Transcript FVV

1.
Az FVV villamos rugózása
a,
A villamos kerékpárjai laprugózásúak, A laprugók
felrögzítő kengyelein keresztül az állítócsavaroknál
gumitárcsákra feszülnek. A gumitárcsák csak a rezgéseket
nyelik el.
b,
A villamos kerékpárjai az alvázhoz csavarrugókon
keresztül csatlakoznak.. A csillapítás lengéscsillapítókon
keresztül történnek.
c,
A villamos kettős rugózású. A kerékpár abroncsába
gumirugók vannak. A kerékpár és az alvázközt spirálrugók
helyezkednek.
2.
Az FVV villamos Vonó és ütköző
készülék
a,
A vonó és ütköző készülék egy megemelő középre állító
tartón helyezkedik. Rugózottan (tekercsrugó – lírás)
csatlakozik az alvázhoz.
b,
A vonó és ütköző készülék egy megemelő középre állító
tartón helyezkedik. Az alvázon átmenő készülék (mind két
végén van). Az alvázhoz rugózottan rögzítődik.
c,
A vonó és ütköző készülék gumibakon ül fel. Rugózottan
(spirálrugó – lírás) csatlakozik az alvázhoz.
a,
sűrített
levegőt
háromhengeres
kompresszor
biztosítja.
3. AAz
FVV
villamos
sűrített
levegő ellátása
A kompresszort 240 V-os villamos motor (DK408-as) hajtja
meg. A be-kikapcsolást nyomásőr kapcsoló végzi 8 – 10 bar
nyomások között. A kompresszor főkapcsolója a „A” végi
vezetőfülkében található.
b,
A sűrített levegőt háromhengeres kompresszor biztosítja.
A kompresszort 24 V-os villamos motor (DK408-as) hajtja
meg. A be-kikapcsolást nyomásőr kapcsoló végzi 6 – 8 bar
nyomások között. A kompresszor főkapcsolója a „A” végi
vezetőfülkében található.
c,
A sűrített levegőt háromhengeres kompresszor biztosítja.
A kompresszort 600 V-os villamos motor (DK408-as) hajtja
meg. A be-kikapcsolást nyomásőr kapcsoló végzi 4,5 – 5,5 bar
nyomások között. A kompresszor főkapcsolója a „A” végi
vezetőfülkében található.
4.
Az FVV villamos sűrített levegővel
működő berendezései
a,
Ajtónyitó - záró léghengerek; irányváltó, homokoló,
fékhengerek.
b,
Ajtónyitó - záró léghengerek; nyomáscsökkentő;
ablaktörlő; solenoidfék
c,
Ajtónyitó - záró léghengerek; fékhengerek.
5.
Nyomáscsökkentő feladata
a,
A nyomáscsökkentő feladata a levegőnek az ajtó
működtető léghengereihez és a fékhengerhez való odavezetése.
b,
A nyomáscsökkentő feladata a nagyobb nyomást kisebb
állandó nyomásra történő csökkentése, 5,5 bar-ról ajtók
léghengereihez: 2,5 bar, fékhengerek: 1,5 bar.
c,
A nyomáscsökkentő feladata a kisebb nyomást állandó
nagyobb nyomásra történő növelése,
6. Biztonsági szelep feladata, működése
a,
A légtartályból a levegőt nem engedi a kompresszor
irányába, súlyérzékeléssel működik.
b,
A túlnyomást elengedése a főlégtartályból, pl.: a
kompresszor kapcsolója nem állítaná le a kompresszort,
állandóan termelne. A beállított rugóerőt győzi le a túlnyomás
és a szabadba engedi a levegőt.
c,
A túlnyomást elengedése a főlégtartályból, a fékhenger
irányába. Működése a túlnyomást a fékhengerbe engedi és
megállítja a járművet.
