Transcript Topline

GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
Topline (az OECD által összeállított kérdőívrészből)
2011. január
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
A kutatás háttere, célja, módszere
2
 Az OECD 2010-ben – egy nemzetközi felmérés keretei között – megvizsgálta a hazai
lakosság pénzügyi kultúrájának szintjét;
 2010-ben a GfK Hungária végezte el az ezt szolgáló felmérést;
 A felmérés célja annak vizsgálata, hogy a lakosság mennyire van tisztában bizonyos,
a pénzügyi döntésekben fontos alapvető információkkal, készségekkel, milyen szintű
a pénzügyi termékek és szolgáltatások ismerete összességében és részleteiben;
 A felmérést személyesen, számítógéppel támogatott interjúkkal végeztük (CAPI);
 Az elemszám: 1 000 db interjú;
 Az elkészült minta nem, életkor, településtípus, régió és iskolai végzettség szerint
reprezentatív a legalább 18 éves hazai lakosságra;
 Az interjúk 2010. október 24. és november 23. között készültek.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Döntéshozatal a háztartásban pénzügyi kérdésekben
QF1. Kérem, mondja meg, hogy az Ön háztartásában ki hozza meg a napi
pénzügyi döntéseket?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
1%
10%
30%
 Megkérdezettek 88%-a részt vesz háztartása
pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseiben;
 Az ilyen döntésekben való részvétel az átlagosnál
jellemzőbb a 30 évesnél idősebbek körében, míg
a fiatalabbak és az egyedülállók kevésbé
vállalnak szerepet a pénzügyi döntésekben.
2%
13%
45%
Ön
Ön és partnere
Ön és egy másik családtagja (vagy családtagok)
Partnere
Egy másik családtagja (vagy családtagjai)
Valaki más
3
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Családi költségvetés készítése
4
QF2. Készít-e családi költségvetést?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
1%
67%
Igen
Nem
NT/NV
32%
 A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy
háztartásában készül családi költségvetés;
 Ez az átlagosnál jellemzőbb a párkapcsolatban
élőkre, a 31-40 éves korosztályra, az alkalmazotti
jogviszonyban
állókra,
a
felsőfokú
végzettségűekre, valamint a nagyobb városokban
élőkre;
 Ezzel szemben ritkább a költségvetés készítése a
férfiak között, illetve az egyedülállóknál, a
legfiatalabb
korosztályban,
az
1
fős
háztartásokban, továbbá az inaktívak körében .
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzügyi termékek ismertsége és igénybevétele
QC1_A – QC1_C. Hallott-e már/rendelkezik-e jelenleg/az elmúlt 2 évben
igénybe vette-e a következő pénzügyi termékekről/termékeket?
Segített, több válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Lakossági
folyószámla
40%
Biztosítás
Lakáshitel
8%
Magánnyugdíjpénztár
3%
2%
6%
13%
8%
4%
2%
2%
Részvény befektetés
1%
1%
Befektetési alap/jegy
1%
1%
NT/NV
13%
7%
Önkéntes
nyugdíjpénztár
Egyiket sem
14%
7%
Hitelkártya
Állampapír
befektetések
34%
11%
9%
Bankbetét
Szabad felhasználású
jelzáloghitel
15%
16%
Személyi, áru/gépjárműhitel
Gyorskölcsön
53%
27%
1%
 Támogatott formában a felsorolt pénzügyi
termékeket/szolgáltatásokat a megkérdezettek
93%
69%
többsége ismerte;
91%
 A tájékozottság az átlagosnál szélesebb körű a 3150 évesek között, a foglalkoztatottak körében,
90%
valamint a magasabb jövedelmű háztartásokban,
84%
illetve a legalább középfokú végzettségűeknél;
 Az egyes megoldások elterjedtségét illetően a
81%
legtöbben
(69%)
lakossági
folyószámlával
79%
rendelkeznek, minden második (53%) válaszadó
rendelkezik valamilyen biztosítással, egyharmaduk
77%
(34%)
pedig
magánnyugdíj-pénztári
tag,
ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy minden
76%
hetedik megkérdezett (14%) a felsoroltak közül
75%
semmilyen pénzügyi termékkel sem rendelkezik;
 A válaszadók átlagosan 2,5 db pénzügyi termékkel
71%
rendelkeznek a felsoroltak közül;
64%
 A termékhasználat demográfiai eltérései követik a
termékismeretnél tapasztalt tendenciákat.
