékozottabbnak tartják magukat
•
•
•
•
•
•
az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon,
a fiatalabbak;
a foglalkoztatottak;
a legalább közepes jövedelműek;
a felsőfokú végzettségűek;
illetve a nagyobb vidéki városokban élők;
 Ezzel
szemben
az
átlagosnál
tájékozottsággal jellemezhetők
•
•
•
•
•
a budapestiek és a pest megyeiek;
az 1 fős háztartásban élők;
a 70 év felettiek;
az alacsony jövedelműek;
és végül az alacsony iskolázottságúak.
alacsonyabb
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal
kapcsolatos információk érthetősége
11
A6. Mennyire találja érthetőnek a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal
kapcsolatos információkat?
 Az alacsony tájékozottság és érdeklődés ellenére a téma
Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem érti; 5=nagyon érti);
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
fontossága miatt nem mindegy, hogy milyen minőségűek,
Átlag: 2,76
14%
5%
1%
18%
38%
Egyáltalán nem érti (1)
2
3
4
Nagyon érti (5)
Nem tudja
25%
mennyire érthetők a rendelkezésre álló információk;
 Ezen a téren ugyancsak „elégedetlenek” a megkérdezettek,
alig egynegyedük tartja érthetőnek a rendelkezésre álló
információkat, míg 39%-nak egyértelműen problémát okoz
ezek megértése.
 A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;
 Az
átlagosnál
érthetőbbnek
tartják
a
pénzügyi
termékekről/szolgáltatásokról
rendelkezésre
álló
információkat
•
•
•
•
•
•
az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon,
a fiatalabbak;
a foglalkoztatottak;
a legalább közepes jövedelműek;
a felsőfokú végzettségűek;
illetve a nagyobb vidéki városokban élők;
 Ezzel szemben
érthetőnek
•
•
•
•
•
az
átlagosnál
kevésbé
a budapestiek és a pest megyeiek;
az 1 fős háztartásban élők;
a 70 év felettiek;
az alacsony jövedelműek;
és végül az alacsony iskolázottságúak.
tartják
ezeket
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal
kapcsolatos információk elérhetősége
12
A7. Mennyire érzi úgy, hogy igényeihez képest elegendő információ áll a
rendelkezésére a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban?
Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem; 5=teljes mértékben);

Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Átlag: 3,17
9%
16%
13% 2%
36%
25%
Az
információk
érhetőségével
szemben
azok
elérhetőségét,
rendelkezésre
állását
tekintve
a
válaszadók inkább elégedettek, csupán minden negyedik
(25%) megkérdezett gondolja azt, hogy nem képes ilyen
információkhoz hozzáférni.
 A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;
 Az átlagosnál könnyebben hozzáférhetőnek tartják a
pénzügyi termékekről/szolgáltatásokról rendelkezésre
álló információkat
•
•
•
•
•
•
az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon,
a fiatalabbak;
a foglalkoztatottak;
a legalább közepes jövedelműek;
a felsőfokú végzettségűek;
illetve a nagyobb vidéki városokban élők;
 Ezzel szemben az átlagosnál kevésbé tartják ezeket
érthetőnek
Egyáltalán nem (1)
2
3
4
Teljes mértékben (5)
Nem tudja
•
•
•
•
•
a budapestiek és a pest megyeiek;
az 1 fős háztartásban élők;
a 70 év felettiek;
az alacsony jövedelműek;
és végül az alacsony iskolázottságúak.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Az MNB-kérdőív eredményei –
Számlavezetés, pénzforgalom
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Számlavezetéssel, pénzforgalommal
kapcsolatos pénzügyi ismeretek szintje
14
B1. Kérem, értékelje tudását a következő számlavezetéssel,
pénzforgalommal kapcsolatos pénzügyi fogalmakkal kapcsolatban!
Segített, skálás kérdés (1=semmit sem tud róla; 5=mindent tud róla);
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Készpénz-átutalási
2%
2%
31% 13%
megbízás ("sárga csekk")
Teljesítés időpontja 2%
3%31%
74%
15%
Fizetési mód 2%
4% 34%
Csoportos beszedés
Tranzakciós díj
7% 8%
Értéknap
12%
61%
16%
52%
15%
17%
46%
13%
15%
48%
8% 6% 13%
Rendelkezésre jogosult
62%
16%
Egyszerű átutalási megbízás 5%6% 33%
Fizetési megbízás 6% 8%
9%
18%
 A
felsorolt,
számlavezetéssel,
pénzforgalommal kapcsolatos fogalmak
3%0,2%4,62
ismereti szintje elég széles tartományban
8% 0% 4,43 szóródik,
míg
az
egyszerű
készpénzátutalással,
készpénzbefizetéssel
5% 1% 4,36
kapcsolatos fogalmakat a válaszadók
jelentős része jól-rosszul, de ismeri, addig a
8% 1% 4,14
csoportos
beszedési
megbízással
a megkérdezettek 15%-a
8% 0,4%3,98 kapcsolatban
gyakorlatilag nem rendelkezik semmilyen
8% 0% 3,96 információval;
 Az ezt követő fogalmak (tranzakciós díj,
13% 1% 3,93
rendelkezésre jogosult, értéknap) esetében
az eredmények még rosszabbak (a GIRO és
19%
1% 3,51
VIBER
esetében
nem
érdemes
az
29%
1% 3,15 eredményeket részleteiben tárgyalni).