7. Kézifék működése
a,
A kézifék 2,5-3 tekerés után rögzíti az első tengely
dobfékét és elektromosan az elektropneumatikus szelepen
keresztül a hátsó szabadonfutó tengelyt
b,
A kézifék 2,5-3 tekerés után rögzíti a második hajtott
tengelyt és elektromosan az elektropneumatikus szelepen
keresztül a hátsó tengelyt.
c,
A kézifék 2,5-3 tekerés után rögzíti az első tengelyt és
elektromosan működteti a solonoidféket a hátsó tengelyen.
8. Kézifék feladata
a,
Álló helyzetben rögzíti mind a négy tengelyt. Fékhiba
setén kisegítőfékként is lehet használni, de ilyenkor a jármű
meglaposodik. Csatolásnál a finom rájárást biztosít a jármű
részére.
b,
Álló helyzetben a jármű rögzítése. Fékhiba setén
kisegítőfékként is lehet használni. Csatolásnál a finom rájárást
biztosít a jármű részére.
c,
Álló helyzetben a hajtott kerékpárokat rögzíti. Fékhiba
setén kisegítőfékként is lehet használni, hisz a sínféket is
működteti. Csatolásnál a finom rájárást biztosít a jármű
részére.
9. Lehúzott áramszedő esetén a kézifékkel
történő rögzítés.
a,
A jármű mindkét vezetőfülkéjében lévő
kéziféket ütközésig be kell tekerni a jármű elhagyása
előtt.
b,
A jármű „A” vezetőfülkéjében kell behúzni a
kéziféket, mivel egyenes pályán áll.
c,
A járművezetését befejező vezetőfülkében lévő
kézifék betekerésével kell rögzíteni a járművet.
10. Ismertesse a homokszóró működését.
a,
A homokszóró a mentirány szerinti jobboldali kerékpárok
elé szórja a homokot. Homokoló pedál lenyomása esetén EP
szelepen keresztül levegőnyomásra esnek le a homokszemek.
b,
A homokszóró a mentirány szerinti hajtott kerékpár elé
szórja a homokot. Homokoló pedál lenyomása esetén
elektromágneses szelepen keresztül szabadeséssel történik a
homokszórás.
c,
A homokszóró a mentirány szerinti baloldali kerékpár elé
szórja a homokot. Homokoló pedál lenyomása esetén
bowdenes szelepmozgatás után szabadeséssel történik a
homokszórás.
11. Mikor kell homokszórót működtetni?
Homokszórót működtetni elinduláskor, amennyiben a
pálya állapota megkívánja. Lehetőleg már pörgő kerekek alá
kell szórni a homokot.
Fékezéskor, amennyiben érzi, hogy a jármű csúszik.
a,
b,
Homokszórót működtetni elinduláskor, a téli fagyos
időszakban. Fékezéskor nedves csúszóspályán. Vészfékezés
esetén automatikus homokszórás történik, így ilyenkor nem
kell a homokszórót külön használni.
c,
Homokszórót működtetni elinduláskor, amennyiben a
pálya állapota megkívánja. Fékezéskor nedves csúszóspályán.
Vészfékezés esetén. Váltón való áthaladáskor nem szabad a
homokolót használni.
12. Hogyan működik a solenoid fék hol
alkalmazzák.
a,
A solenoid fék egy elektromágneses szelep (EP), mely
levegőt enged a fékhengerbe. Elektromos áram megszűnése
esetén a rugóerő állítja vissza a fékhenger dugattyúját. A
fékfokozat utolsó állásában lép működésbe.
b,
A solenoid fék egy elektromágneses fék, mely egy
vasmagot húz. Elektromos áram megszűnése esetén a
vasmagot rugóerő állítja vissza. Elektromos fékezés esetén a
keresztbe kapcsolt vontatómotorokon átfolyó áram működteti
a tekercset és a vasmag áttételen keresztül a szabadonfutó
kerékpárt fékezi. A járművet lassítja, de 5 km/h alatt
hatástalan.
c,
A solenoid fék egy elektromágneses fék, mely egy
vasmagot mozgat. A vasmag a sínhez tapadva fejti ki fékező
hatását. A járművet lassítja, de 5 km/h alatt hatástalan.
