Transcript VK-csoportok

AVK 1 = Szatmár csoport
Fekete gyöngyözéses festés, lásd előző óra
AVK1
Idősebb DVK–
Bicske,
Bény, Becsehely
Késő Körös
Vinča A
Késő Starčevo
P. Raczky_ Chronological Framework of the Early and Middle Neolithic in the Tisza Region. VAH 2 (1989) 233-251
Kalicz N. – Makkay J.: Die Linienbandkeramik in der Grossen
Ungarischen Tiefebene.
Stud. Arch VII (1977)
Csoportokra bomlás
Kérdések:
Pontos kronológiai keretek (a csoportok egymáshoz viszonyítva illetve a Vinča kronológián
belüli párhuzamosítás)
A csoportokra bomlás okai
Csoportok létének indokoltsága
Korek József: Vonaldíszes kerámia elterjedése az Alföldön. MFMÉ 1958-59 (1960) 19–52.
A stíluskülönbségek és a földrajzi elhelyezkedés alapján az alábbi csoportok mutathatók ki:
1, Szarvas-érparti csoport
2, Szilmeg (plasztikus díszek, Szolnok és Polgár környékén, erős Körös hazásokat vél
felfedezni benne)
3, Tiszai kultúrában jelentkező anyag (ez a csoport már elavult, a Tisza VK egyidejűségen
alapult)
4, Bükki szállásterület anyaga
5, zselizi beütések (szerinte az Alföld déli részén jellemző)
6, Festett anyaggal rendelkező kerámia (Hortobágy környékén)
AVK 2. fázisa
A felső Tisza régióból lefelé húzódik és elfoglalja a Körös területeket, így szomszédos lesz a
Vinča kultúrával (határ a Maros)
Nem a legkorábbi AVK de a
Lelőhelyek: Gyoma 107
csoportokra bomlás előtti fázis hiszen
nincs Bükk, Szilmeg, Szakálhát –
Abádszalók-Berei rév
negatív bizonyítás
Hortobágy-Faluvéghalom
Kisköre-Gát (Korek J.: Az AVK népének települése Kisköre-Gáton. ArchÉrt 104 (1977) 3-17)
Öcsöd-Kiritó 3. gödör
Endrőd 42
Szarvas 102
Tiszafüred-Morotvapart
Ebben a periódusban még nincs a településtől elváló temetkezőhely
P. Raczky_ Chronological Framework of the Early and Middle Neolithic in the Tisza
Region. VAH 2 (1989) 233-251
AVK2
AVK3
AVK 2 kerámiaanyaga, Kalicz-Makkay 1977
P. Raczky_ Chronological Framework of the Early and Middle Neolithic in the Tisza
Region. VAH 2 (1989) 233-251
AVK3 – klasszikus AVK
Helyi csoportok kialakulása
Raczky: Vinča A-B váltása,
Vinča B1
Kottefejes-ZselizKeszthely
Tiszadob
AVK3
AVK2
Szamos vidéki festett kerámia
(Sátoraljaújhely, Sonkád)
EsztárLumea Noa
Korai Szakálhát
Malo
Korenovo
Vinča A/B1
Sopot
Bukovaţ-Bánát
AVK 4., végső fázisa –Vinča B2 (Raczky 1989 VAH II)
Bükk kultúra megjelenése, Esztár, Szilmeg és Szakálhát kialakulása
Bükk
Szamos vidéki
festett kerámia
Szilmeg
EsztárLumea Noa
Szakálhát
Malo Korenovo
Sopot
Bukovaţ
Vinča B2
AVK Téreparti csoportja
Horváth F.: Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia első önálló települése a Tisza-Maros szögében: Hmvh-Tére
fok. In.: A kőkortól a középkorig. Szeged 1994, 95–124
Hmvh Tére-fok: AVK ismert legdélebbi települése, 2 szint, tapasztott agyapadló és cölöplyukak, a
szelvény nem olyan nagy hogy a teljes házat meg lehetett volna figyelni.
