Transcript A szakképzési rendszer átalakítása

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA
Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Intézet
2011. október-november
Kihívások

Alacsony iskolázottság,
alulképzettség, és ebből fakadó
alacsony foglalkoztatási arány;

Az iskolarendszer nem követte a
demográfiai változásokat
(kapacitásfelesleg);

Nem kellő minőségű a pályakezdő
munkaerő;


A munkaerő-piac elvárásainak
kevéssé felel meg az
iskolarendszerű képzés kínálata,
szerkezete;
Jelentős azok száma, akik
szakképzettség nélkül hagyják el az
iskolarendszert (lemorzsolódók,
korai iskolaelhagyók);

A TISZK rendszer nem növelte az
elvárt mértékben a hatékonyságot
és rugalmasságot.

A munkaerő-piaci előrejelzések nem
kellően megalapozottak (RFKB
döntések);

Az életpálya-tervezésnek ma még
kevéssé tudatos része az LLL
Kulcsfontosságú beavatkozási pontok
Tanulói és iskolai szintű fejlesztés
Oktatási rendszer-szintű fejlesztés

Minőségfejlesztés a teljes
szakképzési folyamatban;

Szakmaszerkezet korszerűsítése;

A szakmai gyakorlat nagyobb
aránya, döntően vállalati képzési
helyszínen;

A lemorzsolódás megakadályozása 
és kezelése a HÍD programokban;

Megújított pályaorientációs


Az oktatási szerkezet átalakítása a
szakiskolák és szakközépiskolák
szintjén;

Az iskolarendszer hatékonyabb,
jobban átlátható, koordináltabb
működtetése;
rendszer, pályakövetés.

A TISZK-rendszer holland mintájú
átalakítása;
A felnőttoktatás lehetőségének
bevezetése és kiterjesztése minden
iskolatípusban.
OKJ fejlesztés, kerettantervek,
tartalomfejlesztés.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója I.
A szakképzés az iskolarendszerben

A köznevelés, képzés az oktatási
rendszer 3 szintjén folyhat: alapfokon;
középfokon (beleértve az iskola
rendszerű szakképzést is); valamint
felsőoktatásban.

Bármely szint felnőttoktatásként is
folyhat (távoktatási és digitális
formában is);

Az első szakképzettség megszerzése
államilag garantált.

A szakképzés intézményei:
szakiskola, speciális szakiskola,
szakközépiskola.

Szakiskola: 3 éves képzés, OKJ
szakképesítést nyújt, beszámítással +2
év alatt érettségit adó tanulási utat
biztosít; (A speciális szakiskola és
készségfejlesztő speciális szakiskola SNI tanulók
számára 4., ill. 6 éves képzéssel);

Szakközépiskola: 4+1, (4+2) éves
szakmai képzést nyújt.
Szakmacsoportokra alapozott „ágazati
szakközépiskolák” kialakítása. A 4 év
szakmai alapképzés FEOR
munkakörök betöltésére alkalmassá
tesz. További +1 év (szakirányú)
képzéssel OKJ végzettség szerezhető.
Nem szakirányú szakközépiskola után,
vagy gimnáziumi képzés után 2 év alatt
szerezhető OKJ végzettség.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója II.
A szakképzés az iskolarendszerben
A szakképzés tartalmi szabályozása

Nemzeti Alaptantervre épülő
(kötelezően választandó)
kerettantervek; (5 évenkénti felülvizsgálat)

Helyi tanterv (10%-os „szabad sáv”);

(érettségi vizsgaszabályzat)

Szakmai (központi) programok

Jogi szabályozás: a Szakképzésről
szóló törvény, valamint az SZVK
rendeletek alapján készülő
kerettantervek kiadásával

A kormányhivatalok feladat-ellátási,
intézményhálózat-működtetési, és köznevelési
fejlesztési tervük részeként megyei szakképzési
tervet készítenek legalább 5 évente.
Felvételi
 A szakiskola, szakközépiskola eü-i,
pályaalkalmassági szakvéleményt kérhet,
pályaalkalmassági vizsgálatot szervezhet.
 Szakiskola: alapkompetencia-mérés alapján.
 Szakközépiskola: központi felvételi + saját
felvételi szervezhető.
A szakközépiskolai érettségi

Magyar nyelv és irodalom; történelem;
matematika; idegen nyelv; komplex szakmai
vizsga.

