Transcript 32 582 02 Épít*- és anyagmozgató gép kezel*je

32 582 02 ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP
KEZELŐJE
TARGONCAVEZETŐ SZAKMAIRÁNY
10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai
1. rész
1. CSOPORTOSÍTSA A TARGONCÁKAT! MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁRNAK A
KÜLÖNFÉLE TARGONCA TÍPUSOK?
Targoncák csoportosítása:
 alkalmazás (rendeltetés) szerint,
 kialakításuk szerint,
 a vezérlésük (vezetésük) módja szerint,
 a hajtóenergiájuk szerint,
 más műszaki jellemzők (pl. teherbírás, emelőmagasság,
gumiabroncsok stb.) szerint.
Csoportosítás alkalmazás (rendeltetés) szerint:
 szállítótargoncák (saját - rögzített vagy billenthető - rakfelülettel),
 vontatótargoncák (pótkocsik, utánfutók vontatására - nincs sem saját
rakfelületük, sem emelőszerkezetük),
 emelőtargoncák és emelőkocsik,
 különleges rendeltetésű és szerkezeti kialakítású (pl. komissiózó)
targoncák
2
Csoportosítás kialakítás szerint:
• a teher elhelyezkedése a targonca kerekeihez képest (pl.:
homlok villás, oldal villás)
• a kerekek ill. alátámasztások száma és elhelyezkedése (az
alátámasztások száma nem mindig azonos a kerekek
számával, mivel gyakran fordul elő ikerkerekes
alátámasztás):
• a három alátámasztásos targoncának jó a manőverező
képessége. Az első kerekek általában ellenkező irányban
is foroghatnak, a harmadik, a hátsó kerék a hajtott, így a
targonca az első híd középpontja körül tud fordulni,
• a négy alátámasztásos targonca azonos a járműveknél
is megszokott kialakítással.
• a teher mozgatásának lehetőségei,
• a teher-alátámasztó vagy megfogó elem jellege szerint stb.
3
Csoportosítás a vezérlés módja szerint:
• gyalogkíséretű (gyalogvezetésű) targonca, amelyet speciális
irányítókarral vezetnek,
• vezetőállásos targoncát, amelyet az erre a célra kialakított
vezetőállásból pedál vagy kar segítségével irányítanak,
• vezetőüléses targoncát,
• táv- és programvezérlésű targoncát.
Csoportosítás hajtóenergia szerint:
• belsőégésű motorral hajtott (benzin, dízel vagy gázüzemű)
targoncák
• elektromos targoncák
4
Csoportosítás egyéb műszaki jellemzők szerint:
• teherbírás
• emelőmagasság (pl.: magas emelésű targonca)
• gumiabroncsok (tömör, levegős, szuper elasztikus)
• vezető fülke kialakítása (pl.: forgókabinos)
5
2. MILYEN SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI VANNAK A TARGONCÁKKAL
TÖRTÉNŐ MUNKAVÉGZÉSNEK? MILYEN KOCKÁZATAI ÉS VESZÉLYEI VANNAK A
TARGONCÁS MUNKAKÖRNEK?
Gépkezelői munkakör személyi feltételei
Építő és anyagmozgató gépet önállóan az a személy kezelhet,
aki:
 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás,
 a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes
és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,
 rendelkezik a gép kezelésére államilag elismert
szakképesítéssel (OKJ-s bizonyítvány) és a helyváltoztatásra
is képes gép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz
szükséges vezetői engedéllyel.
 amennyiben a gép kezelése gépkezelői jogosítványhoz
kötött, rendelkezik a megfelelő gépcsoportra érvényes
gépkezelői jogosítvánnyal
6
A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról,
hogy a munkavállaló
• munkába álláskor,
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek változásakor,
• munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe
helyezésekor,
• új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt
rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel Az előírt
ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem
foglalkoztatható.
7
Gépkezelői tevékenység kockázatai és veszélyei
A fizikai veszélyforrások, a leggyakoribbak:
• munkaeszközök, szállító-, anyagmozgató eszközök,
termékek és anyagok mozgása, stb.,
• szerkezetek stabilitásának megbomlása, alátámasztás
elmozdulása, hiánya, billenés, súlypontváltozás,
• csúszós felületek, úttest, padló, stb.,
• éles, sorjás felületek
• zaj
• a közlekedési akadályok,
• a poros levegő.
• levegő hőmérséklete
8
A kockázatok és veszélyek kiszűrése, illetve csökkentése
érdekében a munkáltató:
• különböző rendszabályokat vezet be
• kollektív védelmet alkalmaz
• egyéni védelmet alkalmaz
A munkáltató írásban meghatározza:
azokat a munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a
munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -,
amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott
védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb
előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje,
karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes
hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz
juttatásának rendje), továbbá
a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat
időtartamát is.
9
A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása
során:
• meghatározza az a kockázatok jellegét és mértékét,
• az előző pont szerint jár el a tényezők bármelyikének
megváltozása esetén,
• biztosítja:
• a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő
védelmi képességgel rendelkező, továbbá
• a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének
és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt
• figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi
(egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi
korlátjait.
10
A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles
a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint - szükség esetén szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni
kívánt védőeszköz megfelel-e a követelményeknek.
11
3. ISMERTESSE A TARGONCAVILLA KIALAKÍTÁSÁT! BESZÉLJEN A KÜLÖNBÖZŐ
TARGONCAVILLA TÍPUSOKRÓL! ISMERTESSE A VILLAHOSSZABBÍTÓ
KIALAKÍTÁSÁT! HOGYAN TÖRTÉNIK A VILLAHOSSZABBÍTÓ RÖGZÍTÉSE A
TARGONCÁRA?
A targonca villák:
 általában acélból készülnek,
 a különböző targoncákhoz és feladatokhoz alkalmazkodva
eltérő méretben és teherbírással.
 függőleges és vízszintes szárai mindig derékszöget kell
alkossanak.
Villa típusok:
 hagyományos körmös rögzítésű villa (1. ábra)
 felcsavarozható (2. ábra)
12
•
•
•
•
•
villapozícionálóra való (3. ábra)
felhajtható (4. ábra)
védőanyaggal bevont (5. ábra)
rozsdamentes (6. ábra)
mérleggel ellátott (7. ábra)
3.