63%
51%
Hallott róla (ismertség)
14%
Rendelkezik vele jelenleg
1%
35%
Az elmúlt 2 évben igénybe
vette/veszi
5
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzügyi termékek kiválasztásának folyamata
QC2. A következő állítások közül melyik illik leginkább arra, hogy Ön legutoljára mi
alapján döntött?
Segített, egyválaszos kérdés; Bázis: pénzügyi termékeket az elmúlt 2 évben igénybe vevők (n=632)
Döntésem meghozatala előtt különböző
pénzügyi szolgáltatók többféle
[termékét/hitelét/ kötvényét/folyószámláját]
összehasonlítottam
37%
A döntésem meghozatala előtt egyáltalán nem
hasonlítottam össze más
[termékkel/hitellel/kötvénnyel/folyószámlával]
36%
Egy pénzügyi szolgáltató többféle
[termékét/hitelét/kötvényét/folyószámláját]
összehasonlítottam
12%
Körülnéztem, de nem találtam más
[terméket/hitelt/kötvényt/folyószámlát],
melyet figyelembe vehettem volna
10%
Nem tudom
3%
Egyik sem/Nem értelmezhető
3%
 A válaszadók 37%-a több szolgáltató
termékét is összevetette, további 12%
pedig ezt egy (vélhetően a saját) pénzügyi
szolgáltatónál tette meg;
 Ugyanakkor hasonló arányban, minden
harmadik (36%) megkérdezett semmilyen
előzetes összevetést sem végzett sem a
termékeket, sem a szolgáltatókat illetően;
 A
tudatos
termék-/szolgáltatóösszehasonlítás az átlagosnál jellemzőbb a
31-50 éves korosztályra, a magasabb
jövedelműekre, a legalább középfokú
végzettségűekre és a nagyobb városokban
élőkre.
6
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Információforrások a döntéshozatalban
QC3. Ön szerint melyik információforrás befolyásolta leginkább abban, melyik terméket
válassza?
Segített, egyválaszos kérdés; Bázis: döntésük során több lehetőséget is figyelembe vevők (n=532)
A pénzügyi szolgáltató ügyintézőjétől kapott
információ (árakat is beleértve)
21%
A pénzügyi szolgáltató fiókjából/székhelyéről
származó tájékoztató anyagok
15%
Barátok/rokonok ajánlása (nem pénzügyi
szférában dolgozó)
15%
11%
Internetről található tájékoztató anyag
10%
Munkáltató ajánlása
Barátok/rokonok ajánlása (pénzügyi szférában
dolgozó)
5%
Interneten található termék-összehasonlító
táblázatok
5%
Független pénzügyi tanácsadótól vagy közvetítőtől
kapott ajánlat
TV hirdetések
3%
2%
Televízió- vagy rádióprogramok
1%
Postán kapott ingyenes tájékoztató anyag
1%
Napilapok/magazinok pénzügyi oldalain található
termék-összehasonlító táblázatok
1%
Szaklapok/ tájékoztató kiadványok
0,4%
Újsághirdetések
0,2%
Egyéb hirdetések
0,5%
6%
Egyéb forrás
Egyik sem/Nem értelmezhető
1%
 Más pénzügyi kutatásoknál tapasztaltakhoz
hasonlóan a megkérdezettek elsősorban a
pénzügyi
szolgáltatóktól
közvetlenül
megszerzett információkra és a rokonok,
barátok,
ismerősök
tapasztalataira
hagyatkoznak
pénzügyi
termékek/szolgáltatások
igénybevétele
során.
7
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzügyi attitűdök
8
QM1. Mennyire jellemzőek Önre a következő állítások?