Az érettségi bizonyítvány

felsőoktatásba való belépésre,

jogszabályban meghatározottak szerinti
szakképzésbe való bekapcsolódásra,

munkakör betöltésére jogosít.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója III.
A szakképzés az iskolarendszerben
Felnőttoktatás
HÍD programok

Híd I. : Ha nem nyert felvételt középfokú
iskolába; felzárkóztató évfolyamra járhat;

Híd II.: Ha nem kívánja tanulmányait
folytatni; pályaorientációt nyújt,
részszakképesítésre készíthet fel;

A fiatal alapfokú iskolai végzettség nélkül,
a HÍD III. program elvégzése után, mely
bizonyítványt nyújt, a 16. betöltött életévtől
beléphet a szakmatanulásba. A záróvizsga
egyben felvételi vizsga is.

8-15 fő számára, elméleti és gyakorlati
tanműhelyi oktatással kombinálva;

Kollégiumi férőhelyet kell biztosítani;

Megszervezése a kormányhivatal feladata
(megyénként legalább 2 intézmény).

16. életévtől kezdődően kezdhető,
illetve 21. életévtől kizárólagosan
felnőttoktatás keretében folytathatók az
iskolai tanulmányok;

E célra létesített iskolákban, illetve
felnőttoktatási tagozaton, osztályban
szervezhető;

A nappali oktatás szerinti
munkarendben azok számára, akik a
nappali rendszerű képzésben is részt
vehetnének, de esti, levelező, vagy
távoktatás formájában is nyújtható;

Egyéni felkészülésre is épülhet, egyéb
kötöttségek nélkül.
A tanulószerződés rendszere
Szakközépiskola
Szakiskola


3 szakképzési évfolyam;


A 9. évfolyamon a gyakorlati oktatás
kizárólag iskolai tanműhelyben folyhat,
szintvizsgával zárul, erre az évfolyamra nem
köthető tanulószerződés;

A 10-11. évfolyamon elsősorban gazdálkodó
szervezetnél végzett szakmai gyakorlat lesz 
jellemző, ennek időtartamára, valamint az
összefüggő (nyári)szakmai gyakorlatra
tanulószerződés köthető.

Csak nappali rendszerű képzésben
résztvevőkkel köthető tanulószerződés.

Nem csak a szakképzési hozzájárulásra
kötelezettekkel köthető, hanem pl.
költségvetési szervekkel is.

4+1 szakképzési évfolyam
A 9-12. évfolyamon iskolai
tanműhelyben, vagy megállapodással
külső gyakorlati helyen történik a
gyakorlati képzés, tanulószerződés
nélkül;
Az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat
teljesítése elsősorban gazdálkodó
szervezetnél történhet, ennek
időtartamára tanulószerződés köthető,
juttatás adható;
A 13. évfolyamon kizárólag szakmai
képzés folyik; a szakmai gyakorlatot
elsősorban gazdálkodó szervezetnél kell
teljesíteni, tanulószerződéssel.
A tanulószerződéshez kötődő foglalkoztatási kedvezmények
(„gyakornoki rendszer”)
 A Kamarák kidolgozzák a gazdaságban dolgozó gyakorlati oktatók képesítési és
minősítési követelményrendszerét és bevezetésének ütemezését;
 Az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéb, tanulószerződés kötésére jogosult szervezet,
intézmény, akivel a tanuló tanulószerződéses jogviszonyban állt, a szakmai vizsgát
követően tovább foglalkoztathatja (munkaviszonyban) a tanulót, így egy éven át
foglalkoztatási támogatást kap a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori minimálbér
50%-ának megfelelő mértékben havonta;
 Ha egy munkáltató közvetlenül a szakmai vizsga után munkaviszonyban foglalkoztat a
szakképesítésének megfelelő munkakörben olyan friss szakképesítéssel rendelkező
fiatalt, aki korábban tanulószerződés keretében vett részt gyakorlati képzésben – de
máshol, ott azonban nem tudták a továbbfoglalkoztatását biztosítani –, szintén egy
éven át kap foglalkoztatási támogatást a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori
minimálbér 25%-ának megfelelő mértékben havonta.
Az OKJ átalakítása
Fejlesztési igények




