Transcript korspecifikus termékenységi arányszám

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK
ÁTLAGÉLETKOR
Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga
Az átlagéletkor a népesség korösszetételének mutatója
Értéke a népesség öregedése következtében nő,
a népesség fiatalodása következtében csökken
ÁTLAGÉLETTARTAM
A továbbélési rend alapján kiszámított évek száma, amit egy megadott életkort
már elért személy még el fog érni. Általában a születési időpontra vonatkoztatjuk.
Az átlagélettartam a halandósági szint mutatója
Értéke a halandóság emelkedésével csökken, a halandóság süllyedésével nő
TERMÉSZETES SZAPORODÁS / FOGYÁS
A születések és a halálozások számának különbsége
NYERS HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM
Ezer lakosra jutó elhaltak száma egy év alatt a teljes népességben
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK
KORSPECIFIKUS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM
Adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek számát osztjuk a
korcsoportba tartozó nők számával
TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM
15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus
termékenységi arányszámok összege
Az a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott
évi gyakoriság szerint szülne élete során.
2,1 gyermek / nő alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója.
CSECSEMŐHALANDÓSÁG
Egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest
SEX-RATIO
Adott népességben a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított aránya
Maszkulinitási arány: 1000 nőre hány férfi jut
Feminitási arány: 1000 férfira hány nő jut
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK
A REPRODUKCIÓ FOGALMA
Egy adott népesség újratermelődése, a halandóság és a termékenység együttes
hatása következtében miként alakul a népesség száma és összetételek hosszú
távon
A KOHORSZ FOGALMA
A kohorsz demográfiai kategória, amelyen „általában valamely meghatározott
eseményt egyidőben megért emberek összességét értjük, például egyidőben
született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek”.
Eredetesemény szerinti kohorszok fogalma
A GENERÁCIÓ FOGALMA
A generáció demográfiai értelemben a kohorsz egyik sajátos fajtája. Szociológiai
értelemben pedig egy olyan életkori csoportot jelöl, amelyet a közösen megélt
történelem alakít ki. Nem minden kohorsz válik generációvá, hanem csak azok,
amelyeket azonos történelmi tapasztalatok formáltak élményközösséggé és az
ebből fakadó másságuknak tudatában vannak.
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség kormegoszlása Magyarországon
1999
400000
300000
200000
100000
0
100000
200000
300000
400000
8075-79
70-74
65-69
60-64
55-59
50-54
45-49
40-44
35-39
30-34
25-29
20-24
15-19
10-14
5-9
0-4
8075-79
70-74
65-69
60-64
55-59
50-54
45-49
40-44
35-39
30-34
25-29
20-24
15-19
10-14
5-9
0-4
500000
450000
400000
350000
300000
250000
200000
150000
100000
50000
0
50000
100000
150000
200000
250000
300000
350000
400000
450000
1869
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A születések számának fiziológiai alapjai
A nő propogatív életkora
menarche és a menopausa közötti időszak
12-14 év és 38-45 év között
Szülésképes évek száma
25-30 év
Petesejtek száma
5. magzati hónapban ca. 6 millió
születéskor
ca. 40-50.000
ivarérettség elérésekor ca. 20.000
Megérő petesejtek száma
400-450 db (ca. 1 ezrelék)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A 44 éves Kelly Bates házassága 22 éve alatt 20 alkalommal esett teherbe,
ebből kétszer elvetélt, viszont 18 gyermeke egészségesen született: a
legidősebb most 22 éves, a legfiatalabb pedig 11 hónapos.
Minden gyermeket természetes úton hozott a világra, 14-et otthon szült.