13. Mágneses sínfék működése.
a,
Vészfékezés esetén húzókaron keresztül, 24 V-os
feszültségről vezéreljük, a sínfék kontaktort, amely 600 V-os
felső vezetéki feszültségre a kapcsolja a sorosan kapcsolt
sínfék törzseket. A sínfékek mágneses erő hatására rugóerő
ellenére tapadnak a sínhez. Két sínfékkör van a járművön.
b,
Vészfékezés esetén húzókaron keresztül, 24 V-os
feszültségről vezéreljük, a sínfék kontaktort, amely 600 V-os
felső vezetéki feszültségre a kapcsolja a párhuzamosan
kapcsolt sínfék törzseket. A sínfékek rugóerőt szabadítanak fel
és ezek hatására a sínhez nyomódnak és rögzítik a járművet.
c,
Vészfékezés esetén húzókaron keresztül, 24 V-os
feszültségről vezéreljük, a sínfék kontaktort, amely 600 V-os
felső vezetéki feszültséget biztosít a sínfék törzseknek. A
sínfékekben mágneses erők jönnek létre és a vontatómotor
forgórészét rögzítik.
14. Mágneses sínfék erejét mi befolyásolja?
a,
A sínfék húzóerejét a tekercsek ellenállása és a rákapcsolt
feszültség a jármű sebessége befolyásolja. Használata esetén a
sínre tapadnak és nagy fékezőerő jön létre.
b,
A sínfék húzóerejét a tekercsek ellenállása és a rákapcsolt
feszültség befolyásolja. Független a pálya állapotától (nedves,
száraz). Használata esetén a sínre tapadnak és nagy fékezőerő
jön létre.
c,
A sínfék húzóerejét a tekercsek ellenállása és a
vontatómotor felgerjedés nagysága befolyásolja. Független a
pálya állapotától (nedves, száraz). Használata esetén a sínre
tapadnak és nagy fékezőerő jön létre.
15. Mágneses sínfék működésekor
működik-e a homokszórás?
a,
A sínfék húzóerejét felhasználva nyit a homokszóró
pillangó szelepe is.
b,
A sínfék működésekor automatikusan nem működik a
homokszóró.
16. Ismertesse a villamos ellenállásfék
működését.
a,
b,
Fékezéskor a két vontatómotor keresztbe történő
kapcsolása után létrehozott villamos áramot fékező ellenállásra
kapcsoljuk a menet-fékszabályzó karon keresztül. Ezáltal a
hajtott kerekek fékeződnek, de megállítani nem lehet, mert a
gerjesztett áram a fordulatszám függvényében csökken, v=5
km/h alatt már nem hatásásos
Fékezéskor a vontatómotorok által gerjesztett áramot a
menet-fékhengeren keresztül a sínfékekre vezetjük. A
gerjesztett áram a fordulatszám függvényében csökken, v=5
km/h alatt már nem hatásásos
c,
Fékezéskor és induláskor a két vontatómotor kapcsolása
után létrehozott villamos áramot fékező - indító ellenállásra
kapcsoljuk a menet-fékszabályzó karon keresztül. Az
ellenálláson termelt hővel az utasteret fűtjük.
17. Mi a feladata a menetszabályzó
reteszelésének?
a,
A menetirány kiválasztása, vontatómotor selejtezés esetén
csak a párosfokozaton történő szabályzókar működtetés
engedélyezés. „0” állásban a szabályzókar levehető.
b,
„0” állásban a kar levehető a szabályzókar rögzített,
Irányváltás, Vontatómotor selejtezés,
c,
A menetirány kiválasztása, vontatómotor selejtezés esetén
csak a sorosfokozatig történő szabályzókar működtetés
engedélyezés, „0” állásban a kar levehető a szabályzókar
rögzített.
