Transcript Arapovics Mária

A képesítési keretrendszer a
szakképzés szempontjából
Dr. Arapovics Mária
KONFERENCIA
A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERRŐL
BUDAPEST, 2013. JÚNIUS 27
.
.
Vázlat
• Az EU szakképzési politikája
• A magyar szakképzési rendszer
átalakulása az európai térben
• A szakképzés és az EKKR/MKKR
viszonyrendszere
• OKJ szintjei / MKKR szintjei
• Kompetenciafogalmak OKJ /MKKR
• Az MKKR előnye, lehetőségek
2002. Koppenhágai folyamat eredményei
• Európai képesítési keretrendszer (EKKR) kialakítása
– Átláthatóság és átjárhatóság - a tagállamok képesítési
keretrendszereinek kialakítása és összekapcsolása
– a képzettségek értelmezésének megkönnyítése az országok és
ágazatok között.
– a tanulási eredményeken alapuló megközelítés
• Europass portfólió
Közös dokumentumrendszer, CV, kompetenciák láttatása
.
• Európai szakképzési kreditrendszer (ECVET)
Lehetővé teszi a diákok számára, hogy egy adott országban szerzett
képesítésüket másik országban is elismerjék.
• Európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat
(EQAVET)
A szakképzés minőségének ellenőrzése és javítása
• CEDEFOP kutatások, összehasonlító elemzések
Elvárások a szakképzéstől
• Rugalmas, technológiai változásokhoz és
a versenyhez alkalmazkodó munkavállalók
• Munkaerőpiachoz és tanulók igényeihez
alkalmazkodó szakképzés
• „AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS
BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS
MOZGATÓRUGÓJA”
Európai stratégia 2020
• Az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedés stratégiája
– Intelligens növekedés: tudáson és
innováción alapuló gazdaság
kialakítása
– Fenntartható növekedés: erőforráshatékonyabb, környezetbarátabb és
versenyképesebb gazdaság
– Inkluzív növekedés: magas
foglalkoztatás, szociális és terülheti
kohézió jellemezte gazdaság
Bruges-i közlemény 2020
„A SZAKKÉPZÉS AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ
ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS MOZGATÓRUGÓJA”
• A fiatalok számára a szakoktatás és -képzésnek
lehetőséget kell nyújtania a foglalkoztatásra és
továbbtanulásra
• Munkavállaláshoz szükséges gyakorlati készségekhez
elsajátítása
• 10 % alá csökkenteni az iskolát korán elhagyó fiatalok
számát.
• a felnőttek legalább 15 %-a részt vegyen az egész
életen át tartó tanulásban.
Bruges-i Nyilatkozat 2010.
•
Vonzó és inkluzív szakképzés
–
–
–
–
•
magasan kvalifikált tanárokkal és szakoktatókkal,
innovatív tanulási módszerek,
magas szintű infrastruktúra és létesítmények, a munkaerő-piaci
igényekhez való nagy fokú igazodás, illetve
a további oktatási és képzési formákban való részvételi
lehetőségek;
Magas színvonalú szakmai alapképzés,
–
–
amelyet a tanulók, a szülők és a társadalom vonzónak tarthat
a szakmai alapképzés kulcskompetenciákat és speciális
szakkészségeket egyaránt kell, hogy nyújtson a tanulók számára;
Bruges-i Nyilatkozat 2010.
•
Könnyen hozzáférhető és életpálya-orientált szakmai
továbbképzés
–
–
•
a munkavállalók, a munkaadók, a független vállalkozók és a
munkanélküliek számára,
elősegíti a kompetenciák fejlesztését és az életpályaváltást;
A tanulási eredményekre alapuló rugalmas szakképzési
rendszerek
–
–
–
–
tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott
megállapításo: a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud,
ért és képes elvégezni.
a rugalmas tanulási utak támogatása
a különböző oktatási és képzési alrendszerek (iskolai oktatás,
szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás) közötti átjárás,
a nem formális és az informális tanulás, a munkavégzés során
szerzett kompetenciák validálása;
Bruges-i Nyilatkozat 2010.
•
Európai oktatási és képzési térség, átlátható
képesítési rendszerekkel
–
–
–
a tanulási eredmények transzferje és felhalmozása
a képesítések és kompetenciák elismerése
országok közötti mobilitás elősegítése;
•
Mobilitás, cserekapcsolatok növelése a tanulók és
oktatók, szakemberek számára az EU-ban
•
Pályaorientációs és tanácsadó szolgálatok
–
Könnyen elérhető, magas színvonalú, koherens hálózatot
MKKR fejlesztési célja
• A közoktatás, a szakképzés, a
felsőoktatás és a felnőttképzés ágazati
szintű képesítési alrendszereit nemzeti
rendszerré kösse össze
• Segítse az egyes képesítések
viszonyítását és megfeleltetését országon
belül és az EU-ban az EKKR-en keresztül
OKKR/MKKR és szakképzés
fejlesztések
OKJ 2006 – kompetenciaalapú és moduláris
TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A
felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű
fejlesztése

(5-6. szint kidolgozása)