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Továbbélési és reprodukciós stratégiák
r-stratégia
K-stratégia
bizonytalan egyensúly a környezettel
stabil egyensúly a környezettel
magas növekedési ráta
a növekedési ráta összhangban van a
környezettel
erőteljes és rendszeres növekedési és
csökkenési ciklusok
lassú és rendszertelen ciklusok
A reprodukció biológiai jellemzői
Kis testméret
Nagy testméret
Rövid élettartam
Hosszú élettartam
Rövid terhességi idő
Hosszú terhességi idő
Nagy alom
Általában egyes szülés
A szülések közti időszak szűk
A szülések közti időszak hosszú
Rövid nemzedéki váltás
Hosszú nemzedéki váltás
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Alaptételek
A különböző fajok növekedési rátája fordítottan arányos a nemzedékek
élettartamával és a testmérettel
Az emlősök esetében szoros összefüggés áll fenn a testméret és az ivarérettség
időpontja között
A populáció növekedése
P = (B+I) – (D+E)
B=születés
I=bevándorlás
D=halálozás
E=kivándorlás
dP = B – D
Növekedési ráta = születési (termékenységi) ráta – halálozási (halandósági) ráta
r = dP/P = B/P – D/P
A növekedési ráta -1 és 3 % között mozoghat
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség növekedési mechanizmusának mozgatórugói
I.
II.
Egy házaspár által nemzett gyermekek száma
A halandóság intenzitásának alakulása az egyén születésétől a reprodukciós
időszak végéig
TFR total fertility rate
teljes termékenységi ráta = egy nőre jutó születések száma
TRF ca. 5-8
születéskor várható élettartam ex0 = 20-40 év
A TFR értéke biológiai és társadalmi tényezők függvénye, amelyek meghatározzák
1. A születések gyakoriságát a fogamzóképes időszakban
2. A pubertás és menopauza közötti fogamzóképes időszak hosszát
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Természetes termékenységű populációkban a szülések közötti időszak az alábbi
elemekből áll:
1. A születést követő természetes terméketlenség (ovulációmentes periódus)
2. Várakozási idő az ovuláció visszatérésétől a megtermékenyülésig
3. A terhesség időtartama
4. Magzathalandóság
A szülések közötti intervallum általában 1.5-3.5 év közé esik
A reprodukcióra fordítható időszakot meghatározó tényezők:
1. A házasságkötési kor minimuma (ca. = a pubertás), ill. maximuma ( 25 év <)
2. A termékeny ún. propogatív életszakasz felső határa 38-41 év (< 50 év)
A reproduktív célú életközösség átlagos időtartama 15-25 év között mozog
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A termékenység szintjének becslése hipotetikus populációban
Minimum =
Maximum =
a reproduktív periódus minimuma 15 év
szülések közötti időszak maximuma 3.5 év
a reproduktív periódus maximuma 25 év
= 4.3 gyermek
= 16.5 gyermek
szülések közötti időszak minimuma 1.5 év
Stabil történeti szituációban az egy nőre jutó szülések száma
5 és 8 közé esik
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
905 pionír kanadai francia házaspár egy házasságra jutó
házasságot kötött gyermekeinek száma
(17. század)
SUM: 3726 fő
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Reprodukciós
időtartam
kihasználtsága
TFR
16
14.4
jellemző jegyek
Populációk
történeti példák
biológiai maximum
Elméleti
nincs, egyedi esetek
Egyes csoportok
1660 elött született
francia kanadaiak
nagyon korai
házasságok
min. intervallum
9
kései házasodás
min. intervallum
Egyes csoportok
Kanadai hutteriták
7.5
korai házasság
hosszú intervallum
Fejlődő országok
népessége
Egyiptom 1960-65
7
átlag
5
kései házasodás
hosszú intervallum
Európai populációk
(18-19. század)
Anglia 1751-1800
3
tudatos
születésszabályozás
Európai populációk
(20. század)
Olaszország 1937
1
tudatos
születésszabályozás
Mai európai populációk
Liguria 1990
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Populációk túlélési görbéje
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A halandóság és a termékenység összefüggése a populációk korával
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
TFR
Növekedési ráta
e0
A halandóság és a termékenység összefüggése történeti populációkban
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A halandóság és a termékenység összefüggése mai népességekben
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
millió fő
5
250-270
paleolitikum