18. Áramszedő feladata
a,
Menetközben az áramszedő folyamatosan hozzáér a
felsővezetékhez, követi annak magasság változásait.
Folyamatosan továbbítja a felsővezetéki egyenáramot a jármű
részére.
Menetközben az áramszedő folyamatosan koptatja a
felsővezetéket,
Folyamatosan továbbítja a felsővezetéki váltakozó áramú energiát
a jármű részére.
b,
c,
Menetközben az áramszedő folyamatosan hozzáér a
felsővezetékhez, követi annak magasság változásait.
Folyamatosan továbbítja a felsővezetéki váltakozó áramot a
jármű részére.
19. Áramszedő kötél feladata
a,
Az áramszedő kötéllel lehet az áramszedőt felemelni,
lehúzni. A rugóerő biztosítja, hogy az áramszedő midig 100 N
erővel nyomja a felsővezetéket. Felengedéskor a kötélt
gyorsan engedjük, hogy az áramszedő rövididő alatt érje el a
felsővezetéket.
b,
Az áramszedő kötéllel lehet az áramszedőt lehúzni,
felengedni. Lehúzáskor az áramszedő rugóerejét le kell győzni.
A rugóerő biztosítja, hogy az áramszedő midig 70 N erővel
nyomja a felsővezetéket. Felengedéskor a kötélt lassan
engedjük, hogy a rugóerő hirtelen ne csapja a felsővezetéknek
a szedőt.
c,
Az áramszedő kötéllel lehet az áramszedőt lehúzni,
felengedni. Lehúzáskor az áramszedő rugóerejét le kell győzni.
A rugóerő biztosítja, hogy az áramszedő midig 50 N erővel
nyomja a felsővezetéket. Felengedéskor a kötélt úgy kell
megkötni, hogy egy bizonyos magasságfölé ne emelkedhessen
az áramszedő.
20.
Felsővezetéki szakaszigetelő feladata
alatta történő áthaladási előírás:
a,
A 600 V-os betáplálások szétválasztására, szakaszolására
szolgál. A szakasz szigetelő előtt a visszatápláló fékezést meg
kell szüntetni és gördülve kell alatta áthaladni. A
szakaszszigetelő alatt az áramszedőnek megállni nem szabad
mivel feszültség mentes, alatta nem lehet elindulni.
b,
A 600 V-os betáplálások szétválasztására, szakaszolására
szolgál. A szakasz szigetelő előtt a vontatási áramot ki kell
kapcsolni és gördülve kell alatta áthaladni. A szakaszszigetelő
alatt az áramszedőnek megállni nem szabad mivel feszültség
mentes, alatta nem lehet elindulni.
c,
A 600 V-os betáplálások szétválasztására, szakaszolására
szolgál. A szakasz szigetelő előtt a vontatási áramot ki kell
kapcsolni és gördülve kell alatta áthaladni. A szakaszszigetelő
alatt történő megállás esetén, csak vezetőfülke cserével lehet
megmozdulni.
21. Áramszedő törés esetén történő eljárás.
a,
Áramszedő törés esetén a tuláramkapcsolót ki kell
kapcsolni, az utasok leszállítása után a vezetett helytől függő
vontatómotort le kell selejtezni és után csökkentett sebességgel
a kocsiszínbe kell vonulni.
b,
Áramszedő törés esetén a főkapcsolót ki kell kapcsolni,
amennyiben látható, hogy az áramszedő bármely része
érintkezik a felsővezetékkel, akkor utasok nélkül a kocsiszínbe
kell vinni a járművet.
c,
Áramszedő törés esetén a tuláramkapcsolót (OG) ki kell
kapcsolni, a szedőt le kell húzni. Fel kell készülni a tolásra.
Műszaki szakszemélyzetnek a szedőt le kell kötöznie,
kocsiszínbe kell vonulni.
