Transcript Érzékszerveink

Érzékszerveink
MBI®
Környéki idegrendszerünk
• 31 pár gerincvelői ideg (kevert idegek:
érző , mozgató és vegetatív idegek is
futnak benne)
• 12 pár agyideg
– van köztük csak érző (I., II. VIII)
– Csak mozgató ( III., IV, VI, XII)
– A többi kevert ideg
• Érződúcok
• Vegetatív dúcok
Az idegrendszer működési
területei
•
•
•
•
Érző működés
Mozgató működés
Vegetatív működés
Magasabbrendű idegtevékenység
Az érző működés
Inger
receptor
Agykérgi központ
Adekvát inger fogalma
• a receptornak megfelelő inger
• A receptornak erre az ingertípusra a
legkisebb az ingerküszöbe
• Kivétel: a fájdalomérző szabad
idegvégződés (nincs adekvát ingere)
• Ingertípusok:
–
–
–
–
Fény
Hő-hideg
Mechanikai (tapintás, nyomás)
Kémiai (szag, íz, vér CO2 tartalma)
Receptor
• Jelátalakító
• A környezet különböző ingereinek hatására
akciós potenciálsorozatot képeznek
• Emlékezz! Az inger erőssége nem az AP
nagyságában, hanem frekvenciájában
kódolódik!!!!!
• Lehet önálló érzéksejt, vagy érzékszervbe
tömörülhet (=receptorsejtekből + a
működését segítő sejtekből, szövetekből álló
egység )
Analizátor
= Az érző működés egysége:
Receptor
+ bevezető ideg
+ bevezető pálya
+ agykérgi központ (itt alakul ki az érzet)
„Járulékos” dolgok
• Az ingerület egy része tudatosul
• És emlékképek formájában rögzül
• A limbikus rendszeren keresztül érzelmi
válaszok is kialakulhatnak (kellemes,
kellemetlen, félelem stb)
A szem felépítése és
működése
Szemmozgató izmok
kötőhártya
Hólyagszemünk rétegei
• Ínhártya
Hozzá: 3 pár
Szemmozgató
izom
Szaruhártya
Erek nincsenek
benne, átlátszó,
idegek vannak
• Érhártya_Sugártest_Szivárványhártya
A szem
táplálása
Belső szemmozgató
izmok (sima!)
A szemlencse
mozgatása
Csarnokvíz termelése
pigmentek
Nyílása a pupilla
Záróizmok (sima!)
A sugártest működése
• A szemlencse alap helyzetben
domború ( a szabályosan
elhelyezkedő fehérjeszálak
miatt)
• A sugártest elernyedt (1.)
– A lencsefüggesztő rostok
megfeszülnek
– A szem távolra néz
• A sugártest megfeszül (2.)
– A lencsefüggesztő rostok
ellazulnak
– A szemlencse felveszi az
alapállapotát
– A szem közelre néz
A pupilla működése
• Fényszabályozó szerep
• Emlékezz!!! Pupillareflex
– Kiesése: mérgezés, drogfogyasztás,
agysérülés jele!
• A szivárványhártya izmai
– Körkörösek:
pupilla szűkítése
– Sugár irányúak: pupilla tágítása
Ideghártya (retina)
Kívülről befelé:
Pigmentsejtek
Receptorsejtek (1.):
csapok és pálcikák
Bipoláris neuronok (2.)
Dúcsejtek (3.)
Erek, idegek
Fény
• Sárgafolt: az éleslátás helye
• Vakfolt: a látóideg (dúcsejtek axonjai)
kilépésének helye
• Receptormező: a látóideg egy rostjához
tartozó receptorok összessége
• Látótér: a külvilágnak az a szelvénye,
amelynek fényingereit a mozdulatlan szem
egy időben érzékeli.
Receptorsejtek
Receptorsejtek működése
• Fény (foton) határása ingerületi
állapotba kerülnek
• Kulcsvegyületek:
– rodopszin (A-vitamin származék + opszin
nevű fehérje)
– jodopszin (A-vitamin származék + más-más
fényérzékenységű fehérje)
– Emlékezz!!! Farkasvakság (A-vitamin hiány)
Pálcikák
Csapok
méret
hosszabb
zömökebb
érzékelés
A fény jelenléte Színek (kék,
zöld, vörös)
éleslátás
rodopszin
jodopszin
Fényelnyelő
pigment
érzékenység
Számuk a
retinában
Legnagyobb
sűrűségük
1 foton
5-7 foton
120 millió
6 millió
A sárgafolttól
kb. 4 mm-re
A sárgafoltban
A szem fénytörő felszínei
• Szaruhártya
• A szemlencse elülső oldala
• A szemlencse hátsó oldala
Cél: a retina sárgafoltjára éles kép
vetüljön
A fénytörő felszínek fordított állású,
kicsinyített, valós képet vetítenek a
retinára
A látás analizátora
1. Retina
2. Agyalapi mirigy előtti
átkereszteződés
3. Átkapcsolódás a
talamuszban
4. Látóközpont a
nyakszirti lebenyben
(pontszerű vetülés= egy
receptormezőnek
mindig ugyanaz a
központi idegsejtje)
Átkereszteződés…
• Csak az retina orrfelőli részéből érkező
látóidegek kereszteződnek át
• A külső részből érkező látóidegek nem!