3-4 ezer év
0
500-550
1000
1000 év
1.000
1650
stagnálás
1850
200 év
1.500
6.600
1950
100 év
1985
35 év
2007
stagnálás
A Föld népessége duplázódásának időkeretei
4 %-os növekedés
18 év alatti népességkettőződés
-1 %-os növekedés
70 év alatti népességfeleződés
1%
70 év
2%
35 év
3%
23 év
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
3
2,5
2
1,5
1
0,5
0
1750
1800
világ
Afrika
1850
Ázsia
Latin-Amerika
1900
Észak-Amerika
1950
Európa
Az átlagos éves növekedési ráta alakulása
2000
Óceánia
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népességnövekedés ciklusai (Livi-Bacci 1992 után)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Élőhely
nagyság: 314 km2
Sarkvidék
Szubtrópusi szavanna
Biomassza
Népsűrűség
Népesség
kg/km2
fő/km2
fő
200
0.0086
3
10.000
0.43
136
Füves zóna
4.000
0.17
54
Félsivatag
800
0.035
11
népsűrűség
csapadék
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
környezeti kényszer
alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz
Rendelkezésre álló biomassza mennyisége
Az élettér nagysága és kihasználtsága
A környezet szabályozó szerepe
Egy főre jutó felhasználható energia mennyisége
történeti érték 10.000 -15.000 cal alatt
Recens adat
2.000 – 4.500 cal
(Cippola: Economic History)
Az ipari forradalom előtti Európában egyes populációk időszakonként
valószínűleg megközelítették a környezet és a rendelkezésre álló
technológia által megszabott korlátokat.
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
ELSŐ PERIÓDUS
(a Paleolitikum v. őskőkor – Kr.e. 100-250 ezer – 8000-ig)
Gyűjtögetés, halászat, vadászat
Vándorló életmód
Kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt elkezdődik egyes növényfajok és állatok
háziasítása
Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön
(súlypont Eurázsia, Afrika)
MÁSODIK PERIÓDUS
(Kr.e. 8000-től a 17. század derekáig)
I.
Átmeneti kőkor
(Kr.e. 8000-5000-ig, átmeneti kor)
Domesztikáció fő időszaka
A magasabb száraz, félszáraz fennsíkokon
II. Újkőkor
(Kr.e. 5000-3000-ig – csiszolt kőeszközök kora)
új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés
„neolit forradalom”
Állandó települések, nagy síkvidéki folyamvölgyeken
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
III. Kr.e. 3000 – Kr.u. 5. század
Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása
Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság)
termelés hatékonysága javul
A világnépessége 4 fő centrum köré csoportosul:
Nílus-völgy
Mezopotámia
Indus-völgy
Jangce és a Sárga folyók völgye
Időszámítás kezdetére a népesség száma: 250-270 millió fő
III. 5 – 17. század közepéig
Kr.u. 500-1000-ig: ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlás, járványok
nincs népességnövekedés
1000-1650-ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása,
500-550 millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
HARMADIK PERIÓDUS
17. század közepétől napjainkig
Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend
A népesség táplálékellátásának gyors javulása
(új, nagy kalóriatartalmú növények)
ipari forradalom
Javuló egészségügyi ellátás
Javuló élelmiszerellátás
Gyorsuló népességnövekedés
1804: 1 milliárd fő
1900: 1,5 milliárd fő felett
1999: 6 milliárd fő
2007. július (becsült adat): 6.602.224.175 fő
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
tényező
táplálkozás
betegség
kipusztulás
veszélye
változás jellege
hatás a halandóságra
minőségromlás
+
instabilitás növekedése
+
készletek növekedése
-
változatosság
+
a betegség veszélye nő
+
kórokozók állandó jelenléte
+
megnövekedett alkalmazkodás
-
csökken
-
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
tényező
változás jellege
hatás a termékenységre
szülések
közötti időköz
rövidebb
+
a gyermek
nevelésének
költségei
kevesebb
+
vadászat
gyűjtögetés
népesség
növekedés
nagyobb
népsűrűség
csökkenő
mobilitás
földművelés
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A Föld népességének demográfiai jellemzői
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Halandósági válság fogalma
a halálozások (temetkezések) számának megkétszereződése az
előző évihez képest
(Pierre Goubert 1982)
A halandósági kríziseket kiváltó fő tényezők
HÁBORÚK
ÉHÍNSÉGEK
JÁRVÁNYOK
Van-e elsődleges kiváltó tényező?
