A gépkönyv tartalma

Transcript A gépkönyv tartalma

32 582 02 ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE TARGONCAVEZETŐ SZAKMAIRÁNY

10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai 2. rész

19. MIT TARTALMAZ A TARGONCÁK GÉPKÖNYVE? MILYEN KÖVETELMÉNYEK VANNAK A GÉPKÖNYVEKKEL KAPCSOLATBAN?

A gépkönyv tartalma

A gépkönyvnek tartalmaznia kell az adott gépre vagy gépcsaládra vonatkozó legfontosabb biztonsági, kezelési és üzemeltetési tudnivalókat, műszaki adatokat.

Főbb tartalmi elemei a következők: Általános ismertető    Rendeltetésszerű használat Engedélyezett alkalmazási feltételek Az üzemeltető kötelezettségei  A rászerelt egységek és/vagy tartozékok felszerelése 2

A gép leírása • Működésleírás • Műszaki adatok • • Teljesítményadatok Méretek • • Tömeg Szállítás és első üzembe helyezés A gép feltöltése üzemanyaggal Kezelés A gép kezelésére vonatkozó biztonsági rendszabályok • • A kijelző- és kezelő elemek leírása Munkavégzés a targoncával 3

Zavarelhárítás Üzembiztonság és környezetvédelem • A targonca karbantartására vonatkozó biztonsági előírások • Szervizelés és átvizsgálás • A targonca üzemen kívül helyezése 4

20. BESZÉLJEN A HIDRAULIKUS RENDSZER ENERGIAELLÁTÓ RÉSZÉRŐL! MUTASSA BE EZEK RAJZI JELÖLÉSÉT.

Hidraulikus rendszerek energiaellátása A hidraulikus berendezés teljesítményrésze felosztható:    energiaellátó részre, energiavezérlő részre és végrehajtó részre. Az energiaellátó rész részterületei:  az energiaátalakítás és  a munkaközeg (munkafolyadék) előkészítése.

Az energiaátalakítás villamos energia átalakítása mechanikai energiává, majd hidraulikus energiává. Ennek eszközei: • villamos motor, • belsőégésű motor, • tengelykapcsoló, • szivattyú, • nyomásjelző, • védőberendezés.

A munkaközeg előkészítés eszközei: • szűrő, • hűtő, • fűtő, • hőmérő, • nyomásmérő, • munkafolyadék, • tartály, • szintjelző.

Irányítóka r Vezérlő jel 8

21. BESZÉLJEN A HIDRAULIKUS RENDSZERBEN TALÁLHATÓ IRÁNYÍTÓ ELEMEKRŐL! MUTASSA BE EZEK RAJZI JELÖLÉSÉT?

A végrehajtórész által igényelt energiát a vezérlési feladatnak megfelelően az energiavezérlő rész biztosítja. A jelbevitelt a kezelő végzi egy kar, egy kapcsoló, egy pedál, stb. működtetésével. (ez az "Ember-GÉP" rendszer kapcsolódási pontja).

A feladatot ellátó elemek:   útszelepek, áramlásirányító szelepek,   nyomásirányító szelepek, zárószelepek.

Irányítóka r Vezérlő jel 10

22. BESZÉLJEN A HIDRAULIKUS RENDSZER VÉGREHAJTÓ ELEMEIRŐL! MUTASSA BE EZEK RAJZI JELÖLÉSÉT!

A hidraulikus berendezés végrehajtórésze az a terület, ahol egy gép vagy gyártóberendezés munkavégző mozgásai történnek. A munkafolyadék tartalmazza azt az energiát, amely létrehozza a mozgásokat vagy erőket (pl. emelés).

Ennek eszközei: • • munkahengerek, motorok.

Irányítóka r Vezérlő jel 12

23. ISMERTESSE A TARGONCÁK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉT! BESZÉLJEN A TARGONCA TEHEREMELŐ SZERKEZETÉRŐL! ÉRTELMEZZE A TARGONCÁKON TALÁLHATÓ TERHELÉSI DIAGRAMOT! BESZÉLJEN AZ ELLENSÚLYRÓL! MI A SZEREPE ÉS HOL TALÁLHATÓ A GÉPEN?

Targoncák szerkezeti felépítése:  Keret     Vezetőállás és védőtető Kormánymű, kerekek, fékek Motor és erőátvitel Elektromos rendszer    Hidraulikus berendezés Emelőszerkezet Ellensúly 13

Targoncák szerkezeti felépítése 14

• • Terhelési diagram A terhelési diagram megmutatja, hogy a teher súlypontjának a villatőtől mért távolsága vízszintes tengely), valamint az emelési magasság (függőleges tengely) függvényében az adott targoncával mekkora teher emelhető meg.