6.
4.
5.
7.
13
Villahosszabbítót általában akkor használunk, ha
• a targoncán lévő villa mérete miatt nem biztosít megfelelően
stabil alátámasztást az emelendő tehernek, vagy
• olyan helyről, illetve olyan helyre kell rakodnunk, amit a
normál villával nem lehet elérni.
A villahosszabbítók általában acélból készülnek, „U” profilú,
vagy zárt szelvényű anyagból.
Fontos tudnivalók:
• az adott targoncához csak a gyártó által forgalmazott
villahosszabbító használható
• az alap villa hosszának minden esetben el kell érnie a
villahosszabbító hosszának legalább 60 %-át
14
Villák meghibásodásai:
Törés:
Ritka eset, túlterhelés, anyagfáradás vagy gyártási hiba lehet
az oka. A törött villát hegeszteni, javítani tilos! Párban kell
cserélni.
Görbülés:
• Minden esetben túlterhelés az oka
Túlterhelni azonban nem csak nagyobb
• súllyal lehet, hanem ha a megengedett súlyt
• nem a tövén, hanem a villa hegyén emeljük.
A villa mindig derékszögű kell legyen
A „d” méret legyen 707 mm közelében, akkor minden
rendben.
Figyelem! Melegítéssel visszahajlítani tilos
15
Villakopás:
A targonca villa leggyakoribb hibája.
Sokan nem tulajdonítanak neki jelentőséget, de szabály van
rá: ha a vastagságának a 10 % elkopott, ki kell cserélni!
A kopás mértékét mindig a villa tövén a vízszintes rész és a
függőleges rész vastagságának összehasonlításával kell
végezni.
A TARGONCA VILLÁKAT MINDIG PÁRBAN KELL CSERÉLNI!
16
4. ISMERTESSE A TARGONCÁKRA SZERELHETŐ ADAPTEREKET! MILYEN
MUNKÁK VÉGEZHETŐK A KÜLÖNBÖZŐ ADAPTEREKKEL? HOVÁ TÖRTÉNIK A
KÜLÖNFÉLE ADAPTEREK FELSZERELÉSE A TARGONCÁKON?
Az adapterek használatának célja:
Azonos alapgéppel, megfelelő kiegészítő berendezésekkel
(adapterekkel) biztonságosan és gazdaságosan bonyolíthatók
rakodási, különféle anyagmozgatási munkák, feladatok.
Emelővilla, villahosszabbító
Emelővilla: villakocsira akasztható,
mechanikusan állítható
Villahosszabbító: U-profil vagy zárt szelvény
17
Oldalmozgató
A
villakocsira
szerelhető,
oldalirányban
mozgatható szerkezet lehetővé teszi az eredeti
emelővillák felhasználását.
Villatávolság állító berendezés
A villaágak távolsága hidraulikusan, horizontálisan
állítható. Amennyiben szükséges, a villatávolság állító
berendezés oldalmozgatóval is kombinálható.
18
Szorítóvilla
Olyan rakományok felvételére, mozgatására
alkalmas, amiket nem lehet alulról megemelni. A
speciális emelőkarjának segítségével hordók,
papírtekercsek, bálák stb. szállítását teszi
lehetővé.
Forgatható szorítóvilla
90 fokkal elforgatható, normál és elfordított állásban
rögzíthető emelővillák. Szállításra, általános targoncával
végezhető
munkákra
valamint
ládák,
bálák
megemelésre alkalmas, anélkül, hogy az emelővillákat
szorítókarokra kelljen kicserélni.
19
Bálafogó
Az élére állított lemezek lehetővé teszik a papír és
textilbálák felemelését, valamint stabil tartást
biztosítanak. Az érdes vagy gumírozott szorítókarok a
nyomásra érzékeny rakományok felemelésére
alkalmasak.
Hordófogó
Álló hordók paletta nélküli szállításához ajánlott. A
szorítókarok kialakításának köszönhetően egyszerre
akár 4 hordó emelhető fel.
20
Kőfogó
Optimális szállítási feltételeket biztosít kőhalmok
mozgatásához, mint pl. tégla, nehéz betonelemek,
burkolatkövek emeléséhez.
Forgató berendezés
Ideális tartályok kiürítéséhez. A forgató berendezés
más
kiegészítő
berendezésekkel
együtt
is
alkalmazható, pl. szorítóvillával, hordófogóval,
bálafogóval stb.
21
Tekercsfogó
Fekvő papírtekercsek és más henger alakú tárgyak
szállításához alkalmazható. A tekercsfogó berendezés
egy hidraulikus forgatószerkezetből és egy élre állított
szorítórészből áll.
Hordozó rúd, szőnyegtüske
Szőnyegtekercsek szállítására alkalmas. Kis átmérője
ellenére
nagy
teherbírással
rendelkezik.
Szőnyegtüskék 3500 mm hosszúságig elérhetőek.
22
Emelődaru, daruhorgony
Minden olyan rakomány, teher mozgatásához
megfelelő, amiket a villával alulról nem lehet
megemelni.
A munkaszerelékek felszerelése a targoncára
A felszerelésnek mindig az adott gép kézikönyvében
(használati útmutatóban) meghatározott módon kell történnie.
A munkaszerelék rögzítése történhet:
• hagyományos módon (csavarokkal, biztosító csapokkal)
• automatikusan, távvezérelt csatlakozó szerkezettel
23
Egyéb szabályok:
• Egy adott targoncára csak az ahhoz rendszeresített
adapterek szerelhetők fel.
• A felszereléskor fokozottan ügyelni kell az adapter
megfelelő rögzítésére.
• Külön működtetést igénylő adapter esetén gondoskodni
kell a hidraulikus rendszerhez történő megfelelő
csatlakozásról.
• Ellenőrizni kell, hogy az adapter rendeltetésszerűen
működjön, megfelelően hajtsa végre a vezérlési
utasításokat.