A modularitási elv összhangban van az
európai szakképzés-fejlesztési
törekvésekkel (kreditálás,
megfeleltethetőség, átjárhatóság, mobilitás
érdekében)
Jelenleg több, mint 420 szakképesítés,
1300 kimenettel: nehezen átlátható a
pályaválasztás előtt állók, munkaadók
számára.
Az átalakítás és szűkítés a szakmai
szervezetek és a szakképesítésért felelős
minisztériumok együttműködésével valósul
meg az MKIK koordinációja mellett.
Az OKJ átalakítást SZVK fejlesztés követi.
Fejlesztési alapelvek
1. Széles tudásbázisú, az LLL stratégiának is
megfelelő ún. alap-szakképesítéseket
tartalmazzon elsősorban (jellemzően
magasabb óraszámú képzések);
2. Tükrözze a munkaerő-piaci trendeket
(foglalkoztatási arány, betölthető
munkakörök figyelembe vétele);
3. A költséghatékonyság miatt is csökkenjen a
specializációk száma (pl. évek óta
szüneteltetett képzések);
4. Az 55, 61 szintű képesítések átkerülnek a
felsőoktatás hatáskörébe;
5. Figyelembe kell venni a jogszabályban előírt
képzési kötelezettségeket (pl. hatósági
vizsgák)
Az iskolai rendszerű szakképzés - Szakközépiskola
Példák az ágazati beiskolázású szakközépiskolákra és munkakörökre
Szakközépiskola lehetséges
megnevezése
ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
GÉPIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA
KÖNNYŰIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA
MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA
VEGYIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
Az ágazathoz tartozó példa FEOR szám, foglalkozás
megnevezése
7111 Húsfeldolgozó
3113 Élelmiszer-ipari technikus
3117 Építő-és építésztechnikus
3116 Gépésztechnikus
3151Energetikai (erőművi) berendezés vezérlője
5111 Kereskedő 3622 Kereskedelmi ügyintéző
3632 Marketing-és PR-ügyintéző
3114 Fa-és könnyűipari technikus 7211 Szabásminta-készítő
7341 Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója;
4132 Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó
6130 Vegyes profilú gazdálkodó
3131 Mezőgazdasági technikus
6115 Dísznövény-, virág-és faiskolai kertész, csemetenevelő
3115 Vegyésztechnikus
8135 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője
A szakmai vizsgák újraértelmezése, a módosítás szempontjai

A modulok szerinti számonkérés helyett komplex vizsga
– A komplex tudás mérése reálisabb, mint modulokra aprózva az egyes részek
százalékos értékelése;
– Az ágazati szakmai sajátosságok hangsúlyosabban megjelenhetnek a vizsgákon;
– A szakma gyakorlásához szükséges személyes kompetencia elemek a komplex
vizsga részét képezik, azzal együtt kerülnek értékelésre.

Rövidül a vizsga időtartama;

Kevesebb írásbeli tételsor kidolgozása szükséges;

Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó adminisztrációs feladatok;

Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó költségek ;

Az elvégzett modulok értékelése nem kerül a bizonyítványba, betétlapon kerülnek a
bizonyítványba a beszámíthatóság igazolására;

Későbbi tanulmányok során a modul tanulása alól mentesség kapható, de a komplex
vizsga teljesítése alól nem.
A szakmai vizsga bizottsága
 A vizsgabizottságok háromtagúak
 A jelölhető szakembereket az NSZFI szakértői listán tartja nyilván
 A vizsgabizottság tagjait az NSZFI jelöli ki a listáról, a véletlenszerűség
garanciájával
 Vizsgákon nem lesz a képző vagy vizsgaszervező intézmény részéről
vizsgabizottsági tag
 A vizsgáztatási feladatokat és az értékelési feladatkör egészét a
vizsgabizottság tagjai látják el
 Nincs szükség külön vizsgaközpontokra, a vizsgák helyszíne a képző
vagy az intézmény által biztosított helyszín
 Az új feladatok indokolják a vizsgáztatói kör szakmai továbbképzését
Azonos és eltérő elemek a felnőttképzést követő szakmai vizsgákon
Azonosság
 A szakmai vizsga mindkét esetben ugyanaz a komplex vizsga
Különbözőség
 Nem kell szintvizsgát szervezni
 A vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga
 A modulzáróvizsgákról igazolás kerül kiadásra
 A modulzáróvizsgát a szakképesítésért felelős miniszter szabályozza a
gazdasági kamara javaslata alapján
Koncepció a szakmai és vizsgakövetelmények kiadására