A korszerű targoncákon a könnyű használhatóság érdekében az úgynevezett táblázatos emelési diagramot alkalmazzák.

24. HOGYAN TÖRTÉNIK A TARGONCÁK IRÁNYÍTÁSA? BESZÉLJEN A KÜLÖNBÖZŐ KORMÁNYZÁSI MÓDOKRÓL! MIÉRT ELŐNYÖS A HÁTSÓKERÉK KORMÁNYZÁS? HOGYAN TÖRTÉNIK A KORMÁNYMŰ ELLENŐRZÉSE? ÉRTELMEZZE A KORMÁNY HOLTJÁTÉK FOGALMÁT, ISMERTESSE JELLEMZŐ ÉRTÉKÉT!

Gyalogkíséretű és vezetőállásos targoncák   a kormányzás a kormánykarral történik az egyéb funkciók működtetése a kormánykarra szerelt vezérlő elemekkel történik Vezetőüléses targoncák   a kormányzás a kormánykerékkel történik az egyéb funkciók működtetése a vezetőállásban elhelyezett karokkal, pedálokkal és gombokkal történik 16

• • A hátsókerék kormányzás előnyei jó manőverező képesség szűk helyen kis fordulási kör / helyben fordulás Kormány holtjáték fogalma A kormánynak az a viszonylag csekély elmozdulása, amikor a kormányzott kerekek még nem mozdulnak el. A kormány holtjáték mértéke az adott gép kialakításától függ, megengedett értékét az adott géphez rendszeresített gépkönyv tartalmazza (vannak holtjáték nélküli kormányberendezések is).

• • • Kormány holtjáték ellenőrzése a targonca mellett állva megfogjuk a kormánykereket nyugalmi helyzetéből lassan elkezdjük egyik irányba fordítani mindaddig, míg a kormányzott kerék meg nem mozdul a nyugalmi helyzetből a kormányzott kerék megmozdulásáig megtett szögelfordulás (vagy a kormány kerületén mért elmozdulás) a holtjáték 18

25. BESZÉLJEN A TARGONCÁK FUTÓMŰVÉNEK FELÉPÍTÉSÉRŐL, RÉSZEIRŐL! MILYEN SZERKEZETI EGYSÉGEKEN KERESZTÜL VISSZÜK ÁT A HAJTÁST A KEREKEKRE? MILYEN KEREKEKET ALKALMAZHATUNK EZEKEN A GÉPEKEN!

A targoncák futóművének kialakítása többféle lehet, gépcsoporttól és feladattól függően.

Gyalogkíséretű targoncák:       a hajtott kerekek kormányzottak kisméretű kerekekkel szereltek jellemzőek a tömör abroncsok a kormányzás kormánykarral történik a kormányzás gyakran rásegítés nélküli futóművük rugózatlan 19

Vezetőállásos targoncák  felépítésük és kormányzásuk hasonló a gyalogkíséretű targoncákéhoz  a vezető a gépen állva irányít       a kormánykar rövidebb, mint a gyalogkíséretű targoncákon Vezetőüléses targoncák kéttengelyes kivitelben készülnek kormányzásuk kormánykerékkel történik hidraulikus rendszeren keresztül  az abroncsok lehetnek tömörek, légtömlősek vagy szuper elasztikus töltetűek speciális kivitelek (pl. terepjárók) is készülnek futóművük lehet rugózatlan vagy rugózott lehetnek összkerék hajtásúak is 20

Tömör targoncagumik szerkezete 21

A targonca hajtásláncának részei: Belsőégésű motorral hajtott targoncák:      motor tengelykapcsoló + nyomatékváltó kardántengely differenciálmű féltengelyek Elektromos targoncák:     motor kardántengely differenciálmű féltengelyek 22

Targoncák motorjának nyomatéki görbéi Diesel-motor nyomatéki görbéje Egyenáramú villanymotor nyomatéki görbéje 23

26. MILYEN FÉKEKET ISMER? BESZÉLJEN A MUNKAGÉPEKEN TALÁLHATÓ FÉKEKRŐL! ISMERTESSE A FÉKRENDSZER RÉSZEIT, MŰKÖDÉSI ELVÉT! MIBŐL ADÓDHAT A FÉKEK HELYTELEN MŰKÖDÉSE, MEGHIBÁSODÁSA?

