Transcript Szerzői jog

A szellemi alkotások védelme és
az iparjogvédelem
1
Néhány fontosabb jogszabály
• Ptk.
• 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról
• 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi
oltalmáról
• 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők
oltalmáról
• 1991. évi XXXIX. tv. a használati minták oltalmáról
• 2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták
oltalmáról
• 1991. évi XXXVIII. tv. a mikroelektronikai félvezető
termékek topográfiájának oltalmáról
2
A szellemi alkotások jogvédelme
A szellemi alkotások joga: új gondolatokat
tartalmazó alkotások létrehozása és
használata szabályozott
A személyhez fűződő jogok védelmének egyik
esete, amikor nem az embert, hanem alkotó
tevékenységét védelmezik
3
A szellemi alkotások jogvédelme
Szerzői
jog
Iparjogvédelem
• Műszaki-gazdasági alkotások védelme
–
–
–
–
–
–
Találmányvédelem: szabadalom
Használati mintaoltalom
Mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma
Újítás
Know-how
Ipari minta
• Vállalat- és árujelzők
– A kereskedelmi név védelme
– Védjegyoltalom
– Földrajzi jelzések oltalma
4
Szerzői jog
5
Szerzői jog
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Vázlat
A szerzői jogviszony tárgya
A szerzői jogviszony alanyai
A szerzői jogviszony tartalma
A szerzői jogviszony korlátai
A szerzői jogbitorlás
Szomszédos jogok
A szerzői művek felhasználására vonatkozó
szerződések
Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezeteknél
Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után
6
A szerzői jogviszony tárgya
• Védelemben részesül az irodalom, a tudomány és a művészet
területére eső minden alkotás (ideértve: nyilvánosan tartott
beszéd, film, művészi fénykép, számítógépi program (szoftver),
adatbázis, zenemű, fotoművészeti, reklámozás céljára
megrendelt…)
• = szerzői mű: az irodalom, művészet vagy tudomány területén
– kifejezett alkotó szellemi tevékenység eredményeként egyéneredeti jellegű
– gondolatot kifejező
– mások számára felfogható
– rendszerint rögzített
eredmény
• Az oltalom szempontjából az értéke, esztétikai színvonala nem
releváns
7
Szerzői művek
• Eredeti alkotás
• Másodlagos alkotás = tartalmábanformájában egy elsődleges alkotástól függ
(pl. fordítás, regény színpadra alkalmazása),
ehhez az elsődleges alkotás szerzőjének
hozzájárulása kell
• De a másodlagos alkotás is kielégíti az
oltalmazandó művel szembeni általános
igényeket…
• …hacsak törvény ki nem zárja az oltalomból
(pl. jogszabály, szabvány, napi hírek)
8
A szerzői jogi védelem létrejötte
Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői
jogi védelem is létrejön, semmilyen
bejelentés vagy nyilvántartásba-vétel
nem szükséges!
9
A szerzői jogviszony alanyai
•
•
•
•
•
•
Szerző
Szerzőtárs
Társszerző
Szerkesztő
Filmek esetében… (többen is)
tervező
10
A szerzői jogviszony alanyai 2
• Szerző: aki a művet megalkotta, ő a szerzői
jogviszony alanyai jogosultja
• Szerzőtárs: ha több szerző van, s a mű
oszthatatlan. Jogaikat csak együtt
gyakorolhatják
• Társszerző: csak az általa alkotott részre
vonatkozó, de önálló szerzői joga van (pl.
zeneszerző – szövegíró)
• Szerkesztő: gyűjteményes mű egészére
vonatkozó szerzői jog jogosultja (de ez nem
érinti a felvett egyes művek szerzői jogát)
11
A szerzői jogviszony alanyai 3
Filmek esetében a szerzői jog jogosultjai
• A film számára készült
– irodalmi művek szerzői
– zeneművek szerzői
• A rendező
• Mindazok, akik a film készítéséhez
alkotó módon hozzájárultak
12
A szerzői jogviszony alanyai 4
• Tervező: építészeti alkotások és
műszaki létesítmények esetében a
szerzői jog jogosultja
• Az együttesen létrehozott mű (pl.