17%
43%
15%
13%
8% 12%
9%
31%
23%
2,40
1%
2,18
25%
7% 8% 5% 10%
VIBER
25%
7% 8% 4%6%
50%
2
4
Nem hallott még erről
Semmit sem tud róla (1)
3
Mindent tud róla (5)
45%
1%
GIRO
NT/NV
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Számlavezetéssel, pénzforgalommal
kapcsolatos pénzügyi ismeretek szintje
15
 Amennyiben az elvárható minimális tudásszintet 3-as értéknek vesszük az
előző oldalon bemutatott önértékelések alapján, a felsorolt 11 fogalomból a
megkérdezettek átlagosan 7,2 db-ot ismertek megfelelő szinten (ez 65%-os
teljesítménynek felel meg);
 A folyószámlával rendelkezők átlagosan valamivel több fogalmat ismernek
mértékben (8 db), ez főként a legalább 7 fogalmat ismerők
7,17 elfogadható
magasabb arányával magyarázható (67% VS. 78%);
 Emellett azt is megvizsgáltuk, hogy hány fogalom esetén értékelik a
tudásukat 2-esnél rosszabb szintre (1-esre, vagy nem ismerik a fogalmat),
ezt vizsgálva a felsorolt 11 fogalomból átlagosan 3,1-et nem ismernek
egyáltalán a megkérdezettek;
7,95 A folyószámlával rendelkezők körében ez az érték egyértelműen
alacsonyabb (2,5), ez a legfeljebb 3 fogalmat nem ismerők magasabb
arányának köszönhető (64% VS. 72%);
 Az átlagosnál több fogalmat ismernek
Adott tudásszintre értékelt, számlavezetéssel, pénzforgalommal
kapcsolatos pénzügyi fogalmak száma.
Legalább 3-as 3%
tudásszint 11%
Teljes minta
(N=1 003)
20%
Legalább 3-as 5%
tudásszint Folyószámlával
17%
rendelkezők
(N=742) 1%
45%
51%
22%
27%
•
•
•
•
•
•
2-esnél
alacsonyabb
tudásszint Teljes minta
(N=1 003)
2-esnél
alacsonyabb
tudásszint Folyószámlával
rendelkezők
(N=742)
Egyet sem
 Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb tudásszint jellemzi
3%
18%
46%
25%
8%
3,14
4%
21%
1-3-at
51%
4-6-ot
23%
7-9-et
a foglalkoztatottak;
a közepes és magas jövedelműek;
a legalább érettségivel rendelkezők;
a nagyobb vidéki városokban élők;
a pénzügyi termékeket használók;
végül a gazdaságilag aktívak.
1%2,47
10-11-et
•
•
•
•
•
•
•
a 60 év felettieket;
a nyugdíjasokat;
a legalacsonyabb jövedelműeket;
az érettségivel nem rendelkezőket;
a falvakban, községekben élőket;
az inaktívakat;
és a pénzügyi termékeket nem használókat.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzforgalommal kapcsolatos tények ismerete
16
B2. Az alábbi állítások mindegyikéről mondja meg, hogy Ön szerint az igaz, vagy hamis állítás.
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Bankszámlát a bankok, életkorra való tekintet nélkül, már a személyazonossági okmány
bemutatása esetén megnyitnak
52%
Bankszámlakivonatot a bankok csupán a számlatulajdonos kifejezett kérése esetén
kötelesek adni
30%
45%
42%
41%
Az egyszerű áturalási megbízást a jóváírandó fél kezdeményezi
21%
57%
11%
15%
23%
Igaz

16%
9%
69%
A csoportos átutalást általában a munkáltatók/nyugdíjpénztárak alkalmazzák
munkabér/nyugdíj jogosult részére történő eljuttatására

5%
69%
58%

7% 11%
79%
A bankszámlán tartott pénzre - bizonyos összeghatárig - betétbiztosítási garancia érvényes.

24%
82%
Ahhoz, hogy telefonon, mobiltelefonon vagy interneten keresztül tudja pénzügyeit intézni,
megállapodást kell kötnie a bankkal
Csoportos beszedést a kötelezett által adott felhatalmazás hiányában a bank nem teljesít
13%
35%
Csoportos beszedéssel jellemzően közüzemi számlákat (víz, gáz, fűtés, villany, telefon)
szoktak kiegyenlíteni
A készpénz-átutalási megbízás ("sárga csekk") benyújtásához nincs szükség készpénzre
18%
Hamis
20%
27%
20%
N em tudja
Jól látható, hogy a válaszadók egy, a hétköznapi ügyintézéshez fontos, de korlátozott szintig rendelkeznek az alapvető ismeretekkel, a nagy többség tudja, hogy mire jó a
CSBM, hogy lehet tele-, vagy netbank segítségével ügyeket intézni, vagy hogy a postai csekk befizetéséhez készpénz szükséges;
A csoportos átutalás mibenlétét, a betétbiztosítási garanciát, illetve a bankszámlanyitás feltételét még mindig viszonylag sokan ismerik, de itt már elég jelentős a hiányos,
illetve hibás ismeretekkel rendelkezők aránya;
Végül az bankszámlakivonattal, illetve az egyszerű átutalási megbízás kezdeményezőjével kapcsolatos állítás esetében a hibás ismeretekkel rendelkezők aránya meghaladta
a helyes válaszok arányát;
A 9 állítás közül átlagosan 5,4-re adott helyes választ egy-egy megkérdezett (~60%-os teljesítmény), az átlagosnál jobb, illetve gyengébb tudásszinttel jellemezhetők a
korábbiakhoz hasonló demográfiai profillal írhatók le.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Folyószámla elterjedtsége
17
B3. Van-e Önnek folyószámlája?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
 A
megkérdezettek
háromnegyede
rendelkezik folyószámlával;
 A folyószámla az átlagosnál elterjedtebb
•
•
•
•
•
0,2%
26%
74%
Nincs
NT/NV
a 21-60 évesek körében;
a foglalkoztatottak között;
a legalább közepes jövedelműeknél;
a legalább érettségizettek körében;
és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban.
 Ezzel szemben kevesebben vesznek igénybe
folyószámla-szolgáltatást
•
•
•
•
•
Van
(74%)
a 20 év alattiak, illetve 60 év felettiek;
inaktívak;
alacsony jövedelműek;
alacsony végzettségűek;
valamint az 1-2 fős háztartások.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Bankválasztási tényezők számlanyitás előtt
18
B4. Mennyire voltak fontosak Önnek a következő szempontok
a számlanyitást megelőzően a bankok közötti választáskor?
