Transcript Letölthető óravázlat

Bevezetés a biológiába
Kommunikáció és kultúra
Kommunikáció és kultúra
Számadó Szabolcs
[email protected]
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció
kommunikáció defíniciója
Olyan viselkedés vagy morfológiai jelleg, mely a szignál vevő
egyed viselkedését úgy változtatja meg, hogy az adaptív
legyen a szignál adó egyed számára. (Krebs & Dawkins, 1984)
DE
Szignálok használata (kommunikáció) hosszútávon nem lehet
stabil ha az nem adaptív a szignált vevő egyed szempontjából.
(Mivel ekkor nem fogja figyelembe venni a szignálokat.)
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció
Azaz, nem meglepő módon azt várjuk, hogy egy
kommunikációs rendszer akkor lesz stabil ha a szignálok
használata adaptív mind a szignál vevő, mind a szignál
adó egyed szempontjából.
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció
döntési helyzetek
 utód gondozás
 párválasztás
 erőforrásokért folytatott
küzdelem
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció
döntési helyzetek
 utód gondozás
?
 párválasztás
 erőforrásokért folytatott
küzdelem
?
?
érdekellentét
?
megfigyelő elől rejtett információ
?
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció
Állati kommunikációs rendszerek
 jel vs. szignál (cue vs. szignál)
„self-reporting signals” vs. „other-reporting”
(szignál adóra vonatkozik vs. másra vonatkozik)
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - jelek
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció jelek
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - jelek
Melyik lehet az aggresszívebb?
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - jelek
milyen jeleket
látsz a képen?
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - szignálok
párválasztás
költséges szignálok
(hátrány elv)
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - szignálok
karotinoid alapú szignálok:
 csak a táplálékból lehet kinyerni
 költséges beépíteni
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - szignálok
aggresszív
szubmisszív
Darwin, C.R. (1871) The expression of emotions
in men and animals
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - szignálok
„Másra utaló” szignálok
Méhek „tánca” – von Frish.
Kétféle tánc.
Táplálékforrás:
 iránya
 távolsága
fordulatok száma percenként a távolság függvényében
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - szignálok
Méhek „tánca”
irány kommunikációja a táplálékforrás iránya és a nap állása által
bezárt szög segítségével
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - szignálok
Cerkófok vészjelzései – Cheney & Seyfarth
 sas
 leopárd
 kígyó
Alaptípus adott, de a
részleteket tanulni kell.
Pl. nem minden
ragadozó madár vált ki
vészjelzést
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - szignálok
Állati kommunikációs rendszerek álltalában
 az állat saját állapotára utaló szignálok
(self-reporting signals)
 limitált számú szignál, kb. 30-40 (+jelek)
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
Emberi nyelv
 szimbólikus
 rekurzív
 kulturálisan öröklődő
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
Milyen fajokat próbáltak megtanítani, és mire?
 delfinek
 szürke papagáj
 főemlősök
Szimbólumok használatára.
 lexigram (lehetnek nyomtatott jelek, műanyag lapocskák, vagy
számítógép billentyűzete)
 jelbeszéd
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
Alex (balra, RIP.) és Pepperberg (fönt)
Alex 7 színt ismer fel és 6-ig számol.
Pepperberg teljesítményéről nincsenek
adataink.
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
Főemlősök:
 Gardner házaspár: Washoe – jelbeszéd.
 Premack: Sarah – lexigrammok.
 Rumbaugh: Lana – billentyűzet.
 Terrace: Nim Chimsky (Noam Chomsky)
 Patterson: Koko – jelbeszéd.
 Savage-Rumbaugh: Kanzi – lexigrammok.
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
Főemlősök:
 Washoe – jelbeszéd: 51 hónap – 132 jel.
 Nim Chimsky: 44 hónap – 125 jel.
 Koko – jelbeszéd: 36 hónap – 112 jel.
Többszáz szóból álló aktív és közel ezer szavas passzív szókincs.
Koko IQ-ja (nem a bokszolóé!) 75 és 90 közötti, több, mint 1000
jelet használ és több, mint 2000 szót ért meg.
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
- Nim
Me Nim eat me
Banana Nim banana Nim
Me eat drink more
Banana eat me Nim
Me eat me eat
Banana me Nim me
Me gum me gum
Banana me eat banana
Nim eat Nim eat
Drink Nim drink Nim
Play me Nim play
Drink eat drink eat
Tickle me Nim play
Drink eat me Nim
Eat Nim eat Nim
Eat drink eat drink
Terrace, H. S. (1979). Nim. New York: Knopf.
