Transcript Kárpát-medence neolitikuma

Kárpát-medence neolitikuma
6000 – 4400 BC
Neolitizáció
Termékeny félhold
Anatólia
-Tesszália, Észak-balkán, Kárpát-medence, Nyugat-Európa
-Földközi tengeri útvonal: Cardium Impresso kerámia (kagylóval soványít)
Zagrosz 11-10- évezred
Peloponésszosz, Levantikum 8000 körül
Körös-Starcevo 6300-6000 körül
Neolitizáció = komplex gazdálkodási mód
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Letelepedett életmód
Kerámiakészítés
Mi volt előbb?
Atlantikum klímaperiódus: meleg csapadékos
időjás
Zárt, kevert lomboserdők (tölgy, hárs, szil,
kőris)
Migráció vagy adaptáció?
Az észak Balkánon és Kárpát-medencében
egységes anyagi kultúrával, kialakult életmóddal és
gazdálkodási stratégiával jelenik meg a neolitikum
Neolit package
Juh-kecske
Alakor, tönke, közönséges búza
Kerámiakészítés
Anatóliai eredetű bevándorlás
+
Helyi lakosság
Hétköznapok vénuszai. Hódmezővásárhely
2005
Gyulai Ferenc: Neolitikus
Növénymaradványok az Alföldről. 171–202.
Vörös István: Neolitikus állattartás és
vadászat a Dél-Alföldön. 203–243.
K. Zoffmann Zsuzsanna: Embertani adatok a
Dél-Alföldi neolitikum biológiai és történelmi
rekonstrukciójához. 145–155.
Déli bevándorlás mellett a helyi elemek beolvadása
A helyi mezolit alaplakosság fontos szerepe a neolitizáció további
terjedésében — Vonaldíszes kultúra nagy tömbjének kialakulása
(következő előadás anyaga)
Egy kivétel: Lepenski Vir kultúra
Mezolit alaplakosság a Vaskapu környékén mind a Román, mind a
Szerbiai oldalon
továbbélés
Letelepedett életmód, többrétegű települések (lásd alaprajz)
Felső rétegekben Starčevo kerámia használata – átveszi a
kerámiainnovációt de mást nem
A letelepedett életmód pedig már a korábbi időszakban is megvolt
De nincs domesztikált állat (kivétel kutya) és növénytermesztés
Főleg halászatból tartják fenn magukat
A Starčevo tömbön belül eltérő életmód
Nincsenek jól hasznosítható mezőgazdasági területek
Lepenski Vir I–II mezolitikum
Lepenski Vir III neolitikum
Balkán-égeikumi komplex:
Karanovo I–II, Kremikovci,
Anzabegovo, Protosesklo–Sesklo
Körös, Starčevo, Criş
Lüning térképek a neolitizáció
terjedéséről
Vardar
(Axios)
Morava
Strimon
Marica
Anzabegovo
6300/6000-5500/5400 BC
Körös
Koraneolitikum
Körös-Starčevo-Criş
DVK
Korai AVK
Vinča
Berettyóújfalu-Kunszentmárton vonal
Kb 5000 ismert lelőhely
Délkelet-európai korai élelemtermelő technokomplexum:
Körös-Starčevo-Criş-Karanovo I-II, Protosesklo-Vorsesklo
Ezen belül az első három szorosabb kapcsolatban áll egymással
Trogmayer Ottó: csípett díszes edények kultúrája
3 különálló kultúra sok közös jeggyel
Északi határvonal magyarázata:
Határfolyóelmélet (T. Dobosi V.)