Segített, skálás kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Mielőtt valamit
megvásárolok,
2%
alaposan
2%31%
átgondolom, hogy
megengedhetem-e
magamnak
0,3%
18%
4,48
68%
2%
2%
Időben rendezem a
2%31%
számláimat
Folyamatosan
figyelemmel
kísérem pénzügyeim
alakulását
Hosszú távú célokat
tűzök magam elé, és
igyekszem azokat
megvalósítani
16%
4,44
66%
1%
9% 5% 34%
16%
4,04
54%
1%
13% 10%
33%
21%
31%
Soha nem cselekszik így (1)
2
3
4
Mindig így cselekszik (5)
NT/NV
3,47
 Saját bevallásuk szerint a megkérdezettek
nagy többsége (80% felett) időben rendezi
számláit
és
alaposan
meggondolja
vásárlásait is;
 Viszonylag magas (70%) a pénzügyei
alakulását
rendszeresen
figyelemmel
kísérők aránya, míg a hosszú távú
gondolkodás már kevésbé (3,5) jellemző a
a magyar lakosságra;
 Míg az első két állítás az átlagosnál
jellemzőbb az idősebb korosztályokra,
addig a 2 utóbbival inkább a fiatalabbak és
a felsőfokú végzettségűek értenek egyet.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Megélhetési gondok az elmúlt 1 évben
QM2. Az emberek néha úgy látják, hogy jövedelmükből nem tudják fedezni
megélhetési költségeiket. Megtörtént ez Önnel is az elmúlt 12 hónapban?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
1%
63%
Igen
Nem
NT/NV
36%
 Több mint minden harmadik válaszadó (36%)
szembesült azzal az elmúlt 12 hónapban, hogy
jövedelme nem fedezte megélhetési költségeit;
 Ilyen gondok az átlagosnál gyakrabban
jelentkeztek az elváltak, különélők, a 21-50
évesek,
körében,
az
inaktívaknál,
a
legalacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai
végzettségűek, a legalább 4 fős háztartások és a
községekben élők körében;
 Ezzel szemben ritkábban adtak számot anyagi
problémákról az özvegyek, a legfiatalabbak, a 60
év felettiek, a nyugdíjasok, diákok, a magasabb
jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, a
gyermekkel rendelkezők, a 2 fős háztartások és a
nagyobb városokban élők.
9
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Reakciók az anyagi problémákra
10
QM3. Mikor ez legutoljára előfordult, mit tett azért, hogy kijöjjön a pénzéből?
Segített, több válaszos kérdés; Bázis: jövedelmükből megélhetési költségeiket az elmúlt 1 évben
fedezni nem képes válaszadók (n=363)
67%
Csökkentem a kiadásokat, kevesebbet költök
19%
Élelmiszer vagy pénz kölcsönkérése családtól vagy barátoktól
18%
Túlóra, pluszmunka
17%
Késve fizetem ki a számláimat; elmulasztom a fizetéseket
9%
A megtakarításaimból veszek ki pénzt
6%
Eladom valamelyik értékemet, vagyontárgyamat
Zálogba adom valamelyik értékemet
5%
Kölcsönt veszek fel a munkáltatómtól/fizetési előleget kérek
5%
Hitelkártyámat készpénzfelvételre használom, hogy kifizethessem
a számláimat
5%
Jóváhagyott, engedélyezett folyószámlahitelt vagy hitelkeretet
veszek igénybe
5%
Személyi kölcsönt veszek fel egy pénzügyi szolgáltatótól (banktól-,
takarék, vagy hitelszövetkezettől)
4%
Áthidaló gyorskölcsönt veszek fel
3%
Hitelkártyámat használom arra, hogy készpénzhez jussak, hogy
élelmiszert vásároljak, hogy kifizessem a számlákat
3%
A hitelkeretet meghaladó összegű folyószámlahitelt veszek fe
2%
Szabad felhasználású, jelzálog alapú kölcsönt veszek fel
1%
Kölcsönt veszek fel egy nem hivatalos
szolgáltatótól/pénzkölcsönzőtől
1%
9%
Egyéb
Nem tudom
Nem válaszolok
0,5%
1%
 Az érintett válaszadók elsősorban (67%) kiadásaik
csökkentésével próbálják átvészelni a nehezebb
időszakokat, ezt nagy lemaradással követi a
pluszmunka vállalása (18%), a baráti/családi
kölcsön (19%), valamint a számlák késedelmes
kifizetése (17%).