24
5. KI LEHET IRÁNYÍTÓ SZEMÉLY AZ EMELÉSI MŰVELET SORÁN? HOGYAN
KOMMUNIKÁLHAT EGYMÁSSAL AZ IRÁNYÍTÓ SZEMÉLY ÉS AZ EMELŐGÉP
KEZELŐJE? ISMERTESSE AZ IRÁNYÍTÓ SZEMÉLY KARJELZÉSEIT!
Irányító személyt akkor kell alkalmazni, ha a gép
kezelője nem, vagy nem megfelelően látja be a
munkavégzés területét. Irányító személy csak az erre
megfelelően kiképzett személy lehet, például:
 képzett gépkezelő
 képzett teherkötöző
Az irányító személy a gép kezelőjével karjelzések,
vagy folyamatos kétirányú rádiókapcsolat útján
kommunikálhat.
25
26
27
28
A kézjelek alkalmazásánál a következő követelményeket kell
kielégíteni:
• a kézjelnek pontosnak, egyszerűnek, jól láthatónak, könnyen
végrehajthatónak, érthetőnek, más jeltől tisztán
megkülönböztethetőnek kell lennie.
• Mindkét kar egyidejű használata esetén a karokat
szimmetrikusan kell mozgatni, a két kar egyidejű használata
csak szimmetrikusan történhet, és csak egyetlen jelzést adhat;
29
• a jelet adó személy (a továbbiakban: jelet adó) kéz- vagy
kézjelzés útján ad munkafolyamatra vonatkozó utasításokat
a jelet fogadó személynek (a továbbiakban: jelet fogadó);
• a jelet adónak a munkafolyamat egész lefolyását
figyelemmel kell tudnia kísérni anélkül, hogy a
munkafolyamat őt veszélyeztetné;
• a jelet adó kizárólagos feladata a munkafolyamatra
vonatkozó utasítások megadása és a munkavégzés
hatókörében tartózkodók biztonságának felügyelete lehet;
• ha az előző pontokban meghatározott feltételek nem
teljesíthetőek, további személyt vagy személyeket kell a
feladatra biztosítani;
30
• a jelet fogadónak a munkafolyamat végrehajtását meg kell
szakítania és új utasítást kérnie, ha a kapott utasítást nem
tudja kellő biztonsággal végrehajtani;
• a jelet adónak a jelet fogadó számára könnyen
felismerhetőnek kell lennie, ezért egy vagy több feltűnő
ismertetőjelet kell viselnie (pl. kabát, sisak, karszalag,
jelzőtárcsa). Az ismertetőjeleknek élénk és lehetőleg
azonos színűeknek kell lenniük, és csak a jelet adók
használhatják őket.
31
6. BESZÉLJEN A VILLAMOS SZABADVEZETÉK KÖRNYEZETÉBEN VÉGZETT
EMELÉS SZABÁLYAIRÓL! MEKKORA VÉDŐTÁVOLSÁGOKAT ALKALMAZUNK A
KÜLÖNBÖZŐ FESZÜLTSÉGÉRTÉKŰ HÁLÓZATOKNÁL? HOGYAN BIZTOSÍTHATÓK
EZEN VÉDŐTÁVOLSÁGOK MEGTARTÁSA? MILYEN TEENDŐI VANNAK A GÉP
KEZELŐJÉNEK, HA AZ ERŐSÁRAMÚ VILLAMOSVEZETÉKBE AKADT GÉP ÁRAM
ALÁ KERÜL?
Az emelés szabályai villamos szabadvezeték közelében:
 A munkagép(ek) telepítése, illetve az üzemeltetés
megkezdése előtt érdemes kikérni a vezeték
kezelőjenek (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát a
feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról.
 Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert
meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültségmentesíthető, a munkavégzés szabályait emelési
utasításban szükséges rögzíteni.
32
Gondoskodni kell a következőkről:
• a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell
állítani,
• a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel
párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag),
• a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az
emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz
megközelítette a jelzett vonalat,
• ki kell jelölni a jelzőőr tartózkodási helyét.
• a jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.
33
Teendők a feszültség alatt lévő szabad vezetékkel való
érintkezés esetén:
Abban az esetben, ha az emelőgép vagy valamelyik része
érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és
kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az
emelőgép-kezelő:
• adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek
figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre,
• kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy
kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére,
• csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az
emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az
emelőgép fém részével, valamint a talajjal.
• Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a
veszélyes teret elhagyni.
34
7. MILYEN TEENDŐI VANNAK A TARGONCAVEZETŐNEK A MUNKA
MEGKEZDÉSE ELŐTT A MUNKATERÜLETTEL KAPCSOLATBAN? BESZÉLJEN A
TEHER LETÉTELÉNEK SZABÁLYAIRÓL! SOROLJA FEL A TILTOTT
TEHERLEHELYEZÉSI HELYEKET?
Munkaterülettel kapcsolatos feladatok munkakezdés előtt:
A gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőriznie
kell:
 a közlekedési utak állapotát (burkolat minősége, állapota),
 az utak vonalvezetését (kanyarok, kereszteződések, lejtők,
emelkedők, aluljárók),
 az utak akadálymentességét,
 az áru lerakó helyek állapotát (burkolat, lejtés, kijelölés),
 egyéb veszélyt jelentő tényezőket (vezetékek, egyéb
munkavégzés a gép munkaterületén belül, gyalogosok,
további gépek)
35
Teherelhelyezés, rakatképzés szabályai
A teher elhelyezésénél figyelembe kell venni:
• a tiltott teher lehelyezési helyek szabadon hagyását,
• valamint a rakatképzésre vonatkozó szabályokat.
A rakatképzés során figyelembe kell venni:
• Az optimális helykihasználást
• A raktározási magasságra vonatkozó előírásokat
• Az anyagok (áruk) mozgatására vonatkozó igények
teljesítését
• A biztonságos (stabil) rakatképzés követelményeit, az
eldőlés, leborulás megakadályozását
• A közlekedési utak szabadon tartását
• Az anyagok (áruk) sajátosságait, speciális tulajdonságait
36
Tilos a munkagéppel parkolni illetve bármilyen anyagot tárolni:
• közlekedési utakon,
• menekülő folyosókon,
• tűzvédelmi eszközök megközelítését akadályozó helyen
• elsősegély-nyújtó helyek megközelítését akadályozó helyen
• lejtős területeken
• minden olyan helyen ahol baleseti veszélyt jelent, vagy
akadályozza az esetleges mentési munkálatokat.