Eat grape eat Nim
Eat me Nim drink
Grape eat Nim eat
Grape eat me Nim
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció
Hierarchia – Hauser tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004)
Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció
Tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004)
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
Két eltérő megközelítés:
 „melléktermék” - Chomsky, Hauser, Fitch: BFL vs NFL
 adaptáció eredménye – Pinker & Bloom 1990; Maynard Smith &
Szathmáry, 1995
Bevezetés a biológiába
emberi nyelv
Kritériumok (Számadó & Szathmáry, 2006)
1. Képes-e az elmélet megmagyarázni azt, hogy milyen szelektív
előnyök származnak a nyelv használatából az adott szituációban?
2. Képes-e az elmélet megmagyarázni a kommunikáció őszinteségét
az adott sztiuációban?
3. Megfelel-e az elmélet a beágyazottság kritériumának?
4. Képes-e az elmélet megmagyarázni azokat a generalizációs
képességeket melyekre az emberi nyelv használata lehetőséget
ad?
5. Képes-e az elmélet megmagyarázni az emberi nyelv egyedül álló
voltát?
Az egyes elméletek magyarázó ereje
(1) szelektíve előny (2) őszinteség (3) „beágyazottság”
(4) generalizáció (5) „ritkaság”
Elméletek/
kérdések:
nyelv mint a gondolkodás eszköze
(Jerison, 1991;
Burling, 1993)
kurkászás (Dunbar, 1998)
pletyka (Power, 1998)
eszköz készítés (Greenfield, 1991)
„házassági szerződés” (Deacon, 1997)
szexuális szelekció (Miller, 2000)
státusz információért cserébe (Dessalles, 2000)
ének (Vaneechoutte & Skoyles, 1998)
csoport kötelék/ rítus (Knight, 1998)
gesztikuláció (Hewes, 1973)
vadászat (Washburn & Lanchester, 1968)
1
2
3
4
5
+
+
-
+
-
+
+
-
+
+
-
+
-
+
+
-
-
+
+
-
-
-
+
-
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-
Bevezetés a biológiába
az állatvilágtól az emberi társadalmakig
Emberi kultúra
 élet minden területén
 írás: kulturális örökítő
rendszer
 niche formálás
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás típusai
1. „Fertőzés”: kettő vagy több egyed hasonló viselkedést végez,
és ez a viselkedés fajspecifikus.
2.
Szociális facilitáció: egy fajtárs jelenléte megváltoztatja a
megfigyelő motivációs állapotát, úgy hogy az adott viselkedési
elem megszerzésének és végrehajtásának a valószínűsége
megnő.
3.
Locális enhancement: a tanulás elősegítése oly módon, hogy
a megfigyelő figyelmét egy olyan helyre hívják fel, mely
megerősítést tartalmaz.
4.
Stimulus enhancement: a demonstrátor tevékenysége egy
adott tárgyra tereli a megfigyelő figyelmét.
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás típusai
5. Imitáció: olyan új viselkedés lemásolása, melyre nincsen fajra
jellemző ösztönös tendencia. (Thorpe, 1963).
Kontrollálni kell:
(a) motivációs faktorokat;
(b) lokális és stimulus enhancement;
(c) új stimulus;
(d) a viselkedés ne legyen az adott faj viselkedési repertoárjának
eleme.
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás
Közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus): Kaja csapóajtó mögött.
Kétféleképpen lehet kinyitni: tolni, ill. húzni (Bugnyar & Huber, 1997).
Demonstrátor mindig huzza.
Vannak akik huzzák, de ők is hamar rájönnek, hogy tolni
egyszerűbb. Azaz, van némi imitáció, de az eredmény nem stabil.
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás
Seregély (Sturnus vulgaris): Kaja dobozban. Dugó: kihúzni vagy
belökni (Fawcett et al., 2002).
Demonstrátorok vagy húztak vagy löktek. Lökött megfigyelők csak
löktek, húzott megfigyelők húztak, löktek. Később 8-ból 6 húzó áttért
lökésre.
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás
Whiten et al (2005) Conformity to cultural norms of tool use in chimpanzees
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás
„Mesterséges gyümölcs”, doboz melyet több féle képpen lehet kinyitni.
(Whiten et al, 1996)
 Gyerekek, 2,3,4 évesek
 Csimpánz (Pan troglodytes)
Egyszerű retesz: kilökni vagy megcsavarni
és kihúzni (csavarás nem funkcionális!!)
T Retesz: két-lépcsős, itt is lehet csavarni
és lökni (csavarás itt sem funkcionális)
Csimpánzok funkcionálisan másoltak, nem funkcionális részeket nem
vették át,
 Gyerekek sokkal nagyobb valószínűséggel lemásolták a nem
funkcionális részeket is.