A folyamatos halandósági krízist a három tényező
összefüggés-rendszere tartotta fenn, amelyben a tér és az
idő eltérései határozták meg az egyes tényezők súlyát és
hatását a folyamatokra
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség tartós demográfiai növekedése
9-13. SZÁZAD
az európai hatalmi viszonyok megszilárdulása
Nyugat-Európa: a feudális széttagoltság felszámolása
korszerűbb agrárszisztémák alkalmazása
a megművelt terület eléri legnagyobb kiterjedését
a városok száma és lélekszáma nő
csökken a lakatlan területek aránya
ún. kis optimum
kedvező klimatikus viszonyok
erőteljes gazdasági és demográfiai növekedés
a kisebb válságok ellenére a népesség létszáma 2x-3x-ra növekedett
a 13. század végére a középkori társadalmi-gazdasági berendezkedés
megközelítette a környezet és a rendelkezésre álló technológia által
megszabott korlátokat
a maximális kihasználtság önmagában növelte a rendszer instabilitását
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
(Őri 2005)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
13. század végétől kedvezőtlen klimatikus változások
lehülés, sok csapadék
kisebb terméshozamok, a „jó” földek kimerülnek
az agrártechnológiai fejlődés lelassul
éhínség, elvándorlás, inflálódás
1304., 1305. Észak-Franciaország, Flandria: ínséges évek
1309. Az első, az egész kontinensre kiterjedő ínséges év
1316-től tartós éhínséges időszak kezdete
magasabb mortalitási adatok (itáliai városok, Flandria)
1316-1325. állatállomány pusztulása (anthrax)
1309-1325 között 10-25 %-os becsült népességvesztés
a magasabb fertilitás miatt ismételten éhínségek
növekvő infláció: 1340 k. az itáliai bankrendszer válsága
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A pestis a 17. századig a népesség növekedésének legjelentősebb
korlátozója tényezője
1347-1670 között nincs pestisjárvány-mentes év Európában
1347-1772 között 51 nagyobb, 9 „kiegészítő” járványlökés volt
Biraben szerinti hármas tagozódás
I.
1347-1534 17 nagyobb, 4 kiegészítő járványhullám, 11.1évenként
átlagosan, az időközök 6-13 év között variáltak
II. 1536-1686 11 nagyobb, 5 kiegészítő járványhullám 13.4 év átlagosan,
az időközök 7-31 év közé esnek
III. 1684-1772 8 járványhullám, kisebb kiterjedéssel és hatásfokkal
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Európa népessége (Biraben 1979)
Kr.u.
600
1000
1200
1340
1400
1500
1600
1700
1750
1800
millió fő
22
30
49
74
52
67
89
95
111
146
A pestis okozta demográfiai veszteség mértéke jelentős területi szórást mutat
A demográfiai veszteség az érintett területeken 10-90 % között mozgott
A Nagy járvány okozta demográfiai összveszteség mértéke ca. 30 %
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
1. Himlő
megjelenése közvetlenül Kolumbusz érkezéséhez köthető
Hispaniola, Puerto Rico, Mexikó, Guatemala,
átterjed az inka birodalom területére
2. Kanyaró (sarampion)
1529-1535 tör be a Karib szigetekről Mexikóba és a Közép-amerikai
területekre
3. Tífusz (matlazahuatl)
1545-ben egész Közép-Amerika területén
4. Influenza (?)
1557-ben egész Közép-Amerika területén
1563. himlő, 1574-1576. tífusz, 1588, 1595. himlő
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Közép-Mexikó népessége (1532-1608)
népesség (1000 fő)
év
fennsík partvidék
éves növekedési ráta
össz.
fennsík
partvidék
össz.