A targoncákon alkalmazott fékek  üzemi fék  rögzítő fék  vészfék

Üzemi fék

Általában hidraulikus fék, amely a haladó targonca megállítására szolgál. Pedállal működtetett szerkezet, amely a kerekeken lévő dobfékeket működteti.

Rögzítő fék

A targonca rögzítésére szolgál. általában képes a teljes terhelésű targoncát 15%-os lejtőn megtartani. Működtetése lehet mechanikus (fékkarral) vagy elektromos (fékkapcsolóval).

Vészfék

A targonca megállítására szolgál az üzemi fék meghibásodása esetén. Ezt a funkciót többnyire a rögzítő fék látja el.

• • • • •

A hidraulikus üzemi fékrendszer részei

fékpedál főfékhenger fékfolyadék tartály fékcsövek kerékfék-szerkezetek 25

A kerékfék-szerkezet (dobfék) részei  kerékdob (fékdob)  csap  fékpofák  súrlódó betét  rugó  fék munkahenger  fékvezeték 26

•

A hidraulikus üzemi fék ellenőrzése:

A hidraulikus fékberendezés üzemképességét, a rendszer tömítettségét elindulás előtt, a fékpedál benyomásával ellenőrizzük. A fékberendezés akkor megfelelő, ha a fékpedál a teljes pedálút 1/3-ad részéig nyomható be, majd a fék felkeményedik. Ha ettől eltérőt tapasztalunk, a fékberendezés működése nem kielégítő. a fékpedál útja túl hosszú, ellenállása rúgózó, akkor levegő jutott a rendszerbe (a levegő összenyomható). • • a fékpedál csekély ellenállással ütközésig nyomható, akkor a fék tömítetlen. a fékpedál útja túl hosszú, de ellenállása szilárd, felkeményedik a fék, akkor nagy a hézag a fékpofák és a fékdob között. • a fék felkeményedik, majd fokozatosan puhul ill. beljebb nyomható a pedál, akkor a fékfolyadék valahol szivárog. Időközönként ellenőrizzük a tartályokban a fékfolyadék szintjét, ha szükséges töltsünk utána az előírt minőségű fékfolyadékból.

27. BESZÉLJEN AZ ELEKTROMOS TARGONCÁK MEGHAJTÁSI MÓDJAIRÓL! HASONLÍTSA ÖSSZE AZ ELEKTROMOS ÉS A BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL HAJTOTT TARGONCÁKAT! MONDJA EL AZ ELEKTROMOS TARGONCÁK TÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓKAT! MILYEN VESZÉLYEKKEL JÁR EZ A TEVÉKENYSÉG?

Targoncák meghajtási módja:  Belsőégésű motorral    Benzinüzemű (elavult) Dieselüzemű  Gázüzemű Elektromos motorral 28

Targoncák motorjának nyomatéki görbéi Diesel-motor nyomatéki görbéje Egyenáramú villanymotor nyomatéki görbéje 30

• • • • • • • Elektromos targoncák töltése • akkumulátor egység cseréjével • hálózatról történő töltéssel Töltés elektromos hálózatról a töltést kizárólag jó szellőzéssel ellátott helyiségben lehet végezni a hagyományos savas vagy lúgos akkumulátorok esetén a cellák záródugóit meg kell lazítani, hogy az esetlegesen keletkező gázok szabadon távozhassanak a töltés megkezdése előtt ellenőrizni kell az elektrolit szintjét, szükség esetén ioncserélt vízzel után kell tölteni a töltés során a targonca elektromos csatlakozóját a töltőhöz kell csatlakoztatni a töltés legfeljebb az akkumulátor kapacitása 10 %-ának megfelelő áramerősséggel történhet tartósan üzemen kívüli akkumulátorok esetén célszerű az un. csepptöltést alkalmazni, amely a napi kb. 1 % kapacitás veszteség pótlására elegendő az akkumulátorokkal történő foglalkozás során megfelelő védőfelszerelést kell viselni (saválló kesztyű, kötény, védőszemüveg) 31

28. MI A DARABÁRU FOGALMA? ISMERTESSE A DARABÁRUK TULAJDONSÁGAIT! HOGYAN TÖRTÉNIK A DARABÁRUK SZÁLLÍTÁSA TARGONCÁK SEGÍTSÉGÉVEL?