nemzeti szabvány) esetén a szerzők
jogutódjaként szerzői jog azt a GT-t
illeti meg, amely irányításával a művet
létrehozták, s amely azt nyilvánosságra
hozta
13
A szerzői jogviszony tartalma
Kettős:
• Személyhez fűződő jogosultságok
• Vagyoni természetű jogosultságok
14
A szerző személyéhez fűződő
jogok
• Névjog (nevének feltüntetése)
• A szerzői minőséghez való jog
• A mű egységének védelme nem lehet azt
megcsonkítani, torzítani…
• A mű nyilvánosságra hozatala
• A visszavonás joga
Ezek a személyhez kötöttek (át nem
ruházhatók), forgalomképtelenek és
időben korlátlanok
15
A szerzői művek felhasználásával
kapcsolatos vagyoni jogok
• A szerző joga: többszörözés, terjesztés,
nyilvános (nem csak családok és ismerősök vannak jelen)
előadás, átdolgozás, kiállítás
• Bármilyen felhasználáshoz más által (de lásd a
korlátokat is a következő ábrán) a szerző
hozzájárulása kell
• A szerzőt (jogutódját) díjazás illeti meg
• A vagyoni jogok forgalomképesek,
átruházhatók, örökölhetők és időben
korlátozottak: a szerző halálától számítva 70
évig (kezdete: a halált követő év első napja)
16
A szerzői jog korlátai
• Mind a személyi, mind a vagyoni jogoknak bizonyos
korlátai
• Legfontosabb a szabad felhasználás joga: ekkor a
mű használatához nem kell a szerző engedélye és
díjazás sem illeti meg érte
• Nyilvánosságra hozott művek esetében, a törvény
taxatíve felsorolja (pl. az idézés joga, felhasználás
iskolai oktatás céljából, egyes példányok kölcsönbe
adása vagy lemásolása magánművelődés vagy
kutatás céljából – de ez alól a számítógép-programok
kivételek!)
• Idézés esetében a forrás megjelölése
17
A szerzői jog bitorlása
A szerzői jogviszony:
• abszolút szerkezetű
• negatív tartalmú
= a jogosulton kívül bárkinek tartózkodnia kell
megsértésétől, mert ez szerzői jogbitorlás
• Ált. a vagyoni jogokat sértik meg
• A szankció lehet:
– büntetőjogi
– szabálysértési
– polgári jogi
18
Szomszédos jogok
• Ez azt jelenti, hogy a védelem arra is
vonatkozik, akinek tevékenysége a szerzői
alkotás felhasználása érdekében (gyártás,
forgalmazás, közvetítés) történik
• Idetartoznak:
– előadóművészek
– a hangfelvételt előállítók
– a rádió- és TV-szervezetek
• Az oltalmi idő ekkor 50 év
19
Pl. előadóművészek
szomszédos joga
Az előadóművész engedélye kell pl.
