Transcript A magyar képesítési keretrendszer (MKKR)

A magyar felsőoktatás képesítési
kerete
és
a Magyar Képesítési Keretrendszer
kialakulása
Derényi András
Munkacsoportok 4. találkozója  2013. 04. 06.
A hazai felsőoktatási keret
kialakulása 1.
• Dublini szintleírások  EFT-KKR  hazai
felsőoktatási képesítési keret munkálatok
• Összefüggésben a bolognai ciklusos képzési
szerkezet hazai implementációjával
• 2005-ben (!) szakmai javaslat a Nemzeti Bologna
Bizottságban (a bergeni miniszteri találkozó számára
készülő EFT-KKR javaslat ismeretében)
• Az NBB mind a három (négy) ciklusra véglegesíti és
jóváhagyja a szintleíró jellemzőket
A hazai felsőoktatási keret
kialakulása 2.
• Megjelenik a 289/2005. sz. kormányrendelet, amely
szabályozza a KKK-k szerkezetét, benne a 7. ponttal
(„A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai
kompetenciák”)
• 2006. áprilisában megjelenik a 15/2006. sz. miniszteri
rendelet a KKK-król, 1. mellékletében az alapciklus
és a mesterciklus országos hatókörű szintleíró
jellemzőivel.
• Az FSZ és a doktori szintleírók nem jelentek meg
azóta sem (egyeztetések elmaradása miatt)
A feo-i keret felépítése
2012-ben
országos
szint nélkül!
Az országos szintleíró
jellemzők szerkezete
Alap/mester képzésben alap/mester fokozatot
az szerezhet, aki
a) a képzés során az ismereteket illetően
bizonyította, hogy…
- a tudás és megértés képessége,
- a tudás és megértés alkalmazása
b) ismereteit illetően alkalmas…
- a tudás és megértés alkalmazása
- kommunikációs készségek, - tanulási készségek
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén
rendelkezik… - ítéletalkotás és döntéshozatal
A KKK-k készülése
• Nem vette figyelembe (mert nem értette)
az országos szintleíró jellemzőket;
• Többnyire lemásolta, kicsit alakította
• Az új FSZ KKK-khoz nem volt országos
szintleíró jellemző (mint orientációs pont)
és az MKKR 5. szintjét sem vették
figyelembe a készítők/koordinátorok
A feo-i keret
és az MKKR viszonya
• A feo-i keret maga nem koherens és teljes
• Eltérő a két keret kompetencia szerkezete
• MKKR felső szintjeinek kidolgozásakor
figyelembe vették-e a feo-i keretet?
• Stb.
Az MKKR és a felsőoktatási szintleíró
jellemzők harmonizálhatók
Az MKKR kialakulásának
eddigi 6 szakasza
(1) Egy OKKR koncepcióját megalapozó
időszak, 2005–2006
- EKKR javaslat 2005. aug.;
- 2005. szept.-dec.: nemzeti konzultáció;
- 2006. febr. budapesti EKKR konferencia;
- 2006. ápr. szakértői munkacsoport OKKR
megvalósíthatósági koncepcióra
(terminológia kialakítása; nemzetközi
tapasztalatok elemzése, működési feltételek,
hazai képesítések elemzése).
[ekkor még az EKKR-tervezet 6 oszlopos, az
első magyar javaslat 5 oszlopos (kulcskompetenciák)
(2) Az OKKR koncepció létrejötte (2006.
szept.)
– Az OKKR funkciója, az alkalmazásával szolgálni
kívánt célok rögzítése;
– Az OKKR követelmény-struktúrája (deskriptorai) és
szintjei;
– Az OKKR alkalmazása és működtetése
(3) A koncepció alapján az OKM tárcaközi bizottságot hoz
létre, és 3 munkacsoport alakul további előkészítő
feladatokra (2007. febr.).
Feladatuk:
1. az OKKR szintleíró deskriptorait tartalmazó részletes
dokumentum kidolgozása;
2. az OKKR működtetését szolgáló mechanizmusok
kialakítására, az ehhez szükséges fejlesztésekre,
szabályozási, intézményépítési és finanszírozási
eszközökre javaslat kidolgozása;
3. az egyes oktatási alágazatok kimeneti szabályozó
eszközeinek OKKR- kompatibilis továbbfejlesztésére
ajánlások kidolgozása.
A munkacsoportok 2007. júliusában számoltak be a TB-nak.
(4) Kormányhatározat az EKKR-hez történő
csatlakozásról és egy NKKR kidolgozásáról
(2069/2008)
– Ennek előterjesztése egy, a korábbi
munkákra épülő koncepció (4 oszloppal)
– 2007. októberben a Recognition of LeOs
Cluster budapesti 2 napos PLA-ja
(5) TÁMOP 413 kiemelt projekt keretében a
keretrendszer kialakítása (2008-2010)
- 2. budapesti EKKR konferencia (2011 tavasz)
- ennek alapján újabb kormányhatározat 2012
nyarán – ez legitimálja az addigi fejlesztések
eredményét
- létrejön a Nemzeti Koordinációs Pont (az OH-ban)
(6) TÁMOP 413 projekt 2. szakasza
Tanulságok
Kezdetben a gondolkodás, a fejlesztések előkészítése a
nemzetközi folyamatokkal együtt halad, időnként megelőzi
azokat;
A folyamat 2007-2008-tól többször, hosszabb időszakokra
megtorpan, tudáshiányossá válik;
A fejlesztőmunka feltöredezik (alágazatokba sorolódik,
TÁMOP projektekbe kerül, out-source-olják stb.);
Csak formális a magas szintű koordináció és a szakpolitikai
elköteleződés jelei sem látszanak;
Rendre megakad - vagy el sem indul - az alsóbb szintű
implementáció.
NE SZÁMÍTSUNK KOHERENS ÉS TARTÓS RENDSZERÉPÍTŐ
FOLYAMATOKRA, INKÁBB NEKI-NEKILÓDULÓ ALKALMI
FEJLESZTŐ PROJEKTEK MENTÉN ÉPÜL KI A RENDSZER.