1532
11.226
5.645
16.871
--
--
--
1548
4.765
1.535
6.300
-5.4
-8.1
-6.2
1568
2.231
418
2.649
-3.8
-6.5
-4.3
1580
1.631
260
1.891
-2.6
-4.0
-2.8
1595
1.125
247
1.372
-2.5
-0.3
-2.1
1608
852
217
1.069
-2.1
-1.0
-1.9
Az Újvilági területek demográfiai összeroppanása az addig izolált populációk több
kórokozó okozta veszteségének a következménye
(himlő, kanyaró, tífusz?, bárányhimlő, TBC, influenza)
A veszteség mértéke a 17. század elejére 90-95 %
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A francia-kanadai pionírok és a anyaország népessége demográfiai viselkedése
összehasonlítása (Charbonneau et al. 1987)
Demográfiai mutató
pionírok
franciák
Átlagéletkor első házasságkötéskor (ffi)
28.8
25.0
1.15
Átlagéletkor első házasságkötéskor (nő)
20.9
23.0
0.91
Második házasságok kötők aránya (ffi)
70.0
67.8
1.03
Második házasságok kötők aránya (nő)
70.4
48.8
1.44
Teljes termékenység
Várható élettartam 20 éves korban
Terhességek közötti intervallum (hónap)
6.88
6.39
arány
1.08
38.8
34.2
1.13
25
29
0.86
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
ÍRORSZÁG DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉSE
Népesség száma 1687: 2.167 ezer fő
1841: 8.175 ezer fő
Éves növekedési ráta (%) 1787-1754: 0.51
1755-1841: 1.08
KIINDULÓPONT
a korai házasságkötési természetes hajlandóság korlátozása:
- a családalapítást a házhelyhez jutás nehezíti
GÁTLÓ TÉNYEZŐK
- a természetes szaporulatnak megfelelő élelmezési lehetőségek
hiánya: a cereáliák kis területen vetve nem nyújtanak elegendő
élelmet egy családnak és a jószágoknak
MEGOLDÁS
alapélelmiszer-váltás: a burgonyatermesztés meghonosítása
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A burgonya hozama kisebb parcellákon is elegendő egy
család fenntartásához
Lehetőség a földek aprózására
Növekszik az önálló házhelyhez jutás lehetősége
Korai házasságkötési hajlandóság kiteljesedése
Nagyobb természetes termékenység
A burgonya nyújtotta tápérték-növekedés miatt csökken a
halandóság
Még jobban nő a lakosság lélekszáma
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
a monokultúrára épülő szociodemográfiai rendszer szükségszerűen
ingatag
a rendszer eléri maximális kihasználhatóságát
elvándorlási mozgalom kezdete, emelkedik a házasságkötési élekor
1845-1846: burgonyavész (Phytophtora infestans)
1847-1848: éhínség, tífusz
1847-1854: évi 200 ezres emigráció
19. század vége: 4.5 millióra csökken a lélekszám
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A 18. századi népességnövekedés okai
Az 1600 előtti 0.15 %-os év i növekedési ráta
1750-1850 között 0.63 átlagértékre növekedett,
az ex0 érték jelentősen emelkedik
Anglia: 33 év
Franciaország: 25 év
Svédország: 37 év
Dánia: 35 év
40 év
40 év
45 év
44 év
I. halandóság csökkenése: halandósági válságok ritkulása, pestis, himlő
visszaszorulása, ínséges évek számának csökkenése (Franciaország)
II. növekvő házasodási kedv, magasabb fertilitás, stagnáló halandóság
(Anglia)
Élelmezési viszonyok alakulása: McKeown ún. táplálkozási elmélete
a halandóság csökkenésének oka a lakosság táplálkozásának javulása (?)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Egyes európai népességek növekedése 1600-1850 között
(Livi-Bacci 1999)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
MALTHUSI ALAPTÉTELEK
A népesség mértani haladvány szerint növekszik (25 évente duplázódik)
A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) csak számtani haladvány szerint
tudnak növekedni
A népesség növekedésével az erőforrások növekedése nem tud ütemet tartani
A népesség túlnövekedése ellenében fékezőerők hatnak
legfontosabb fék az élelmiszerhiány
PREVENTÍV FÉKEK
TÉNYLEGES FÉKEK