1 kormányrendelet, amely tartalmazza
– az összes modult,
– a országos modultérképet;
Miniszteri rendeletek, amelyek tartalmazzák szakképesítésenként
– az egyéb specifikus tartalmakat,
– a követelménymodulok felsorolását.
Előnyök:
Megszűnik a közös modulok eltérő fejlesztése;
Csökken a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó rendeletek terjedelme;
Egyszerűsödnek a szakmai egyeztetések a közös modulok változtatásánál;
Gyorsul a változások bevezetése;
Változás esetén csak egy jogszabályt kell módosítani;
Kormányrendeletben történő kiadással megszűnik a minisztériumok közötti jogszabály
egyeztetési kötelezettség (széleskörű, időigényes).
Az OKJ módosítását követően a szakmai és vizsgakövetelmények teljes körű
(tartalmi) felülvizsgálatára kerül sor.
A szakmai oktatás ellenőrzése
Az iskolában folyó szakmai oktatás ellenőrzése


Közismereti tartalom vonatkozásában: Oktatási Hivatal - közismereti szakértőkkel
Iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás: kiegészülve az NSZFI-vel
együttműködő szakképzési szakértőkkel
A Kamarai ellenőrzés


Tanulószerződés esetén a külső gyakorlati képzőhely ellenőrzése
A kamara biztosítja a szakképző iskolák képviselőinek részvételi lehetőségét
–
–
–

Ellenőrzi és értékeli, hogy megfelel-e a gyakorlati oktatás a kerettantervnek
Szankciókat alkalmazhat
Nem megfelelő gyakorlati képzés esetén az érintett tanulókat más gyakorlati képzőhelyre helyezi el
Az ellenőrzést kezdeményezheti
–
A szakképzésért felelős, ill. az érintett szakképesítésért felelős miniszter
–
Az érintett szakképző intézmény
A közvetlen ellenőrzés

Szakképzésért felelős miniszter joga
–
–
Gyakorlati oktatással összefüggően
Független szakértők felkérésével
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) helyett megyei
szintű.
Az RFKB…irány-arány meghatározása
Az RFKB…
Szakképzés iránya-beiskolázás aránya

javaslata alapján lehet szakiskolai és
szakközépiskolai
képzésbe
történő
beiskolázást meghirdetni (a 9. évfolyamra
és ágazatra alakít ki javaslatot);
a szakképzés irányaira és arányaira
vonatkozó javaslatai alapján kaphat
támogatást a felnőttképzésben OKJ
szerinti képzés;

részt
vesz
a
előkészítésében;
megyei szinten működik és teszi meg
javaslatait;

javaslata meghozatalának módjára és
szempontjaira vonatkozó rendelkezések
kormány
rendeletben
kerülnek
szabályozásra (egységesség elve);

javaslata
az
egyházi
fenntartású
szakképző intézményekre és TISZK-ekre
vonatkozóan is kötelező érvényű;

javaslatai érvényesülését az alapítványi
és egyéb fenntartású iskolák esetében a
szakképzésért felelős miniszterrel kötött
megállapodás tartalmazza.





felvételi
eljárás
javaslatot tesz a szakmai érettségit
követően, az ágazaton belüli konkrét
szakképesítésre történő beiskolázásra
vonatkozóan
(szakképzésért
felelős
miniszteri rendeletben kerül kiadásra);
összehangolja a rövid és a középtávú
tervezés szintjén az iskolai rendszerű és a
felnőttképzésben folyó szakképzést.
megyére vonatkozó javaslatok
A jelenlegi TISZK rendszer legalapvetőbb problémái