Segített, skálás kérdés (1=egyáltalán nem fontos; 5=nagyon fontos);
Bázis: folyószámlával rendelkezők (n=742)
Banki szolgáltatások
minősége
Ügyfélkiszolgálás
színvonala
Pénzügyi termékek/szolgáltatások
díjai és fizetendő egyéb díjak nagysága
A bankfiók földrajzi
közelsége
5%
2%31%
25%
6%
2%31%
25%
7%4% 34%
18%
7%4% 33%
Fiókhálózat
kiterjedtsége
9% 5%
Kedvező
kamatkondíciók
10% 5%
18%
Megfelelő
nyitvatartási idő
11% 5%
19%
ATM-hálózat
kiterjedtsége
13% 5%
A folyószámlához kapcsolódó
hitelkeret kondíciói, nagysága
Telefon, Internet
alapú szolgáltatások
Egyáltalán nem fontos (1)
9%
33%
Szülei/ismerősei
ajánlották
3
0,3%
44%
1%
49%
21%
20%
4
44%
18%
15%
1%
41%
21%
12%
0,3%
46%
25%
11%
30%
2
17%
16%
24%
1%
55%
23%
 Az érintett válaszadók számára a
legfontosabb
tényezőnek
a
4,17 számlanyitásukat megelőzően a banki
szolgáltatások
minősége
bizonyult
4,13
(4,3), ezt követi a kiszolgálás
4,03 színvonala (4,2), a díjak nagysága (4,2)
és a bankfiók közelsége (4,1);
3,89
 A lista másik végén az esetleges
3,89 kapcsolódó hitelkeret kondíciói (3,2), a
tele-, illetve internetbank szolgáltatások
3,81 (2,9), valamint a rokonok, ismerősök
ajánlásai (2,8) állnak.
3,78
4,20
0,2%
58%
28%
19%
0,2%
54%
20%
A bank hírneve 7%4% 15%
4,28
57%
14%
13%
0,4%
28%
26%
22%
Nagyon fontos (5)
1%
3,17
1%
2,89
2%
2,84
NT/NV
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
A fizetési forgalom megoszlása
19
B5. Ha a bankszámláján keresztül történő éves kifizetéseit 100-nak vesszük,
ebből mennyit, hány százalékot intéz az alábbi módokon:
Spontán, egyválaszos kérdés; Bázis: folyószámlával rendelkezők (n=742)  Az
átlagos (hipotetikus) válaszadó éves kifizetéseinek
megoszlását tekintve jól látható, hogy továbbra is a
személyes utalás a jellemző túlnyomórészt (77%), bár
az internetes átutalások, teljesítések aránya (15%)
mindenképpen említésre méltó;
 A hagyományos, személyes kifizetési mód az
átlagosnál jellemzőbb
15%
3%
5%
77%
•
•
•
•
•
vidéken;
50 éves kor felett;
az alacsonyabb jövedelműek között;
az alacsonyabb végzettségűeknél;
valamint a kisebb településeken (falvak, községek,
kisebb városok).
 Ezzel szemben
jellemzőbbek
Bankfiókban, papír alapon (nyomtatvány használatával)
telefonon (ügyintéző közreműködésével vagy anélkül)
mobiltelefonon (WAP/SMS)
interneten
•
•
•
•
•
•
•
az
internetes
számlamozgások
Budapesten;
50 éves kor alatt;
foglalkoztatottak között;
diákok körében;
a magasabb jövedelműek között;
a diplomásoknál;
és végül a nagyobb településeken (a főváros mellett
megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban).
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Az MNB-kérdőív eredményei –
Bankkártya-használat
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
A bankkártya biztonságának megítélése
C1. Ön szerint biztonságos fizetési eszköz a bankkártya?
Segített, skálás kérdés
(1=egyáltalán nem biztonságos; 5=nagyon biztonságos);
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Átlag: 3,81
7%
6%
6%
34%
Egyáltalán nem biztonságos (1)
2
3
4
Nagyon biztonságos (5)
Nem tudja
21%
27%
21
 A bankkártya iránti bizalom kimondottan erősnek
tekinthető, minden harmadik megkérdezett (34%)
teljes mértékig megbízik ebben az eszközben és
az egyértelműen bizalmatlanok aránya csupán
15%;
 Az átlagosnál biztonságosabbnak tartják a
bankkártyát
•
•
•
•
•
a 30 év alattiak;
a diákok;
a magasabb jövedelműek;
a felsőfokú végzettségűek;
és a budapestiek.
 Ugyanakkor gyengébb a bizalom a bankkártya
irányában
•
•
•
•
60 éves kor felett;
a nyugdíjasok esetében;
a legalacsonyabb jövedelműek körében;
végül az alacsony végzettségűek között.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Félelmek a bankkártya kapcsán
22
C2. Kérem indokolja meg, hogy miért nem tartja teljesen biztonságosnak a
bankkártyának, mint fizetési eszköznek a használatát!
Segített, több válaszos kérdés;
Bázis: a bankkártyát nem teljesen biztonságosnak tartók (n=599)
Ellophatják,
hamisíthatják
76%
Médiából,
ismerősöktől sok
rosszat hallottam róla
27%
A bankok
megkárosíthatnak
9%
Rossz tapasztalataim
vannak
Félek, hogy elveszitem
a kártyát
7%
1%
Egyéb
4%
Nem tudja
4%
Nincs válasz
0,3%
 A legjelentősebb félelem a bankkártya
illetéktelen
kezekbe
kerülésével
kapcsolatos, ezt pedig a másoktól
hallott „rémtörténetek” követik, a
további indokok aránya egyenként nem
éri el a 10%-ot sem.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Bankkártya elterjedtsége
C3. Rendelkezik-e Ön jelenleg bankkártyával/bankkártyákkal?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
33%
Igen
Nem
67%
 A válaszadók kétharmada (67%) rendelkezik
bankkártyával/bankkártyákkal;
 A bankkártya az átlagosnál elterjedtebb
•
•
•
•
•
•
Budapesten és a nagyobb városokban;
a 21-60 évesek körében;
a foglalkoztatottak és a diákok között;
a legalább közepes jövedelműeknél;
a legalább érettségizettek körében;
és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban.