A darabáru fogalma  csomagtól a raklap méretig terjedő, megcímzett és egyedileg azonosítható kézbesítési egység  kisebb méretű áru, amely darabonként mozgatható és berakodható A darabárura az egyedi mozgatás jellemző. Ide sorolandó az anyaggal megtöltött tartály, konténer, raklap, zsák, bála, hordó stb.

• • • A darabáru szállítástechnikai jellemzői alak terjedelem felület • • • szilárdság • tömeg • egyéb speciális tulajdonság (gyúlékonyság, egyéb veszély) Targoncával szállítható darabáruk Targoncával csaknem valamennyi darabáru féleség szállítható amelynek: tömege nem haladja meg a targonca teherbírását, biztonságos emelése (megfogása) és szállítása a targonca alapszerelékével, vagy megfelelő adapter alkalmazásával biztosítható 33

Darabáruk rakatképzése A rakatképzés a darabáruk tárolás során történő egymásra, illetve egymás mellé rakását jelenti. A rakatképzés elősegíti a helytakarékos tárolást. Amennyiben a darabáru nem hordó, láda vagy doboz, akkor alkalmazhatnak olyan eszközöket, amelyek a tárolás és szállítás során védik az árut, illetve elősegítik a rakatképzést. Ilyenek lehetnek a különböző tálcák, gyűjtőládák, rekeszek.

• • Darabáruk rakodása targoncával: emelővillával vagy egyéb adapterrel 35

29. HATÁROZZA MEG AZ EGYSÉGRAKOMÁNY FOGALMÁT! MILYEN EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖKET ISMER? HOGYAN TÖRTÉNIK EZEN EGYSÉGRAKOMÁNYOK KÉPZÉSE? MILYEN BIZTONSÁGTECHNIKAI SZABÁLYOK VONATKOZNAK AZ ÁRUK EGYSÉGRAKOMÁNNYÁ TÖRTÉNŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA?

Egységrakomány fogalma Több azonos — esetleg eltérő — termékféleség (doboz, zsák stb.) meghatározott és szabványos méretek szerinti területen v. térfogatban való összefogása. Egységrakomány képzés Az RST (Rakodás-Szállítás-Tárolás) folyamatok tervezésének egyik legfontosabb kérdése az egységrakomány képzés. Egységrakomány képzésről akkor beszélünk, ha az általában kisebb méretű árukat nagyobb rakodási, mozgatási, tárolási egységekké fogjuk össze valamilyen segédeszköz – az egységrakomány-képző eszköz (ERKE) segítségével. Az egységrakomány-képzés célja, a rakodási, tárolási műveletek egyszerűsítése, számuk csökkentése. 36

• • • • • • • Egységrakomány előnyei és hátrányai ERKE használatának előnyei: Csökkenteni a rakodási időt, Homogenizálja: • a rakodó gépeket, • a mozgatandó egységeket • a tároló berendezéseket, Csökkenti a szükséges rakodó és szállító eszközök fajtaszámát, növeli a kihasználtságukat, Könnyebbé teszi az RST folyamatok irányítását, Egyszerűbbé teszi a rakományképzést, Biztosítja az áru védelmét, Élőmunkát takaríthat meg. 37

• ERKE használatának hátrányai: Az ERKE-k beszerzése és karbantartása költségráfordítást igényel, • • • • • • • Az ERKE-k csökkenthetik a szállítóeszközök kihasználását, • Az üres ERKE-k szállítási láncát is meg kell szervezni. Az anyagmozgatás bármely területén alkalmazható, a leggyakoribb területek: Üzemrészen belüli anyagmozgatás, Üzemrészek közötti anyagmozgatás, Üzemi raktározás, Külső szállítás, Kereskedelmi raktározás, Disztribúciós (elosztási) rendszerek. 38

• • • Több kapcsolódó anyagmozgató rendszer esetén, ha a nyersanyag, a félkész- illetve a késztermékek méret- és súlyviszonyai megengedik célszerű a szállítási láncban az azonos ERKE-k alkalmazása. ERKE alaptípusai: Homogén (azonos fajta és méret) Modulrendszer (azonos fajta, változó méret) Kevert (méret és fajta is változik) 39

• • • • • • • • • A legfontosabb egységrakomány-képző eszközök Kialakítás szerint az ERKE lehet: Alapeszközként a sík rakodólap tekinthető 800×1200 mm-es méret szabványosított MSZ 9710-65. • 800×1000 mm, • 1000×1000 mm, • 600×800 mm. Oszlopos rakodólap, Keretes rakodólap, Oldalfalas rakodólap (fa, fém, drótháló), Duplafedelű, Görgős, Légpárnás, Eldobható, 40

• • • Rakodó kosár, Rakodó ládák, Konténerek • Kis szállítótartály (1-3 m 3) • Közepes szállítótartály (3-10 m 3 ) • Nagy szállítótartály (>10 m 3 ) A felsorolt főbb típusok többféle kivitelű, gyártmányú ERKE-t foglalnak magukba. A felhasználható szabványos ERKE-ket a gyártó, ill. kereskedelmi vállalatok katalógusokba foglalják.