• Nem rögzítésre szánt (=rögzítetlen) előadása
rögzítéséhez
• Rögzítetlen előadását sugárzásához (kivéve,
ha eleve ilyen az előadás)
• Rögzített előadás többszörözéséhez
Mindezért - hozzájárulása esetén - díjazás illeti
meg
20
Ha közszolgálati rádió vagy TV…
…végez ilyen „továbbközvetítést”, a
díjakat a Műsorszolgáltatást Támogató
és Vagyonkezelő Alap fizeti
21
A szerzői művek felhasználására irányuló
szerződések
• A szerzői alkotások létrehozása és felhasználása
szerződések formájában realizálódik
• Ezeket több szinten is szabályozzák: általános és
szerződés-specifikus
• Nevesített és részletezett felhasználási szerződések:
–
–
–
–
–
kiadói
sugárzási
színpadi művel felhasználási
zeneművekkel kapcsolatos
megfilmesítési
szerződés
22
Közös jogkezelő szervezetek
• Miért: a szerzői művek, a szomszédos jogi
teljesítmények minden fajtájának minden
egyes felhasználását nem lehet külön-külön,
minden érdekelt által aláírt szerződésben
kikötni
• Külön egyesületek vannak, amelyek
érvényesítik ezeket a jogokat, elintézik a
szerződéskötést, ha kell, beszedik a
jogdíjakat, érdekvédelmi tevékenységet
látnak el
23
A közös jogkezelő szervezetek 2
• Létrehozásukat törvény előírhatja, de az
érdekeltek maguk is létrehozhatják
• Kötelező az egyesületi forma: nonprofit, a
tagság ellenőrizheti
• Tagjai számára jogdíjat is megállapíthat
• Felügyeli és nyilvántartja: a nemzeti és
kulturális örökség miniszter
• Ugyanazon jogosult csoport ugyanazon
jogosultságára országosan csak egy
24
Pl. közös jogkezelő szervezetek
• irodalmi és zenei művek: ARTISJUS Magyar Szerzői
Jogvédő Iroda Egyesület
• egyéb alkotóművészeti alkotások: HUNGART
vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága
Egyesület
• filmalkotások: Filmszerzők és Előállítók Szerzői
Jogvédő Egyesülete (FilmJUS)
• előadóművészek: Művészeti Szakszervezetek
Szövetséges Előadóművészi Jogvédő Irodája
(MSZSZ-EJI)
• hangfelvételek jogai: Magyar Hanglemezkiadók
Szövetsége (MAHASZ)
25
A követő jog
• Eredeti műalkotásnak a szerző által
műkereskedő közreműködésével
végzett (első) eladásakor* a védelmi
időn belül
• A műkereskedő által fizetett díj
• A szerző vagy jogutódja részére a
közös jogkezelő szervezeten át
• Erről lemondani nem lehet!
• Az összeg:
AZ EREDETI „JOGÁSZI” SZÖVEG
*tulajdonjogának visszterhes átruházásakor
26
Eredeti műalkotás műkereskedő révén
kerül első ízben eladásra
Vételár
A szerzői díj (Ft)
<5000 Ft
0
5001 Ft – 50.000 EUR
5 %
50.001 – 200.000 EUR
3 %
200.001 – 350.000 EUR
1 %
350.001 – 500.000 EUR
0,5 %
>500.000 EUR
0,25%
de max. 12.500 EUR 27
Járulékfizetés a védelmi idő
letelte után
• A védelmi idő letelte után
• Ha az alkotást eladják (műkereskedő
közreműködésével)
• A vevő (kivéve: múzeum, közgyűjtemény)
köteles a vételár 5%-ának megfelelő összeget
• A közös jogkezelő szervezetnek, amely ezt az
alkotó tevékenység fejlesztésére és az
alkotóművészek szociális céljaira
használhatja
28
„Árva mű”
• =szerzője nem ismert vagy ismeretlen helyen
tartózkodik
• Ha megtették a felkutatására vonatkozó
szükséges intézkedéseket – eredménytelenül
– az MSZH ad felhasználási engedélyt 5 évre
• ha az így engedélyezett felhasználás
• nem jövedelemszerzést szolgál: csak akkor
kell jogdíjat fizetni, ha a szerző ismertté válik
• jövedelemmel jár: a díjat az MSZH-nál letétbe
kell helyezni, ekkor 5 év múlva ez a közös
Jogkezelő Szervezeté lesz
29
Iparjogvédelem
30
Nemzetközi egyezmények
• A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO)
létrehozó Marrakesh-i Egyezmény részét
képezi a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi
vonatkozásairól szóló megállapodás
(kihirdetve: 1998. évi IX. tv., Agreement on