 Ezzel
szemben
bankkártyát
•
•
•
•
•
•
kevesebben
a falvakban, községekben élők;
a 60 év felettiek;
az inaktívak;
a legalacsonyabb jövedelműek;
az alacsony végzettségűek;
valamint az 1-2 fős háztartások.
használnak
23
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Bankkártya-használat elutasítása
24
C4. Miért nincs bankkártyája?
Segített, több válaszos kérdés;
Bázis: bankkártyával nem rendelkezők (n=335)
Nem tartom
szükségesnek
71%
22%
Idegenkedem tőle
Biztonságosabbnak
érzem a készpénzt
15%
Nincs számlám
6%
Drágának tartom a
kártyát és/vagy a
használatát
6%
Félek, hogy
megkárosítanak
6%
Nincs jövedelmem
Egyéb
Nem tudja
Nincs válasz
3%
2,3%
1%
0,4%
 A
bankkártyával
nem
rendelkező
megkérdezettek túlnyomó többsége (71%)
nem tartja szükségesnek, hogy legyen
bankkártyája, ezt követi a válaszadók
idegenkedése a kártyától
(22%), majd a
biztonsági aggályok (15%).
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
A bankkártya-igénylés motivációi
C5. Az alábbi állítások közül melyik igaz Önre?
Azért döntöttem úgy, hogy bankkártyát igényelek, mert…
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)
bankszámlára kapom a
fizetésem, és a bank
automatikusan adott a
számlához egy kártyát
barátoknak,
ismerősöknek is van,
gondoltam nekem is jó
lesz
szükségem van a
kártyára, mert így csak
annyi pénzt veszek ki a
számlámról, amennyire
éppen szükségem van, a
többi kamatozik
kényelmes a kártya, mert
akkor is vásárolhatok, ha
nincs nálam elegendő
készpénz
69%
29%
21%
76%
70%
28%
 A
bankkártyával
rendelkezők
nagy
többsége
(84%)
annak
kényelmes
használata
miatt
(készpénzmentes
vásárlás) igényelt bankkártyát;
 Az érintett válaszadók kb. hasonló 7070%-os arányban vették figyelembe azt is,
2%
hogy a fizetésük bankszámlán érkezik és
1%
ehhez automatikusan járt a kártya,
valamint, hogy így az a pénz kamatozik,
amire a kártyatulajdonosnak éppen nincs
szüksége;
 Míg a fizetéssel kapcsolatos érv inkább a
2%
31-60 évesek, a foglalkoztatottak valamint
1%
a munkát keresők esetében jellemzőbb,
addig a készpénzkímélő funkció a fiatalok,
diákok,
diplomások
és
budapestiek
számára jelent nagyobb előnyt.
1%
1%
1%
84%
Igaz
Hamis
16% 0,2%
Nem tudja
25
Nincs válasz
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Bankkártya-választás tényezői
C6. Az alábbi állítások közül melyik igaz Önre?
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)
Attól a banktól igényeltem a bankkártyát, ahová a
munkáltatóm utalja a fizetésem
Családon belül, barátoktól, ismerősöktől hallottam
egy bizonyos bank egy bizonyos kártyatermékéről és
azt választottam
Reklám hívta fel a figyelmem a bankra és a kártyára
Megnéztem pár kártyát kibocsátó bank termékeit és
az egyes termékekhez kapcsolódó kondíciókat,
ezeket összehasonlítottam, és a számomra
legkedvezőbb bankot és terméket választottam
27%
71%
90%
7%
A releváns megkérdezettek kétharmada
(67%) attól a banktól igényelte a
kártyáját, ahova a fizetése érkezik, míg
minden
negyedik
válaszadó
(27%)
rokonaitól, barátaitól, ismerőseitől hallott
információkra (is) támaszkodott, további
2%
26% pedig több bank termékét (is)
1%
összevetve döntött;
 A másodlagos információkra támaszkodás
főként a fiatalabbakra és az igen idősekre,
a diákokra és a falvakban, községekben
élőkre jellemző;
2%
1%  Az egyes termékek összehasonlítása pedig
inkább a magasabb jövedelműekre és a
diplomásokra jellemzőbb.

1%
31%
1%
67%
2%
26%
Igaz
71%
Hamis
Nem tudja
26
1%
Nincs válasz
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Bankkártya-használati ismeretek
C7. Tudomása szerint a következők közül mire használható egy bankkártya?
Segített, több válaszos kérdés;
Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)
Készpénzfelvétel
Készpénz nélküli fizetés
üzletekben,
áruházakban
69%
Mobiltelefon feltöltése
44%
Fizetés interneten
Fizetés telefonon
Hitelfelvétel
31%
24%
27
 A bankkártya-használók szinte kivétel nélkül tudták,
hogy kártyájukkal készpénzt vehetnek fel, illetve
99%
vásárolhatnak;
 A mobiltelefon feltöltésének lehetőségét 69%
említette (ebben szerepet játszik az idősebbek
95% magasabb
aránya
és
a
feltöltő-kártyás
mobiltelefon-előfizetések csökkenő száma is);
 A megkérdezettek 44%-a tudja azt, hogy
bankkártyájával fizethet interneten is;
 Minden negyedik (24%) kártyabirtokos vélte úgy,
hogy a bankkártya alkalmas hitelfelvételre (nem
részleteztük a megkérdezés során, hogy pontosan
milyen típusú kártyáról van szó.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Díjfizetés készpénzfelvétel esetén
28
C8. Ön szerint kell-e fizetni valamilyen díjat, ha készpénzt vesz fel
kártyájával?