Raklapok (EUR raklap) Méret: 1200 x 800 mm Teherbírás: 1000 kg Raklap magasító / keret Méret. 1200 x 800 x 200 mm 42

Támasztókarok és keretek rakodólapokhoz: a) feltűzhető támasztókarok b) rácskeret-készlet c) merev, tömörfalu keret d) összecsukható tömörfalu keret e) huzalhálós keret 43

Kiskonténer (1-3m 3 ) Közepes konténer (3-10m 3 ) Nagykonténer (10 m 3 –től) 44

• • • • • • • Az ERKE-re legjellemzőbb paraméterek: Belméretek, Külméretek, Önsúly, Teherbírás, Halmazolhatóság, Beszerzési költség, Üzemeltetési költség.

• • Az egységrakomány-képzés során alapvetően két feladatot kell megoldani: Az áruhoz ERKE-választás, Az árunak az ERKE-be való berakási módjának meghatározása.

Többfokozatú egységrakomány-képzés • • • • • Az elmozdulás megakadályozására jelenleg az alábbi módszereket gyakran alkalmazzák: pántolás zsugorfóliázás nyújthatófóliázás (stretch fóliázás) súrlódást/tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata áru rétegek különleges anyaggal történő összeragasztása 46

30. ISMERTESSE A TEHERKÖTÖZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT! MELY ESETEKBEN NEM SZABAD A TERHET MEGEMELNI? MI A TEENDŐJE, HA NEM ISMERI AZ EMELENDŐ TEHER TÖMEGÉT?

Kötöző eszközök kiválasztása A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos felerősítése, rögzítése és - amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem rendelkezett - az emelőgép kezelő irányítása jelzésekkel a vonatkozó jogszabály szerint.

A teherfelvevő eszköz lehet:  lánc    kötél acélsodrony kötél műanyag kötél vagy heveder 47

Az irányítónak / kötözőnekaz emelőgép kezelőt minden esetben irányítania kell: • olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő vagy a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszközökkel vesznek fel; • olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot - beleértve a közlekedési viszonyokat - nem lehet a kezelőhelyről minden fázisában áttekinteni; • a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására.

A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy • azokon van-e egyedi jel; • a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e; • • alkalmas-e teher emelésére; nem sérült, nem deformálódott.

A teherfelvevő eszközök méretét és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a kötöző ágak egymással bezárt szöge a 120°-ot ne haladja meg.

Ha a teherfelvevő eszköz (kötél, lánc, rudazat) terhelést viselő ágai meghaladják az egymástól mért 15°-os eltérést, akkor az ebből eredő teherbírás csökkenést a következők szerint kell figyelembe venni: Teherbírás (%) Kötöző ágak által bezárt szög két ágon terhelve 0°- 15° 15°- 45° 45°- 90° 90°-120° 100 90 70 50 50

• • • • Egyéb szabályok: A kötöző ágak számát csak addig és csak olyan módon szabad növelni, amíg az ágak ellenőrizhető módon együttesen vesznek részt a teher tartásában és egymást érintve nem keresztezik.

A kötöző két- vagy háromágú kapcsot vagy sarut csak akkor alkalmazhat, ha a tárgy tömegközéppontja a tárgy felfüggesztési helyénél mélyebben helyezkedik el.

Az emelőgép horgára úgy kell felfüggeszteni a terhet, hogy annak tömegközéppontja a horog függőleges tengelyvonalába essék.

A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő teherbírású részeire szabad felerősíteni.

További fontos szempontok: •

Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni.

•

A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot

• Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni.

• Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az emelőgép naplójába beírni.

• • • • •

Tilos a munkagéppel megállni illetve bármilyen anyagot tárolni : közlekedési utakon, menekülő folyosókon, tűzoltó, mentő készülékek közelében és minden olyan helyen ahol baleseti veszélyt jelent, vagy akadályozza az esetleges mentési munkálatokat.