AVK és Vinča kerámia együtt (az AVK elemek túlsúlya van ezen a lelőhelyen)
/innen délre az ún Bánáti kultúrában szintén ez a két elem keveredik, de fordított arányban/
Legkorábbi AVK-ra utaló jegyek (már AVK 1 sajátosságok is)
A település kezdete a Maroslele-Pana 3. gödör, Ószentiván, Tiszasziget, Gyálarét-Szilágyimajor 1
horizonttal egyidőre tehető (ez a késő Körös vége) Vinča A1/A2
De a leletanyag zöme az AVK 2 időszakra tehető (lásd fentebb) — ez Horváth szerint már a
legkorábbi Tiszadobbal egyidős
+ Esztár legkorábbi fázisa: Berettyószentmárton-Morotva A gödör
A település nagy része Vinča A2
A település már nem éri meg a Szarvas-Érpart-Szakálhát-Késő Tiszadob-Vinča A3 időhorizontot
nyílhegyminta – nem a szarvas érpart hanem a klasszikus AVK leletanyag hasonló mintájával áll
kapcsolatban
Konklúzió: Tisza-Maros szögben egy olyan régészeti egység körvonalazódik, ami a Bánáti és az AVK
jellemzőinek együtteséből jött létre
Horváth F:
Szarvas-érpartot (Vinča
fiatalabb
Vinča A2 – AVK 2 - un klasszikus AVK
A3-B1 a késői vonaldíszes
(csak a Hortobágyon Kalicz-Makkay szerint)
időszakra teszi)
Dél-Alföldön Tére csoport (Vinca+ AVK együttélés)
A korszak végén a Szakálhát kultúra kialakulása (black burnished megjelenése)
Tére foki csoport
Tére foki nyílhegyminta
Szarvas-Érpart-típus, Kalicz-Makkay 1977
1966-os cikkükben még önálló csoportnak
tartják
1977-ben csak az AVK késői megjelenési
formájaként értékelik
Az AVk késői csoportjainak leletegyütteseiben
(Tiszadob,
Esztár,
Szilmag,
Szakálhát)
mindenütt megjelenik (ezek adják a típus
kronológiai keretét is)
De ismert önálló települése is: Szarvas-Érpart
Feltételezik, hogy már
periódusában is lézetett
az
AVK
korai
Bekarcolt vonalak és beböködött pontok
együttes megléte a kerámiadíszítésben
Tipikus dísze a nyílhegyminta hullámos oldallal
Goldman Gy.: Az AVK fiatal szakaszának leletei Békés megyében ArchÉrt 110 (1983)
Békés-Déló 3. gödör: Szarvas-Érpart csoprt kalsszikus megjelenése — nyílhegyminta tűzdelt
dísz
További lelőhelyek: Kunszentmárton-Érpartz, Vésztő-Hidashát, Gerla-Kászmán
A Szarvas-Érpart és az Esztár csoport között erős kapcsolat van
Szintén időrendi kapcsolat van a Szakálhát és a Szarvas-Érpart csoport között, ezt a
Szarvas-érparti anyagban a vörös pasztózus festés megjelenése bizonyítja
Furugyi lelőhely: Szarvas-Érpart csoport és fiatal Szakálhát együttes megjelenése — nem
önálló típus
Tiszadob
A csoport első különhatárolása:
Kalicz N. –Makkay J: Die Probleme der Linearkeramik in Alföld. Acta Ant et Arch X (1966)35-47.
Kalicz-Makkay1977
Átmenet az AVK és Bükk között, mivel a Bükkk és Tiszadob teljes elterjedési területe fedi egymást
Felső-Tisza mindkét partja, északra a Nyíregyháza-Füzesabony vonaltól, Sajó, Hernás, Bodrog völgyek,
Nyírség
Északon a gömöri VK határolja
A legjellemzőbb edényformája a korsók (hengeres nyakú gömbös hasú), szinte minden példánya díszített
Csőtalpas tálak
Négyszögletes hasú, nyakas edények
Négyszögletes, lekerekített testű csészék
Kónikus tálak
A durva kerámia az AVK-val egyforma
Kiöntőcsöves edények
Körbefutó és zonálisan tagolt minták (4 részfelület –de nincs keretminta)
A hullámok sűrűbbek mint az AVK-nál
Meander
Nyílhegyszerű meander
Az AVK-hoz képest jobban befedi a minta, U, M, V és Y formájú párhuzamos vonalak, koncentrikus
körminta
A minta ált 3-5 párhuzamos bekarcolt vonalból áll
Ritka az inkrusztáció
Kurucz Katalin: A nyíri mezőség neolitikuma. Jósa András Múzeum kiadványai 28 (1989)
A nyíri mezőségebn a Vinča A-B1 időszakban tiszadobi leletanyag található. Tőle északra korai Bükki
anyag van ebben az időben, délkeletre az Esztár csoportttal kell számolnunk
Tiszadobi kerámia, Kalicz-Makkay 1977
Kalicz N. – Koós J.: Újkőkori Arcos edények a Kárpátmedence északkeleti részéből. HOMÉ XXXIX (2000) 15-44.