Túl sok a TISZK-ek létrehozását lehetővé tevő
jogszabályi formák száma, ezért egynek
(holland modell) a preferálása javasolt;
Nagy
különbségek
tapasztalhatóak
a
forrásfelhasználás terén;
Nem valósult meg egyes (főleg az
együttműködési megállapodással létrehozott)
TISZK
modelleknél
a
tényleges
együttműködés;
Nem
valósult
meg
a
tényleges
munkamegosztás, a munkaerővel és egyéb
erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás
a TISZK egyes intézményei között;
Az indítható szakképesítésekre az RFKB által
hozott döntések eltérő módon érvényesülnek
az egyes TISZK-ekben és az egyes régiókban
is;
A
TISZK
irányításának
erőssége
és
hatékonysága eltérő a különböző fenntartású
modellekben;




Nem valósult meg a TISZK-ek többségénél az
iskolarendszeren kívüli szakképzésben való
részvétel;
Erősebben érvényesülnek a TISZK-et alkotó
intézmények érdekei, mint a TISZK egészének
érdekei, emiatt éppen a TISZK rendszer
létrehozásának indokai szorulnak háttérbe;
Sok TISZK esetében nem valósul meg a
gazdasággal való hatékony együttműködés,
a gazdaság által hosszútávon igényelt, konkrét
szakképzett munkaerőigény pedig nem kerül
megfogalmazásra a gazdaság részéről;
A TISZK-ek az együttműködést és a szakmai
feladataik összehangolását elsősorban a
finanszírozási ösztönzők okán valósítják meg,
nem
pedig
a
hatékonyabb
képzés
szükségességének felismerése miatt;
Némely TISZK a rendelkezésre álló források
felhasználása során visszaélt a jogszabályi
lehetőségekkel, a Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Intézet ellenőrzései alapján
jogsértés is megállapításra került, amelyekkel
kapcsolatban az Intézet feljelentést tett, az
eljárások folyamatban vannak.
A TISZK-ek átalakításának „A” modellje
Az „A” MODELL”
jellemzői/bemutatása

Az önkormányzati és állami fenntartású szakképző
intézmények (ún. holland modell szerint) összevonásra
kerülnek

Megyénként 2-3 ilyen formában működő TISZK jön létre,
melyek teljes egészében lefedik a megyei szakképzési
feladatellátást

Bizonyos szakképesítések esetében területi alapú (pl.
országos) intézményi struktúra kialakítása szükséges (pl.
rendészeti szakképesítések)

A szakképzési feladatok ellátásának kötelezettsége a
megyei önkormányzatok esetében megszűnik (nem
lesznek a szakképző intézmények fenntartói)

Települési, városi és megyei jogú városi
önkormányzatok fenntartásába kerülnek vagy maradnak
a szakiskolák és szakközépiskolák, amelyek
jogszabályban lesznek kijelölve (ideértve a meghatározott
kötelező integrációt is)
A TISZK-ek átalakításának „B” modellje
A „B” MODELL” jellemzői/bemutatása

Az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények
teljes egészében állami fenntartásba kerülnek (fenntartók az
állam képviseletében a kormányhivatalok), az összes
fenntartói és intézményi jogosítvánnyal együtt

Ebben a modellben is jogszabály jelöli ki az egyes intézményi
szerveződéseket és a különböző intézmények integrációját
A két TISZK átalakítási modell közös jellemzői

A vegyes típusú intézmények és a többcélú
intézmények tisztán szakképzési célúvá
alakulnak = új TISZK-ek





A finanszírozás az új modellekben nem fejkvóta,
hanem intézményfinanszírozás szerint kerül
kialakításra
Általánossá kell tenni az egy intézmény
keretében működő, azaz a szakképző
intézmények tényleges integrációja alapján
létrejövő TISZK modellt

Az új intézményi struktúrában megegyezik a nem
önkormányzati és nem állami fenntartású
szakképző intézmények szerepe
A már működő önkormányzati/állami
fenntartású TISZK-eknek is át kell alakulniuk a
holland modell szerint