Segített, egyválaszos kérdés;
Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)
2%
0,4%
24%
74%
 A kártyabirtokosok háromnegyede (74%)
szerint minden esetben, további 24% szerint
pedig bizonyos körülmények között kell
készpénzfelvétel esetén díjat fizetni;
 Ebben a kérdésben a tisztánlátást megnehezíti
az, hogy a bankok az utóbbi években számos
eltérő konstrukciót fejlesztettek ki (pl.:
számlavezetési díjba foglalt bizonyos számú
ingyenes
készpénzfelvétel,
csak
saját
automatából
ingyenes
készpénzfelvétel,
bármely automatából ingyenes készpénzfelvétel
stb.), az mindenesetre egyértelmű, hogy a
megkérdezettek többsége tisztában van azzal,
hogy a készpénzfelvételnek vannak (lehetnek)
költségei.
Igen
Igen, de csak akkor, ha nem a saját bank ATM-jéből vesz fel készpénzt
Nem, soha
Nem tudja
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Díjfizetés kártyás vásárlás esetén
29
C9. És ha belföldön vásárol bankkártyájával, kell-e díjat fizetni?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)
22%
5%
•
•
•
•
73%
Igen
Nem
NT/NV
 A kártyával rendelkezők háromnegyede (73%)
tudta azt, hogy a bankkártyás vásárlások
ingyenesek (legalábbis a kártyabirtokos számára);
 Ebben a kérdésben az átlagosnál tájékozottabbak
a 21-30 évesek;
a közepesnél magasabb jövedelműek;
a diplomások;
és a fővárosban és a nagyobb településeken
élők.
 Ezzel szemben
témával
kevésbé
vannak tisztában
• a 20 év alattiak;
• az alacsony végzettségűek;
• valamint a falvakban, községekben élők.
a
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Bank- és hitelkártyás vásárlások
C10. Kérem, jelölje, hogy az alábbi állítások közül melyiket tartja igaznak:
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)
csak annyit költhetek,
illetve vehetek fel
készpénzt, amennyi a
számlámon van
69%
hitelkereten belül
költhetek, de a hó végén
a teljes tartozásomat ki
kell egyenlítenem
13%
hitelkereten belül
költhetek, és a hó végén
nem kell a teljes
tartozásom kiegyenlíteni
13%
34%
3%
42%
30
 A megkérdezettek háromnegyede
(73%) tudja azt helyesen, hogy a
betéti kártyáról csak a számlakeret
4%
terhéig lehet költeni, pénzt felvenni,
8% 10% 9%
míg 12% szerint ez a hitelkártyára (is)
igaz;
 A
másik
két
állításban
bizonytalanabbak
a
válaszadók,
mindenesetre a kártyabirtokosok közel
fele (47%) tudja azt, hogy a
26%
23% 1%
hitelkereten felüli költést a hó végén
nem kell teljes egészében kiegyenlíteni
a hitelkártyás fizetések esetén;
 Ebben
a
témában
nagy
a
bizonytalanság, főleg a hitelkártyát
illetően.
5% 19%
20%
Betéti kár tyár a igaz
H itelkár tyár a igaz
M indkettőr e igaz
Egyikr e sem igaz
Nem tudja
Nincs válasz
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Kártyaműveletek havi száma
31
C11. Általában hányszor használja a kártyáját havonta az alábbi műveletekre?
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: bankkártyával rendelkezők (n=668)
Készpénzfelvétel
14% 12%
35%
30%
 Jól látható, hogy továbbra is a készpénzfelvétel az
elterjedtebb, míg a kártyabirtokosok ötöde (21%) soha
nem vásárol kártyával, a készpénzfelvételnél ugyanez az
arány csak 4%;
 Fontos kiemelni azt is, hogy a kártyás vásárlás
összességében mégis sokkal gyakoribb tevékenység, míg a
4%
válaszadók kétharmada (65%) havonta csupán 1-2
alkalommal vesz fel készpénzt addig a 3-nál több
6% 0,2% alkalommal (vagyis átlagosan legalább hetente) kártyával
vásárlók aránya meghaladja a 40%-ot;
 A kártyájukkal nem vásárlók jellemzőbben
•
•
•
•
•
70 év felettiek;
nyugdíjasok;
alacsony jövedelműek;
alacsony végzettségűek;
falvakban, községekben élnek.
 A havonta 1-2 alkalommal készpénzt felvevők jellemzőbben
Vásárlás
43%
7% 9%6% 14%
Többször
Háromszor
Kétszer
E gy szer
Ritkábban mint hav onta
N em tudja
S oha
N incs v álasz
21%
0,1%
•
•
•
•
•
51-60 évesek, illetve nagyon idősek;
munkanélküliek;
alacsony jövedelműek;
alacsony végzettségűek;
falvakban, községekben élnek.
 Végül a kártyával gyakran vásárlók jellemzőbben
•
•
•
•
•
foglalkoztatottak;
közepes vagy annál magasabb jövedelműek;
felsőfokú végzettségűek;
1 fős háztartásban;
illetve a fővárosban, illetve nagyobb városokban élnek.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Az MNB-kérdőív eredményei – Hitelfelvétel
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismerete
D1. Kérem, értékelje tudását a következő, hitelfelvétellel kapcsolatos pénzügyi
fogalmakkal kapcsolatban az iskolai osztályzatoknak megfelelően!