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Lakossági megtakarítások kezelése
QP1. Milyen módon kezelte megtakarításait az elmúlt 12 hónap során?
Segített, több válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
Lakossági folyószámláján gyűjtötte a pénzt
25%
11%
Megtakarítási számlán helyezte el pénzt
9%
Lakásában tartotta vagy magánál hordta
Befektetési terméket vásárolt, kivéve
nyugdíjpénztári befektetéseket
Családjának adta a pénzt, hogy megőrizzék
Valamilyen más mód (beleértve élőállat
vagy ingatlan vásárlását)
Megtakarítás magánszervezésű fogyasztói
csoport keretében
4%
3%
2%
0,2%
Nincs megtakarításom
Nem tudom, nem válaszolok
 A megkérdezettek fele (52%) nem rendelkezik
semmilyen megtakarítással;
 A megtakarítással rendelkezők több mint fele (teljes
mintán 25%-a) lakossági folyószámlán, további 11%
megtakarítási számlán tartja, míg 9% otthon tartotta
megtakarításait, vagyis jól látható, hogy a lakosság
jellemzően banki, vagy otthoni megtakarítási
formákat preferál;
 A megtakarítások hiánya főként a fiatalokra, az
inaktívakra, az alacsony jövedelműekre, továbbá az
érettségivel nem rendelkezőkre, a gyermektelenekre,
és a legalább 4 fős háztartásokra jellemző;
 A folyószámla főként a fővárosban, a diplomások
körében, a magasabb jövedelműek között és az
aktívaknál népszerűbb;
 Az „otthoni megtakarítás” az átlagosnál jellemzőbb a
legfiatalabbaknál és a legidősebbeknél, a nyugdíjasok
körében és az 1 fős háztartásokban.
52%
2%
11
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Tartalékok pénzügyi vészhelyzet esetén
QP2. Ha Ön elvesztené fő jövedelemforrását, mennyi ideig lenne képes
tovább fedezni megélhetési költségeit hitel felvétele vagy elköltözés nélkül?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
17%
3%
8%
19%
13%
13%
27%
Egy hétnél kevesebb
Legalább egy hét, de egy hónapnál kevesebb
Legalább egy hónap, de három hónapnál kevesebb
Legalább három hónap, de hat hónapnál kevesebb
Több, mint hat hónap
Nem tudom
Nem válaszolok
 A válaszadók jellemzően (27%) 1-3 hónapra becsülik
azt az időszakot, amit jövedelemforrásuk elvesztését
követően jelentősebb pénzügyi segítség nélkül
átvészelni képesek;
 Az ennél rövidebb időszakot említők aránya 36%, a 3
hónapnál hosszabb időszakot említők aránya pedig
mindössze 26%, vagyis a válaszadók kétharmada
(63%) egy átlagos hosszúságú munkanélküliségi
periódust (ami jellemzősen 3-6 hónap) sem képes
átvészelni,
ami
jól
mutatja,
hogy
mennyire
sérülékenynek érzi magát a magyar lakosság;
 Az átlagosnál sérülékenyebbnek érzik magukat az
inaktívak, az alacsonyabb jövedelműek, a nem
érettségizettek és a falvakban, községekben élők;
 Ezzel szemben bizakodóbbak a 61-80 évesek, a
magasabb jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek és a
kisebb városokban élők.
12
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzkezelési attitűdök
13
QP3. Mennyire ért egyet Ön a következő állításokkal?