Trade-Related Aspects of Intellectual Property
Rights, TRIPS)
• Európai Szabadalmi Egyezmény (1973
München), Magyarország 2003-ban
csatlakozott
31
A szabadalom
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai
A szabadalmazhatóság feltételei
A szabadalmi jogviszony alanyai
A feltaláló személyhez fűződő jogai
A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai
A szabadalmas alapvető kötelezettségei
Szolgálati és alkalmazott találmányok
A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya
A szabadalmi oltalom korlátai
A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése
A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok
védelme
32
A szabadalmi jogviszony tárgya
és alanyai
Szabadalom:
• a találmány megalkotója (feltaláló) vagy más
jogosult (szabadalmas) részére
• Az oltalmi idő alatt
• Kizárólagos jellegű jogosultságot nyújt a
találmány feletti rendelkezésre
• Egyben biztosítja a találmány nyilvánosságra
jutását
33
Mi szabadalmaztatható
• Szabadalmazható: minden
– új,
– feltalálói tevékenységen alapuló
– iparilag alkalmazható
találmány
• Nem minősül találmánynak: felfedezés,
tudományos elmélet, matematikai módszer,
esztétikai alkotás, játékra vagy üzletvitelre
vonatkozó terv, számítógépi program…
34
A szabadalmazhatóság feltételei
• Abszolút új: nem tartozik a technika állásához (nem
vált más számára hozzáférhető más számára szóbeli
vagy írásbeli közlés, gyakorlatba vétel vagy más
módon)
• Feltalálói tevékenységen alapul: ha a technika
állásához képest szakember számára nem
nyilvánvaló
• Iparilag alkalmazható: az ipar/mezőgazd. valamelyik
ágában előállítható. Nem ilyen a humán vagy
veteriner diagnosztikai, gyógyászati vagy sebészeti
eljárás. Lehet szaporítható élő anyag, de nem emberi
embrió alkalmazása ipari célra vagy klónozás
• Reprodukálható: a találmány azonos eredménnyel
megvalósítható legyen
35
Néhány egészségügyi kérdés
Nem szabadalmaztatható új gyógyászati,
diagnosztikai, sebészeti eljárás
• Ezt a jog formailag nem tekinti „iparilag
alkalmazható”-nak
• de voltaképpen az oltalomból való
kizárás oka: egészségügyi érdek!
Szabadalmaztatható viszont (új)
gyógyászati indikáció!
36
Gyógyszerekre vonatkozó
szabadalom
Az új gyógyszerre (=az első indikáció)
termékszabadalom adható
Ugyanis szabadalom elvben lehet:
• eljárásoltalom (a ’80-as években még a
gyógyszerre is ez vonatkozott! Csak a
szintézis védett, a molekula nem, más
szintézissel előállítható)
• termékoltalom (maga a molekula védett)
37
Bizonyos feltételek esetén:
„kényszerengedély”
• Mi ez: bizonyos feltételek esetén a találmány
hasznosítására hatósági engedély, a jogosult
hozzájárulása nélkül is
• Elsősorban szegény országok
közegészségügyi problémáinak kezelésére
• 2001-ben a WTO elfogadta a TRIPS
megállapodás és a közegészségügy
kapcsolatáról szóló Doha-i nyilatkozatot
38
A Doha-i deklaráció
• Megengedi oltalom alatt álló gyógyszer
generikumának (lásd a következő
szemeszterben!) kifejlesztését a szabadalmi
oltalom alatt is, de csak fejlődő országok
részére
– fejlődő ország:
• az ENSZ listáján ilyenként szerepel
• egyéb olyan WTO-ország, amelyik a TRIPS Tanácstól
ilyen lehetőséget kapott
• nem-WTO ország, ami az OECD-listán per capita
GNP<745 USD
– elsősorban HIV/AIDS, TBC, malária szerei
39
A dohai deklaráció
• A fejlődő országnak bizonyítania kell,
hogy megkísérelte az eredeti terméket
beszerezni, de az nem sikerült (kivéve
hirtelen katasztrófa esetét)
• általában a szabadalom tulajdonosának
egyetértése szükséges, ő jogdíjat is
kap
40
Apropó, hol van Doha?
Az Arab- (Perzsa-) öböl menti ország
(az Egyesült Arab Emirátusoktól
északra): Katar fővárosa
41
A dohai megállapodás
• Az EU aláíró, így ránk is vonatkozik!