Szilmeg-csoport
Kalicz N: Jászkunság 1955 III. 40 a csoport első leválasztása
Korek 1960 –ban már mint elfogadott Szilmeg csoportot említi
Mátra és Bükk előterében a Tiszáig Eger és Polgár között
Névadó lelőhely: Polgár-Folyás Szilmeg
Lelőhelyei: Eger-Kiseged Egedi dűlő
Bükkaranyos-Földvár
Zalkod-csenke
Miskolc-tapolca-Várhely
Füzesabony-Pusztaszikszó
Tiszanána
Indok:
Korábban előtte ott AVK volt
AVK késői csoportjaival van körülvéve (Tiszadob, Bükk, Esztár, Szakálhát) innen
importkerámiát is ismerünk
Nincs bekarcolt vonaldísz
Plasztikus díszek: tagolt bordák
Belülről kinyomott hólyagos bütykök — ún szilmegi bütyök
Tipikus még a szögletes fül a nyaktájon
Szilmegi kerámia, Kalicz-Makkay 1977
Esztár-csoport, Kalicz-Makkay 1977
Sebeskörös, Berettyó és Bihar megye sík területei, Debrecen és Nyíregyháza környékén
ritkább településnyomokkal
Esztár
Konyár
Zsáka-Markó és Vizesi tanya
Debrecen Tócó-part
Nagykálló-Uszoda
Újfehértó
Gáva
Égetés előtti festés — nincs bekarcolt vonaldísz
A festés előtt a kerámiát vörös vagy bőrszínű polírozott bevonattal fedték
De az AVkKelterjedési területét részben fedi
Edényformái az AVK-val megegyezőek, durva kerámiája a Szilmegéhez hasonlít
A Szamos és a Kraszna folyása mentén egy szintén festett de eltérő mintakincsű csoport
határolja: Szamos vidéki festett kerámia:
Rossz megtartású kerámia a Tiszadobi és a Bükki bekarcolt motívumokra emlékeztető
széles sávosan festett mintakinccsel
Esztár-csoport
Gy. Goldman – J. G. Szénászky: Die neolithische Esztár-Gruppe in Ostungarn. JAMÉ XXXVI
(1994) 225-230.
Új lelőhelyek: Mezőgyán, Geszt, Zsadány
Ezektől délre és nyugatra a klasszikus AVK és a Szakálháti kultúra található
A formakincs az AVK-hoz hasonlít, az eltérés a festésben figyelhető meg
Vörös bevonat, fekete festéssel, a bevonat a finomkerámián belül is megfigyelhető
Csonkakúp alakú tálak, hullámos peremű tálak – belülről is festettek lehetnek
Alacsony és magas csőtaplú tálak
Négyszögletes edények
Az AVK késői csoportja
A Szarvas-érparti csoport lelőhelyein vannak Esztár importok vagyis azzal egyidős
Ebből következik, hogy az Esztár csak az AVK egy bizonyos időszakával élt egyidőben, ez a
Szarvas-Érpart időhorizont
Továbbá egyidős a Szakálháti kultúrával is.
Esztár kerámia, Kalicz-Makkay 1977
Gy. Goldman – J. G. Szénászky: Die neolithische Esztár-Gruppe in
Ostungarn. JAMÉ XXXVI (1994) 225-230.
P. Raczky-A. Anders: The internal relation of the Alföld Linear pottery culture in Hungary and the
characteristics of human representation. In: Morgenrot. 2003, 155-182.