Mezolit lakosság ellenállása (Kalicz-Makkay)
Szatmár csoport településterülete (Raczky, Domboróczky)
KEB AÖB (szemináriumi téma) (Sümegi-Kertész)
Kutatástörténet
1929 AÉ Banner Körömdíszes edények kronológiája, a jellegzetes
horizontot a tiszaival egyidőre a rézkor előttre tette
1932 Dolg Banner Tisza3-ba sorolja ezeket a leleteket
1934/35 Tompa BrgK Vinca rétegsora alapján a neolitikum legelejére
tette a Körös kultúrát
Kutzián Ida: A Körös-kultúra I-II. DissPann II/23, 1944
Banner J., Csalog J., Gazdapusztai Gyula (Gorzsa-Kovács puszta:
Körös teleprészlet)
Trogmayer O., Kalicz N., Makkay J. kutatásai
Trgmayer Ottó: Gyálarét Szilágyimajor,
Deszk 1. sz olajkút
Maroslele Pana
Röszke-Lúdvár – felmenő falú házmodell teteje
Kandidátusi értekezés, 156 lelőhely, első festett edények,
cserépstatisztika, radiokarbon adatok
Települések
Tiszajenő-Szárazérpart
Selmeczi László: Das Wohnhaus der
Körös Gruppe von Tiszajenő. Neuere
Angaben zu den Haustypen des
Frühneolithikums.
MFMÉ (1969) 17-22.
9,2x4,2 m ház, paticsomladék,
döngölt agyag padló
Raczky P.: A Körös kultúra leletei Tiszajenőn. Die Funde der Körös-Kultur in Tiszajenő. ArchÉrt 103,
171-188.
A házból előkerült kerámia értékelése, statisztika
-Durva kerámia: 1, cilindrikus vagy tölcséres nyakú hombár, főleg barbotinos dísszel; 2, lapos aljú vagy
bütyöklábú kónikus tál; 3, egyenes vagy ívelt nyakú fazék; 4, puttony alakú edény
-finom kerámia: 1, kehely; 2, csésze, 3, kónikus tál talpgyűrűn, alacsony csőtalpon vagy bütyöklábakon,
4, egyenes vagy ívelt nyakú fazékfazék; 5, kihajló peremű, gömbös hasú edény; 6, cilindrikus, magas
nyakú, gömbhasú palack
- díszítések: kis mennyiségben vörös bevonat (slip) utólagosan polírozott, csípett dísz, rendszertelenül
vagy kalászmintában, rátett barbotin, ráfröcskölt vagy rákent barbotin (Schlickwurf), karcolt díszítés,
benyomott nádvég, plasztikus díszek, fekete vonalas festés
-Tiszajenő kronológiai helyzete:
-Bikónikus töredékek, fekete festés (Trogmayer szerint a középső fázisra jellemző), sok barbotin, de
kevés Schlickwurf: fiatal telep de nem annyira mint a Maroslele-Pana 3. gödre.
-Starcevo Girlandoid fázisával egyidős
Települések
Raczky P.: Az első paraszti falvak a Közép-Tisza-vidéken. (Szajol-Felsőföld települése).
In: Vendégségben őseink háza táján. Szolnok 1996, 22-30.
Szajol-Felsőföld: 600x200 m-es település a házak 40-50 méterre állhattak
egymástól, egyszerre kb 25-30 ház állt
Öcsöd-Kiritó
Szolnok-Szanda: 120x140 méteres település
6 ház sorba a vízparton, ebből 3 „U” alakú
Békés topi több mint 5000 lelőhely
Röszke-Lúdvár
Trogmayer O.: Ein neolithisches Hausmodellfragment von Röszke AASzeg Suppl. 10
(1966) 11-26.
Trogmayer O.: A Körös-csoport lakóházáról. Újkőkori házmodell töredék Röszkéről. – On
the dwelling of the Körös group. ArchÉrt 93 (1966) 235-240.