– 816/2006 (EK) közösségi rendelet
• Olyan címkézés, ami megakadályozza a reexportot
• A re-exportot meg kell akadályozni, az ennek
megakadályozására kijelölt hatóság nálunk
az Országos Gyógyszerészeti Intézet lásd a
következő szemeszterben:
– ha ilyet észlel, megtiltja forgalmazását, s a
vámhatóság elkobozza és megsemmisíti: 1995.
évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi
oltalmáról, 83/H §.
42
A szabadalmi jogviszony alanyai
• a szabadalom jogosultja
• mindenki más (aki az előző jogát tiszteletben
kell tartania = abszolút szerkezet)
• A szabadalom jogosultja:
– maga a feltaláló
– más (a szabadalom, sőt: a szabadalmi igény is
forgalomképes, átruházható és örökölhető!)
– lehet szerzőtársi kapcsolat = több feltaláló van,
közöttük szerződés, ilyen hiányában a szerzőségi
arány egyenlő
43
A feltaláló személyhez fűződő
jogai
időben korlátlanok, forgalomképtelenek és csak
az adott személy érvényesítheti
• Névjog
• Feltalálói minőségének elismerése
• A szabadalmi iraton e minőségében
feltüntessék (ez a jog a feltalálót akkor is
megilleti, ha nem ő a szabadalmas)
• Dönthet, hogy titokban tartja vagy
nyilvánosságra hozza a találmányt
44
A feltaláló és a szabadalmas
vagyoni jogai
• A szabadalmas a szabadalommal oltalmazott
találmány felett kizárólagos hasznosítási és
rendelkezési joggal bír
• előállítás
• forgalomba hozatal
• használat (kivéve magánhasználat, egyes
esetekben – pl. gyógyszerek – kísérletek
végzése, lásd a következő félévben!)
45
A szabadalmas alapvető
kötelességei
• A találmány feltárása: közlés a „társadalommal”
olymértékben, hogy ennek alapján szakember a
találmányt megvalósíthassa
• A találmány hasznosítása: a nemzetgazdaság
szükségleteinek megfelelően
– maga
– másnak ad hasznosítási engedélyt (licencia), de nem
megfelelő hasznosítás esetén kényszerengedéllyel másnak
• A szabadalmi oltalom fenntartása: minden évben
fenntartási díj
46
Szolgálati találmányok
• Szolgálati találmány: ha a feltalálónak
munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új
műszaki megoldásokat kidolgozzon
• Ekkor törvény alapján a munkáltatóé a szabadalmi
igény, de
• az ismertetéstől számított 90 napon belül
nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e rá. Ha
elmulasztja: a feltalálóé a szabadalmi igény
• Ha a munkáltató bejelenti igényét:
– ésszerű határidőn belül szabadalmi bejelentést tesz
– titokban tartja, és know-how-ként hasznosítja
• A feltalálót a személyhez fűződő és – bizonyos
értelemben - a vagyoni jogok megilletik!
47
Alkalmazotti találmányok
• Alkalmazotti találmány: ha a feltalálónak nem
munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy
új műszaki megoldásokat kidolgozzon, de
olyan találmányt dolgoz ki, amelynek
hasznosítása a munkáltató tevékenységi
körébe tartozik
• A szabadalom ekkor a feltalálót illeti meg, de
• a munkáltatónak a hasznosításra van joga, az
ismertetéstől számított 90 napon belül
nyilatkoznia kell, hogy hasznosítani kívánja-e
a találmányt
48
A szabadalom tárgyi, területi és
időbeli hatálya
• Igénypontok = mire terjed ki a
szabadalom
• Területi hatálya: a Magyar Köztársaság
• Az oltalmi idő: 20 év, a bejelentés
időpontjától számít (visszaható
hatállyal) megadása időt vesz igénybe, közben
más is bejelentheti – az első megadott szabadalom
bejelentésének idejétől számít
49
Az EU-ban érvényes kiegészítő
szabadalmi oltalom
• Kiemelkedően innovatív termékeket
jutalmaznak ezzel
• Mit jelent: a 20 év lejárta után újabb, a
„kiegészítő” oltalmi idő kezdődik
• Az ú.n. központosított eljárással