37
8. BESZÉLJEN A POLCOKON, ÁLLVÁNYOKON TÖRTÉNŐ TÁROLÁS
SZABÁLYAIRÓL! MILYEN RAKODÁSTECHNOLÓGIAI SZABÁLYOKAT KELL
BETARTANI EZEKEN A TÁROLÓ HELYEKEN? MILYEN MŰSZAKI
MEGOLDÁSOKKAL KÖNNYÍTHETŐ MEG EZ A RAKTÁROZÁSI MÓD?
Az alkalmazható állványos tárolási rendszerek főbb változatai:
 állványos statikus, (fix állványok, polcok)
 állványos dinamikus. (pl. gördíthető állványok, gördíthető
polcok).
A tároló mezők és a közlekedő utak célszerű elrendezésének
alapformái:
 tömbtárolás,
 soros tárolás,
 vegyes tárolás
38
A teher (áru) helyének kijelölésekor az alábbiakat kell
figyelembe venni:
• előírások vagy elszámoltatási rend szerint az áru együtt
kezelhető-e más termékekkel vagy elkülönített áruáramlást
igényel,
• a beszállított áru az értékesítésig milyen munkaműveletek
elvégzését igényli és milyen sorrendben,
• az azonos áruval kapcsolatos különböző tevékenységek
vagy a különféle árukkal kapcsolatos azonos
tevékenységek térben milyen mértékben vonhatók össze,
• az áru csomagolási egységének súlya, terjedelme az áru
beszállításakor és a belső mozgatáskor (áruáramláskor),
39
• az áru belső mozgatásánál használatos eszközök, és
üzemeltetésük technikai feltételei,
• az áru tárolásával kapcsolatos klimatikus viszonyok,
• a polcok, állványok mérete és teherbírása
Az állványos / polcos tárolást segítő műszaki megoldások:
• számítógépes áru nyilvántartási rendszer,
• automatizált, számítógép vezérlésű targoncák
40
Az árutárolás egyéb szabályai:
• Az állványok és a fal között néhány centiméter hézagnak kell
lennie, hogy az áruk levegőzhessenek, és a fal esetleges
nedvessége ne okozzon károkat.
• Az állványok magasságát az határozza meg, hogy az árukat kézi
erővel vagy gépekkel mozgatják. Ha az árukat kézi erővel
mozgatják, akkor 2,5–3 méter magas állvány alkalmazása
célszerű, ha targoncával emelik a termékeket, akkor akár 7 -15
méter magas állványokat is használhatnak.
• Világítótestek és fűtőtestek közvetlen közelében áru nem
tárolható, a világító-testektől legalább félméternyi, a
fűtőtestektől legalább egyméternyi teret szabadon kell hagyni!
• Az áruk egy részét a fénytől is óvni kell. A fényérzékeny áruk
raktárainak ablakait célszerű kékre festeni, vagy függönnyel,
redőnnyel, sötétített fóliával ellátni.
41
9. BESZÉLJEN A VESZÉLYES ANYAGOK TARGONCÁVAL TÖRTÉNŐ
SZÁLLÍTÁSÁRÓL! MILYEN MUNKAVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI
SZABÁLYOKAT KELL BETARTANI AZ ILYEN ANYAGOK SZÁLLÍTÁSAKOR?
Anyag (vegyi anyag ) fogalma:
Természetes állapotában előforduló vagy ipari termelő
folyamatból származó kémiai elemek vagy ezek
vegyületei,
Veszélyes anyag fogalma:
Az az anyag, illetve az a készítmény, amely az emberre,
állatra vagy a környezetre veszélyes tulajdonsággal
rendelkezik.
42
Veszélyes anyagok csoportosítása:
• robbanó anyagok és készítmények,
• oxidáló anyagok és készítmények,
• fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények,
• tűzveszélyes anyagok és készítmények,
• kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények,
• nagyon mérgező anyagok és készítmények,
• mérgező anyagok és készítmények,
• ártalmas anyagok és készítmények
• maró (korrozív) anyagok és készítmények,
• irritáló vagy izgató anyagok és készítmények,
• túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és
készítmények,
• karcinogén (daganatkeltő) anyagok és készítmények,
• mutagén (genetikai károsodást okozó) anyagok és készítmények,
• reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és
készítmények,
• környezetre veszélyes anyagok és készítmények,
43
A veszélyes árut tartalmazó küldeménydaraboknak (darabáru)
egyedileg azonosíthatónak kell lenniük a feliratok és a veszély
jelképek alapján.
44
Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai
Megállapodás (ADR)
Az ADR áruosztályai:
1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak
2 osztály Gázok
3 osztály Gyúlékony folyadékok
4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd
érzéketlenített robbanóanyagok
4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
5.2 osztály Szerves peroxidok
6.1 osztály Mérgező anyagok
6.2 osztály Fertőző anyagok
7 osztály Radioaktív anyagok
8 osztály Maró anyagok
9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
45
Veszélyes anyagok tárolása
A veszélyes anyagokat általában más anyagoktól elkülönítve kell
tárolni. Sok esetben a különböző tulajdonságú veszélyes
anyagokat egymástól is elkülönítve kell tárolni. Erre vonatkozóan
adnak iránymutatást a rajtuk elhelyezett feliratok, jelképek, illetve
az ADR hatálya alá tartozó anyagok esetében a veszélyességi
bárcák.
46
47
Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések
A nem veszélyes anyagoknál megszokott védőfelszerelések
mellett egyéb védőfelszerelések többnyire csak akkor
szükségesek, ha a veszélyes anyag a csomagolás sérülése
vagy balesett miatt szabadba jut. Ekkor az adott anyagnak
megfelelő eszközök használata szükséges.