A telpeken 20/60-3000 cm rétegvastagság
Életmód:
Jukecske aránya 60 % körüli
Délen ez a 80%-ot is eléri
A szarvasmarha aránya csak a középső neolitikumban nő meg
Deszk 1. olajkút: viziszamár
Növénytermesztés
Halászat (halcsontok az összes csont 20%-át teszik ki)
Nagyméretű telepek 300-400 méter hosszan húzodnak a vízpartokon, de nem egyidőben lakták őket
hanem horizontálisan változó korú
Temetkezések
Telepeken, gyakran gödrökben
100 körüli temetkezés
Igen kevés a lelőhelyszámhoz viszonyítva
Zsugorított
Házba való temetkezés szokása
Kerámia
Zsírfarú, álló, dorongfejű idolok
Kevés állatábrázolás
Oltáredények, mécsesek
Agyag pintadérák
3 v. 4 alacsony lábú edények
Talpgyűrűs csészék
Kehelyszerű talpas pohár, profilált peremű csésze
Fordított csonkakúp alakú tál
Csőtalpon vagy talpgyűrűn is állhat
Hombárok
-magas, kevésbé öblös
-alacsonyabb, hasasabb változat
Mindkettő létezik tölcséres vagy kihajló peremmel
Fazekak – hombár forma kisebb kiadásban
Ládaszerű szögletes tárolóedények
Puttonyedények
Félgömbös alakú füles csésze
agyagkanalak
Díszítés
Durva kerámia szerves anyaggal, pelyvával soványított
Finom kerámia nem soványított csak jól iszapolt
Körömbenyomásos dísz, csípett dísz
Kalászminta
Nádvég benyomásával kialakított minta
ujjbenyomkodás
Plasztikus díszek, lécek, spirálisok, állat vagy emberábrázolások
Barbotin
-schlickwurf
-rátett barbotin
Kevés festett kerámia, vörös önbevonat (slip), fehér illetve fekete pöttyözéses
festés
(Röszke-Lúdvár 33000 töredék közül 23 festett: 0,07 %)
Kevés bekarcolt vonaldísz – főleg a fiatal leletegyüttesekben
Kialakult formavilággal rendelkező egységes anyagi kultúra
Kb 5000 lelőhely (egyik ok a topikötetek egy része ide esik)
Gyakran 1 méter vastag rétegsor
De nincs kronosztatigráfia
Nehéz belső kronológiát létrehozni
Kronológia
Elég kevés a fogódzó
Garasanin és Milojcic 4-es kronológiai beosztása
(következő kép )
Trogmayer Ottó
1, nincs festés, nincs barbotin, nincsenek Vinca jellegű
kettőskúpos jól fényezett edények
2, vörös alapon fehér festett kerámia, egyenes vonalú
mintával
3, megnő a barbotin aránya
4, túlsúlyba kerül a barbotin, megjelennek a Vinca elemek
Kettős kónikus formák, sötétszürke, fekete, fényezett
felületkialakítás – Protovinča korszak
Makkay János
Festés alapján próbál belső kronológiát megállapítani
Kronológiai szisztémák
Leletanyagközlések
Trogmayer O.: A Dél-Alföld kora neolitikumának főbb kérdései. Kandidátusi
értekezés. Kézirat 1968.
Paluch Tibor: Kora neolit településrészlet Hódmezővásárhely határában – An
Early Neolithic settlement on the outskirts of Hódmezővásárhely. In:
Hétköznapok vénuszai. Hódmezővásárhely 2005, 9–43.
Trogmayer Ottó: Régi adósságaim I. Röszke-Lúdvár. ŐL 5 (2003) 8-20.
Trogmayer Ottó: Régi adósságaim II. Gyálarét-Szilágyi-major. ŐL 6 (2004) 1326.
N. Kalicz – P. Raczky : Siedlung der Körös-Kultur in Szolnok-Szanda.
MittArchInst 10/11 (1980/81) 13–23.
Makkay J.: Excavations at the Körös culture setlement of Endrőd-Öregszőlők. In.
Bökönyi S. (szerk.) Cultural an Landscape changes in South-East Hungary I.
Reports on
the Gyomaendrőd Project. Budapest, 1992, 121-193.
A. Whittle–Oros K. : Ecsegfalva VAH legújabb száma
Trogmayer Ottó: A Körös-csoport barbotin kerámiájáról. The „Barbotine” pottery of the Körös Group.
Arch Ért 95 (1968) 6–12.
