Transcript szucs attila

Áldás, békesség
Egyház és vállalkozás
Sukorói Értelmiségi Kör
2011.03.26.
Mi az Egyház?
• Egyes nézetek szerint az Egyház nem más, mint
intézményesült vallás
• Az egyház egy jogi szervezeti forma elnevezése is
Magyarországon, nem jelent feltétlenül hagyományos
értelemben vett vallásosságot.
• Magyarországon kb. 150 egyházat és vallási
közösséget jegyeztek be hivatalosan
3/1
Mi az Egyház?
• Keresztény Egyházak
– Az Újszövetség eredeti nyelvén az eklézsia a kihívottak közössége.
– Az Istentől természetfeletti módon elhívott, Jézus Krisztusban
hívő, újjászületett emberek közössége.
• Magyarországi Református Egyház
– Egyházalkotmányunk 1.§-a szerint:
• Az MRE Jézus Krisztus Anyaszentegyházának része
• A Magyarország területén levő református egyházközösségekből
épül fel.
• A más országokban élő magyar református, illetve református
egyházakkal egy lelki közösséget alkot.
3/2
Mi az Egyház?
• Magyar Református Egyház:
– 2009. május 22. – új tartalommal bővült az egyházról
alkotott fogalmunk
– Krisztus a jövő, együtt követjük Őt
– fel kell gyorsítani az alkotmány tartalommal történő
feltöltését
– az egységes Magyar Református Egyház, a magyar –
magyar integráció zászlós hajója is lehet
3/3
Tendenciák a vallásgyakorlásban
itthon és Európában
Források:
European Values Study 1981/1990/1999/2009
European Social Survay 2002/2005/2007
Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások
Tartozik-e Ön valamilyen vallási felekezethez?
Magyarország 1972-2009
70
60
50
40
30
20
10
0
1972
1975
1978
1981
EVS
1981
1985
EVS
1990
Mob
1992
MHP
1994
MHP
1997
MON
1998
EU 1999
EVS
2000
2002
ESS
2005
ESS
2007
ESS
EVS
2009
49,7
45,7
37,6
39,9
42,9
41,4
56,4
48,7
46,8
43,1
46,9
50
57,1
63,7
62,5
60,6
54,9
Magukat felekezethez sorolók Európában
ESS 2007
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
a
g
k
ia
n
s
ia
ry
m
m
al
ria
nd
ce
ne
ny wa y tion
us land
nd aki
r ia and pain
ar
tla
iu and
la
de
on
en ran gdo
g a ma
ug el a
st
r
ga krai
pr
l
t
Á
g
v
l
t
n
m
e
a
v
o
n
S
l
i
r
y
u
o
l
r
s
r
r
o
n
o
P
F
e
n
Ir
F
C
A
N
E
U
Bu
Sl
Hu G e
Be the r
Sw
de
Po
Sl
Ki
itz
De
d
e
Fe
e
Sw
N
t
n
i
ia
Un
ss
u
R
2002-höz képest majdnem mindenhol csökkent. Átlagban 2,3 %-ot.
Vallásosnak tartja magát?
(15–29 évesek)
2000
10%
2004
10%
2008
8%
0%
47%
6%
48%
4%
44%
10%
20%
30%
6%
40%
50%
60%
28%
8% 2%
24%
13% 1%
35%
8%0%
70%
80%
90%
NT/NV
Nem vagyok vallásos,
határozottan más a
meggyőződésem
Nem vagyok vallásos,
Nem tudom megmondani, hogy vallásos va gyok-e vagy sem,
Vallásos vagyok a
magam módján,
Vallásos vagyok, az
egyház tanítását követem,
100%
(Forrás: Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások)
Milyen felekezetűnek keresztelték?