Segített, skálás kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
37%
Általában a mának
élek, és nem
foglalkozom a
holnappal
19%
52%
Hajlandó vagyok a
pénzem egy részét
kockáztatni, amikor
megtakarításról
vagy befektetésről
van szó
A pénz azért van,
hogy elköltsük
 A megkérdezettek leginkább azzal értettek
egyet, hogy a pénz azért van, hogy az ember
31%
8%5% 2,24
elköltse (2,9), bár ezzel is csupán minden
negyedik (25%) válaszadó értett egyet
maradéktalanul;
1%
 Az állítások alapján kirajzolódó kép szerint a
16%
31% 8% 6% 1,99
válaszadók kockázatkerülő, a holnappal is
foglalkozó, a megtakarításokat preferáló
egyének;
1%
 Az állítások által körvonalazott hedonistább,
embertípus az átlagosnál
13% 34% 4%
4% 1,71 kockázatvállalóbb
közelebb áll az egyedülállókhoz, a 18-30
évesekhez,
a
legalacsonyabb
végzettségűekhez és az 1 fős háztartásban
1%
élőkhöz.
1%
Jobbnak találom
elkölteni a pénzt,
mint hosszú távra
megtakarítani
63%
19%
14%
33%
13% 12%
Egyáltalán nem ért egyet (1)
2
3
4
Teljesen egyetért (5)
NT/NV
2,85
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Feladat 1. - Osztás
QK2. Képzelje el, hogy öt testvér kap 100.000 forintot ajándékba. Ha a
testvéreknek egyenlő arányban kell elosztaniuk a pénzt, mekkora összeg jut
fejenként?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
2%
3%
 A vázolt feladatra a megkérdezettek 96%-a
helyes választ adott;
 Az átlagosnál több hibás válasz született a
legidősebbek és a legalacsonyabb végzettségűek
körében.
96%
Helyes válasz (20 ezer Ft)
Helytelen válasz
NT/NV
14
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Feladat 2. – Az idő hatása
QK3. Most képzelje el, hogy a testvéreknek egy évet kell várniuk, míg
megkaphatják ennek a 100.000 forintnak a rájuk eső részét. Egy év múlva
mennyit fog érni a pénzük?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
7% 10%
6%
2%
20%
57%
 A megkérdezettek 17%-a gondolta úgy, hogy az
1 év múlva kapott ugyanakkora összeg
ugyanannyit, vagy többet ér;
 A válaszadók 57%-szerint kevesebbet fog érni az
összeg 1 év múlva, míg minden ötödik (20%)
válaszadó a szofisztikáltabb „inflációtól függ”
választ adta.
Többet, mint ma
Ugyanannyit
Kevesebbet, mint ma
Az inflációtól függ
Azoktól a dolgoktól függ, amelyeket megvásárolni szeretnének
NT/NV
15
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Feladat 3. – Kamat-számítás 1.
QK4. Ön egy este kölcsön adott 5.000 forintot egy barátjának, és ő másnap
5.000 forintot ad vissza. Mekkora kamatot fizetett erre a kölcsönre?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
3%
 A megkérdezettek 95%-a adott helyes választ
erre a kérdésre;
 Az átlagosnál több hibás válasz született a
legidősebbek (70+ évesek) és a legalacsonyabb
végzettségűek körében.
1%
95%
Helyes válasz (0 Ft)
Helytelen válasz
NT/NV
16
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Feladat 4. – Kamat-számítás 2.
QK5_A. Tegyük fel, hogy Ön 100.000 forintot helyezett el egy megtakarítási
számlán 5 százalékos nettó (kamatadó mértékével csökkentett) éves garantált
kamatláb mellett. Nem fizet be több pénzt erre a számlára, és nem vesz ki
semmilyen összeget. Mekkora összeg lenne a számlán az első év végén, ha már
megkapta a kamatot?
Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
19%
20%
Helyes válasz (105 ezer Ft)
Helytelen válasz
NT/NV
61%
 Az összetettebb, a kamatláb nagyságát is
tartalmazó
kérdésre
már
csupán
a
megkérdezettek 61%-a adott helyes választ, míg
19% egyáltalán nem tudott választ adni;
 A helyes választ adók gyakrabban fordultak elő a
21-40 évesek, az aktívak, a magas jövedelműek,
a diplomások és a városokban élők körében;
 Ezzel
szemben
a
helytelen
válasz/válaszmegtagadók aránya magasabb a
legidősebbek (70+ évesek), a nyugdíjasok, az
alacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai
végzettségűek, illetve az 1 fős háztartásban, a
falvakban, községekben, valamint Budapesten
élők között.
