Egyén és csoport

Szociálpszichológia Rácz Judit, 2007

Evolúció és csoportok

-

Az emberi evolúció során a csoportformálódás hasznosnak bizonyult, mert: Többségben a biztonság Könnyebb élelmet találni

-

Bonyolultabb, nehezebb feladatokat lehet végrehajtani

Az egyén átlagosan 5-6 különféle csoport tagja Te milyen csoportokhoz tartozol? Hogyan?

Csoport

– a minimum taglétszám: 2 – közös cél – interakció – egymás befolyásolása – közös kommunikációs hálózat – kollektív identitás érzéseshared goals – struktúra A csoportok különböző mértékben hordozzák ezeket a jellemzőket

Szükségleteink a csoportban

• Szeretet: valahová tartozás és kapcsolódás/kapcsolatok • Megbecsülés: elismerés, figyelem, értékelés • Biztonság: ne közösítsenek ki

• • • • • • • •

Csoporthoz tartozás előnyei az egyén számára: Biztonság Státusz Önbecsülés Valahova tartozás (affiliáció) Támogatás Hiedelmek megerősítése Hatalom Célelérés

• • • •

Hátrányok: f eszültség személyes “befektetés” elutasítás ellentétek, rivalizálás

Társadalmi csere elmélet

Az egyének ahhoz a csoporthoz csatlakoznak, amelyek a legkisebb költség mellett az egyén által értékelt legnagyobb jutalmat kínálják.

Az egyén hatékonysága attól függ, HOGYAN DOLGOZIK AZ EMBER A csapat hatékonysága attól függ, HOGYAN

DOLGOZNAK EGYÜTT

AZ EMBEREK

Csoportidentitás

• • • • •

név, logó, szimbólumok szokások, rutin, rítusok megjelenés, fogyasztási szokások nyelvezet, stílus történet, dalok, sztorik

A csoportkialakulás szakaszai

Formálódás – bizonytalanság, puhatolózás, próbálkozások, ismerkedés, célfogalmazás, szabályalkotások Vihar – viták, rivalizálás, feszültségek, különbözőségek összecsapása, klikkesedés, balhé

A csoportkialakulás szakaszai

Normaképzés – vezető(k) és szabályok elfogadása, konszenzus, szabályok, sztenderdek, szerepek kialakítása, bizalom Teljesítés – nyitottság, segítőkészség, beletörődés, munka, rugalmasság, siker Elválás – izgalom, szomorúság, megkönnyebbülés, értékelés

Norma és attitűd

Attitűd: az egyén pozitív vagy negatív viszonyulása dolgokhoz, ítéletei, vélekedései Norma: a csoport megítélése arról, mi igaz, mi hamis

Csoportnormák

A norma a csoport által általánosan elfogadott viselkedések (gondolkodás, érzés, cselekvés) összessége.

Norma: „hagyomány”, „közvélemény”, „divat”, „szokás”, „közismert tény” stb.

Minden csoport törekszik saját normák kialakítására – működési feltétel!

A csoportnorma erősen befolyásolja a tagjai vélekedését. Támpontot ad bizonytalan, infóhiányos helyzetekben (és a legtöbb komplex döntési helyzet infóhiányos!). Megmondja, jelzi, mi a „helyes”.

A csoportnorma még a puszta észlelést is befolyásolja! Tényleg azt látom, amit látok, vagy a többieknek van igazuk? (Asch vonalak kísérlete) A kisebbségben levés szorongást okoz, ezt valahogy fel kell oldani – igazodom vagy kiállok a véleményem mellett.

Viszony a normákhoz

-

Konformitás Személyes konformitás: meggyőződésből igazodom Nyilvános konformitás: látszólag egyetértek, pedig valójában belül nem fogadom el a normát

-

Konszenzus igénye és elvárása Úgy gondoljuk, az emberek többsége egyetért velünk („hiszen nyilvánvaló, hogy…”) Az ellenőrzés igénye – ura vagyunk a helyzetnek, ha egyetértés van A kapcsolattartás igénye – az egyetértés megerősíti a kapcsolatunkat a többiekkel

-

Referenciacsoport választása referenciacsoport: akikre hivatkozunk, akikkel hasonlónak akarjuk érezni magunkat különféle ref.csoportokat választhatunk, témától, céltól, helyzettől függően

Befolyásolás a csoportban

-

Vélemények nagyjából egyenletes eloszlása esetén: középutas megoldás Ha a többség eleve szélsőséges véleményt képvisel: a végeredmény még szélsőségesebb lesz – ez a csoportpolarizáció

• •

Felületes feldolgozásnál – csak az a lényeg, hogy a többiek véleményét elfogadjuk Módszeres feldolgozásnál – a többiek véleménye és a bizonyítékok is számítanak. A többségnek több érve van, több alkalma a kifejtésre.