engedélyezett gyógyszerek (lásd a következő
szemeszterben!) kapnak +5 év kiegészítő
szabadalmi oltalmat (Supplementary
Protection Certificate)
50
A szabadalmi oltalom korlátai
• A szabadalom a jogosultjának kizárólagos, de nem
korlátlan jogot ad
• előhasználati jog: aki a bejelentés ideje (elsőbbség
napja) előtt jóhiszeműen megkezdte előállítását vagy
forgalmazását, vagy erre komoly előkészületeket tett
• továbbhasználati jog: aki ugyanezt egy szabadalom
megszűnése és újra érvénybe helyezése között
• tranziteszközök korlátai: nem érvényesül az oltalom
olyan szállítási eszköz esetén, amely csak áthalad az
országon, valamint az olyan külföldi árú esetén, ami
idehaza nem kerül forgalomba
51
A szabadalmi oltalom korlátai 2
Speciális korlát, ami a gyógyszerek
esetében is érvényesül: a kizárólagos
hasznosítási jog nem terjed ki a
találmány tárgyával kapcsolatos
kísérletekre, ideértve a forgalomba
hozatal engedélyezéséhez szükséges
kísérleteket, vizsgálatokat
52
„Bolar”-feltétel
(Vagy Roche-Bolar. A név egy USA-per résztvevői után)
• „Bolar-feltétel”: a szabadalommal védett
gyógyszerrel kísérletek, egyenértékűségi
vizsgálatok végezhetők, még engedélyezésre
is benyújtható, be is lehet jegyezni, csak
forgalomba nem hozható!
Mint láttuk, Magyarországon ez érvényes!
• Ahol nincs a jogban ez a Bolar-feltétel:
mindezt nem lehet (általában az országba
bevinni sem!)
53
A szabadalmi oltalom
keletkezése 1
(Emlékszünk: szerzői művek: az oltalom
az alkotással jött létre)
Iparjogvédelem:
• bejelentés, majd az ezt követő hatósági
eljárás
• az oltalom megadása (visszaható
hatállyal, azaz a bejelentés napjától számít)
• lajstromozás
54
A szabadalmi oltalom
keletkezése 2
• Szabadalmi bejelentés: az kezdeményezi,
akinek erre joga van = szabadalmi igény
• Hova: a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, itt
vizsgálják, hogy megvannak-e a
szabadalmazhatóság feltételei
• az MSZH döntése:
– elutasítja
– a bejelentéshez viszonyítva korlátozottan adja ki
– a bejelentés tárgyára adja meg
55
A szabadalmi oltalom
keletkezése 3
• Szabadalmi okirat kiadása: a végleges*
szabadalomról szabadalmasnak (a
szolgálati találmány feltalálójának is)
kiadják
• Lajstromozás: a szabadalmat bejegyzik
a szabadalmi lajstromba, közzé teszik
az MSZH hivatalos lapjában
*ideiglenes oltalom kérhető pl. az MSZH hatósági eljárásának befejeztéig
56
57
„Igénypontok”
• Ezekben foglalják össze, hogy mire
vonatkozik a szabadalom, azaz mit nem
szabad a védettség ideje alatt utánozni
58
A szabadalmi oltalom
megszűnése
• Az ideiglenes oltalom megszűnik:
– a bejelentést elutasítják
– a fenntartási díjat nem fizették meg
– bejelentő lemondott róla
• A végleges oltalom megszűnik:
–
–
–
–
lejár az oltalmi idő
a fenntartási díjat nem fizették meg
a szabadalmas lemondott a szabadalomról
a szabadalmat megsemmisítették
59
Találmány- és
szabadalombitorlás
• Találmánybitorlás: a feltaláló személyhez
fűződő jogait sértik meg, pl. a feltaláló
találmányával egyező megoldást valaki saját
szabadalmaként jelenti be
• Szabadalombitorlás: oltalom alatt lévő
találmány jogtalan hasznosítása: előállítás,
használat, forgalomba hozatal
• Bíróság állapíthatja meg a szankciókat:
objektív (pl. megtiltás) és szubjektív (pl.
kártérítés)
60
„Európai szabadalom” is kérhető
• Az egész EU-ra érvényes
• Magyar állampolgárnak ezt a kérelmet is az
MSZH-hoz kell benyújtania
• Innen továbbítják az Európai Szabadalmi
Hivatalhoz. Amikor ez elismerte: a védettség
kezdete az MSZH-hoz való benyújtás napja!