Horváth Ferenc interpretációja a festett kör
kialakulásához
Esztár-csoport – Horváth szerint nem VK kultúra
Lumea Noa - Erdély
Esztár – Berettyó vidék
Tordai hasadék
Piskolt
Amikor az AVK már sűrűn lakja a Szatmár vidéket Ny-Ény Bulgáriai illetve
Tráciai polikróm csoportok jelennek meg az É-Tisza vidéken
égetés előtti fehér-sárga-fekete-mézszínű festés
Az AVK elején megújul a kapcsolat Tráciával és a Balkánnal
Sz. Máthé M.: Újkőkori település Berettyószentmárton-Morotva
lelőhelyről. DMÉ 59, 1978 (1979) 35-56.
A gödör – ferdén ujjal húzott barbotin
Késő-Körös-Starcevo+ Vinca A+ tráciai polikróm anyag
Szakálháti-kultúra
Goldamn György és G. Szénászky Júlia munkássága alapján
G. Szénászky J.: A korai Szakálháti kultúra Battonyán. A békés megyei múzeumi kutatások
eredményeiből. Tanulmányok és forrásközlemények. 1988, 5-29.
Battonya-Parázs-tanya tell település
3 méter vastag szakálháti rétegsor a tetején vékony Tiszai réteggel
Az eddig ismert legkorábbi Szakálhát, ez a horizont a Körösöktől délre található a Vinča A
végén
Korai Vinča és Starčevo edényformák (több helyen utalnak rá, hogy a Körös vége után kellett
keletkezni déli befolyásra, de ott még van egy kronológiai hézag: Körös vége Vinča A1,
Szakálhát eleje Vinča A3)
Kétfülű palack, melynek füle mindig a nyakról indul és a vállra támaszkodik
Fekete vagy sötétszürke alapon vörös pasztózus festés, bekarcolt vonalak között
Az edények peremének feketére festése
M arcos edények
Kalicz-Makkayval ellentétben nem lát sok egyezést az AVK és a Szakálhát között
A vastagon szedett jellegzetességek mind Szakálháti új találmányok
Szakálhát a Vinča A végén jelenik meg és a Vinča B időszakban csaknem a teljes AVK
területét elfoglalja — északra húzódás
Korai Szakálhát Vinca A3 (vele párhuzamosan Bukováţ a temesvölgyben)
Battonya-Parázstanya, Tápé-Lebő, Hmvh-Szakálhát
Vinca B1-re a Szakálhát felmegy a Tisza mentén a Jászságig szomszédja
lesz a Késő Esztárnak, Tiszadobnak, Szilmegnek
A szakálhátban megjelenik a tell település
Szakálhát-Tisza átfejlődés Vinča B2-C — későneolitikum indulása
Bitumenes festés megjelenése erre az átmeneti horizontra tehető
Leletanyagközlések:
Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök, eine neolithische Siedlung in Südost-Ungarn. 1984 — a kultúra
kutatástörténetével
Ez a lelőhely a kultúra életének végét képviseli, Tiszai átmenet fázisa
GoldmanGy.: Gesichtsgefäße und andere Menschendarstellungen aus Battonya. BMMK
5
(1978) 13-60. — az oszlopszerű fogó nem a Szilmeg sajátossága hanem úgy vette át a
Szakálháttól.
G. Szénászky J., a korai szakálháti csoport települése Battonyán. ArchÉrt 106, 1979, 67-77. —
Battonya-Vidpart, 15x8 méteres paticsfolt–házalap-korai szakálháti anyag
G. Szénászky J.: A szakálháti csoport idoltöredéke Battonyáról. ArchÉrt 104 (1977) 216-220.
— spondylus karperec az idol felső karján, az idolplasztika már a tiszai felé mutat
Raczky P.: Előzetes jelentés a Tisza III vízlépcsőhöz kapcsolódó régészeti munkálatokról
Szolnok megyében. ArchÉrt 109 (1982) 223-230. — Szakálhát eredetére utaló déli kapcsolatok
és hatások, Bánátban a Bukovaţ kultúra Vinča és Szakálhát keveredésre jön létre
Hegedűs K.: Újkőkori lakótelep Csanytelek határában. ArchÉrt 108 (1981) 3-12.