Mi történik, ha különböző
pontokon vágjuk át a látópályát?
Szembetegségek
• Kötőhártya gyulladás (ok: fertőzés, UV-fény,
mechanikai hatás)
• Árpa ( faggyúmirigyek gyulladása a
szemhéjon)
• Kancsalság ( ok: szemmozgató izmok hibája,
vagy a szem fénytörési hibája)
• Szürke hályog ( a szemlencse elszürkülése)
• Zöldhályog= glaukóma (a csarnokvíz
felszaporodása okozza, vaksághoz vezet)
Asztigmiák
• A szem fénytörési zavarai
• Rövidlátás
• Távollátás
normál
Rövidlátó szem Távollátó szem
Az egészséges
szemhez képest
A fénysugarak a
retina előtt
találkoznak
A fénysugarak a
retina mögött
találkoznának
A szem tengelye
Hosszabb
Rövidebb
A szaruhártya
domborúbb
laposabb
Élesen láthat
közelre
távolra
Az egészséges
szemhez képest
éleslátáskor a
szemlencse
Közelre nézéskor
laposabb
Távolra nézéskor
domborúbb
Látásjavítás
Szóró (homorú)
lencsével
Gyűjtő (domború)
lencsével
• Időskori távollátás (ok: a szemlencse
rugalmasságának csökkenése)
• Farkasvakság (A-vitamin hiány)
• Piros-zöld színtévesztés (Emlékezz!!! Ivari
kromoszómán receszíven öröklődik)
• Retinaleválás (pl. ütés)
Halló- és egyensúly érzékelő
szervünk
A fül felépítése
Feladataik
• Fülkagyló: a hangforrás helyének
megállapításában segít
• Külső hallójárat: a hang vezetése
• Dobhártya és a hozzá kapcsolódó
hallócsontocskák: emelőként továbbítják a
rezgéseket a belső fül ovális ablakára
• Fülkürt: nyomáskiegyenlítés a dobhártya két
oldalán
• Labirintusszerv: jelátalakítás (receptorok
helye)
A dobhártya és a
hallócsontocskák erősítő szerepe
• Általában 17-szer
nagyobb nyomáshullám
keletkezik a kengyel
talpán
• Izmocskák
megfeszülésével
(harántcsíkolt!) akár
22-szeres az erősítés
A labirintusszerv elhelyezkedése
a koponyában
A labirintusszerv felépítése
• Hallószerv: Csiga
• Egyensúlyérzékelő
szerv: 3 félkörös
ívjárat, tömlőcsre,
zsákocska
A Csiga felépítése
A Corti-féle szerv működése
• A kengyel a lökéshullámokat (az ovális
ablakon át) a felső járat folyadékának adja
át
• A csiga csúcsán a hullám átterjed az alsó
járatba (majd a kerek ablakon nyelődik el)
• A folyadék nyomásváltozásának hatására
az alaphártya és a fedőhártya eltérő
ütemben mozdul el
• A szőrsejtek nyúlványai így hozzányomódnak
a fedőhártyához
Hangmagasság érzékelése
• Helyelv: egy adott frekvenciájú hang, a
csigában mindig ugyanazon a ponton kelt
ingerületet
• A magasabb hangokat a csiga alapján
• A mélyebb hangokat a csiga csúcsán
érzékeljük
A hangerősség érzékeése
• Az adott frekvenciát érzékelő külső
szőrsejt mellett a környezők is ingerületbe
jönnek
A hallás analizátora
• Szőrsejten keletkező AP-t a
kétnyúlványú idegsejt axonjai szállítják
(=VIII. agyideg)
• Középagy, talamusz (átkapcsolódás)
Emlékezz!! Limbikus rendszer
• Agykérgi központ: a halántéklebenyben
– Ellentétes oldalra is kerül ingerület
Az egyensúly érzékelése
1.
•
•
•
•
•
A fej térbeli helyzetének érzékelése:
helye: tömlőcske és zsákocska
üregüket folyadék tölti ki
Egy-egy sávban receptor szőrsejtek
helyezkednek el, melyek hosszú nyúlványai
kocsonyába ágyazottak
A kocsonyában apró mészkristályok (CaCO3)
Ezek a tömegvonzásnak megfelelően ingerlik
a szőrsejteket
2. A gyorsuló és lassuló mozgás érzékelése:
• Helye: a 3 félkörös ívjárat
• térbeli koordinátarendszerhez hasonló
elhelyezkedésűek
• Üregüket folyadék tölti ki (közlekedik a
tömlőcske-zsákocska rendszerrel)
• Kiszélesedő végeiken a receptor szőrsejtek,
• Rajtuk a cső teljes üregét átérő kocsonya
van
• A folyadék áramlása mozgatja a kocsonyát,
ez ingerli a szőrsejteket.