(15–29 évesek)
2000
62%
2008
0%
19%
57%
10%
20%
30%
római katolikus
egyéb
15%
40%
református
semmilyen
50%
60%
evangélikus
nem tudja
3% 3%2%
3%2%
1%
70%
80%
görög katolikus
(Forrás: Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások)
9%
2%
22%
90%
100%
Hetente templomba járók
16
14
12
10
8
6
4
2
0
EVS
1981
EVS
1990
Mob
1992
MHP
1994
MHP
1997
MON
1998
EU
1999
EVS
2000
ESS
2002
ESS
2005
ESS
2007
EVS
2009
EVS
Ref.
2009
EVS
Kat.
2009
a
Ire nd
l
Sl and
ov
Po akia
rt
ug
C al
yp
ru
Sp s
Sl ai
ov n
en
A ia
us
tr
U
N
k r ia
e
U
ni the ain
te rl e
a
d
K nd
in s
gd
H om
Sw un
g
it z a r
er y
la
B nd
el
g
G iu m
er
m
a
Fr ny
a
B nce
ul
ga
R
N ria
us
or
si
w
an
F a
Fe inl y
de an
ra d
t io
Sw n
e
D de
en n
m
a
Es rk
to
ni
a
Á
t la
g
Po
l
Hetente templomba járók Európában 2007
60
50
40
30
20
10
0
Milyen gyakran jár templomba?
(15–29 évesek)
2000
8%
2008 4%
0%
9%
6%
24%
22%
18%
10%
20%
38%
29%
30%
40%
hetente vagy többször
ritkábban
42%
50%
60%
havonta 1-3-szor
soha
70%
80%
évente néhányszor
(Forrás: Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások)
90%
100%
Milyen gyakran jár templomba?
(vallásos neveltetésű 15–29 évesek)
2000
27%
64%
8%
soha
alkalomszerûen (havonta
vagy ritkábban)
majdnem minden héten
vagy gyakrabban
2008
0%
17%
10%
69%
20%
30%
40%
50%
14%
60%
70%
80%
90%
100%
(Forrás: Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások)
Protestánsok heti templomlátogatása
Európában 2007
80
70
60
50
40
30
20
10
0
s
t
s
s
s
s
s
s
s
s
s
s
s
x
s
us
us
tán
t án oliku está n
tán oliku
tán oliku
tán
iku
t án est an todo
iku
t án
lik
lik
l
l
s
s
s
s
s
s
s
o
o
o
o
e
e
t
e
e
e
e
r
t
t
e
t
t
t
t
t
t
a
a
a
a
a
a
O
ot
ot
ot
ot
ot
ot
ot
Ka
Pro
Pr
Pr
Pr
Pr
Pr
Pr
Pr
Pro ZK K
NK
KK
DK
KK
UK
NN
jc
I
N
N
c
K
T
Á
K
D
K
U
Á
N
U
H
á
j
F
Z
Z
R
U
H
á
A
RÁ
VÁ
Sv
NS
OV
AN
FI N
ÉS
Sv
NS
LL
UK
LL
ZL
LO
UK
Z
S
O
HO
S
H
Vallásos neveltetésben részesült?
(15–19, 20–24, 25–29 évesek)
45%
40%
35%
40%
35%
36%
37%
37%
33%
30%
25%
2000
2008
20%
15%
10%
5%
0%
15-19 évesek
20-24 évesek
25-29 évesek
(Forrás: Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások)
A vallást gyakorlók iskolai végzetség szerint
100%
90%
80%
70%
60%
Nem gyak
Gyakorló
50%
40%
30%
20%
10%
0%
'Általános'
'Szakmunkás'
'Érettségi'
'Szakképzés '
'Főiskola'
'Egyetem'
Felekezet és iskolázottság
100%
90%
80%
70%
Egyetem'
Főiskola'
Szakképzés '
Érettségi'
Szakmunkás'
Általános'
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Reform átus'
Katolikus'
Görög, Örm ény
Katolikus'
Evangélikus'
'Más felekezet'
Nem hívő'
Átlag
Felsőfokú végzettségűek 2009 EVS
12%
Református
Katolikus
Görög, Örmény Katolikus
49%
34%
Evangélikus
Más felekezet
Nem hívő
3% 2%
0%
Változások a vallásgyakorlatban
Magyarországon
• Falvakban még mindig erősebb a
felekezethez tartozás tudata, de csökken a
templomba járás.