Hegedűs K.: The Settlement of the Neolithic Szakálhát group at Csanytelek-Újhalastó. MFM É.
1982-83, 7-54.
Gy. Goldman – J. Szénászky: Die Szakálhát-Kultur am Rand des Vinča-Kreises
Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök, eine neolithische Siedlung in SüdostUngarn. 1984
fiatal szakálháti telep
Bükk
Korek J. – Patay P.: A bükki kultúra elterjedése MagyarOrszágon RégFüz Ser.II 2, 1958
Elterjedési terület a Tiszadobbal esik egybe
Tiszadob-Bükk egymásutániság, genetika
Kalicz-Makkay 1977: Bükk I keverten Tiszadobbal
Bükk II – klasszikus Bükk
Bükk III – már nincsenek meg más csoportok elemei
Távolsági kapcsolatok –vsz az obszidián kereskedelme révén
Vékony falú, finoman soványított, fekete vagy sötétszürke polírozott felületű kerámia
Vékony bekarcolt vonalakkal díszített, ezek főleg a fiatalabb fázisokban többszörös
párhuzamos vonalkötegeket alkotnak
Piros, fehér és sárga inkrusztáció jellemző
Kevés a csőtalpas tál, minimális a plasztikus díszítés
Lichardus, L.: Studien zur Bükker Kultur. Sarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 12. Bonn
1974
Barlangi lelőhelyek: Baradla, Domica, Kőlyuk — barlangokban is cölöpszerkezetek nyomai
Kevés temetkezés ismert: Megyaszó (4 sír), Onga, Mályinka (1-1 sír), Felsővadász (dupla
temetkezés)
Obszidiándepok: Boldogkőváralja: 567 db penge, Domica, Barca 100 penge
A díszített kerámia 3 alapformája ismert: csésze, bombaformájú edény, korsó
Belső kronológia:
A, szabad kézzel bakarcolt önálló vonalak
AB dupla vonalak
B fésűszerű vonalkötegek, fehér inkrusztáció
Negatív minta
C fésűszerű vonalkötegek, vörös-sárga inkrusztáció
Tiszadob és Bükk kezdettől fogva egyidejű, egyikből a másikat levezetni lehetetlenség
Legfiatalabb Bükk megéri a korai Tiszát és részt vesz a Herpály kialakításában
Bükk, Kalicz-Makkay 1977
Lichardus, L.: Studien zur Bükker Kultur.
Sarbrücker Beiträge zur Altertumskunde
12. Bonn 1974
Kettős temetkezés
Bükk B vége Bükk C periódus
Szakálháti importkerámia
Zöld pala – zselizi területekről
Csengeri P.: Adatok a bükki
kultúra kerámiaművességének
ismeretéhez. A felsővadászvárdombi település leletanyaga.
HOMÉ XL (2001) 73–105.
Újfajta megközelítések 1
P. Raczky-A. Anders: The internal relation of the Alföld Linear pottery culture in Hungary and
the characteristics of human representation. In: Morgenrot. 2003, 155-182.
Gy. Goldmann – J. Szénászky: Neue Angaben zum Neolithischen
Bauopfer in Südostungarn. In: Morgenrot (2003) 183-192.