Segített, skálás kérdés (1=semmit sem tud róla; 5=mindent tud róla);
Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Havi törlesztő részlet 2%
1%
31% 13%
Futamidő 3%
4%31%
72%
16%
Jelzálog 4%
3% 34%
Devizanem 6%6%
BAR-lista
Árfolyamkockázat
Előtörlesztés
Árfolyam-garancia
18%
57%
33%
16%
7%5% 13%
15%
Hitelbírálati díj 6% 7%
THM (Teljes hiteldíj mutató)
63%
16%
7% 7%
Kamatperiódus
14%
Fészekrakó program
15%
Semmit sem tud róla (1)
2
17%
13%
3
4
36%
16%
19%
10%
43%
16%
18%
11% 11%
45%
17%
18%
11% 8%
50%
17%
16%
8% 9%
52%
19%
35%
15%
12%
30%
28%
12%
Mindent tud róla (5)
25%
33
 A felsorolt, hitelfelvétellel kapcsolatos
fogalmak ismereti szintje elég széles
3%0,2%4,60
tartományban szóródik, bár nem olyan
4% 0,4%4,41
szélesben, mint a folyószámlánál
tapasztaltuk;
5% 0,2%4,27
 Az olyan „alapfogalmakkal”, mint a
7% 0,4%4,10
törlesztő részlet, a futamidő, a jelzálog,
vagy a devizanem a többség tisztában
10% 0,4%4,07
van;
9% 0,4%3,99
 Ezzel szemben az árfolyam-garancia
(ami fontos fogalom az elmúlt 2 év
9% 1% 3,90
gazdasági
eseményeit
figyelembe
11% 1% 3,72
véve), a kamatperiódus és a Fészekrakó
program már kevésbé, de még mindig
11% 1% 3,64
viszonylag
széles
körben
ismert
fogalmak.
14% 1% 3,48
18%
15%
1%
3,35
1%
3,22
Nem hallott még erről
NT/NV
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismerete
34
 Amennyiben az elvárható minimális tudásszintet 3-as értéknek vesszük (a
folyószámlánál tárgyalthoz hasonlóan), a felsorolt 12 fogalomból a
megkérdezettek átlagosan 9 db-ot ismertek megfelelő szinten (ez 75%-os
teljesítménynek felel meg);
 A hitellel rendelkezők átlagosan egyértelműen több fogalmat ismernek
mértékben (10 db), ez főként a legalább 7 fogalmat ismerők
8,97 elfogadható
magasabb arányával magyarázható (78% VS. 91%);
 Emellett itt is megvizsgáltuk azt, hogy hány fogalom esetén értékelik a
tudásukat 2-esnél rosszabb szintre (1-esre, vagy nem ismerik a fogalmat),
ezt vizsgálva a felsorolt 12 fogalomból átlagosan 2,2-et nem ismernek
egyáltalán a megkérdezettek;
10,12 A hitellel rendelkezők körében ez az érték egyértelműen alacsonyabb (1,2),
ez a legfeljebb 3 fogalmat nem ismerők magasabb arányának köszönhető
(77% VS. 89%);
 Az átlagosnál több fogalmat ismernek
Adott tudásszintre értékelt, hitelfelvétellel
kapcsolatos pénzügyi fogalmak száma.
Legalább 3-as
tudásszint Teljes minta
(N=1 003)
4%
7%11% 19%
Legalább 3-as 1%
tudásszint Hitellel
6%
rendelkezők
(N=387) 1%
59%
19%
72%
•
•
•
•
•
•
2-esnél
alacsonyabb
tudásszint Teljes minta
(N=1 003)
2-esnél
alacsonyabb
tudásszint Hitellel
rendelkezők
(N=387)
Egyet sem
 Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb tudásszint jellemzi
6%
48%
29%
2,18
10%7%
2%
56%
1-3-at
33%
4-6-ot
7-9-et
a 21-60 évesek;
a foglalkoztatottak és a diákok;
a legalább érettségivel rendelkezők;
a nagyobb vidéki városokban élők;
a pénzügyi termékeket használók;
végül a gazdaságilag aktívak.
7%
2%1,22
10-12-t
•
•
•
•
•
•
•
a 20 év alattiakat és a 60 év felettieket;
a nyugdíjasokat;
a legalacsonyabb jövedelműeket;
a legfeljebb 8 általánost végzetteket;
a falvakban, községekben élőket;
az inaktívakat;
és a pénzügyi termékeket nem használókat.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Deviza alapú hitelek törlesztő részlete
D2. Véleménye szerint milyen irányban módosítják – minden egyéb feltétel változatlansága
mellett – egy deviza alapú hitel havi törlesztő részletének mértékét az alábbi változások?
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
1%
Forint árfolyamának
gyengülése a hitel
devizaneméhez képest
Hitel kamatlábának
mérséklődése
74%
9%
Hitel futamidejének
meghosszabbítása
58%
Növeli
C sökkenti
6%
31%
A hitel devizanemére
vonatkozó irányadó
kamatláb (alapkamat)
növekedése
Forint alapú hitel deviza
alapúvá (EUR, CHF)
történő átváltása
5% 16% 5%
39%
6%
15% 5%
Nem változtatja meg
5%
20% 5%
3%
5%
23%
65%
42%
22%
31%
Nem tudja megítélni
5%
35
 Az 5 állítás közül 3 esetében a helyes válaszok
(jelentősen) meghaladták a helytelenek (és a
bizonytalanok) arányát, ez alapján állítható, hogy a
lakosság nagy része tisztában van azzal, hogy a
forintárfolyam,
a
hitelkamatláb,
illetve
a
devizanemre vonatkozó kamatláb (alapkamat)
változása hogyan hat a törlesztő részletre;
 A hitel-futamidő hosszabbítása érdekes módon
megosztotta a válaszadókat, közel hasonló arányban
érkeztek helyes, illetve helytelen válaszok;
 Végül érdekes módon a forinthitel devizásra történő
konvertálása esetében a hibás válaszok aránya
(47%) több mint 3-szorosa a helyes választ
adókénak (15%) és a bizonytalanok súlya (36%) is
messze meghaladja ez utóbbit.