Az egyensúlyszerv analizátora
• Szőrsejten keletkező AP-t a kétnyúlványú
idegsejt axonjai szállítják (=VIII. agyideg)
• Nyúltagy, híd
• Középagy (átkapcsolódás)
• Agykérgi központ: a fali lebeny elülső-alsó
része
• A középagyi magvak kapcsolatban vannak a
gerincvelői mozgatóidegekkel, a szemmel és a
kisaggyal (helyes testtartás beállítása,
szemmozgások, fej helyzetének beállítása)
A hallószerv betegségei
1. Halláscsökkenés, nagyothallás
• Lehet: öröklött vagy szerzett
• Szerzett halláscsökkenést okozhat:
–
–
–
–
A magzati élet során: kémiai anyagok,
vírusok
Baleset, agyhártyagyulladás, mérgezés
stb.
Gyógyszer mellékhatások!!!
Zajártalom!!!!!
2. Középfül gyulladás
•
Emlékezz!!! Fülkürtön át kapcsolat a
garattal
3. Külsőfül gyulladás
4. Öregkori halláscsökkenés
Ízlelés és szaglás
Az ízérzékelés és a szaglás….
•
•
•
•
Kémiai receptorokkal történik
Szükséges az érzékelt anyagok oldódása
Az általuk keltett inger ritkán közömbös
Összefüggés a gyomor-bélrendszer
működésével
• Elsődleges feladat: a táplálék
megkeresése és azonosítása
Az Ízérzékelés
• Szerepe a helyes táplálék kiválasztása
• Ízlelőbimbók
– receptorsejtek+támasztósejtek
– Helyük: nyelv (itt ízlelőszemölcsöket
alkotnak), garat, gégefedő
• Négy alapízt érzékelnek
– édes, sós, savanyú, keserű
Az ízlelés analizátora
• Receptorsejteken keletkező AP-t
• Kétnyúlványú idegsejtek axonjai (VII., IX., és
X. agyidegek) vezetik a nyúltagyba, majd
• Felszálló pályákon keresztül a thalamusba,
• ahonnan a nagyagy fali lebenyének elülsőoldalsó területén lévő kérgi központ dolgozza
fel az ingerületeket:
• komplex ízérzet alakul ki( az egyes
receptorok ingerületeit összegzi és tanult
érzőműködésként rögzíti az agy)
Szaglás
• Receptorai:
– az orrüreg felső részén szaglóhámban
– Primer érzéksejtek(idegsejt eredetűek)
– Rövid dendritjeik kötik meg a
szaganyagokat
– Körülöttük nyálkatermelő mirigysejtek és
támasztósejtek
Az ember szaglása…
• Nem jó (szaglóhám csak 5 cm2)
• Nagyon gyorsan alkalmazkodik a
szagokhoz (pár perc múlva már nem
érezzük ugyanazt a szagot)
• A szaglásra számtalan feltételes reflex
épül, amelyek befolyásolják a
közérzetünket, az étvágyunkat stb.
A szaglás analizátora
• A primer érzéksejteken keletkező AP az
• I. agyidegen keresztül
• Az agykéreg homloklebenyének
kérgestest körüli szagló központjába kerül
A bőr, mint érzékszerv
A bőr receptorai
• Mechanikai (tapintás, nyomás)
• Hő (hideg, meleg)
• Fájdalomérzékelő receptorok
A bőr beidegzése sávos szerkezetű (ezek
a dermatómák) és szelvényezettséget
mutat.
Analizátor
• A receptorok ingerületeit
• agyidegek vagy gerincvelői idegek
szállítják a központi idegrendszerbe,
• ahol számos átkapcsolódás után
• a nagyagy fali lebenyének elülső részén
található szomatikus érzőkéregbe kerül
az információ.
A receptorok vetülése a kérgi
központban:
• A pontszerű
(kivéve: a fájdalom)
• Mindig ellentétes oldali
(átkereszteződés a gerincvelőben vagy a
nyúltvelőben)
• Az ingerületet fogadó kérgi részlet
nagysága arányos a képviselt
testrészben található receptorok
számával
Kétpontküszöb-térkép
• Készítésekor azt vizsgálják, hogy melyik
az a legkisebb távolság, amelynél az
azonos időben ható két ingert a
vizsgálati alany még két hatásnak érzi.
A bőrérzékelés
analizátora
A bőrérzékelés
kétpontküszöb térképe
A fájdalom érzékelése
• Szabad idegvégződések a test minden
pontján (kivéve: központi idegrendszer)
• Kp: elsősorban a homloklebenyben
• Nincs pontszerű vetülés (ebből
következik az ún. fájdalomkisugárzás)