• • • • Ha a teheremelés közben elbillenhet, vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevő eszközt vagy rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem szorítja is.

Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni.

A teherfelvevő eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az azon emelés közben ne tudjon elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher tömegközéppontja fölött legyen.

A teher függesztő eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél fellépő megtöréstől megfelelő megoldással (pl. kötélvédő saru alkalmazásával) védeni kell.

• • • • • • Kötöző eszköz ellenőrzése A teherfelvevő eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a káros behatásoktól (nedvesség, sav, gőz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hőhatás stb.).

A teherfelvevő eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felső hőmérsékleti határok között szabad használni.

A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni tilos!

Emelőláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad használni. Láncon ideiglenes kötés csak erre a célra tervezett és gyártott szemmel végezhető, lazulás, kiakadás elleni biztosítással.

Láncot törő, illetve ütésszerű igénybevételnek tilos kitenni!

• • • • • • Négyágas lánc felfüggesztésnél legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe venni.

• Az összetekeredett láncokat használat előtt ki kell egyenesíteni.

• Ha a láncot többször a teher köré kell tekerni, akkor a láncszemek nem keresztezhetik egymást.

Láncot tilos teherfelvevő eszközként tovább használni, ha: egy láncszem 5%-os nyúlást szenved; a láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges értéke 10%-kal csökkent; a láncszem belső nyílása több mint 10%-kal tágult; egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható; hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált.

• • • • • • Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevő eszközként használni, ha: átmérője a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent; az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagy vakrozsda); maradó nyomódásos, gyűrődéses, kibomlásos deformációt szenvedett; 80 °C-nál nagyobb hőhatás érte; egy pászma elszakadt; az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja.

Műanyag teherfelvevő kötelet és hevedert csak a gyártó használati utasításában meghatározott feltételek között és módon szabad használni.

Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: • amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép; • amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik; • • • • • • • • amely nem tartja meg a saját tömegét; amely leerősített; amely lefagyott; amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották; amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak; amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak;

amely a teherfelvevő eszközt rongálja

, illetve amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását.

31. MILYEN KÖTÖZŐ ÉS FÜGGESZTŐ ESZKÖZÖKET ISMER? BESZÉLJEN EZEN ESZKÖZÖKRŐL, ALKALMAZÁSI TERÜLETEIKRŐL! MILYEN ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK A KÖTÖZŐ ÉS FÜGGESZTŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA ELŐTT?

A tétel anyagát a 30. tétel tartalmazza!

32. CSOPORTOSÍTSA A BELSŐÉGÉSŰ MOTOROKAT! BESZÉLJEN AZ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÜKRŐL! ISMERTESSE A NÉGYÜTEMŰ OTTO- ÉS DIESEL MOTOROK MŰKÖDÉSI ELVÉT!

Belsőégésű motorok csoportosítása

Működési elv szerint:   Diesel motor Ütemek száma szerint:  Ottó motor Kétütemű  Négyütemű Hengerek száma szerint:  Egyhengeres  Többhengeres 60

• • • • Hengerek elrendezése szerint: soros V elrendezésű boxer csillag 61

• • Hűtés módja szerint: Léghűtéses Folyadék hűtéses 62

• • • • • Belsőégésű motorok jellemzői Folyékony üzemanyagot használnak fel (benzin, gázolaj, gáz) Kedvező a teljesítmény/tömeg arányuk Képesek szélsőséges időjárási viszonyok között üzemelni Üzemanyaggal gyorsan feltölthetők, illetve utántölthetők Viszonylag kevés karbantartást igényelnek (15 000 – 40 000 km közötti szerviz ciklus) 63

Belsőégésű motorok általános felépítése 64

Négyütemű Ottó-motor működése: szívás sűrítés terjeszkedés kipufogás 65

Négyütemű Diesel-motor működése 66

33. ISMERTESSE AZ OTTO-MOTOROK ÜZEMANYAG ELLÁTÓ RENDSZERÉT! BESZÉLJEN A LEVEGŐ ÉS AZ ÜZEMANYAG SZŰRÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAIRÓL! BESZÉLJEN A BENZIN OPTIMÁLIS ELÉGETÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL!