Újfajta megközelítések 2
Zsadány-Püski halom
Tell telep, alul Esztár szintek, fölötte 3 méter
vastagon Tiszai szintek
2. ház, kultikus gödör: vörös okkerrel festett
marhakoponya és két részben bitumennel,
részben vörös pasztózus festéssel díszített edény
Eddig ezt a Szakálhátra jellemző díszenk
tartották — ilyen nagy számban az Esztárban
való megjelenése esetleg közös gyökerekre is
utalhat
A KORAI ÉS KÖZÉPSŐ NEOLITIKUM A DUNÁNTÚLON
Keszthely / Zseliz
5250 - 5000 cal BC
fiatalabb VK /
kottafejes kerámia /
Keszthely
5300 - 5200 cal BC
idősebb VK
5450 - 5300 cal BC
legidősebb VK
5600/5500 - 5400 cal BC
Starčevo kultúra
5750 - 5400 cal BC
A táblázat Oross Krisztián és Marton Tibor A KÖZÉP-EURÓPAI VONALDÍSZES KERÁMIA
KULTÚRÁJÁNAK RÉGÉSZETE című 2007 március 9-én Miskolcon tartott előadásából származik
Keszthely csoport
Kalicz N.: Die Keszthely-Gruppe der Transdanubien (Mitteleuropäischen) Linienbandkeramik
im Lichte der Ausgrabung in Kustánszeg (Westungarn) CommArchHung 1991, 5-32. +
további irodalom
Lelőhelykatalógus a 26. oldalon
Korábban szélesen bekarcolt vonaldíszes
változatként említették
Kalicz N. idézett munkájában nevezte el
Keszthely csoportnak
Névadó
lelőhely:
Keszthely-Dobogó,
Keszthely-Zsidi utca
Területileg és kronológiailag is elkülönülő
csoportj a DVK-nak
Határvonal:
Kőszeg-Sopron,
Bakony,
Veszprém, Balaton vonala, Sió-Sárvíz, Duna,
Mura, Dráva + Bács-Kiskun megyében Fajsz
környéke
Tőle északra kezdetben a kottafejes kerámia
kukltúrája, majd a Zselizi kultúra található.
Déli szomszédja a Malo Korenovo csoport
(Dráva-Száva közének vonaldíszes csoportja,
Kottafejes kerámia és
Zseliz csoport
Bükki
kultúra
Eva Lennis: Nachweise von Keszthely-Keramik in Österreich. In:
Morgenrot, 2003, 207-223.
Telepek: alacsonybb teraszokon vízközelben, a homokos és magasabban fekvő területeket
kikerüli
2 temetkezési hely: Kaposvár-Tüskevár? és Téglagyár
Kustánszeg-Lisztes sarok lelőhely bemutatása
Egységes leletanyag
Homokkal finoman soványított, sötét színű kerámia
Háromnegyedgömb vagy bobmba formájú edény
Magas tálak
Csonkakúp alakú tálak
Csőtalpas edények csak ritkán
Szélesen mélyen bekarcolt motívumok:
Geometrikus, egyenes vagy íves minta
U és V forma gyakori
Vonalak általában egyedül
Csillogó grafitbevonat az edényeken
A durvakerámia vörös vagy barna
Díszítetlen vagy körömbenyomással díszített
Kövér, rövid bütykök, bordadíszítés: alakot is formázhat
Háromszögfejű arcábrázolás
M alakú arcos edény
Szakálhát kapcsolat
Nem önálló csoport,
kialakulásában az É-D-i kapcsolatokat fenntartó útvonalak játszottak
szerepet
Tipológiailag elkülönített csoport
Feltehetően a kottafejes kerámia kialakulásával párhuzamosan fejlődik
Kalicz szerint feltűnő hasonlóságokat mutat az ačkovy és flomborn kerámiával (korai Középeurópai
vonaldíszes)
Kalicz már a Vinča A2 idejére teszi kezdetét
Mások Vinča A/B váltásra keletezik kialakulását
A Dunántúl Dny-i részén a Zseliz középső sőt esetleg fiatal fázisáig él.
J. Regenye: transdanubian Linear Pottery Culture in Balatonalmádi-Vörösberény. Anteus 25, 2002, 221236.
L. A. Horváth – K. H. Simon: Das Neolithikum und die Kupferzeit in Südwesttransdanubien IPH VIII (2003)
47–49 a kronológiai problémákkal foglalkozó rész
Becsehely I: az árok alsó részében önállóan keszthelyi leletek
az árok felső részében Zseliz, Sopot és Malo Korenovo anyaggal együtt találták
Becsehely II: külön korai DVK és külön Keszthely objektumok
J. Barna: A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának leletei Balatonmogyoród-Kápolnapusztáról. —
TLPC finds from Balatonmogyoród-Kápolnapuszta. Zalai Múzeum 9 (1999) 9-32. —a Keszthely-csoport
klasszikus fázisába sorolható telep
R. Gläser-J. Jegenye: A vonaldíszes kerámia és a Lengyeli kultúra telepe Kúpon (Siedlung der
Linienbandkeramik und der Lengyel-Kultur in Kúp) Veszprémi történelmi tár 2 (1989) 18-33. – Keszthely +
északi csoportok széles átmeneti sávjában található a lelőhely
Kevesebb keszthely sajátosság, kottafejes és zselizi kerámiaanyag is előkerült
Balatonszárszó-Kis erdei dűlő
keszthely és Zseliz kerámia együtt
széles átfedési sáv lelőhelye
T. Marton: Material Finds from Balatonszárszó,
Neo.lithic Settlement: Connection within and
without the TLPC Territory. Anteus 27 (2004)
81-86.