egyén döntésétől függő fékek
olyan „csapások”, amelyeket nem
befolyásolhatunk
moral restraint
önmegtartoztatás, késői házasság
a fékek bűn és nyomor
formájában jelentkeznek
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
MALTHUSI ALAPTÉTELEK CÁFOLATAI
A népesség növekedése nem egyenletes
területenként-koronként jelentősen eltérő
A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) növekedhetnek gyorsabban,
mint a népesség
Turgot csökkenő hozadék-törvényének cáfolata
A modell a házas termékenységet állandónak tekintette
(5-6 gyermek/házaspár)
A népesség növekedése/csökkenése a meglévő népsűrűség és a
halálozások számának arányával mutat kapcsolatot
M.T. Sadler:
Malthus elmélete biológiai magyarázatainak cáfolata:
a halálozás és a termékenység egyensúlyra törekszik
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE
A 17-20. század demográfiai folyamatait próbálja leírni a
termékenységi ráta és a halálozási ráta összefüggésében
I. A termékenységi ráta változatlan, a halandóság csökken
A természetes növekedési ráta nő
II. A terménységi ráta stagnál,
a halandóság csökkenése közelít az elméleti minimumhoz
A természetes növekedési ráta elérni a maximumát
III. A termékenység csökken, a halandóság stagnál
A természetes növekedési ráta csökken
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
IV. A termékenységi ráta erőteljesen csökken, a halandósági
ráta elérni az elméleti minimumot
A természetes növekedési ráta stagnál, majd mínuszba
fordul
A népesség száma csökken, a demográfiai egyensúly felborul
A népesség elöregszik, a bevándorlás nem tudja
kiegyenlíteni a veszteséget
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai növekedés
periódusában (Livi-Bacci 1991)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai hanyatlás
periódusában (Livi-Bacci 1991)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Népesség és a reálbérek összefüggése Angliában
(Wrigley-Schofield 1981)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A halandóság (e0) és a reálbérek összefüggése Angliában
(Wrigley-Schofield 1981)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A termékenység (TFR) és a reálbérek összefüggése Angliában
(Wrigley-Schofield 1981)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
+
NÉPESSÉG
növekvő
élelemigény
+
+
növekvő
termelés
növekvő
munkaerőkínálat
+
intenzívebb
mezőgazdasági
technológia
+
növekvő
munkaerőigény
A népesség és a mezőgazdaság intenzifikálásának összefüggései
E. Boserup nyomán
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Európai országok növekedési tere 19-20. század
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A demográfiai átmenet egyszerűsített modellje
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A demográfiai átmenet számadatai
(J. C. Chesnais 1986 után)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A halandósági válságok ingadozásának csillapodása
Svédország 1735-1920
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Halálozási ráták alakulása
Svédországban és Franciaországban
(Livi-Bacci 1992 után)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Várható élettartam alakulása fejlett országokban 1750-1985
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A várható élettartam növekedése a halálokok szerinti bontásban
Angliában (1871-1951) és Olaszországban (1881-1951)
e0 érték: Anglia 1871: 40,8 1951: 68,4 év Olaszország 1871: 33,8 1951: 65,5 év
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Az átlagos házasságkötési életkor és a reprodukciós életkor végén
házasságban élő nők aránya a 19. század végén született generációkban