Jellemző védőeszközök:
• védőszemüveg
• védőruha
• csizma
• kesztyű
• gázálarc
48
10. HOGYAN TÖRTÉNHET SZEMÉLYEK EMELÉSE TARGONCÁVAL? MILYEN
KÖVETELMÉNYEK VONATKOZNAK EZ ESETBEN A GÉPRE? HASZNÁLHATÓ-E
SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ SZEMÉLYEMELŐ KOSÁR ERRE A CÉLRA? MILYEN
MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK VONATKOZNAK A SZEMÉLYEMELÉSRE?
Személyemelő kosarak használati feltételei:
 Személyeket emelni kizárólag az erre a célra szolgáló
személytartóban szabad.
 Személyemelésre ideiglenesen felhasználni csak olyan gépet
(targoncát) szabad, amely érvényes munkavédelmi
minősítéssel rendelkezik.
 A targonca és a személytartó rendelkezzen megfelelő
tartalmú és mélységű dokumentációval.
 A személytartóból legyen lehetőség vészleállításra.
 Amennyiben megoldható, az összes mozgás legyen a
személytartóból vezényelhető.
 Az energiaforrás kiesése esetén a személytartó bármely
pozícióból biztonsággal alaphelyzetbe hozható legyen.
49
• Ahol ez műszakilag nem oldható meg, ott biztosítani kell
személyi önmentő (leereszkedő) készüléket.
• Személyemelős üzemmódban az egyes mozgások
sebessége nem haladhatja meg a 0,5 m/s értéket. Ez
indokolt esetben max. 30 %-kal túlléphető.
Személyemelő kosár kialakítása, rögzítése
A személytartó a teljes mozgási tartományban vízszintes
helyzetben legyen
Legyen vészleállító gomb az összes mozgás bénítására
Kialakítása akadályozza meg a személyek kizuhanását
Alapterülete csak emelés esetén 0,8 m2/fő, személytartóból
történő munkavégzés esetén 1 m2/fő kell legyen
50
• A padlózatnak szilárdnak és csúszásmentesnek kell lennie
• A rögzítésnek véletlen kilazulástól mentes, biztonsági
kialakításúnak kell lennie
• Az ajtóval rendelkező személytartó ajtaja befelé nyíló és
mechanikus zárszerkezettel ellátott legyen
• Indokolt esetben teljes oldalráccsal és védőtetővel kell
rendelkeznie
• A kezelőszervek véletlen bekapcsolás elleni védelemmel
kell rendelkezzenek
• A be- és kiszállás veszélymentes és kényelmes legyen
• A kiálló éleket, sarkokat fekete-sárga sávozással kell ellátni
• Legyen elegendő és biztonságos hely a szerszámok és
berendezések részére
51
• Kötelező figyelmeztető táblák:
• Szállítható személyek száma ….fő
• Védősisak viselése kötelező!
• Megengedett teherbírás ….kg
• Megengedett üzemi szélsebesség max. 40 km/h
• A kezelési, mentési, önmentési utasítás tartós kivitelben
legyen kifüggesztve.
• Legyen elhelyezhető egy kézi szélsebesség mérő készülék.
• Kapaszkodó személyek kézvédelme érdekében legyen a
korláton belül 5 cm távolságra körbefutó, kellő merevségű
csőkeret.
52
• Gyártó adattáblája a következő adatokkal:
• Gyártó megnevezése
• Típusszám
• Gyártási szám
• Emelhető személyek száma
• Hasznos teherbírás
• Önsúly
• Megengedett üzemi szélsebesség
• Megengedett vízszintes kézi erő
• Gyártási év
53
Személyemelés targoncával
• A targonca 0,5 m-nél magasabbra emelt személytartóval
nem haladhat, a személyszállítás tilos
• A targonca rendelkezzen olyan reteszeléssel, hogy a
személytartót csak az emelőállvány hátradöntött
helyzetében, a targonca haladásának letiltása mellett
lehessen mozgatni
• A targoncával csak menethelyzetbe leengedett, üres
személytartóval, az emelőállvány hátradöntött helyzetében
lehessen közlekedni
• A személytartó leszerelése után a targonca legyen
visszaállítható normál üzemre
• A személytartó rendelkezzen egy védőívvel, amely
mennyezetbe ütközés esetén véd a fejsérülésektől,
valamint az emelőállvány felőli oldalon a védőívig nyúló zárt
burkolattal
54
• A személytartóval üzemelő targonca egyik kerekének
defektje esetén sem veszítheti el állékonyságát a maximális
emelési magasságban sem
• A targoncára szerelt személytartó illetéktelen használatát
megfelelő műszaki megoldással kell meggátolni
Személyemelés szabályai
• Személyemelést végezni csak az erre a célra kialakított
személytartóval szabad
• A személytartót a be- és kiszállás idejére a lehető
legalacsonyabb helyzetbe kell állítani
• A személytartót a be- és kiszállás alatt mozgatni tilos
• A személytartóban személyt szállítani tilos
• A személytartót lehetőleg lökésmentesen, legfeljebb 0,5
m/s sebességgel kell mozgatni
• Szükség esetén irányító személyt kell kijelölni
55
Személyemelésnél alkalmazott védőeszközök
• Védősisak
• Egyéb, az adott munkavégzéshez előírt eszközök
56
11. BESZÉLJEN A TEHER TARGONCÁVAL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSÁNAK
SZABÁLYAIRÓL! ISMERTESSE A HELYES SZÁLLÍTÁSI POZÍCIÓT TARGONCÁK
ESETÉN! HOGYAN MOZGATJUK A TERHET LEJTŐN ÉS EMELKEDŐN?
A teher helyes szállítása
 Emelővillás targoncával történő rakodás biztonsági
szabályai:
 Ha a vezető nem tartózkodik a targoncán, a teher megfogó
szerkezetnek teljesen leeresztett állapotban kell lennie.
 Felemelt villa, illetve emelőszerkezet alatt járni vagy alatta
tartózkodni tilos, függetlenül attól, hagy a targonca
terhelve van-e vagy sem,
 Emelőtargoncákat csak a terhelhetőségi és terhelési
diagramjuknak megfelelően szabad terhelni.
 Ügyelni kell a tehertartó szerkezet rögzítésére és a teher
súlypontjának központi elhelyezésére.
57
• Emelőtargoncával szállítani vagy terheletlenül haladni csak
a tehertartó szerkezet szállítási helyzetében és
magasságában szabad.