N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem
Neolithikum Westungarns. Archeolingua. Series Minor 10 (1998)
Kottafejes Kerámia kultúrája
J. Pavuk: Neolithisches Gräberfeld in Nitra. SlovArch XX (1972) 3–105.
75 zsugorított csontvázas sír, 66 alkalommal bal oldali fektetés. 53 sír NDny-nak fejjel
sírcsoportok
Mellékletek: kerámia, csiszolt kőeszközök, spondylus
A fiatalabb VK leletanyagnak középső csoportkába tartozik a sírok túlnyomó része (ez a
Zseliz-csoport megjelenése előtti időszak)
A legfiatalabb sírok már a kialakuló zseliz csoporthoz tartoznak
Mon Bicske-Galagonyáson a legfiatalabb anyag a VK idősebb fázisa végén már kottafejes
kerámia
Nitra
Nitra
Zseliz
Névadó lelőhely: Želiezovce
Mitscha-Märheim H.: Vorgeschichtliches aus dem unteren Grantale. WPZ XI (1924)
Névadó lelőhely közlése és a zseliz típus fogalmának kialakítása
Zseliz
Tompa: Bandkeramik AH V-VI 27. oldal a zselizi anyag „elkülönítése”
Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr, pápai vámi újabb-kőkori lakótelepeken. Arrabona 8
(1966) 5–52.
Két rétegű lakótelep, pontos ásatási megfigyelések és tipológiai elemzés
A szlovák (lásd következő ábra) elképzeléssel
ellentétben nem tartja a zseliz típust
önállónak, mert a vonaldíszes kerámia
régi stílusát folytatja.
2 fázis a lelőhelyen
Alapjában véve VK lelőhely zselizí típusú
Díszítéssel
Majd a fiatalbb fázisban megjelenik a
festés
Pavuk J.: Grab des Želiezovce-Typus in Dvory nad Žitavou. SlovArch XII (1964) 5-68.
(egy csontvázas sír leletanyaga)
Zseliz elemzés: Önálló kultúrcsoportnak tartja, 3 alfázisra lehet osztani, időben a bükki és a
tiszai kultúrával párhuzamos
A legfiatalabb fázisa a Vorlengyel horizont alapja
A festett kerámia megjelenésének fázisát is elemzi
Pavuk és Pittioni is megállapítja, hogy a kottefejes kerámia megelőzi a zselizit
Mithay szerint az Észak-Dunántúlra vonatkozóan nem választható el a régibb és fiatalabb
vonaldíszes edényművesség
A zseliz csak vonaldíszes változat
J. Pavuk: Chronologie der Želiezovce-Gruppe. SlovArch XVII (1969) 269–367.
Vk belső tagolása
Kezdeti fézis: Hurbanovo
Középső fázis: Nitra, Párkány kezdeti szakasza
Késői fázis: Ny-i csoport – Šarka-típus
K-i csoport – Zseliz-csoport
Zseliz csoport belső kronológiája 3-as tagolás, a középső fázis A és B alcsoportokra osztható
Lelőhelyek
Tipológia
Kronológia helyzet: Bükk, Szakálhát, Tisza idősebb szakasza, Vinča B
N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte
Keramik
aus
dem
Neolithikum
Westungarns. Archeolingua. Series Minor
10 (1998)
Pavuk J.: Grab des Želiezovce-Typus in Dvory nad Žitavou.
SlovArch XII (1964) 5-68.