Maroslele-Pana, 3. és 4. gödör
Gyálarét-Szilágyimajor, 1. gödör, 8. gödör (5140+-100)
Röszke-Lúdvár 1 gödörkomplexum (33000 db edény)
Deszk I. sz. olajkút statigráfiailag a 7. gödör fiatalabb mint a 8. gödör, 5 gödör anyaga vizsgálható
Nosza-gyöngypart (Garašanin)
Díszítőminták alapján statisztikai elemzés, zárt gödrök leletanyagaiból
Legidősebb a Gyálaréti és lúdvári leletanyagok
Legfiatalabb a Maroslele-pana 3. gödör és a Deszk-Olajkút 15. gödör: sok a barbotin és megjelnnek a
kettőskúpos vincai típusok is
Konklúzió: a Barbotin kerámia a legrégebbi leletanyagokban hiányzik, majd fellépése után egyre
növekvő tendenciát mutat, a barbotin aránya meghatározza a kerámia korát
Trogmayer Ottó: Megjegyzések a Körös csoport relatív időrendjéhez. Remarks to the relative
chronology of the Körös group. Zamecsanyija k relatívnoj hronologii Körös-gruppi. ArchÉrt 91 (1964) 6784.
Maroslele-Pana ásatási jelentése
4. Gödör: 2 kultúrszint melyet 30 cm vasatg csigaréteg választott el, az ásató szerint a két réteg között
kronológai különség van.
Nincs házmaradvány, 5 neolit sír,
Konklúzió: 4. gödör idősebb, a 3. gödör a legfiatalabb, Vinca A korú
Szatmár csoport
Kalicz N. – Makkay J.. Probleme des Frühen Neolithikums der Nördlichen Tiefebene. Alba
Regia 1972, 77–92.
Körös kultúra északi határvonalától északra széles sávban a felső Tisza két oldalán olyan
leleőhelyek csoportja melyek erős kapcsolatot mutatnak a Körös kultúra forma és
motívumkincsével de
az AVK-val kapcsolatba hozható formák és díszítések is
megtalálhatók benne
Egyértelműen nem Körös
Két fejlődési fázis
Idősebb (Szatmár I): Nagyecsed, Tiszabezdéd
Fiatalabb (Szatmár II): Fényeslitke, Rétközberencs, paszab, Ibrány I–II, Kenézlő,
Szerencs, Tiszavalk, Poroszló, Tiszaörvény, Tiszacsege, Ebes, Csomaköz
Ekkor még mindkét fázist idősebbnek tartják mint az AVK legidősebb szakasza
A fiatal, Protovinca korú déli Körös lelőhelyekkel tartják egykorúnak
Interpretáció: ez a csoport lenne az átmenet a Körös és az AVK között.
Kalicz N. – Makkay J.: Frühneolithische Siedlung in Méhtelek-Nádas. MittArchInst 6 (1976)
13–24.
Nagyecseddel és Tiszabezdéddel azonos lelőhely – ez korábban általuk idősebb
Szatmárként lett elkülönítve
Ebben a cikkben a korai Szatmárt a Körös kultúrába sorolja, a Körös kultúra egy variánsa,
mely a Körös településterülettől északra 150 km-re található
2 féle idoltípus: hagyományos steatopyg, lapos, négyszögletes, geometrikus mintával
A kőeszközök között 80% az obszidián aránya, talán a kőnyersanyaglelőhely miatt
húzódott fel idáig a kultúra településterülete (mivel nincs földrajzi indoka az elterjedés ilyen
határának)
Szatmár csoport
Szatmár I: Ma a Criş kultúra északkeleti településterületéhez sorolják őket
Szatmár II: mai elnevezése AVK legidősebb vagy kialakuló fázisa (következő óra anyaga)
Domboróczki László: A Körös-kultúra északi elterjedési határának
problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek
fényében.
Archeometriai
Műhely,
2005/II
2.
2006.