Üzemanyag-ellátó rendszerek  A hagyományos Ottó-motorok esetében az üzemanyag ellátás karburátoron keresztül valósul meg.  A korszerűbb motorok esetében már üzemanyag befecskendezést alkalmaznak. 67

Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszere (karburátoros) 68

Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszere (befecskendezéses) 69

A motorok megfelelő működésének biztosítása és az indokolatlan kopások megakadályozása érdekében meg kell akadályozni, hogy a motorba szennyeződések kerüljenek. Ennek érdekében mind az üzemanyagot, mond pedig a motor által beszívott levegőt szűrni kell.

Üzemanyag szűrők: Levegő szűrők: 70

Az üzemanyag optimális elégetésének feltételei Az üzemanyag optimálisan akkor égethető el, ha az égéstérben a benzin – levegő keverék aránya megfelelő. Megkülönböztetünk elméleti és gyakorlati keverési arányt. Az elméleti keverési arány 1:14,8, azaz 1 kg benzin tökéletes elégetéséhez 14,8 kg levegő szükséges. • • • A valóságos keverési arány ettől eltér, függ a motor: hőmérsékletétől fordulatszámától terhelésétől 71

34. B. ISMERTESSE A DIESEL MOTOROK ÜZEMANYAG ELLÁTÓ RENDSZERÉT! BESZÉLJEN A FORDULATSZÁM-SZABÁLYZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL EZEN MOTOROK ESETÉBEN! ISMERTESSE A DIESEL MOTOROK TÉLI ÜZEMELTETÉSÉT!

Diesel motorok működése

A diesel motor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy nyomás miatt a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe az adagolószivattyú gázolajat fecskendez be, amely magas hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül meggyullad, elég. Keverékképzése az úgynevezett amely az úgynevezett – levegő keveréke.

minőségszabályozás

elvén működik, azaz a beszívott levegő mennyisége azonos, csak a befecskendezett tüzelőanyag mennyisége változik. Ezzel szabályozható a fordulatszám. Ellentétben a benzinmotorral,

mennyiségszabályozás

elvén működik, azaz ott viszonylag állandó arányú a hengertérbe kerülő benzin 72

Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere (hagyományos) 73

• • Téli üzemeltetés A Diesel-motorok téli hidegindítási problémáit az alábbiak okozhatják: paraffin kiválása a gázolajból > szűrők eltömődése víz a gázolajban > jégdugó kialakulása • • A problémák megoldása: adalékok hozzáadása a gázolajhoz előmelegítő rendszerek alkalmazása 74

35. BESZÉLJEN A GÁZÜZEMŰ TARGONCÁK ÜZEMANYAG ELLÁTÓ RENDSZERÉRŐL! MILYEN GÁZELLÁTÁSI MÓDOKAT ISMER? ISMERTESSE AZ INDÍTÁS ÉS LEÁLLÍTÁS FOLYAMATÁT! MONDJA EL A PALACKCSERE MENETÉT! MILYEN ELŐÍRÁSOK VONATKOZNAK ERRE A MŰVELETRE?

Gázüzemű motorok üzemanyag ellátó rendszere 75

• • • A rendszer külső alkatrészei gázpalackos megoldásnál: Gázpalack a szeleppel Rögzítő keret Tömlő csatlakozóval 76

• • • • • Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai A hajtógáz rendszer és tartály összes karbantartási és üzemfenntartási műveletét csak képesített és a hajtógáz rendszereken végzendő munkákra kiképzett szakszemélyzet végezheti el.

Az üzemeltetőnek be kell tartania a cseppfolyós gáz használatára vonatkozó törvényi előírásokat, műszaki szabványokat és a baleset-megelőzési előírásokat.

A napi használatba vétel előtt a vezető köteles ellenőrizni a hajtógáz rendszer összes hozzáférhető alkotórészének kifogástalan állapotát A targonca nem üzemeltethető a hajtógáz rendszer egyes alkotórészeinek sérülése, rozsdásodása és elhasználódása esetén.

Gázüzemű targoncával tilos munkát végezni a talajszintnél mélyebben fekvő területen 77

• • • • • • Tűzveszély az üzemanyag töltés során Tilos az üzemanyagok és a hajtógáz kezelése során a tankolási terület közelében dohányozni, nyílt lángot vagy bármilyen más tűzforrást alkalmazni.

A tankolási területet jól láthatóan meg kell jelölni Tilos a gyúlékony anyagok tárolása a tankolási területen.

Mindig legyen elérhető kézi porral oltó készülék a tankolás környékén.

A cseppfolyós gáz okozta tűz eloltására csak A, B és C típusú tüzek oltására alkalmas porral oltó készüléket szabad használni.