– az MSZH 3 hónapon belül publikálja a szabadalom
tényét és az igénypontokat
• Ha visszavonják az európai szabadalmi
bejelentést, hazai szabadalomként
bejelenthető
61
A használati mintaoltalom 1
• = egy műszaki jellegű új megoldás
több, mint „újítás”, de nem éri el a
szabadalom szintjét
• Valamely iparilag alkalmazható tárgyra
vonatkozik (pl. vegyipari szintézisre
nem)
• nem kell világviszonylatban újnak
lennie, elég hazai viszonylatban
• de nem vonatkozhat esztétikai
kialakításra
62
A használati mintaoltalom 2
• Szabályai nagyon hasonlóak a
szabadalmi oltaloméhoz
• A bejelentéstől számított 10 évig tart,
éves fenntartási díjat kell fizetni
63
A mikroelektronikai félvezető
topográfiájának oltalma
• Mikroelektronikai félvezető termékek (=
chipek) alkotó, új elrendezése (=nem
szokásos az iparban), elem, összekötés
• Nem a bejelentéssel, hanem a
lajstromozással kezdődik,
• 10 évig tart
64
A know-how és jogi
védelme
Mi a know-how?
• A gyakorlatban felhasználható ismeret
– megjelenhet tárgyiasult formában
gyártási leírás, műszaki rajz, összetételi leírás, méréseredmény,
kutatási jelentés…
– megjelenhet maradandóan nem rögzített
formában üzemi látogatás során szerzett tapasztalat,
betanítás által szerzett tudás, konzultáció…
• korlátozottan hozzáférhető és
• más számára átadható
65
Know-how
Lehet
• műszaki pl. tervezői, üzemeltetési
• nem műszaki pl. szervezési, kereskedelmi,
pénzügyi…
• A know-how értéke: szemben a
szabadalommal nincs a köz számára
nyilvánosságra hozva, ezért versenyelőnyt
élvez
• A vevő a többletismeretet vásárolja meg
66
A know-how oltalom tartalma
• relatíve kizárólagos jogot ad, de nem
kell külön lajstromozási eljárás
• párhuzamos, független fejlesztés ellen
nem véd
• nincs jogorvoslati lehetőség, ha más is
elsajátítja az ismeretet,
• munkaviszonyban alkotott know-howval a munkáltató rendelkezik
67
Az ipari minta oltalma
formatervezési mintaoltalom
• Szemben a használati mintától, ahol a
műszaki jelleg dominált, itt a dolog új,
egyéni jellegű külső formája, esztétikai
megjelenése kerül védelemre
• fokozza a termék versenyképességét
• A bejelentés napjától 5 évig tart, a
tulajdonos kérelmére 1 ízben újabb 5
évvel meghosszabbítható
68
A vállalat- és árújelzők
oltalmi joga
• A gazdasági versenyben előny a
másoktól megkülönböztető megjelenés
(„garantálja a minőséget”). Ez
vonatkozhat
• a gazdasági szervezetre: kereskedelmi
(cég) név-oltalom
• árúkra-szolgáltatásokra:
– védjegyoltalom
– a földrajzi jelzés oltalma
69
A kereskedelmi név fogalma
• Cégnév
• Megkülönbözteti más – hasonló –
gazdasági tevékenységet folytatótól
• A jól megválasztott és bevezetett
kereskedelmi név: versenyelőny
Henkel-minőség!
