Légrádi Gergely előadása

Download Report

Transcript Légrádi Gergely előadása

Áram és gázkereskedelmi szerződések lényeges
kérdései és buktatói a szerződés megkötésekor és
jogviták esetén
Energetika 2011
2011. szeptember 15.
Budapest
Tematika
•
Hosszú távú szerződések az energia szektorban – az EFET
szerződések
•
A szerződéseket érintő lényeges kérdések jogviták esetén
•
A KÁT rendszer átalakításával összefüggő gyakorlati kérdések a
szerződések vonatkozásában
EFET szerződés rendszere
Keretszerződés
• General Agreement
– csak a partnerinformációkat kell kitölteni
• Election Sheet
– a General Agreement egyes rendelkezéseinél felajánlott eltérő
rendelkezések közötti választás
– egyedi rendelkezések
Egyedi Szerződés
• Individual Contract
– az egyes szállításokra vonatkozik
Jelenlegi legfrissebb verzió (www.efet.org) : 2.1(a)
EFET szerződés rendszere
Lehetséges-e eltérni a mintaszerződés rendelkezéseitől?
• Election Sheet számos kérdésben választási lehetőséget ad
• Election Sheet végén üres hely egyedi feltételek beillesztésére
+ a magyar szerződési jogi elismeri a felek szerződéskötési szabadságát (Ptk.
200. § (1) – A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.)
+ a magyar piacon is vannak olyan „EFET-szerű” szerződések, amelyek az
EFET GA szövegének módosításával keletkeztek.
Kockázatfelmérés – sarkalatos pontok
1. Alkalmazandó jog és a vitarendezési fórum
(PKKB, Fővárosi Bíróság, Pest Megyei Bíróság nem köthető ki egy Pp.
módosítás miatt)
2. Vis Maior (Force Majeure) szabályozása
(Vannak-e olyan kockázatok, amelyek az EFET vis maior fogalmának
kiegészítését vagy átdolgozását igénylik? Pl. határkeresztező kapacitás
jogellenes megtagadása)
3. Felmondásra, szerződés megszüntetésére vonatkozó
rendelkezések
(Fix lejárati idő kikötése? Súlyos szerződésszegés miatti felmondás?
Fizetésképtelenségi helyzetbe kerülés miatti automatikus megszűnés? Ez
utóbbinál a jogerőhatásra külön érdemes figyelni – kezdeményezés vagy
jogerős elrendelés. GA, IC(k) felmondása és jogkövetkezményei.
Pozíciólezáró nettósítás?
Kockázatfelmérés – sarkalatos pontok
4. Felelősségkorlátozás
(bűncselekménnyel okozott kár nem szerepel a GA szövegében Ptk.
314. §)
5. Szerződésbiztosító mellékkötelezettségek
(előre is kérhető, és ha súlyos hátrányos változás (Material Adverse
Change) következett be valamely fél oldalán pl. bank garancia, anyavállalati
garancia)
6. Engedményezés (melyik félnek, kell-e hozzájárulás, szerződéses
pozíció átruházása?)
7. Szavatosságvállalások
vállalásai között)
(ki, mire vállal, lehet különbségtétel a két fél
Lényeges kérdések jogviták esetén – esettanulmány
Szerződő felek: eladó és vevő
Egy EFET GA és több IC áll fenn a felek között, amely alapján az eladó
szállít a vevőnek éves zsinórtermékeket.
A vevő néhány (de nem az összes) IC szerint szállítandó energia átvételét
váratlanul megtagadja, mert azt nem saját fogyasztásra szánta, és az ő
vevője sem veszi át tőle.
Mi a teendő?
Kérdések
a vevő, hogy milyen okból nem veszi át az
energiát? Megadta-e, hogy milyen jogi indokra alapozza ezt?
• Megjelölte-e
• Adott-e a vevő bármilyen biztosítékot? (bankgarancia,
anyavállalati garancia)
• Milyen lépéseket szükséges megtennie az eladónak?
Megoldások
• Megjelölte-e a vevő, hogy milyen okból nem veszi át az
energiát? Megadta-e, hogy milyen jogi indokra alapozza ezt?
– Jogi indok alapos vizsgálata: ténybeli és jogi szempontból
• Adott-e a vevő bármilyen biztosítékot? (bankgarancia,
anyavállalati garancia)
– Biztosíték igénybevételének (lehívásának) vizsgálata
• Szükséges lépések
– Vevő által közölt kifogások, jogi indokok haladéktalan megválaszolása,
döntés azok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról.