• A közepes városokban a legnagyobb a
templomba járás.
• A felsőfokúak (kül. Egyetem) között a
legmagasabb a vallásgyakorlat.
Változások a 15-29 éveseknél
• A „nem vallásos” fiatalok aránya egyértelműen nőtt.
 Valamennyi nagyobb létszámú felekezet jelenlétének
aránya csökkent a mintában.
 A semmilyen intézményes kötődéssel nem rendelkező
(kereszteletlen) fiatalok aránya több mint kétszerese a
nyolc évvel ezelőttinek, a minta egyötödét adja.
 Felére csökkent nyolc év alatt a hetente templomba
járók aránya,
 A rendszeresen (havonta többször) templomba járók
aránya 17%-ról 10%-ra esett.
Reformátusok
• A legalacsonyabb az aktívak és a legmagasabb a
munkanélküliek aránya
• A legalacsonyabb a jövedelmi átlag
• A legrosszabb az iskolai végzettségi összetétel
• A felsőfokú végzettségűek aránya messze elmarad az
arányszámtól
• A gyerekvállalási hajlandóság valamivel jobb a többieknél
• A család és a házasság kiemelt értéket képvisel
• A reformátusok támogatják a legkevésbé a
szélsőjobboldalt az evangélikusok és a „más felekezetek”
után
A vállalkozásról...
Mi a vállalkozás?
• Termékek gyártására, termelésére és szolgáltatások
nyújtására alapított, önállóan gazdálkodó szervezet.
• Jogilag körülhatárolt ismérveit a gazdasági
vállalkozásokról szóló 2006.IV. törvény tartalmazza.
Milyen motivációk mozgatják a vállalkozásokat?
• Elsődlegesen a nyereségre való törekvés.
• Másodsorban a szakmai kihívásoknak való megfelelés
• Foglalkoztatási, politikai és egyéb motivációk
Bűn-e a gazdagság?
• Szegénység -> tisztesség?
• Gazdagság -> bűn?
A fogalomzavart felerősíti a múlt öröksége és a mában bűnös
utakon szerzett vagyonok ténye.
Nem létezik olyan bibliai intés amely tiltaná a haszon előállítását!
A haszon:
- a jó termék vagy szolgáltatás utáni pénzben kifejezett jutalom
- „normális” mellékterméke egy jól működő vállalkozásnak
Fontos tudni:
- 20 éves üzleti tapasztalatból mondhatom, hogy a pénz
alapvetően megváltoztatja az emberek jellemét (kb. 80%-ban)
Kis és közepes vállalkozások helyzete
Magyarországon
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Működő vállalkozások száma
• Működő összes
vállalkozás 99,9%-a
KKV
• Számuk
folyamatosan nőtt az
elmúlt években
• A KKV-k számaránya
az összes
vállalkozáson belül
nőtt
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Működő vállalkozások száma
Működő vállalkozások számának megoszlása
méretkategóriák szerint
Magyarország
(db)
Nagy-vállalatok
Magyarország
(%)
981
0,14
5 279
0,78
Mikro és kis-vállalatok
672 258
99,08
KKV- összesen
677 537
99,86
Összesen
678 518
100
Közepes vállalatok
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Foglalkoztatásban betöltött szerep
• Az üzleti
szférában
dolgozók 73%-át
KKV-k
foglalkoztatják.
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Foglalkoztatásban betöltött szerep
• A KKV-k
foglalkoztatásban
betöltött szerepe
az elmúlt
évtizedben nőtt
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Hozzájárulás a bruttó hozzáadott értékhez
• A vállalkozások
összes bruttó
hozzáadott
értékének
több, mint
felét a KKV-k
állítják elő
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Hozzájárulás a bruttó hozzáadott értékhez
• A KKV-k
hozzájárulása
az összes bruttó
hozzáadott
értékhez
enyhén nő
2005 óta
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Nettó árbevétel
• A vállalkozások
árbevételének
61 %-át a KKV-k
adták
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Nettó árbevétel
• A KKV-k
termelékenysége a
nagyvállalatokénál
gyorsabban nőtt a
válság előtt
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Exportteljesítmény
• A KKV-k hazánk
teljes exportjának
28 %-át adják.