17
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Feladat 5. – Kamatos kamat számítása
QK5_B. És mekkora összeg lenne a számlán – az előző feltételek mellett - öt
év elteltével, ha a kamatláb minden évben 5% volt?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
12%
59%
6%
12%
12%
Több, mint 120 ezer forint
Pontosan 120 ezer forint
Kevesebb, mint 120 ezer forint
Lehetetlen megmondani a kapott információ alapján
NT/NV
 Erre a kérdésre az előző feladathoz hasonlóan
kb. 60% adott helyes választ;
 Itt is érvényesülnek a korábbi (az oktatási
szinthez kötődő) demográfiai összefüggések, a
fiatalabbak (18-40 évesek), diákok, magasabb
jövedelműek, diplomások mellett a legalább 4 fős
háztartásokban, illetve nagyobb városokban élők
jelölték meg a helyes választ nagyobb arányban;
 Ezzel szemben a helyes válaszok aránya
alacsonyabb az 50+ éves korosztályban, az
inaktívak, nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek,
az alacsony iskolai végzettségűek, a legfeljebb 2
fős háztartásban élők és a fővárosiak között.
18
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Feladat megoldások – A jó válaszok száma
19
3%
11%
0,3%
25%
26%
34%
0
1
2
3
4
5
darab helyes
darab helyes
darab helyes
darab helyes
darab helyes
darab helyes
válasz
válasz
válasz
válasz
válasz
válasz
 A válaszadók átlagosan 4 (3,7) kérdésre
adtak helyes választ, ami viszonylag jó
eredménynek tekinthető;
 Az átlagosnál több helyes választ adtak a
31-40
évesek,
az
aktívak,
a
felsőoktatásban tanulók, a magasabb
jövedelműek
és
a
felsőfokú
végzettségűek;
 Ezzel szemben kevesebb helyes válasz
jellemzi a 70 év felettieket, a
nyugdíjasokat,
a
legalacsonyabb
jövedelműeket,
az
alacsony
végzettségűeket, az 1 fős háztartásokban
élőket és a budapestieket.
GfK Custom Research
Pénzügyi kultúra felmérés – 2010
2011. január
Pénzügyi ismeretek
20
QK6. A következő állítások Ön szerint igazak vagy hamisak?
Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)
8%
Egy magas hozamú
befektetés
valószínűleg magas
kockázatot hordoz
magában.*
86%
6%
3%
A magas infláció azt
jelenti, hogy a
megélhetési költségek
gyorsan emelkednek
91%
Többféle részvény
vásárlásával
csökkenteni lehet a
részvénypiaci
befektetések
kockázatát.**
61%
6%
14%
 A hozam ~ kockázat összefüggést a
válaszadók túlnyomó többsége igaznak
tartja, akárcsak az infláció „közkeletű”
definícióját;
 A
portfolió
segítségével
elérhető
kockázatcsökkentést leíró állítással azonban
már csak a megkérdezettek háromötöde
(61%) értett egyet;
 Az ilyen típusú kérdéseknél, témáknál az
átlagosnál
nagyobb
arányban
bizonytalanodnak el a legidősebbek, a
nyugdíjasok, az inaktívak, az alacsonyabb
végzettségűek, valamint az 1, illetve 2 fős
háztartásokban élők.
25%
Alternatív állítások:
*: Ha valaki felajánlja Önnek a lehetőséget, hogy egy befektetéssel sok pénzt keressen,
akkor fennáll annak is a lehetősége, hogy sok pénzt fog veszíteni.
Igaz
Hamis
Nem tudom
Nem válaszolok
**: Kevésbé valószínű, hogy az összes pénzét elveszíti, ha egynél több befektetési
lehetőséget kihasználva helyezi el a megtakarított pénzét.