5–15
(http:/www.ace.hu/ametry)
Szatmár csoport kutatástörténetének összefoglalása
Jelenleg a legészakibb Körös lelőhelypublikáció
Erős Körös dominancia feltételezése a Felső Tisza vidék neolitizációjában
Helyi elemek részvételének visszaszorítása
Protovinča
Bizonyos tipológiai jegyek (kettőskónikus formák, fekete magas fényű áru) egy
adott időhorizontban való megjelenése:
Késő Körös, Késő Starčevo
Makkay János elképzelése szint a Körös kultúra északi határvidékén a Késő
Körös időszakban olyan fejlődés indul meg, amelyből levezethető a Vinča
kultúra kialakulása. (új jellgeztességek+Körös kerámia együtt) Vagyis a Vinča
kultúra az Alföldön jön létre és innen húzódik le a Marostól Délre fekvő
törzsterületekre. Vinča helyi fejlődés eredménye és nem déli hatásokra jön létre.
Protovinča megelőzi a Vinča kultúra kialakulásást
Protovinča leletegyüttesek: Maroslele-Pana 3. gödör, Dévaványa-Atyaszeg
Vinča Kultúra Starčevo kultúra magterületén jön létre (a téves szemlélet egyik
oka, hogy a Körös-Starčevot egy kultúrának tekinti)
Középső neolitikum indul vele.
Vinča A-D, késő neolitikum végéig tartó fejlődés — relatív kronológia alapját is
képezi
A Protovinča leletegyüttesek területén nem jön létre soha Vinča kultúra
Továbbá a Protovinča leletegyüttesek Vinča A korúak
Ebben az időben az Alföld É-i részén már korai AVK található. A Körös és Maros
között a legfiatalabb Körös leletanyagok vannak (Protovinča időhorizont), a
Marostól Délre a Vinča kultúra A fázisa létezik
Ma már kronológiai jelző szerepe van csak a fogalomnak: A Körös-kultúra
legfiatalabb leletegyütteseire értik, illetve a korszakot jelölik vele.
W. Schier: „Proto-Vinča”: Zum Übergang von der Starčevo-zur Vinča-Kultur im
Südosten des Karpatenbeckens. In: ANTIΔΩΡΟΝ, 1997, 157–166.
Proto-Vinčaproblematika összefoglalása
Starčevo-kultúra
Összefoglaló irodalom:
Kalicz N.: Frühneolithische Siedlungsfunde
aus Südwestungarn. IPH IV 1990
N. Kalicz: The early phases of the Neolithic in
Western Hungary (Transdanubia). Poročilo
XXI (1993) 85-135
Kutatástörténet
A kultúrát a jugoszláv területeken különítik el, inne indul kutatása és
belső kronológiáját is a szerb kutatás határozza meg (lásd korábbi
táblázat)
Első leletek Harc-Nyanyapuszta – festett kerámia, Lengyel kultúrába
sorolják
60/70-es évek, Kalicz N. és makkay j kutatásai ún.: durva kerámiás
lelőhelyek vizsgálata (Harc és Medina)
Medina típus elkülönítése (ekkor még nincs területi kapcsolat a
Starčevóval)
Átmenet a déli korai neolitikum és a kelet-szolákiai korai vonaldíszes
között (a felszíni leletekben keverten voltak Starčevo és Vk leletek)
70-es évek
Lánycsóki ásatás Ecsedy István
Becsehelyi ásatás Kalicz Nándor
Alapján a Starčevo kultúra létezik a Dunántúlon
+ Szórvány leletek
Leletközlések utáni első összefoglalás Kalicz IPH
Elterjedési terület, klasszikus fázis lelőhelyei, késői fázis lelőhelyei
Lánycsók-Bácsfa puszta-Égett
malom dűlő
Gellénháza
Barcs-Drávapart
Vörs-Máriaaszonysziget
Becsehely I. Bükkaljai dűlő
Becsehely II. Haraszti dűlő
Bóly-Sziebert puszta
Dombóvár-Kapospart
IPH 1990-es északi határvonal
Dunaszekcső-Dunapart
Harc-Nyanyapuszta
Kaposvár-Deseda
Medina-Margitkert
Pellérd-MÉV ÉrcdúsítóZagytározó
Szekszárd-Bonyhádi utca
Szentlászló-Almás patak
Gellénháza
K. H. Simon: Ein neuer Fundort der Starčevo-Kultur bei Gellénháza (Kom. Zala, Ungarn) und seine
Südlichen Beziehungen. In: Vinča Culture, its role and cultural connections. Timişoara 1996, 59-92.