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
Exportteljesítmény
• A válságot megelőző
években az ország
teljes exportjában
felértékelődött a
KKV-k szerepe.
Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon
KKV-k fő jellemzői összefoglalóan:
– Legtöbb munkaerőt lekötő szektor
– Elsősorban hazai piacra termelnek
– Jellemzően alacsony tőkeellátottság
→ Támogatása elengedhetetlen
– nemzetgazdaság egészséges működéséhez,
– foglalkoztatás bővítéséhez
Mitől lehet sikeres egy vállalkozás?
Mitől lehet sikeres egy vállalkozás
Magyarországon?
- a befektetett munkától
- a befektetett tőkétől
- a tudástól és a szakmai hozzáértéstől
- az alkalmazkodó képességtől
Üzleti környezet a mai Magyarországon
Üzleti környezet a mai Magyarországon
- Az elmúlt 20 évben a nemzet gyakorlatilag felélte
az ún. rendszerváltozásra még megmaradt
gazdasági és erkölcsi tartalékait.
- A kormány a nemzeti önrendelkezés megteremtése érdekében „szabadságharcot” folytat.
- Az üzleti – etikai morál katasztrofális, a bizalomhiány maximális
- Az üzleti élet szereplői hatalmas várakozással
vannak a kormány intézkedéseivel kapcsolatban
A saját példa:
„Képmutatástól” egy mutatós összképig
www.eurotrade.hu
Tehergépkocsik
/magyarországi fődealer/
Tehergépkocsik
/kizárólagos forgalmazó/
Tehergépkocsik
/vezérképviselet/
Pótkocsik, félpótkocsik
/vezérképviselet/
Építőgépek
/márkakereskedés/
Műholdas járműkövető
rendszerek
Munkavédelmi ruházat
/márkakereskedés/
Kenőanyagok
/márkakereskedés/
Tehergépkocsik
/képviselet/
Mi az ami még szükséges
egy sikeres vállalkozáshoz?
Mi az ami még szükséges
egy sikeres vállalkozáshoz?
- Isten a legjobb befektetés
- Orando et laborando
Protestáns hitelvek szerepe a gazdasági
fejlődésben
Protestáns hitelvek szerepe a gazdasági fejlődésben
•
Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus
szelleme
–
vallásszociológiai műveiben a vallás gazdaságra
gyakorolt hatását vizsgálta
–
az író szerint a kapitalizmus szelleme azon eszmék és
szokások összessége,amelyek racionális gazdasági
haszonszerzésre irányulnak
2/1
Protestáns hitelvek szerepe a gazdasági fejlődésben
•
–
művében bebizonyítja, hogy a kapitalizmus fejlődését
alapvető módon határozták meg a kálvinista eszmék és
a kálvinista erkölcs
–
Weber rámutatott,hogy a kálvini elvek támogatják a
haszonra való törekvést és a világi
tevékenységeket,fölmagasztosítva azokat,ha Isten
dicsőségét szolgálják
A fentieket erősíti meg bennem a múlt század
első feléből származó családi és gyülekezeti
emlékezet.
2/2
Pénz és üzlet a Biblia tükrében
Pénz és üzlet a Biblia tükrében
•
Tízparancsolat szerepe az üzleti életben
•
Alapvető bibliai követelmények:
-
Légy becsületes és tisztességes (adózás)
-
Felelősségvállalás
-
Minőségi áru vagy szolgáltatás elfogadható áron
-
Tiszteld üzleti partnereidet és hitelezőidet
-
Légy tisztességes alkalmazottaidhoz.
Mik lehetnek a céljai a keresztyén
vállalkozásnak?