22. Túlfeszültség levezető feladata.
a,
A túlfeszültség levezető a légköri túlfeszültségek
levezetésére szolgál (pl.: villámcsapás), a kocsitesten keresztül
a sínbe vezeti a létrejött energiát. Működése után meg kell
várni amíg a kondenzátorok kisülnek, csak utána folytatható a
forgalom.
A túlfeszültség levezető a légköri túlfeszültségek
levezetésére szolgál (pl.: villámcsapás), a kocsitesten keresztül
a sínbe vezeti a létrejött energiát. Működése esetén tönkre
szokott menni, ekkor a járművel nem lehet tovább haladni, az
áramszedőt le kell húzni.
c,
A túlfeszültség levezető a légköri túlfeszültségek
levezetésére szolgál (pl.: villámcsapás), külön vezetéken
keresztül a sínbe vezeti az energiát és a főkapcsolót
kikapcsolja. A főkapcsoló visszakapcsolásával a forgalom
folytatható
b,
23. Sínfékek darabszáma kapcsolásuk
működtető feszültségük.
a,
Forgóvázanként 2 db található, a 3 forgóvázban összesen
6 db van. Forgóvázanként sorba vannak kapcsolva és hálózati
600 V feszültségről működnek.
b,
Futóművenként 2 db található, összesen 4 db van.
Futóművenként párhuzamosan vannak kapcsolva és
akkumulátor feszültségről működnek, így 24 V-ot kap egy
darab sínfék.
c,
Futóművenként 2 db található, összesen 4 db van.
Futóművenként sorba vannak kapcsolva és felsővezetéki
feszültségről működnek, így 300 V-ot kap egy darab sínfék.
24. Ismertesse a gyengeáramkör (akkumulátor)
energia ellátását
a,
A gyengeáramkör 12V névleges feszültségről működik.
Egy AC/DC (statikus átalakító SA) 600/24 V–os IGTB
egység biztosítja az energiát. Áramszedő felengedése után
azonnal működik. A működését a feszültségmérőn lehet látni.
b,
A gyengeáramkör 24V névleges feszültségről működik.
Egy forgó-gépcsoport biztosítja az energiát, a feszültséget
feszültségszabályozó tartja állandó értéken. Áramszedő
felengedése után a „B” vezetőfülkében kell bekapcsolni.
c,
A gyengeáramkör 24V névleges feszültségről működik.
Egy DC/DC (statikus átalakító SA) 600/24 V–os IGTB
egység biztosítja az energiát. Áramszedő felengedése után
azonnal működik. A működését a feszültségmérőn lehet látni.
Meghibásodás esetén piros színű lámpa világit.
25. A Statikus átalakító (SA) piros színű hibalámpája
világit. A feszültségmérőn U<24V-ot feszültséget
mutat. A fővonalon utasokat szállít. Mi a teendője?
a,
Az akkumulátor töltése megszűnt. Az első megállóban az
áramszedőt lehúzom és felengedem, hogy az SA újra induljon.
Amennyiben nem indul újra a megállóban leszállítom az
utasokat és a felkészülök a jármű tolására a kocsiszínbe.
b,
Az akkumulátor töltése megszűnt. A forduló végén a
járművet a telephelyre kell vinni. Az URH keresztül értesítem
a diszpécsert, aki értesíti a műszaki személyzetet.
c,
Az akkumulátor töltése megszűnt. Átkapcsolok a tartalék
forgó-gépcsoportra és folytatom a munkát. A Műszaki
hibabejelentőbe beírom az eseményt.
26.
Ismertesse a villamos indítását és sebesség
szabályozását.
a,
A CS37 típusú menet-szabályzókart menetállásba húzom.
Fokozatonként emelem a sorbakapcsolt vontatómotorra jutó
feszültséget az ellenállások értékének csökkentésével. A soros
– párhuzamos kapcsolatban kivárok és utána fokozatosan
növelem a párhozamosan kapcsolt motorok feszültségét a
sebesség igénynek megfelelően.
b,
A CS37 típusú menet-szabályzókart menetállásba húzom.