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás
Felnőttek rosszabul teljesítettek, mint a gyerekek (Horowitz, 2003).
Mi a helyes konklúzió? Felnőttek nem tudnak imitálni? Vagy nem
akarnak? (önjellemzés ennek ellentmond) Vagy csak nem imitálnak
ha nem kell?
Csimpánzok esetében ezek után mondhatjuk-e hogy nem tudnak
imitálni?
Motivációt is kontrollálni kell. Lehet, hogy az adott állat tud imitálni
csak nem akar vagy nincs rá szüksége.
Mondjuk meg neki: „imitáljál!”
intencionalitást feltételez
Bevezetés a biológiába
szociális tanulás
kéz lefoglalt – kéz szabad
utánzás gyakorisága
Bevezetés a biológiába
állati kultúrák
Állati kultúrák: tradició vs. kultúra
tradíció: szociális tanulás útján öröklődő viselkedés
kultúra: tradíciók eltérő kombinciója
Eszköz (tárgy) használat még nem feltétlen jelent tradiciót vagy
kultúrát.
 dögkeselyű
 tengeri vidra
 egyes darwin pintyek
tradíció: madarak ének tanulása
Bevezetés a biológiába
állati kultúrák
39 feltételezhetően szociálisan öröklődő
viselkedési tradíció (Whiten et al. 1999 )
Egyes populációk tradíciók eltérő
kombinciójával rendelkeznek.
Csimpánz kultúrák.
Bevezetés a biológiába
állati kultúrák
Bevezetés a biológiába
emberi kultúra
Defínició
Sir Edward B. Taylor (1871): „culture or civilization, taken in its
wide ethnographic sense, is that complex whole which includes
knowledge, belief, art, morals, law, custom, and any other
capabilities and habits acquired by man as a member of
society.”
„kultura vagy civilizáció, szélesebb etnográfiai értelemben tudás,
hiedelmek, művészet, törtvények, szokások és más képességek
komplex összesége melyeket az emberek egy társadalom
tagjaiként elsajátítanak.”
Bevezetés a biológiába
emberi kultúra
Memetika
Dawkins: Önző gén (1976)
mém: kulturális replikáció egysége
Mit ígért a memetika?
Egy sikeres paradigmát, mely már bizonyította
használhatóságát egy másik tudományterületen belül.
Bevezetés a biológiába
emberi kultúra
Replikátor
Amíg a biológiában van foglamunk arról, hogy mik a releváns
replikátorok (DNS, RNS, bizonyos fehérje molekulák: prionok,
stb.), addig a mémek estében ez nincsen így.
Hol lehet replikátorkat keresni?
Emberi agyon belül, ill. kívül. Mindkettővel problémák vannak.
Bevezetés a biológiába
emberi kultúra
Darwini evolúciós elmélet
 Evolúció (fajok megváltozhatnak)
 Fajok megtöbbszöröződése
 Közös leszármazás
 Gradualizmus
 Természetes szelekció
Társadalom tudományokban:
 Evolúció (kultura megváltozik) - elfogadott
 „Fajok” megtöbbszöröződése - elfogadott
 Közös leszármazás - elfogadott
 Gradualizmus – van ilyen is
 Természetes szelekció – nem elfogadott
Bevezetés a biológiába
emberi kultúra
Darwin is publikált az öröklődési mechanizmus ismerete nélkül.




szaporodás – ismert volt
variabilitás eredete – nem volt ismert
öröklődési mechanizmus – nem volt ismert
kompetíció (szelekció) – ismert volt
Ha a biológiában így is el lehetett adni az elméletet, akkor a társadalom
tudományokban miért nem lehet?




szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és hogyan)
variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott
öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert
kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított)
+ biológusoknak mázlija volt:
Bevezetés a biológiába
emberi kultúra
Mendel
 Domináns recesszív faktor nem befolyásolja egymást
 A gaméták mindig csak az egyik faktort tartalmazzák
 A kétféle típusú gaméta egyenlő arányban keletkezik
 A gaméták kombinációja véletlenszerű esemény
A mendeli öröklődés menet miatt tesztelhető
predikciókat lehet tenni az örökítő anyag ismerete és az
örklődési mechanizmus részletes ismerete nélkül.
Bevezetés a biológiába
emberi kultúra
Az emberi kultura esetében az esetek zömében nem ismerjük a
fenotípus-környezet
fitnesz
összefüggést (néha még az sem tiszta mi a fenotípus és a mi a
környezet)
Ha ehhez hozzáveszük az előbb felsorolt problémákat:
 szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és
hogyan)
 variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott
 öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert
 kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított)
Akkor érthető, hogy a memetika miért nem sikeres.