– Amennyiben az Election Sheet-en ezt bejelölték: 7 napig tartó folyamatos
át nem vétel rendkívüli felmondási ok lehet!
– Felmondás lehetősége – felmondási összeg követelése
– Felmondás: jog vagy kötelezettség? Késedelmes felmondás kérdése.
– Kárenyhítési kötelezettség: más értékesítési csatornák/partnerek azonnali
felkutatása és fedezeti eladási tranzakciók előkészítése
– Fedezeti eladási tranzakciók strukturálása e kérdések függvényében
Kötbér versus kártérítés
Cél: elszenvedett kár csökkentése, bírósági igényérvényesítés
1. Felmondás esetén:
-felmondási összeg számítása
-probléma: kötbér vagy kártérítés?
Elszámolási Összeg: Az egyes Egyedi Szerződések „Elszámolási Összegének” kiszámítása úgy történik, hogy a Nyereségből ki kell vonni a Felmondó Félnél az
Egyedi Szerződés felmondása következtében felmerülő Veszteségek és Költségek teljes összegét. A jelen rendelkezés alkalmazásában:
2. Nincs felmondás:
- árkülönbözet követelése – EFET GA 8.2 (a)
Elmaradt átvétel: Amennyiben az Átvevő Fél valamely Egyedi Szerződés feltételei szerint részben vagy egészben nem veszi át a Szerződéses Mennyiséget, és
ezen mulasztását nem indokolja Vis Maior esemény vagy a másik Fél szerződésszegése, akkor az Átvevő Fél köteles a Szállító Fél számára kártérítésként az át
nem vett villamos energia mennyiség után azt az összeget megfizetni, amely az alábbi két mennyiség szorzatából számolható ki:
(a) az összeg, amennyiben pozitív, akkor amennyivel a Szerződéses Ár meghaladja azt az árat, amelyen az üzleti szempontból ésszerű módon eljáró Szállító Fél a
piacon értékesíteni tudja, vagy értékesíteni tudná az át nem vett villamos energia mennyiséget; és
(b) az át nem vett villamos energia mennyiség.
- Kérdés: Ptk. káronszerzés tilalma hogyan érvényesül a jelen szerződéses rendelkezéssel
összevetve?
Kárenyhítési kötelezettség
Cél: elszenvedett kár csökkentése – szerződéses kötelezettség
teljesítése
• Szerződésszegés esetén: (i) felmondás előtt (vö. kártérítés) és (ii)
felmondással egyidejűleg, illetve azt követően (vö. kötbér)
•Fedezeti tranzakciók megkötése
– minél átláthatóbb árazásra kell törekedni: az adott piaci körülmények
között kiköthető legelőnyösebb feltételekkel jött létre a fedezeti ügylet (pl.
saját árverés, Powerforum, értékesítés a PXE-n, TFS-en keresztül, stb.)
A KÁT rendszer átalakításával összefüggő gyakorlati kérdések
A KÁT rendszer átalakítása
–
–
–
–
2011. július 1-től hatályos
kapcsolt termelés kikerült a KÁT hatálya alól
helyette: kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj 1,20 Ft/kWh
végfogyasztói villamos energia árak csökkenése kapcsolt termelés
kikerülésével 1,7-1,9 kWh
– összevetve az újonnan bevezetett díjjal 0,5-0,7 Ft/kWh csökkenés
A KÁT rendszer átalakításával összefüggő gyakorlati kérdések
Szerződések KÁT-ra vonatkozó rendelkezései – 2 féle ár:
– KÁT-os ár
– KÁT nélküli ár
∟ ahol KÁT-os ár → ott nem csökkent a villamos energia díja
DE! mint új, jogszabályban meghatározott díjelemet a kereskedő a villamos
energia díjon felül megfizetteti
tehát nő a villamos energia díja
Kérdések
– lehetséges vagy sem?
– érvek/kérdések
∟ KÁT kockázat pozitív és negatív is lehet
→ a negatívat is viselte a kereskedő
∟ az új jogszabályváltozás részben nem vette figyelembe a gyakorlatot
→ a KÁT rendszer ismert volt az ahhoz kapcsolódó szerződéses
rendelkezésekkel
∟ általában éves szerződések
→ fél éves kihatás, utána van lehetőség az újratárgyalásra
∟ jogszabályváltozásra vonatkozó rendelkezések a szerződésben
→ az adott szerződés vizsgálata: van lehetőség/kötelezettség az
újratárgyalásra?
Köszönjük a megtisztelő
figyelmet!
dr. Légrádi Gergely - ügyvéd, partner
[email protected]
Oppenheim Ügyvédi Iroda