• Az emelőszerkezet előre- és hátrabuktatását terhelt
állapotban a legnagyobb elővigyázattal kell végezni. A
felemelt teher teljes mértékű előrebillenését még kis
sebességgel is kerülni kell.
• Homlokvillás emelőtargonca terhelt állapotban lejtőn lefelé
csak hátramenetben haladhat.
• Csak biztonságosan elhelyezett terhet szabad a targoncával
kezelni.
• A teher rakodásakor és szállítása alkalmával be kell tartani
a vonatkozó óvórendszabályokat.
• Rakodáskor biztosítani kell a villák szabad teher alá állását
és kihúzását.
58
59
60
Ha terhet rakományról kell levenni, a műveleteket fordított
sorrendben kell végrehajtani.
Emelőszerkezettel tolatni, vontatni és dönteni tilos!
61
12. BESZÉLJEN AZ EMELŐGÉPNAPLÓRÓL! KI JOGOSULT BEJEGYZÉSEKET
TENNI AZ EMELŐGÉPNAPLÓBA? MILYEN BEJEGYZÉSEK KERÜLHETNEK EZEN
DOKUMENTÁCIÓBA?
Emelőgép-napló vezetése
 Az emelőgép-napló a gép kötelező tartozéka. Célja, hogy a
gép teljes működését dokumentálja Minden kezelőnek
kötelessége azt értelemszerűen vezetni. A gép kezelőjének
az alábbi esetekben kell a naplóba bejegyzést tennie:
 a napi munkakezdést megelőző ellenőrzést követően,
 munka közbeni meghibásodás esetén,
 a napi munka befejezését követően
62
Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal a gép
munkakezdés előtti ellenőrzése során vagy munkavégzés
közben, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az
emelőgép naplójába bejegyezni.
Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal,
amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti,
a gépet csak a hiányosságok vagy rendellenességek
megszüntetése után helyezheti üzembe.
A gépet csak a használati utasításban leírt módon szabad
üzembe helyeznie.
63
Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző
műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni az esetleges
hiányosságok megszüntetését.
Az emelőgép-naplóba bejegyzést tehet:
• a gép kezelője
• a gép javítását végző személy vagy szerviz
• a gép bevizsgálását végző személy
64
2014.
04.28.
3661
A gép üzemképes
Gipsz Jakab
2014.
04.28.
3662
Bal oldali emelőoszlop hidraulika munkahengernél erős
olajfolyás
Gipsz Jakab
2014.
04.28.
Szerviz
Pál
2014.
04.28.
3662
Bal oldali emelőoszlop hidraulika munkahengernél
tömítő gyűrű cserélve. A gép üzemképes.
Szerviz Pál
2014.
04.28.
Gipsz
Jakab
2014.
04.28.
3664
A gép üzemképes
Gipsz Jakab
65
13. ISMERTESSE A TARGONCÁKON MŰSZAK MEGKEZDÉSE ELŐTT A
GÉPKEZELŐ ÁLTAL ELVÉGZENDŐ TEENDŐKET! MILYEN DOKUMENTÁCIÓS
KÖTELEZETTSÉGE VAN A GÉP KEZELŐJÉNEK A MŰSZAKOS VIZSGÁLATOT
KÖVETŐEN?
Műszakonkénti vizsgálat tárgya, menete
 Műszak előtt elvégzendő műveletek:
 A targonca szerkezeti elemei és berendezései külső
átvizsgálása, deformálásokra, repedésekre és törésekre
nézve.
 A hidraulikus berendezés, hidroszervo kormánymű.
hajtótengely, folyadékhajtómű, hidraulikus fék és
akkumulátor szivárgó pontjainak ellenőrzése.
 Forgattyúsház olajszintjének ellenőrzése
 Hűtővíz mennyiségének ellenőrzése a hűtőben és az
üzemanyag mennyiségének ellenőrzése.
 Az abroncsok az abroncsnyomás és a rögzítő elemek
ellenőrzése.
66
• Az indítókapcsoló, a piros és zöld jelzőlámpák a
műszerfalon, a jelzőkürt és a féklámpák ellenőrzése.
• Az ellenőrző műszerek adatainak járó motorral történő
vizsgálata.
• Álló helyzetben az emelő berendezés működésének
többszöri emeléssel, leengedéssel és döntéssel történő
vizsgálata.
• A kormányzás, vezérlés és fékezés vizsgálata menet
közben.
• Alváz és burkolatok, az alváz deformációja, elhúzódása,
torzulása, korróziója, védőburkolatok megléte, állapota,
biztonsági szín jelzése.
• Futómű, kerekek felerősítése kerékabroncsok állapota.
• Fékszerkezet, fékfolyadék
67
• Kormányszerkezet, kezelőszervek, működtető karok
működésének irányhűsége.
• Emelőberendezés, hidraulikus rendszer olajszintje,
teherfelvevő szerkezetek.
• Villamos berendezés, akkumulátor, csatlakozó vezetékek,
saruk, töltő csatlakozás állapota, érintkezők.
• Motor és tartozékai, gyári előírás szerint (hűtővíz, kenőolaj)
• Akkumulátor, feltöltöttség és állapot.
• Műszerek, működés, állapot.
• Egyéb védő és kiegészítő berendezések
68
Rövid ideig tartó működtetéssel kell ellenőrizni:
• Fékszerkezet: Üzemi- és rögzítő fék működőképessége
• Kormányszerkezet, kezelőszervek: működőképessége,
működtető karok működésének irányhűsége, a
kezelőkarok önműködő visszatérése semleges helyzetbe,
a fokozatváltó- és irányítókar vagy nyomógombos vezérlés
kivételével.
• Emelő berendezés: Emelőszerkezet működése
• Villamos berendezés: hang és fényjelző berendezések
működőképessége.
Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles
felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába
bejegyezni.
69
Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal,
amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti,
az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendellenességek
megszüntetése után helyezheti üzembe.
A gépet csak a használati utasításban leírt módon szabad
üzembe helyeznie.
Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel
figyelmeztetni a gép hatókörzetében tartózkodókat, ha van a
gépen hangjelző készülék.
Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző
műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni az esetleges
hiányosságok megszüntetését.
70
Biztonsági berendezésekre vonatkozó előírások, teendők
A gép biztonsági berendezéseinek üzemképesnek kell lenniük.
Meghibásodásukat haladéktalanul jelenteni kell a
munkáltatónak és be kell jegyezni az emelőgép naplóba.
A meghibásodott biztonsági berendezés javítására, cseréjére
haladéktalanul intézkedni kell.
71
14. ISMERTESSE A TARGONCÁK HIDRAULIKUS RENDSZERÉBEN
ALKALMAZOTT BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEKET ÉS AZOK MŰKÖDÉSÉT! MI A
TEENDŐ, HA A BIZTONSÁGI ELEMEK MEGHIBÁSODÁSÁT ÉSZLELI A
GÉPKEZELŐ? MILYEN BEJEGYZÉS KERÜL EBBEN AZ ESETBEN AZ EMELŐGÉPNAPLÓBA?
Hidraulikus és pneumatikus rendszer biztonsági elemei
Vezérlőtömb:
 A terhelésszabályozott rendszerhez tartozó vezérlőegység
kialakításakor figyelembe kellett venni, hogy több különböző
terhelésű munkahenger egyidejű működtetésekor:
 ki kell választani a mindenkori legnagyobb nyomást,
 biztosítani kell, hogy eltérő nyomással működő
munkahengerek esetében is azok a munkagép kezelője által
kívánt (a munkafolyamatnak megfelelő) sebességgel
működjenek, nyomásváltozáskor pedig a sebességek
változatlanul maradjanak,
72
• a szivattyú maximális folyadékszállítását meghaladó
folyadékigénynél is változatlan maradjon a munkahengerek
sebessége közti arány (pl. a legnagyobb terhelésű henger ne
álljon le),
• illetve egyes kiemelt fogyasztók sebessége az elégtelen
folyadékszállítás ellenére se csökkenjen.
Érzékelők:
• Folyamatos visszajelzést adnak a rendszer állapotáról, ezen
belül:
• a rendszer különböző pontjain kialakult nyomásról,
• a folyadék áramlási sebességéről, a kiemelt pontokon
átáramló folyadék mennyiségéről,
• a rendszer különböző pontjain uralkodó hőmérsékleti
viszonyokról.
73
Biztonsági szelepek:
• megakadályozzák a rendszerben a túlnyomás létrejöttét,
• az igényeknek megfelelően lezárják a folyadékáramlás
útját,
• bizonyos helyeken megakadályozzák a folyadék
visszaáramlását
Végállás határolók:
megakadályozzák, hogy az egyes mozgó szerkezeti egységek
végállása esetén a rendszer megpróbálja tovább mozgatni
azokat (pl.: teljesen felemelt emelővilla)
74
2014.
04.28.
3661
A gép üzemképes
Gipsz Jakab
2014.
04.28.
3662
A gép az emelőoszlop döntését nem hajtja végre.
Valószínűleg a vezérlőtömb meghibásodott.
Gipsz Jakab
2014.
04.28.
Szerviz
Pál
2014.
04.28.
3662
Hidraulika vezérlőtömb cserélve. A gép üzemképes.
Szerviz Pál
2014.
04.28.
Gipsz
Jakab
2014.
04.28.
3664
A gép üzemképes
Gipsz Jakab
75
15.
ISMERTESSE A TARGONCÁKNÁL HASZNÁLT FOLYADÉKOKAT! HOGYAN
TÖRTÉNIK A FOLYADÉKSZINTEK ELLENŐRZÉSE?
A targoncáknál használt folyadékok:
 kenőanyagok (motorolaj, hajtómű olaj)
 hűtőfolyadék
 hidraulika olaj
 akkumulátor elektrolit (savas vagy lúgos)
 ablakmosó folyadék (esetleges)
Gépkezelő teendői a hűtő-, kenő- és hidraulikus rendszerrel
kapcsolatban
 A rendszerek tömítettségének ellenőrzése
 A folyadékszintek ellenőrzése, szükség szerinti utántöltése
 Üzem közben a folyadékszintek és a hőmérséklet figyelemmel
kísérése a műszerek segítségével
76
77
16. ISMERTESSE AZ AKKUMULÁTOR FAJTÁKAT! BESZÉLJEN A SAVAS
AKKUMULÁTOROK FELÉPÍTÉSÉRŐL! MILYEN JELLEMZŐ ÉRTÉKEI VANNAK AZ
AKKUMULÁTOROKNAK? HOGYAN TÖRTÉNIK A TÖLTÉS FOLYAMATA? MILYEN
KARBANTARTÁSI TEENDŐI VANNAK A GÉPKEZELŐNEK AZ
AKKUMULÁTOROKKAL KAPCSOLATBAN!
Áramellátási módok ismertetése
Az áramellátás történhet:
 Külső áramforrásból
 Belső (vagy saját) áramforrásból
A munkagépek esetében az áramellátás belső
áramforrásból, akkumulátorokból történik.
Elektromos áram tárolása
Gyakorlati lehetőség csak az egyenáram tárolására van. Az
elektromos árammal működő munkagépek is egyenárammal
üzemelnek A munkagépek esetében az elektromos áram
tárolása akkumulátorokban történik.
78
79
Akkumulátor működése, kezelése
• az akkumulátor energiatároló berendezés,
• töltéskor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává
alakítja át,
• vegyi energia formájában huzamosabb ideig tárolni tudja,
majd kisütéskor villamos energiává alakítja vissza.
• az akkumulátor közvetlenül csak egyenfeszültség
tárolására, szolgáltatására alkalmas.
Savas akkumulátor
• a gépkocsikban, munkagépeken ún. savas ólomakkumulátorokat alkalmaznak,
• névleges cellafeszültsége 2V.
• az általánosan használt 12 V-os akkumulátor 6 darab,
sorosan kapcsolt cellát tartalmaz.
80
Lúgos akkumulátor
A legismertebbek a nikkel-kadmium, a nikkel-vas és a cinkezüst akkumulátorok, de léteznek egyéb elektróda rendszerű
akkumulátorok is.