 A felsorolt 5 állítás közül átlagosan 2,5-re adott
helyes választ egy-egy megkérdezett (~50%-os
teljesítmény), az átlagosnál jobb, illetve gyengébb
tudásszinttel
jellemezhetők
ugyancsak
a
korábbiakhoz hasonló demográfiai profillal írhatók
le.
6%
Nem tudja
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Hitelekkel való rendelkezés
36
D3. Milyen hitellel rendelkezik Ön vagy a családja?
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Diákhitel
Lakáshitel
Gépjármű hitel
Személyi hitel
Áruhitel
3%
0,2%
10%
6%
81%
0,1%
7%
2%
89%
2%
8%
deviza alapú
6%
0,1%
7%
2%
for int alapú
2%
1%
88%
1%
Szabad felhasználású
jelzáloghitel
Míg a diák-, a személyi és az áruhitel
esetében a forint alapú hitelek a
jellemzőbbek, addig a lakáshitelek, a
gépjárműhitelek
és
a
szabad
2%
1% felhasználású
jelzáloghitelek
többségükben deviza alapúak;
 Deviza
alapú
lakáshitellel
az
1%
1% átlagosnál
nagyobb
arányban
rendelkeznek
1% 
1%
95%
mindkettő
91%
1%
1%
89%
2%
1%
egyik sem
Nem tudja
Nem válaszol
•
•
•
•
•
•
31-40 évesek;
foglalkoztatottak;
magasabb jövedelműek;
Diplomások;
Gyermektelenek;
Nagyobb városokban élők.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Bankválasztás tényezői hitelfelvétel esetén
D4. A következő állítások közül melyik/melyek volt(ak) igaz(ak) Önre, amikor Ön mérlegelte a
bankok kínálatát a hitelfelvételt megelőzően?
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: hitellel rendelkezők (n=381)
Ennek a banknak már a hitelfelvételt
megelőzően is ügyfele volt
C saládja/bar átai tanácsát fogadta meg
49%
31%
Ez a bank helyezkedik el a lakhelyéhez/
munkahelyéhez a legközelebb
33%
Ennek a banknak az ajánlatát találta
leginkább meggyőzőnek
53%
60%
63%
31%
Ennek a banknak az alkalmazottai voltak
Ö nr e leginkább pozitív benyomással
szakmai hozzáér tés szempontjából
39%
54%
Ennek a banknak az alkalmazottai voltak
Ö nr e leginkább pozitív benyomással
segítőkészség szempontjából
39%
54%
Igaz
Hamis
Nem tudja
 A bankválasztási tényezőket illetően első
helyen a meggyőző (kedvező ajánlat)
szerepel, ezt követi a lojalitás (korábban is
ennek a banknak volt az ügyfele), majd
5%1%
szorosan egymás mellett a bankfiók
közelsége, illetve a front-office személyzet
„értékesítői
attitűdje”
(szakmaiság,
5%1%
segítőkészség);
 Saját bevallásuk szerint hitelfelvétel esetén
a közeli ismerősök rokonok tanácsa, illetve
6% 1%
a
reklámok,
hirdetések
hatottak
legkevésbé a megkérdezettekre;
 Ezt érdemes azonban fenntartásokkal
5%1%
kezelni, vélhetően kiválasztás tudatos
részében ezek nem játszottak szerepet,
azonban tudat alatt, illetve a releváns
bank szett kialakításakor ezek hatása is
6% 1%
igen erős.
4%1%
63%
40%
Ennek a banknak a hir detéseit találta a
leginkább meggyőzőnek
46%
37
6% 1%
Nincs válasz
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Döntéshozatal a devizalapú hitelről
D5. A következő állítások közül melyik/melyek volt(ak) igaz(ak) Önre, amikor Ön a
devizaalapú hitel felvétele mellett döntött a forintalapú konstrukcióval szemben?
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: devizahitellel rendelkezők (n=227)
A bankfiókban az ügyintéző beszélte r á
C saládja/bar átai tanácsár a döntött így
21%
A devizalapú hitelekr ől állt r endelkezésr e
több infor máció
A bankok hir detései szinte csak
devizalapú konstr ukciók választásár a
buzdítottak
A lacsonyabb T H M
H osszabb futamidő
A bank által kínált kedvezmény
devizaalapú konstr ukció választása esetén
Rugalmasabb ügyintézés, gyor sabb
elbír álás
Igaz
 A „saját pénzének senki sem az
ellensége” elvet jól szimbolizálj az,
hogy
az
érintett
devizahitel66%
8% 2%
tulajdonosok
elsősorban
az
alacsonyabb THM és a bankok által
kínált
kedvezmények
hatására
52%
7% 1%
választották
a
devizalapú
konstrukciót
a
forintalapúval
47%
5%1%
szemben, ebből ugyanakkor az is
leszűrhető, hogy a lakosság mellett a
banki
szektor
felelőssége
is
29% 10% 1%
egyértelmű
az
ilyen
hitelek
elterjedésében;
53%
8% 1%
 Jól mutatja ezt az is, hogy a
válaszadók
viszonylag
gyakran
37%
8% 1%
említették azt, hogy a banki
hirdetések devizás hitelek felvételére
buzdítottak, illetve ilyen típusú
49%
8% 1%
hitelekről állt rendelkezésre több
információ.
Nem tudja
Nincs válasz
71%
24%
39%
46%
60%
38%
54%
42%
Hamis
38
7%1%
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Devizahitelek kockázatainak ismerete
D6. Az alábbi, devizahitelekre vonatkozó állítások mindegyikéről mondja meg, hogy Ön szerint az
igaz, vagy hamis állítás.
Segített, soronként egy válaszos kérdés; Bázis: hitellel rendelkezők (n=381)
A devizaár folyamok
változása a hitel
futamideje alatt a
tör lesztő r észletet
nem befolyásolja így
kockázatot sem
jelent
Az
ár folyamváltozásból
er edő kockázatok
teljes mér tékben a
bankot ter helik
6%
87%
4%
7%
88%
A kockázatok - a
havi tör lesztő
r észletek változásán
ker esztül - teljes
mér tékben az
ügyfelet ter helik.