Átalakítás következtében hatékonyabban,
költségtakarékosabban és a munkaerő-piaci
igényeket ténylegesen kielégítő módon
tartható fenn a szakképzés
intézményrendszere
Az egyházi fenntartású intézmények megtartják
fenntartói önállóságukat, de teljes finanszírozásra
csak abban az esetben tarthatnak igényt,
amennyiben a központilag meghatározott

szakképzési szerkezetben folytatják képzéseiket
Az egyéb (pl. egyesületi, alapítványi, céges)
fenntartású szakképző intézmények eltérő feladatellátási céljaik miatt csak bizonyos szakképzési
kiegészítő támogatásra tarthatnak igényt
A kiválasztott új modellek bármelyike szerinti
hatékony működés akkor valósulhat meg, ha
az intézményrendszer átalakítása teljes körűen
megtörténik
TISZK átalakítása
TISZK, szakmaszerkezet
Munkaerő-piaci igények és prognózisok figyelembe vételével központi
szakmaszerkezeti döntés
Szakmaszerkezetre vonatkozó döntések általános érvényűek
Betartásuk minden állami támogatás feltétele
TISZK rendszer átalakítása:
Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve
Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző
intézmények az állami, önkormányzati fenntartású körben
Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén
Finanszírozás
Az első szakképesítés iskolai rendszerben legyen ingyenes
-korlátozásokat szükséges beépíteni:
az ingyenesen igénybe vehető évfolyamok száma korlátozott lesz
Szakmai érettségi nem számít első szakképesítésnek
Nem állami, nem önkormányzati iskolák csak szakképzési megállapodás
alapján kaphatnak állami támogatást
Szakmaszerkezeti döntés mindenkire érvényes: állami forrás ne folyjon el
olyan képzésre, ami nem javítja a tanulók munkaerő-piaci esélyeit
Várható ütemezés
A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezése szerint

Szakképzési koncepció: 2011. május 24-én a kormány határozatban
fogadta el

Folyik a szakképzésről szóló új törvény tervezetének előkészítése

2011-re vonatkozó tervek: szakképzési törvény és a szakképzési
hozzájárulásról szóló törvény elfogadása

Ezt követően OKJ átalakítása

Végrehajtási rendeletek e tanév folyamán

2012 szeptembertől elsősorban tartalmi változások

Átmenet biztosítása, felmenő rendszer
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI
INTÉZET
Intézet feladatai
Kutatás Szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatás
Fejlesztés
Szakképzés és felnőttképzés tartalmi fejlesztése:
Szakmastruktúra-fejlesztés - Országos képzési jegyzék - országos modultérkép
szakmai és vizsgáztatási követelmények,
központi programok,
tankönyvek,
tanulmányi segédletek,
hátrányos és fogyatékkal élők képzéséhez dokumentumok,
a központi, a regionális, valamint a helyi fejlesztések támogatása,
szakképzést folytató intézményekben szervezett szakmai képzés eredményességének
elemzése,
hatékony eljárások, módszerek kidolgozása, továbbfejlesztése és elterjesztése
hazai és a nemzetközi képesítési követelmények összehasonlítása, összehangolása
minőségbiztosítás
A megújult intézet intézkedései
 Új átláthatóbb web
 Jogszabályok, dokumentumok áttekintése, egységes
szerkezet kialakítása
 Az MPA ellenőrzéshez útmutató
 A vizsgaellenőrzéshez kézikönyv
 Az ösztöndíjhoz átlátható táblázat, hiányszakmák
 A törzslapkitöltéshez útmutató
 3V rendszer további módosítása
Új weblap
Változások
A Kormány 225/2011. (X. 24.) Korm. rendelete
a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetrõl szóló
292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
2011. november 1-től kormányhivatallá alakult.
Várható változások
2011. december végéig az NSZFI feladatai nem változnak.
A Kormány szakképzési koncepciójának megfelelően, a
szakképzési törvény változásával egyeztetve, az intézet
beolvad a Foglalkoztatási Hivatalba, az OMMF-vel együtt.
Ezáltal a foglalkoztatási, és szakképzési tájékoztatás
struktúrája: egyszerűsödik,
hatékonyabbá válik,
információáramlás egyszerűbb lesz.
Köszönöm a figyelmet!
Kérdéseiket feltehetik a következő email-címeken:
[email protected]
[email protected]