70
Cégnyilvántartás
• „A jogi személyek jogképességüket az állami
elismeréssel nyerik”
• A kereskedelmi nevek nyilvántartása a
cégjegyzékben történik a bejegyzéssel:
– cégvalódiság elve valósághűen
– cégszabatosság elve pontosan
– cégkizárólagosság elve egymástól különbözniük kell
• Aki e névvel jogosulatlanul visszaél:
cégbitorlást követ el – a Ptk. szerinti
szankciók
71
A védjegy
• Jelzés
• árúk-szolgáltatások
megkülönböztetésére
• kizárólagos jelleggel csak a jogosultat
illeti meg
• Fajtái:
– árúvédjegy
• gyári védjegy
• kereskedelmi védjegy
– szolgáltatási védjegy
72
Védjegyként alkalmazható
• Minden grafikailag alkalmazható
megkülönböztető jelzés
• Minden megkülönböztető szó,
szóösszetétel, betű, szám,
színösszetétel, fényjel, hang…
• Vannak azonban abszolút jellegű és
relatív gátló okok!
73
Védjegyoltalom abszolút
gátló okai
• Nincs megkülönböztető jellege pl.
fajtanév: „bor”, „minőségi”
• Jogszabályba, erkölcsi normába
ütközik vagy megtévesztő
• Más személyi jogát, vagy állam,
hatóság, nemzetközi szervezet címerét,
jelvényét vagy ennek utánzatát
tartalmazza
74
Védjegyoltalom relatív gátló okai
• Korábbi védjeggyel összetéveszthető
(főleg, ha az érintett árúk,
szolgáltatások hasonlóak)
• Ugyanez, ha ilyen védjegy megszűnt
ugyan, de kevesebb, mint 2 éve
• Szabadalmazott növény- vagy állatfaj
neve
75
A védjegyoltalom tartalma
• A védjegyjogviszony jogosultját kizárólagos
használat illeti meg a védjegy alkalmazására,
ill. licencia adására
• Vagyoni természetű, személyiségi érdekek
nem játszanak szerepe
• Fenntartási díjkötelezettség nincs
• Használati kötelezettség van (ha 5 évig nem
használják, a védjegyoltalom megszűnik)
• A bejelentéstől (MSZH) számított 10 év, de ez
10-10 évenként korlátlanul
meghosszabbítható
76
A földrajzi jelzés oltalma
• Földrajzi jelzés és eredetmegjelölés
• Földrajzi jelzés: táj, tájegység, országnév, ha
valamilyen különleges minőség társul hozzá:
• Eredetmegjelölés: szűkebb, meghatározott
tájegységre
• Az oltalom korlátlan ideig tart!
77
Mi lesz tételben?
78
A szerzői jogok védelme
•
•
•
•
•
Tárgya (mi a szerzői mű, 2 féle)
Alanyai (legalább 5-öt jellemezzen)
Tartalma (kettős, ezek jellemzése)
Korlátai
A szerzői jogbitorlás (kiindulás: milyen
szerkezetű a szerzői jog?)
• A szomszédos jogokról…
• Közös jogkezelő szervezetek (feladatuk?)
• A követő jog és járulék a védelmi idő után
79
A szabadalom
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Jellemzői (4)
Mi szabadalmaztatható? Mit jelentenek az igénypontok?
A gyógyszerszabadalom típusai
Kényszerengedély, dohai deklaráció
A szabadalmi viszony alanyai (2, az egyik 3 féle)
A feltaláló személyhez fűződő jogai
A szabadalmas vagyoni jogai és kötelességei
Szolgálati és alkalmazotti találmányok
Az oltalmi idő és kiegészítése az EU-ban (számszerűen!)
A szabadalom korlátai. A Bolar-feltétel
Keletkezése (3 lépés) és megszűnéséről…
Találmány- és szabadalombitorlás
80
Egyes iparjogvédelmi formák
• Használati mintaoltalom: mi ez, mikor kezdődik
• Know-how: mi ez, milyen lehet (2), különbségei a
szabadalomtól
• Mi az ipari minta oltalma?
• Vállalat és árújelzők oltalma
– mire vonatkozhat
– miért kell a cégnyilvántartás
– védjegy
•
•
•
•
2 féle, az egyiknek 2 fajtája
mi lehet és mi nem lehet
a védjegyoltalom tartalma
a földrajzi jelzés oltalma
81