H. Simon K.: Die neolithischen Funde des Objektes 103/96 von Gellénháza-Városrét. Zalai Múzeum 10
(2001) 19–41
Spiraloid B, legfiatalabb Starčevo, egyidős a Protovinčával illetve a Vinča A-val továbbá a legfiatalabb
AVK-val
A lelőhelyen volt DVK is, nincs összefüggés, a Starčevo korú gödörbe egy korai keszthelyi csoportba
sorolható másik gödröt ástak bele
Vörs-Máriaasszonysziget
Legfiatalabb Starčevo leletanyag, Spiraloid B, bemélyített vonaldísz, bikónikus formák megjelenése
M. Virág Zs. – Kalicz N.: Neuere Siedlungsfunde der Frühneolithischen Starčevo-Kultur aus
Südwestungarn. In: Problems of the Stone Age in the Old World. Kraków 2001, 265-279.
Kalicz N. – Virág Zs.: Vörs, Máriaasszonysziget. RKM 1999, 15–26.
N. Kalicz – Zs. M. Virág – K.T. Biró: The northern periphery of the Early Neolithic Starčevo culture in
south-western Hungary: case study of an excavation at Lake Balaton. Documenta Praehistorica XXV
(Poročilo) XXV 1998, 151-187.
Gödrök elhelyezkedéséből valószínűsíthető, hogy földfelszínre épített házak áltak a lelőhelyen
1 temetkezés is napvilágra került
Mo területéről ezen kívül csak egy temetkezés ismert: Lánycsókról
(összesen alig több mint 100 temetkezés ismert, ebben benne van a Lepenski Vir Starčevo korú 50
temetkezése is)
1σ cal Bc 5510-5440, 5430-5400, 2 σ Cal BC 5552-5350 (csak egy mérés) (legkorábbi VK-val egyidős)
A kőnyersanyag Balatontól északra levő lelőhelyekről származik, ami már nem tartozik a kultúra
elterjedési területéhez – kapcsolatok a helyi lakossággal.
Finomkerámia:
1, alacsony csőtalpas vagy talpkarikás kelyhek
2, tálak általában alacsony csőtalpon vagy talpkarikán
a, félgömbös testtel; b, fordított csonkakúp alakú testtel; c, S profilú testtel
3, kisebb csészék és fazekak
4, nagyobb fazekak és korsók
Soványítás: mindig szerves anyaggal
Finomkerámia díszítése:
Vörös bevonaton sötétszínű festés
Agyag alapon vörös festés
Agyag alapon fekete festés
Plasztikus díszítés
Durva kerámia
1, Fazekak
2, puttonyedények
3, tálak
Díszítés:
Felkent barbotin, rátett barbotin, ujjenyomás, körömcsípés
Esetenként az edények nyakán széles, függőleges fekete vagy sötét
festéssávok
Körös
3 vagy 4 lábú edények
festés kevesebb mint 1%
A festett kerámiát nem lehet
minta szerint csoportosítani
Inkább felkent barbotin
Körömcsípéses díszítés magas aránya
Több ezer lelőhely
Gyakran 1 méteres rétegvastagság
Starčevo
alacsony csőtalpon vagy
talpkarikán álló edények
festés 1–2 % körül van
festés: Lineár B, Spiraloid A és B
inkább rátett barbotin
körömcsípés alacsonyabb száma
kisszámú lelőhely, Mo-n rövid
életű, kisméretű telepek
délre 1,5 méter rétegvastagságú
települések is
K. Zoffmann Zs. Vizsgálatai szerint eltérő alaplakosság
Délkeleti eredetű
északbalkáni eredetű
Gödörház rekonstrukciók