A Békásmegyeri lelőhely irodalmát lásd
később
Középső zseliz fázis
J. Pavuk: Chronologie der Želiezovce-Gruppe.
SlovArch XVII (1969) 269–367.
Korai és középső zseliz fázis
J. Pavuk: Chronologie der ŽeliezovceGruppe. SlovArch XVII (1969) 269–367.
Késő zseliz fázis
Szécsény-Ültetés
Zseliz telep, három oldalról védett platón álló házakkal, a 4. oldalon valószínűleg árok védte
Bükk, Szakálhát, Szilmeg, Sopot importokkal
Klasszikus és késői Zseliz illetve Vorlengyel horizont
Változatos kőnyersanyag — a telep fő közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik,
feltehetően a telep lakói részt vettek a kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításában
Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési
zselizi telep feltárásáról. NMMÉK 8 (1982) 7-46.
Fábián Szilvia MTA régészeti Intézet
Fábián Sz.: Arcos edénytöredékek a zselizi kultúra
lelőhelyéről, Szécsény-Ültetésről.
ArchÉrt 130 (2005) 5-20.
„M” arcos edény a lelőhelyről
Štúrovo/Párkány
Duna magaspart
Többfázisú település hosszúházakkal és Langsgrubékkal, csak néhány melléklet nélküli
temetkezés
Részletes háztipológiai és településtörténeti elemzés
A kerámiaformák és díszítések szeriációs elemzése
Fiatal VK (kottafejes) + Zseliz csoport lelőhelye
A szeriációs elemzések lehetővé tették a két fázis átmenetének vizsgálatát
Egy-egy települési fázishoz 2-3 ház tartozott, kivétel a II településhorizont 6 háza és IX-X
horizont 5 háza
Települési fázisok:
I-III településhorizont a fiatalabb VK-hoz tartozik
IV-V településhorizont: Zseliz I, illetve átmeneti leletanyagok
VI-VII településhorizont: Zseliz IIa
VIII településhorizont: Zseliz IIb
IX-X településhorizont
Bylany
Pavlů I. – Rulf, J. – Zápotocká, M.: Theses on the Neolithic site of Bylany. Pam. Archeol. 77
(1986) 288-412.
Pavlů I. – Zápotocká, M.: Bylany. Katalog: sekce A – díl 1. Výzkum 1953-1967. Praha 1983.
Pavlů I. – Zápotocká, M. – Soudský, O.: Bylany. Katalog: sekce A – díl 2. Výzkum 1953-1967.
Praha 1985.
Pavlů I. – Zápotocká, M. – Soudský, O.: Bylany. Katalog: sekce B, F. Výzkum 1953-1967.
Praha 1987.
Békásmegyer
Gábori M – Csánk V.: Megfigyelések a békásmegyeri őskori telepen. —
Observations faites dans la station préhistorique de Békásmegyer. ArchÉrt 91
(1964) 201-214.
Kalicz N. – Schreiber R.: Ötezeréves istenképek Budapest határában. —
Fünftausend Jahre Götterbilder im Bereich von Budapest. Budapest 7/7 (1969),
35-39
Nagy T.: Budapest az őskortól a honfoglaláskorig. – Das gebiet von Budapest von
den prähistorischen Zeiten bis zum 10. Jh. Ausstellungsführer. Emlékek Budapest
Múltjából. Bp. 1960
Horváth F.: kronológiája
Vinca A1 – Protovinca 1-2 –AVK 1 =Szatmár 2
Vinca A2 – Esztár – AVK 2 (Hortobágy faluvéghalom)
Vinca A3 – AVK 3 (Tiszadob, Bükk A és B fázis)
(Tiszavasvári-Keresztfal)
Vinca B1 Tiszadob + Bükk B
Vinca B2 Tiszadob + Bükk C = ez a formatív tiszai kultúra
időszaka
Esztár Vinča A2-B2 utána azon a területen már a Tisza kultúra van jelen
Bükk, Tiszadob Vinca A3-B2
Szarvas-Érpart Vinca A3-B1
A Vinča B végén van a késő és középső neolitikum váltása
D2
D1
C
B2
B1
A
N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum
Westungarns. Archeolingua. Series Minor 10 (1998)