Mik lehetnek a céljai a keresztyén
vállalkozásnak?
•
A személyes és családi szükségletek kielégítése.
•
Dolgozni a talpon maradásért, fejlődési
kényszernek való megfelelés
•
Munkát, megélhetést biztosítani minél több
embernek
•
A vállalkozás teljes súlyával képviselni a vállalt
értékrendet az üzleti életben és a közéletben
•
Támogatni a gyülekezeteket és az egyházat,
valamint az egyházi intézményeket.
Mit tehet az MRE a vállalkozói szektor
elérése és támogatása érdekében?
Mit tehet az MRE
a vállalkozói szektor elérése és támogatása
érdekében?
• Az MRE szolgálatának kiteljesedése 4
pilléren nyugszik:
- aktív és vonzó gyülekezeti élet
- missziói dinamizmus
- az intézményrendszer fejlesztése és hatékony
működtetése
- a református válaszok és szellemiség
megjelenítése a társadalom előtt
3/1
Mit tehet az MRE
a vállalkozói szektor elérése és támogatása
érdekében?
•
Gyülekezeti,egyházmegyei és kerületi szinten fel
kell mérni a református kötődésű vállalkozókat
és részükre speciális programokat kell szervezni
(pl. evangelizáció,továbbképzés,tréning)
•
Szükséges kidolgozni a bibliai tanítások és a
kálvini hagyományok alapján a mai magyar
viszonyokra adaptált református keresztyén
üzletviteli normákat
3/2
Mit tehet az MRE
a vállalkozói szektor elérése és támogatása
érdekében?
•
Az Egyháznak ill. a gyülekezeteknek az üzleti
vállalkozások alapításában és működtetésében
nem kell részt vállalnia,egyes speciális eseteket
leszámítva
•
Nagyon tanulságos és hasznos tapasztalatokkal
szolgál a nt. Kató Béla által felépített LAM
rendszer Erdélyben.
•
Közép távon jelentős változások várhatóak az
egyház-finanszírozásban, amely szükségessé
teszik a gyülekezetek anyagi megerősödését.
3/3
Mit tehet egy vállalkozó az MRE ill. a
gyülekezetei támogatása érdekében?
Mit tehet egy vállalkozó
az MRE ill. a gyülekezetei támogatása érdekében?
• Lehetőségei szerint aktívan részt vesz a
gyülekezet életében és munkájában
• Anyagi erejéhez mérten támogatja a
gyülekezet működését, tized megfizetése
• Vállalkozásban szerzett tapasztalatait,
kapcsolati tőkéjét a gyülekezet szolgálatába
állítja
Megoldás:
Református Üzletemberek Szövetsége?
Református Üzletemberek Szövetsége
•
Céljai
– az evangélium hirdetése a vállalkozók körében
– az Egyházunkban működő vállalkozók összegyűjtése
– egymás segítése az üzleti életben
– a református vallású, de gyülekezeti kapcsolattal nem
rendelkező vállalkozók megtalálása
– érdekképviselet, lobbi tevékenység
– megfelelő súllyal jelen lenni az üzleti szférában és a
közéletben
– továbbképzések, tanfolyamok szervezése
3/1
Református Üzletemberek Szövetsége
•
Alapítása
– egyesületi formában, magyarországi református
üzletemberek által alapítva
– tagjai lehetnének olyan magánszemélyek, akik
Egyházunk tanítását elfogadják és az üzleti életben
ezek megvalósítására törekednek
– a szövetség működését a teljes Kárpát-medencei
református magyarságra kiterjesztené
3/2
Református Üzletemberek Szövetsége
•
Működése
– a Szövetség az egyesület működését a tagok anyagi
hozzájárulásából fedezik
– a szervezet felépítése területi (egyházmegyei,
egyházkerületi) alapon, kétszintű vezetéssel
– a Szövetség működése során szorosan együttműködik a
gyülekezetekkel ill. a fokozatos egyházi testületekkel
3/3
Köszönöm a figyelmüket!