A valós konszenzus aláásása: ha csak a konszenzus ténye a fontos, nem az elérés módja.

Groupthink – kritikátlan egyformaság

Mit tehet a kisebbség?

• • •

Alternatívát kínál Módszeres feldolgozást szorgalmaz Megtalálja az egyensúlyt a többséghez való hasonlóság (= biztonságot nyújt) és a különbözőség (= érdekesség, újdonság) között.

„Optimális különbözőség” elmélet: feszültség a „hasonlítani vágyás” és a „különbözni vágyás” között.

Személyiségfüggő, helyzetfüggő!

-

Csoportok megőriznek és továbbadnak információkat Csoportok felhasználják a közös tapasztalatot (??) A csoportok számára hasznos a szerepek különbözősége és a munka megosztása Egymást kiegészítő szerepek jobbak, mint ha mindenki ugyanazt csinálja

De-individuáció

• • • • •

Személyiség, egyéniség elvesztése a csoportban – a viselkedést csak a csoportnormák szabályozzák Megbújás, kevésbé etikus viselkedés táptalaja lehet Egyéni felelősség kérdése a csoportban – az azonosíthatóságtól függ Antiszociális viselkedés veszélye - de lehet proszociális is A közjavakkal való bánásmód

Egyéb csoportjelenségek

-

Mások jelenléte – segít vagy gátol?

Potyázás – másokra hagyni a munka nehezét A potyázás ragályos – de olykor a pozitív példaadás is… Egyes személyek hatása a csoportra (hangulatra és teljesítményre) – „véleméynformálsó” személyiségek

Gondolkodás és döntéshozás csoportban

-

„Groupthink”: Ha a tagok hasonlóak és összetartóak

-

Ha el vannak szigetelve Ha nagy az önbizalmuk Nyomás a konformitás felé (látszólagos) egyöntetű vélemény

Gondolkodás és döntéshozás csoportban

Nagy vita: „okosabb”-e a csoport, mint az egyének?

Surowiecki: a csoport mindig jobb döntést hoz, mint a legokosabb tagja.

Mit gondolsz?

Brainstorming – a kollektív bölcsesség hatékony előhívása és felhasználása Kreatívabb folyamat-e a brainstorming mint az egyéni gondolkodás, vagy csak kellemesebb?

Társas normák mint viselkedésirányítók

-

Miért követünk normákat?

Jutalmak és büntetések Helyesnek tartjuk őket Mások is követik Megoldást kínálnak Jó csoporttagok akarunk lenni A csoportból való kivetettség félelmetes (ebb, mint amennyire egyes tagjainak szeretete jó)

Normák

-

A viszonosság normája

-

Szívességet kötelező viszonozni Ha megtagadtam valamit, máshol engedményt kell tennem Elkötelezettség normája Ígéretek betartása (még ha ki is derül, hogy hátrányosabb, mint látszott) Szükség esetén indokokat keresünk, hogy miért kell így cselekednünk (kognitív megerősítés)

Az engedelmesség normája – behódolás a hatalomnak Milgram kísérlet: a „tanár” (kísérleti személy) növekvő erősségű áramütéseket adott a „tanulónak” a rossz válaszokért. Nem kényszerítette más, csak a kísérletvezető felszólítása – és a társas normák.

A résztvevő „tanárok” kétharmada megtette – bár nagyon szenvedett közben.

Kritikák: a kísérleti személyekre és önbecsülésükre tett hosszú távú negatív hatás.

(Kísérlet után felfedés, gondos megbeszélés – állítólag nem haragudtak.

De a kísérlet megerősítette tudományos körökben az informált beleegyezés szükségességét.)

-

A tekintély feltétlen tisztelete: „orvos” telefonon utasítás ad nővérnek gyógyszer (helytelen) alkalmazására Egy kivételével mindenki engedelmeskedett, pedig szakmailag tudták, hogy ez az alkalmazás káros

-

Miért engedelmeskedünk?

A tekintélyt a csoport adja az illetőnek – legitimitás (fehér köpeny, egyneruha) A státusból, pozícióból eredő hatalom A fokozódás csapdája: az elfogadhatótól az elképzelhetetlenig, lépésről lépésre Az áldozat hibáztatása

Lázadás és ellenállás

-

„Ami sok, az sok” – megvédjük vagy helyreállítjuk cselekvési szabadságunkat „gondoljuk át alaposan” – módszeres foldolgozás Nagy, szinte elengedhetetlen segítség: támogató koalíció. Többen ellenállni könnyebb.

Személyiségfüggő Helyzetfüggő – ki figyel, ki tud róla?