8%
87%
Igaz
Hamis
39
5%8%
Nem tudja
 A hitellel rendelkezők nagy többsége
(közel 90%) tisztában van a devizahitel
jelentette kockázatokkal, és azzal is,
hogy ezeket szinte kizárólag a
hitelfelvevő viseli a havi törlesztő
részleteken keresztül.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Az MNB-kérdőív eredményei – Nyugdíjpénztárak
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Nyugdíjpénztár-választási tényezők
E3. A nyugdíjpénztár kiválasztásánál az alábbi szempontok közül Ön melyeket vette
figyelembe?
Segített, több válaszos kérdés;
Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)
A munkaadója által
javasolt/vele
szerződésben álló
pénztárat választotta
65%
A pénztár teljesítménye
(hozama)
28%
A pénztár alapítói
háttere
8%
A pénztári befektetések
összetétele
7%
A működési
költségeket fedező
levonások mértéke
A pénztár tagságának
száma
Nem tudja
Nincs válasz
41
6%
4%
5%
1%
 Az érintett válaszadók kétharmada (65%) a munkaadó
által javasolt pénztárat választotta korábban, míg 28%
a
pénztár
korábbi
teljesítményét/hozamát
is
figyelembe vette a döntéshozatal során;
 A többi tényező figyelembevétele nem igazán jellemző
a pénztártagokra.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Az éves nyugdíjpénztári tájékoztatók áttekintése
42
E4. Mikor tekintette át legutoljára a választott nyugdíjpénztár gazdálkodásáról
éves rendszerességgel küldött tájékoztató anyagokat, illetve a pénztár
internetes honlapján megjelent információkat?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)
0,4%
3%
• a 41-70 évesekre;
• a közepes és magas jövedelműekre;
• és a diplomásokra.
22%
5%
12%
1 éven belül
1-3 éve
Több mint 3 éve
Soha
Nem tudja
Nincs válasz
58%
 A pénztártagok 58% állította, hogy a megelőző
egy évben átnézte a pénztártól kapott
tájékoztató anyagokat, míg 22% ezeket még
soha nem nézte át;
 Az egy éven belüli átnézés az átlagosnál
jellemzőbb
 Ezzel szemben az, hogy soha nem nézik meg a
pénztártól kapott tájékoztatót az átlagosnál
jellemzőbb
• a legfeljebb 30 évesekre;
• a diákokra;
• végül a legfeljebb 8 osztályt végzettekre.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
A jóváírás nagysága
43
E5. Az Ön tudomása szerint nyugdíjpénztári befizetéseinek mekkora hányada
kerül ténylegesen jóváírásra egyéni számláján?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)
0,2%
25%
40%
13%
80% alatt
80-90% között
90% felett
Nem tudja
Nincs válasz
 A pénztártagok 40%-a nem tudta, hogy
befizetésének mekkora hányada kerül jóváírásra
számláján, további 46% említett 90% alatti
értéket és csupán 13% tudta, hogy 90% feletti
érték
kerül
jellemzően
jóváírásra
a
befizetésekből;
21%
 A helyes, 90% feletti értéket az átlagosnál
nagyobb arányban tudták
•
•
•
•
•
a legfeljebb 20 évesek;
a diákok;
a közepes és magas jövedelműek;
az 1 fős háztartásokban élők;
a nagyobb vidéki városok lakói.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
2009-es nyugdíjpénztári hozamok
44
E6. Az Ön tudomása szerint nagyságrendileg mekkora volt a hozama 2009-ben
magán- és/vagy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításainak?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: nyugdíjpénztári tagok (n=411)
27%
43%
28%
3%
5% alatt
5-15% között
15% felett
Nem tudja
 A pénztártagok 43%-a nem tudta megmondani,
hogy nyugdíjpénztári megtakarításai milyen
hozamot hoztak 2009-ben.
 Közel azonos, 27-28% vélte úgy, hogy ez a
hozam 5% alatti (2009-ben egyik pénztár sem
hozott 5%-nál kisebb hozamot), illetve 5-15%;
 Csupán a válaszadók 3%-a gondolta úgy, hogy
nyugdíjpénztári befektetései 2009-ben 15%
feletti hozamot értek el.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Demográfia
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Demográfia 1.
46
16%
17%
Nem
17%
53%
47%
Kor
18%
Férfi
Nő
12%
4%
9%
7%
18-20 év
21-30 év
31-40 év
41-50 év
51-60 év
61-70 év
71-80 év
80 év felett
Háztartásméret
23%
67%
26%
17%
40%
12%
4%
11%
1 fő
2 fő
3 fő
4+ fő
Nincs gyermek
2 gyerek
1 gyerek
3+ gyerek
Gyermekek száma
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Demográfia 2.
Régió
Településtípus
12%
10%
8%
28%
9% 9%
11%
Gazdasági aktivitás
2%
21%
30%
47%
15%
32%
20%
14%
Budapest
Közép-Dtúl
Dél-Dtúl
Észak-Alföld
Pest megye
Nyugat-Dtúl
Észak-Mo.
Dél-Alföld
15%
34%
Budapest
Megyei jogú város
Egyéb város
Falu, község
14%
Foglalkoztatott (teljes vagy részmunkaidős)
Álláskereső/munkanélküli
Háztartásbeli
Nyugdíjas
Nappali tagozatos diák/Hallgató
Egyéb inaktív
NT/NV
Iskolai
végzettség
3%
3%
1%
Háztartás
havi
nettó
jövedelme
0,2% 7%
6%
20%
32%
11%
36%
kevesebb mint 120 ezer Ft
120 – 200 ezer Ft között
200 – 400 ezer Ft között
több mint 400 ezer Ft
Nem tudom
Nem válaszolok
51%
Kevesebb mint 8 általános
8 általános
Érettségi+szakiskola
Felsőfok
47