Transcript ár-összehasonlítások és piacszerkezeti változások értékelése

Pápai Zoltán – Nagy Péter – Csorba Gergely – Micski Judit:
Tapasztalatok a mobilpiacok
működéséről: ár-összehasonlítások és
piacszerkezeti változások értékelése
Verseny és szabályozás 2012
2013.09.25
Pápai Zoltán
.
Motiváció
Igazak-e a következő mítoszok amikkel
Magyarországon az utóbbi időben gyakran
találkozunk:
• A magyar mobil hangszolgáltatási és a
mobilinternet árak európai összevetésben
magasak
• Több szolgáltató jelenléte a piacon, illetve új
szereplő belépése alacsonyabb árakat
eredményez
2
Praktikus kérdések
Meg tudjuk-e vizsgálni empirikusan ezeknek a
mítoszoknak a relevanciáját?
Milyen adatok vannak?
OECD és EU adatok a mobil hangszolgáltatási árak
alakulásáról
Milyen eszközökkel?
ár-összehasonlítás
egyszerű statisztikai eszközök
3
Mobil hangszolgáltatási árak alakulása
Kisfogyasztói kosár (OECD 2002) árainak alakulása (€), 2004-2010
• a magyar mobil árak az
EU átlagnál nagyobb
mértékben csökkentek
• ugyanazokat a
fogyasztói kosarakat
2010-ben
harmadannyiért lehetett
a magyar piacon
megvenni, mint hét
évvel korábban
Forrás: Teligen (2004-10)
4
Mobil hangszolgáltatási árak 1.
ARPM az EU-ban (€ cent; EU27 átlaga: 10,7€ cent), 2010
Forrás: Digital Agenda Scoreboard
2010-ben a magyar átlagos mobil percdíj (ARPM) a 7. legkisebb az EU-ban
35%-kal az EU átlag alatt
5
Mobil hangszolgáltatási árak 2. :
Ellentmondó eredmények az OECD-től
35
30
OECD(2009-es definíció szerinti) kisfogyasztói kosár (30 hívás, 100 SMS) havi
kiadása
ÁFA-val (USD PPP), 2010. aug.
25
20
15
10
5
0
havidíj
hívás
SMS
Forrás: OECD (2011)
az OECD (2002, ill. 2006) fogyasztói kosarak alapján számított árak
összehasonlításában Magyarország a középmezőnyben foglal helyet 2010-ben
az OECD új, 2009-ben definiált fogyasztói kosarai alapján Magyarországon voltak a
legmagasabbak a mobil árak 2010-ben (egyes kosarak esetében a magyar ár 100150%-kal volt magasabb, mint az átlag)
6
Az ellentmondásos eredmények okai
A különböző ár-mutatók közötti eltérések
a különböző mutatók mást mérnek: ARPM illetve
kosarak
ÁFÁs vagy ÁFA nélküli ár
árfolyamon számított ár és vásárlőerő-paritáson
számított árak eltérése
A fenti tényezők mind okai az eltérésnek, de az
OECD 2009-ben definiált kosarai alapján
számított árak nominális árfolyamon
összehasonlítva is magasak!
ez strukturális problémára utal
7
Mit mérnek a 2009-es OECD kosarak?
Egy előfizetőre eső havi SMS-ek száma az EU-ban 2011-ben (db) - EU27 átlaga: 59db; EU27 medián: 42db
kosár
OECD 2009
hívás db
hívásperc
SMS db
low
30
50
100
medium
100
188
140
high
300
569
225
prepaid 40
40
75
60
extra high
900
1787
350
SMS
8
15
400
Forrás: GSMA (2011)
A kosarak az SMS tekintetében nem illeszkednek az EU piacok többségének
jellemző fogyasztási szerkezetéhez!
8
Magasak a magyar árak?
A magyar árak abszolút szintje európai összehasonlításban
nem magas
a mobil hangszolgáltatás ára inkább a középmezőnyben található
Az ár-összehasonlítások ellentmondásos eredményeinek
okai
az unióban Magyarországon a legmagasabb az ÁFA kulcs - de az
összehasonlításban ennek hatása kismértékű
a vásárlóerő-paritásos számítás a magyar árakat mindig jelentősen
nagyobbnak mutatja (ez ugyan relatív árat érzékeltet, de nem a
tényleges árakat mér)
A fő ok:
az OECD 2009-es kosarai a rossz kosárszerkezet miatt
alkalmatlanok az országok árszintjének összevetésére
9
Mobil piaci (MNO) szereplők számának
alakulása az EU-ban 2000 és 2013 között
3G
kiosztás
kezdete
utolsó
csak 2G
belépés
3G
belépés
kezdete
első 4G
belépő
utolsó 3G
belépő
(Pl)
(Free, Fr)
28 belépés
7 fúzió
2 kilépés
10
1, 2, 3, 4 és 5 (MNO) szereplős mobil piacok
számának alakulása az EU-ban 2000 és 2013
között
2012-re
lényegében
minden mobil
piac vagy 3 vagy 4
szereplős
11
Mi a szereplők számának hatása az árakra?
Egy adott időpontban végzett keresztmetszeti
összehasonlítás (ANOVA, regresszió) alapján
nincs szignifikáns különbség a négyszereplős és
a háromszereplős piacok teljesítménye között
a négyszereplős piacok átlagosan nem teljesítettek
jobban a mobil hangszolgáltatás árának
vonatkozásában
az országok közötti árkülönbségeket jelentős részben
magyarázzák az egy főre jutó GDP-ben
megfigyelhető különbségek
12
Tanulságok
A közkeletű mítoszok gyakran nem, vagy nem úgy
igazak, ha döntéshozatalhoz akarjuk felhasználni,
jobb, ha előbb ellenőrizzük őket
Az összehasonlítás jó eszköz, de a módszertan
ismerete és ellenőrzése nélkül felszínes, téves
következetésre vezet
Már egyszerű empirikus elemzések is hasznos
adalékkal szolgálhatnak fontos közpolitikai
dilemmák eldöntéséhez
13