A szivárgó hajtógázpalackot azonnal szabadba kell vinni és jól látható módon meg kell jelölni 78

Az üzemeltetőnek be kell tartania a cseppfolyós gáz használatára vonatkozó törvényi előírásokat, műszaki szabványokat és a baleset-megelőzési előírásokat.

Gázüzemű targoncával tilos munkát végezni a talajszintnél mélyebben fekvő területen 79

• • • • Gázüzemű targoncák indítása és szabályos leállítása Indítás: A hajtógázpalack szelepének lassú kinyitása Az indítókulcs behelyezése, majd I állásba fordítása (a műszerfalon valamennyi kontrollámpa röviden világít, majd elalszik, kivéve a motorolaj nyomás, a töltőáram, a rögzítő fék és a „0” menetállás visszajelzőt) Az indítókulcs II állásba fordítása, az önindító működtetése a motor beindulásáig, de maximum 15 s ideig (a motor beindulása után csak a rögzítő fék és a „0” menetállás visszajelző világíthat) A targoncát csak a vezetőülésen ülve szabad irányítani. A motort nem szabad üresjáratban felmelegíteni. Mérsékelt terheléssel és változó fordulatszámmal a motor gyorsan eléri üzemi hőmérsékletét. A motort csak akkor szabad teljesen megterhelni, ha elérte üzemi hőmérsékletét.

• • • • • • • • • • Leállítás: • Rögzítő fék behúzása • Az emelőállvány előre billentése, a villa leengedése • Indítókulcs 0 állásba kapcsolása, majd kivétele • Hajtógázpalack szelepének elzárása Leállítás palackcsere esetén: Rögzítő fék behúzása Az emelőállvány előre billentése, a villa leengedése Hajtógázpalack szelepének elzárása A motor leállását követően az indítókulcs 0 állásba kapcsolása Palack gyorscsatlakozó oldása Palack rögzítésének oldása Palackcsere Palack rögzítése Gyorscsatlakozó rögzítése Szelep nyitása és az esetleges szivárgás ellenőrzése (nem nyílt lánggal) 81

36. BESZÉLJEN A TARGONCÁK IRÁNYVÁLTÓINAK MŰKÖDÉSÉRŐL! HOVÁ HELYEZHETIK EL AZ IRÁNYVÁLTÓT? MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁRNAK A KÜLÖNFÉLE ELHELYEZÉSI MÓDOK?

A targoncák rakodási és szállítási feladataikat gyakori irányváltások mellett végzik. A menetirány megváltoztatására az irányváltó szolgál. Ennek feladata, hogy  a kezelő utasításainak megfelelő menetirányt biztosítsa.  az irányváltás a szerkezeti elemek károsodása nélkül jöjjön létre.

Ezért az irányváltókat a korszerű targoncákon úgy alakították ki, hogy a menetirány váltása nagyobb sebességű haladás esetén ne valósulhasson meg, az csak a gép álló helyzetében, illetve minimális sebességgel történő mozgása esetén működhessen.

Az irányváltó elhelyezésének leggyakoribb megoldásai: Elhelyezés Irányváltó kar a kormány oszlopon, baloldalon     Irányváltó kar a kormány oszlopon, mindkét oldalon     Előnyök könnyű elérés bal kézzel a kormányt nem kell elengedni az irányváltás az emelést vezérlő karok működtetése közben is elvégezhető az irányváltás elvégezhető pedálkezelés könnyű elérés bármelyik kézzel nélkül a kormányt nem kell elengedni az irányváltás az emelést vezérlő karok működtetése közben is elvégezhető bal kézzel az irányváltás elvégezhető pedálkezelés nélkül 83

Elhelyezés Külön előre- és külön hátrameneti pedál   Irányváltó mikrokapcsoló emelést vezérlő karon az      Előnyök a kormányt nem kell elengedni mindkét kormányzás végzéséhez kéz és szabad emelési könnyű elérés jobb kézzel irányváltáskor műveletek finom kezelhetőség a kormányt nem kell elengedni az irányváltás az emelést vezérlő karok működtetése közben is elvégezhető az irányváltás elvégezhető pedálkezelés nélkül 84

A gépkönyv tartalma

Transcript A gépkönyv tartalma

32 582 02 ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE TARGONCAVEZETŐ SZAKMAIRÁNY

A gépkönyv tartalma

Üzemi fék

Rögzítő fék

A tétel anyagát a 30. tétel tartalmazza!

Belsőégésű motorok csoportosítása

Diesel motorok működése

minőségszabályozás

mennyiségszabályozás

Directory