Transcript forditas_tolmacsolas_a_szerzoi_jogban_tarr_peter_dr_5

Fordítás, tolmácsolás a szerzői
jogban
A magyar fordítók és tolmácsok napja
2013. április 19.
dr. Tarr Péter
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
Szerzői jogi védelem
• Művek: tág értelemben vett irodalmi, tudományos és művészeti
alkotások, szellemi tevékenységből fakadó egyéni, eredeti
jelleggel [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1.
§ (1) és (3)]
• ún. származékos (másodkezű) alkotások (fordítás, tolmácsolás):
védelem alatt áll más szerző művének fordítása is, ha annak egyéni,
eredeti jellege van [Szjt. 4. § (2)]
(szépirodalom, társadalom-, természettudományi irodalom, műszaki
és gazdasági szakirodalom, egyéni, eredeti jellegű beszéd, etc.)
• jelentős ráfordítással előállított adatbázisok [dokumentumtárak,
terminológiai adatbázisok, etc. [Szjt. 60/A. §, 84/A. § (5)]
Egyéni, eredeti művek
• a védelem nem függ esztétikai, mennyiségi, minőségi
jellemzőtől, értékítélettől
• több legyen már meglevő mű szolgai másolatánál, és
• mód legyen különböző lehetőségek között való alkotó
választásra és az ennek megfelelő kifejezési formákra
[„eredetiség teszt”]
Védelem alól kizárt alkotások
• jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok ezek
közleményei, az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé
tett szabványok;
• a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy
napi hírek;
• ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy
matematikai művelet;
• folklór kifejeződései;
• nyersfordítás;
• olyan fordítás, amely alapjául szolgáló alkotás nem „mű”;
• funkcionális mű.
Fordítások
Funkcionalitástól, rendeltetéstől függően
oltalom alatt állhat:
• szakfordítás
Bizonyosan nem áll védelem alatt:
• hiteles fordítás (cégeljárási iratok)
• fordítás hitelesítése,
• hiteles másolat készítése
• lektorálás
Tolmácsolás
• Hatósági, bírósági kirendelés esetén a szerzői
jogi védelem kizárt
• Más esetekben fennállhat, pl.: nyilvánosan tartott
beszéd [Szjt. 1. § (2) b) ] tolmácsolás
felolvasóesten, előadáson
Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata
•
•
•
•
Orvosi cikkek fordításainak szerzői jogi védelme (SzJSzT-45/2000)
„az alapul szolgáló művel összevetve – a fordító hozott-e létre olyan
többletet, ami az eredetihez képest új alkotássá teszi a fordítást”
„nem a műfajtól, hanem a fordítói tevékenység színvonalától, illetve
jellegétől függ”
„hordoz a megformálásában, stílusában, szakmai kifejezőkészségében
olyan egyedi, eredeti jelleget, amely a szerzői jogi védelemre
alkalmassá teszi”
„Ez, a latin, illetve angolszász szakirodalomból átvett idegen
szakszavak, és a „magyarosított” orvosi kifejezések kombinációja adja
a perbeli fordítások igazi egyediségét, mivel olvasmányossá teszi a
magyar cikk egészét, szemben a kifejezetten száraznak mondható
eredeti szövegekkel.”
Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata
Szakfordítás szerzői jogi védelme (SzJSzT-22/2004)
• „sokféle lehetőség kínálkozott; a fordítónak tere,
lehetősége volt az alkotó hozzájárulásra, s élt is vele.”
• „a szöveg nem egyszerűen, a német eredeti, primitíven,
németes nyelvtannal készült lefordítása, hanem a szöveg
tartalmát hűen visszaadó, ugyanakkor a magyar
mondatszerkesztés követelményei szerint átszerkesztett,
gördülékeny és érthető tolmácsolása”
Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata
Műfordítás szerzői jogi védelme (SzJSzT-08/2007)
„az egyes témákhoz kapcsolódó információk szöveges és
grafikus megfogalmazásában, illetve ábrázolásában
hordozzák azt az egyéni, eredeti jelleget, amely a védelmet
megalapozza. A fordítás ebben az esetben szerzői műről
készült, és nem tekinthető tükörfordításnak
(nyersfordításnak) mivel felhasználja és értelemszerűen
alkalmazza az útmutató témájában a magyar
szaknyelvben bevett és meghonosodott szakkifejezéseket,
megfogalmazásokat.”
Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlata
Az Európai Unió keretében elfogadott jogi aktusok magyar nyelvű
fordításaival kapcsolatos szerzői jogi kérdések (SzJSzT-19/2002)
„Egymagában az által, hogy az eredeti művek – az egyéni, eredeti jelleggel
bíró hivatalos szövegek – ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól, az ilyen
szövegek alapján készült szakfordítások még valóban nem kerülnek ki a
védelem köréből, hiszen külön alkotásoknak számítanak. Ám ha egy fordítás
hivatalossá – valamely hatóság által jóváhagyottá – válik, osztoznia kell a
hivatalos szövegek (az Szjt. irányadó rendelkezése szerint: hatósági
közlemények és ügyiratok) sorsában.
9. Ebből az értelmezésből az következik, hogy a magyar szerzői jog szerint is
mind a hivatalos szövegek, mind pedig azok hivatalos fordításai kiesnek a
védelem köréből. Ugyanakkor a hivatalos szövegek nem hivatalos
fordításai védelem alatt állnak.”
LB döntés (BH2004.415)
„Felperes fordítását az eredeti művel
összevetve a fordítás egyéni eredeti
jellegűnek
tekinthető,
mert
megfogalmazásai, fordulatai nem minden
esetben következnek nyelvtanilag az
eredeti, angol nyelvű szövegből.”
Szerzői személyhez fűződő/ vagyoni jogok
• nyilvánosságra hozatal, névfeltüntetés,
műegység (integritás) védelme
• többszörözés (rögzítés), terjesztés,
nyilvános előadás, nyilvánossághoz
közvetítés, átdolgozás, etc.
Fordítások felhasználásának jellemzői I.
• Mű fordításához minden esetben az eredeti szerző engedélye szükséges
[Szjt. 29. §, 47. § (1)];
• Fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni
[Szjt. 12. § (2)];
• A fordítás további felhasználásához (pl. kiadás, interneten történő
hozzáférhetővé tétel) az eredeti szerző és fordító kifejezett engedélye
kell;
• A szerzőt (fordítót) a felhasználás fejében díjazás illeti meg [Szjt. 16. §
(4)];
• A mű egyes felhasználásaira az engedély írásbeli szerződéssel
szerezhető [Szjt. 16.§ (1), 45. § (1)].
Fordítások felhasználásának jellemzői II.
• Fordítás munkaviszonyban: A mű átadásával a vagyoni
jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a
mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége
[Szjt. 30. § (1)].
• Fordítás megbízás alapján: vélelem szól amellett, hogy az
átadott szerzői művet [fordítást] a megrendelő felhasználhatja,
a megállapodás így egyúttal felhasználási szerződés. Vélelem
szól amellett is, hogy a díj a felhasználás ellenértékét (a
szerzői jogdíjat) is magában foglalja (azaz a megállapodás
kiterjed a megalkotás díjára és a felhasználási jog
átengedéséért a szerzőt megillető jogdíjra is).
Felhasználási szerződések
•
•
•
•
írásban
kizárólagos / nem kizárólagos
a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni
az engedély a szerződés céljának megvalósításához
elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre
korlátozódik
• harmadik személy joga
• a mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés
esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy
hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy
elektronikus adathordozóra másolja [Szjt. 47. § (2)].
Szerzői jogsértés megállapítása
• Engedély hiányában történő felhasználás
• Felhasználási jogosultság határainak túllépése
A plágium tetten érhető:
leiterjakabok, félreértelmezések, egyéni fordulatok,
kihagyások, hibás szóhasználatok,
azonos helyesírási hibák, elírások átvétele
Köszönöm a figyelmüket!
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
Szerzői Jogi Hatósági Osztály
[email protected]