• a lúgos cellák feszültsége 1,2 V, kisebb, mint az
ólomakkumulátoroké,
• ezért egy adott feszültségű akkumulátorhoz több sorba
kapcsolt cellára van szükség.
• a12 V-os akkumulátor feszültség eléréséhez 10 cellát kell
sorba kapcsolni.
81
Akkumulátor kezelése
• Akkumulátor ház épségének ellenőrzése
• Csatlakozások ellenőrzése
• Folyadékszint ellenőrzése, szükség szerinti utántöltése
ioncserélt vízzel
• Töltés esetén a kapacitás max. 10%-ának megfelelő
áramerősség alkalmazása
• Tartósan használaton kívüli akkumulátor esetén un.
csepptöltés alkalmazása (ez elegendő a napi kb. 1%-os
kapacitás veszteség pótlására)
82
17. SOROLJA FEL A HIDRAULIKUS RENDSZEREKBEN HASZNÁLHATÓ
NYOMÓFOLYADÉKOKAT, BESZÉLJEN AZOK TULAJDONSÁGAIRÓL! MILYEN
VESZÉLYEKET JELENTENEK EZEK A FOLYADÉKOK A GÉPKEZELŐRE ÉS A
KÖRNYEZETRE?
Hidraulika fogalma
A hidraulika kifejezést a görög hydro = víz
és aulos = cső szavakból eredeztetik.
Ma mindazon műszaki tudást kell ez alatt értenünk, amelyek
különféle erőknek és mozgásoknak folyadék segítségével
történő átvitelével és irányításával függenek össze.
A hidraulika azon az elven alapul, hogy a folyadékok nem
összenyomhatók, s így az erőátvitel aránylag kis
veszteségekkel (pl. súrlódás) valósul meg.
83
Hidraulika olajok
A leggyakrabban alkalmazott hidraulikus technika az
olajhidraulika.
A hidraulika folyadék lehet:
• ásványolaj
• szintetikus olaj,
• növényolaj
• emulzió
A hidraulika olajok lehetnek:
• gyúlékonyak,
• nehezen gyulladó vagy
• nem éghető folyadékok
84
A hidraulika olajok alapvető feladatai:
• a hajtó és hajtott egység közötti erőátvitel
• a keletkező hő elvezetése
• az egymáson elmozduló alkatrészek közötti súrlódás
csökkentése
• rendszerkopások minimalizálása
• a rendszertisztaság megőrzése a mechanikai
elszennyeződésekkel szemben
• korrózió meggátlása
A hidraulika olajok jellemzői:
A hidraulika olajok legfontosabb tulajdonsága a viszkozitás.
Fontos azonban vegyi összetételük is.
85
A nem megfelelően megválasztott hidraulikus munkafolyadék
a felhasznált tömítőanyagok keménységének és térfogatának
megváltozását okozhatja.
A kiválasztásnál alapvetően az alábbi tulajdonságokra kell
figyelni:
• Viszkozitási fokozat,
• Oxidáció- és korrózió gátló tulajdonság,
• Kopásgátló hatás,
• Szerkezeti anyagokkal (tömítőanyagok, színesfémek) való
összeférhetőség
• Levegő- és vízelváló-képesség (LAV, WAV)
• Várható élettartam
86
A hidraulika olajok veszélyei
• A kifolyó vagy elhasználódott hidraulika olaj veszélyes
hulladéknak minősül.
• Szennyezi a környezetet (talaj, növények, vizek), lehet
gyúlékony és veszélyt jelent az emberi szervezetre is
(bőrrel érintkezve különböző bőrbetegségeket okozhat).
87
18. ISMERTESSE A HIDRAULIKA FOLYADÉK CSERÉJÉNEK MENETÉT! HONNAN
KÖVETKEZTETHET A CSERE SZÜKSÉGESSÉGÉRE? HOGYAN HATÁROZZA MEG
A SZÜKSÉGES FOLYADÉK MENNYISÉGÉT ÉS TÍPUSÁT? A MELLÉKELT
GÉPKÖNYV SEGÍTSÉGÉVEL HATÁROZZA MEG AZ AJÁNLOTT HIDRAULIKA OLAJ
TÍPUSÁT!
Hidraulika folyadék cseréje
A cserét minden esetben leállított, üzemen kívül helyezett gépen
végezzük el az alábbiak szerint:
 csavarjuk ki a gépkönyv útmutatása szerint a leeresztő csavart
 távolítsuk el a betöltő nyílás fedelét (tartályon vagy a szűrőn
található)
 a leeresztett hidraulika folyadékot külön edényben fogjuk fel
 a rendszer kiürülése után csavarjuk vissza a leeresztő csavart
 töltsük fel a rendszert
 ellenőrizzük a folyadék szintet a nívópálcával
88
A folyadék cseréje során betartandó előírások:
• A fáradt olajat az előírásszerű ártalmatlanításig biztonságos
körülmények között kell tárolni.
• Az olajokat tilos kiönteni.
• A kiömlött és / vagy elfolyt folyadékot haladéktalanul el kell
távolítani megfelelő megkötő anyag felhasználásával.
• Az olajok kezelése során védőkesztyűt szükséges viselni.
• Nem megengedett, hogy olaj kerüljön a motor forró
alkatrészeire.
• Az olajok kezelése során a dohányzás tilos.
• Kerülni kell az ilyen anyagokkal való érintkezést, és azok
elfogyasztását. Lenyelés esetén a hánytatás tilos, ilyenkor
azonnal orvoshoz kell fordulni.
• Olajköd vagy gőzök belélegzése után gondoskodni kell a
friss levegő beviteléről.
89
• Az olajok bőrrel történő érintkezése esetén vízzel kell a
bőrt leöblíteni
• Az olajok szembe kerülése esetén vízzel ki kell öblíteni a
szemet, és azonnal orvoshoz kell fordulni.
• Az átitatódott ruházatot és cipőt azonnal le kell cserélni.
Minden esetben a gépkönyvben meghatározott típusú és
minőségű hidraulika folyadékot szabad az adott gépbe tölteni.
90
Szükséges hidraulika olaj
meghatározása
1.
2.
3.
91
92