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A termékenység terének alakulása 16 európai országban
(Livi-Bacci 1992)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A házas termékenység 10 %-os csökkenését mutató európai körzetek
számának alakulása
(Coale-Watkins 1986)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A TFR-érték alakulása a nyugati országok különböző generációiban
1750-1950
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Kivándorlás és természetes szaporulat a kontinentális Európában
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedése (18701910) és a kivándorlás (1900-1910)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A gyáripari és a mezőgazdasági
foglalkoztatottak aránya
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A demográfiai átmenet adatai Olaszországban (Livi-Bacci 1992)
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Kivándorlási adatok 1846-1932
Nagy-Britannia és Írország
Olaszország
Spanyolország és Portugália
Ausztria-Magyarország
Németország
Lengyelország és Oroszország
Svédország és Norvégia
18,0 millió fő
11,1 millió fő
6,5 millió fő
5,2 millió fő
4,9 millió fő
2,9 millió fő
2,1 millió fő
A kivándorlás célországai
Egyesült Államok
Argentína és Uruguay
Kanada
Brazília
Ausztrália és Új-Zéland
Kuba
34,2 millió fő
7,1 millió fő
5,2 millió fő
4,4 millió fő
3,5 millió fő
0,9 millió fő
A kivándorlás mértéke 1900-1915 természetes szaporulat ca. 3 ‰
PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
A temető népessége, mint biometriai alapsokaság (populáció)
vizsgálni kívánt egyedek, vagy más tetszőleges elemek olyan jól körülhatárolt,
szabatosan meghatározott összessége, melynek minden elemre kiterjedő
teljes körű vizsgálatát nem lehet vagy nem lenne gazdaságos elvégezni.
az alapsokaságból ki kell emelni egy részt, vagyis mintát, amely a valószínűség
számítás általános elve alapján alkalmas arra, hogy belőle a populáció
egészére vonatkozó következtetéseket vonjunk le.
Nullhipotézis
egy olyan ideális helyzet, amikor a minta aritmetikai átlaga megegyezik az
alapsokaság aritmetikai átlagával.
A biometriai értelemben vett populáció terminus nem azonos a genetikai
értelemben használt populáció meghatározással, amelynek alapja a tényleges
szaporodási közösség.
PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
A temető népességének életkor és nem szerinti megoszlása
PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
Nemi differenciák a felnőtt népesség Dx-értékeiben
PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
Népesedési viszonyok a Kárpát-medencében
9. sz. vége
1.348.000 fő
10. sz. vége
1.573.000 fő
11. sz. vége
1.835.000 fő
800
800
900
900
1000
1.420.000
1.140.000
1.390.000
1.180.000
1.140.000
1155
1.960.000 fő
2.330.000 fő
1.980.000 fő
2.080.000 fő
2.350.000 fő
2.911.190 fő
12. sz. vége
2.141.000 fő
13. sz. vége
2.498.000 fő
1241
1246
1270
14. sz. vége
15. sz. vége
2.914.000 fő
3.400.000 fő
1330
1437
fő
fő
fő
fő
fő
Növekedési ráta 0.15 %
növekedési ráta 0.2 %
Molnár Erik becslése
Kubinyi András becslése
600
800
800
900
900
1000
1100
1147
1155
1185
1200
1241
1246
1270
1300
1330
965.000 fő
1.439.750 fő
1.151.800 fő
1.406.235 fő
1.195.300 fő
1.459.600 fő
1.782.600 fő
1.958.200 fő
1.990.000 fő
2.111 600 fő
2.172.800 fő
2.363.294 fő
2.008.800 fő
2.100.000 fő
2.230.000 fő
2.362.430 fő
Vékony Gábor becslése
BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA
A nemek számarányának változása
a sex-ratio (SR) érték meghatározása
Primaer SR: a fogantatáskori nemi arány
ffi/nő: ca. 60:40%
Szekunder SR: a születéskori nemi arány
ffi/nő: 51.69:48.31%
Tertier SR: 35 éves korban mért nemi arány
ffi/nő: 50:50%
A 80 év feletti nemi arány 25:75%