Fokozatonként emelem a párhuzamosan kapcsolt
vontatómotorra jutó feszültséget az ellenállások értékének
csökkentésével. A fokozatkapcsolót gyorsan mozgatom ne
hogy a kontaktorok beégjenek és a kívánt sebességet hamar el
tudjam érni.
c,
A CS37 típusú menet-szabályzókart kis rántásokkal
határozottan kapcsolom felfelé, hogy a rugóerő a
kontaktorokat gyorsan kapcsolja ki-be. Így a körtűz nem tud
kialakulni.
27. Mi értünk kifuttatáson?
a,
A menetkapcsoló féküzemében kis lassulással fékezünk,
hogy a felsővezetéki energia visszatáplálás minél tovább
tartson és így hosszan fut a jármű.
b,
Pályaív előtt lekapcsolom a járművet és hagyom, hogy az
ív fogja meg a járművet és lassítsa le az engedélyezett
sebességre és így kifusson.
c,
A menetkapcsoló kapcsolásával elérjük a járműre
engedélyezett sebességet és „0-ra” kapcsolunk vissza. Hagyjuk
hogy a járműben felhalmozódott mozgásenergia vigye a
kocsit. A sebességigénynek megfelelően lehet ismételni,
gyorsít –kifutat.
28. Ismertesse a vontatómotor kapcsolási
módját.
a,
Induláskor a vontatómotorok sorba vannak kapcsolva.
Kisfeszültség – nagyindító áram. Az indító ellenállások
kikapcsolása után a vontatómotorra jutó feszültséget a
párhuzamos kapcsolással és ellenállások kiiktatásával tudjuk
tovább növelni, így nő a fordulatszám.
b,
A vonatató motorokat lehet egyesével kapcsolni a
terhelés, vagy a selejtezés igényének megfelelően. I-es
vontatómotorral indulunk és nagyobb sebesség elérésekor
kapcsoljuk a II-es motort.
c,
A vontatómotorokat induláskor párhuzamosan kapcsoljuk.
A sebesség növeléssel sorba köthetjük őket. Így egy vegyes
keresztbe kapcsolást tudunk végezni.
29. Ismertessen 24V-ról működő
berendezéseket!
a,
Ajtómozgató léghengerek szelepei, fékhenger EP szelepe.
kontaktorok, relék, külső világítás, belső utastér világítás,
lépcső világítás, vezetőfülke világítása, jelző csengők és
berregők, hangjelző csengőmotorja, kompresszor meghajtó
motor.
b,
Ajtómozgató léghengerek szelepei, fékhenger EP szelepe.
kontaktorok, relék, külső világítás, belső szükség világítás,
lépcső világítás, vezetőfülke világítása, jelző csengők és
berregők, hangjelző csengőmotorja, URH –GPS energia
ellátás, ablaktörlő-mosó.
c,
Ajtómozgató léghengerek szelepei, fékhenger, külső belső világítás, lépcső világítás, vezetőfülke világítása, jelző
csengők és berregők, hangjelző csengőmotorja, URH –GPS
energia ellátás.
30.
Ismertesse az utastér világítást.
a,
Az utastér világítás 600 V felsővezetéki feszültségről
történik. A vezetőfülkében lévő főkapcsoló felkapcsolás után a
kocsirészekben (A,B,C) külön lehet szakaszolni a világítást.
Egy körre 5-6 rezista izzó sorba van kötve.
b,
Az utastér világítás 24 V akkumulátor feszültségről
történik. A vezetőfülkében lévő főkapcsoló felkapcsolás után a
kocsirészekben (A,B,C) külön lehet szakaszolni a világítást.
c,
Az utastér világítás 24V / 240 V feszültségről történik,
neoncsövekkel. A vezetőfülkében lévő főkapcsolóval lehet kibe kapcsolni a világítást.
Helytelen válasz
Vége a gyakorlásnak