Magyar Kormány 1229/2012. (VII. 6.)
kormányhatározata
5. Szint – 1. oszlop: Tudás
– Rendelkezik egy adott szakterülethez
kapcsolódó alapvető általános és szakspecifikus
elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Az elméleti
és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik.
– A gyakorlati alkalmazás módszereinek és
eszközeinek biztos ismerete lehetőséget biztosít
az adott szakma hosszú távú és magas szintű
gyakorlására.
– Ismeri a szakterület szakmai szókincsét
(anyanyelven és legalább egy idegen nyelven).
5.Szint – 2. oszlop: Képességek
– Képes az adott szakma feladatainak megoldására:
megtervezésére és lebonyolítására, a szükséges
módszerek és eszközök kiválasztására, egyedi és
komplex alkalmazására.
– Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs
képességei képessé teszik a más nyelven beszélőkkel
való szakmai együttműködésre.
– Képes tudását fejleszteni és ehhez alkalmazni a
tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és a
legkorszerűbb információs és kommunikációs
eszközöket.
– Képes a munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos
felelős döntésekre.
5. Szint – 3. oszlop: Attitűd
– Nyitott az adott szakterület új eredményei,
innovációi iránt. Törekszik azok megismerésére,
megértésére és alkalmazására.
– Törekszik önmaga folyamatos képzésére.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés
mellett.
– Önkritikus saját munkájával szemben.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája
társadalmi szerepét, értékeit.
5. Szint -4. oszlop: Autonómia és
felelősség
– Önállóan végzi munkáját, folyamatos
önellenőrzés mellett.
– Felelősséget érez saját és az általa
vezetett szakmai csoport munkájáért,
eredményeiért és kudarcaiért.
– Döntéseit a szakterület jogi, etikai
szabályainak figyelembevételével hozza.
6.Szint - tudás
• – Ismeri egy adott tanulmányi és/vagy szakterület
tárgykörének alapvető, átfogó tényeit, irányait és határait.
– Ismeri az adott szak, illetve tanulmányi terület
legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket
felépítő terminológiát….
7. Szint - tudás
• – Ismeri egy adott tanulmányi és/vagy
szakterület átfogó tárgykörének általános és
specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és
pontosan kidolgozott határait, a szakterületnek a
rokon szakterületekhez való kapcsolódását…..
Szakmai alapképzés
•
•
•
•
Felső középfokú képzésben
Posztszekunder képzésben
Felsőoktatásban
Felnőttképzésben
Tanulási útvonal
•
•
•
•
•
Gimnázium (ISCED 3A)
Szakközépiskola (ISCED 3A, 4C)
Szakiskola (ISCED 2C, 3C)
Felsőoktatás (ISCED 5A,5B, 6)
Felnőttképzésben - Iskolarendszeren kívül
Tanulási útvonalak az
iskolarendszerben
Iskolatípus
ISCED szint
Gimnázium
(ISCED 3A)
Szakközépiskola
(ISCED 3A, 4C)
Szakiskola
(ISCED 2C, 3C)
Szakképzettséget adó programok a felsőoktatásban
Felsőoktatás
ISCED szint
OKJ (Felsőfokú végzettséget nem adó
felsőfokú programok)
(ISCED 5B)
FOSZK
Felsőfokú végzettséget nem adó
felsőfokú programok
(ISCED 5B)
Alapképzés BA, BsC (felsőfokú
végzettséget és szakképzettséget ad)
(ISCED 5A, 6)
MKKR és a szakképzés
OKJ
FSZ
MKKR jogszabályi
szintje
Magyar Kormány
1229/2012. (VII. 6.)
Sztv. 88.§.
Kr. Felhatalmazás:
MKKR
150/2012, (VII. 6.) Kr.
kormányhatározata
az OKJ-ről
Új Fktv. 18. § (1) c)
(2013. évi LXXVII.
törvény a
felnőttképzésről )
Képzési/tanulási
kimenet
Kreditbeszámítás
SZVK
Nftv. 49. § (6)
Azonos és magasabb
szintű OKJ
szakképesítésekben
50 kredit BA, BsC
képzéseknél
FOSZK
BA, BsC
23/2012. (VIII.28). Kr.
2.§. szerint ISCED 5
szintű képzések
NFtv. 51.§ (5) az
oklevél kötelező
tartalma a képesítés
EKKR és MKKR
szerinti besorolása.
NFtv. 51.§ (5) az
oklevél kötelező
tartalma a képesítés
EKKR és MKKR
szerinti besorolása.
KKK
KKK
Azonos képzési
területen min. 30 max.
120 kredit - 90 kredit
beszámítása BA, BsC
képzéseknél
Tanulási útvonalak az
iskolarendszeren kívül
• állam által elismert szakképesítések
- OKJ szakképesítései
- hatósági v. hatóság által tanúsított
szakképesítések
• akkreditált programok tanúsított képesítései
• munkahelyi/munkaköri képesítések
Az OKJ változása
21 – alapfokú részszakképesítés
31 – alsó középfokú részszakképesítés
32 – alsó középfokú szakképesítés
33 – alsó középfokú szakképesítés-ráépülés
34 – középfokú szakképesítés
35 – középfokú szakképesítés-ráépülés
51 – felső középfokú részszakképesítés
52 – felső középfokú szakképesítés
53 – felső középfokú szakképesítés-ráépülés
54 – emelt szintű szakképesítés
55 – emelt szintű szakképesítés-ráépülés
62 – felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés
Kérdések és lehetőségek
•
•
•
•
•
•
OKJ szintjei és MKKR szintjei, standardok
Egységes fogalomrendszer (OKJ/ MKKR)
Intenzív szektorközi együttműködés
Átláthatóság (egyéni tanulási utak)
Munkáltatók hozzáállása, elfogadják-e?
Tanulási eredmények – a kompetenciák
minimuma?
• Munkaerőpiac és képzők közös gondolkodása,
kommunikáció
• ECVET, EUROPASS, elismerések (pl. külföldi
gyakorlat), mobilitás – segít-e az egységesítés?
Köszönöm a figyelmet!
• [email protected]