Transcript késõneol_Tisza

Későneolitikum 4970-4400
Tisza-Herpály-Csőszhalom kultúrák
Vinča B2-C váltással indul a későneolitikum
Vinča kultúrán belül is váltás
Vinča A–B = Vinča Tordos
Vinča C-D = Vinča Pločnik
Kalicz-Raczky
Tisza I
Tisza I-II –
Tisza II –
A korszakok párhuzamosításához
lásd: Horváth 2005 In: Hétköznapok
vénuszai. 61-62.
Horváth
formatív
(=késő szakálhát) VinčaB1
korai
VinčaB2
klasszikus csoportokra bomlás: Herpály,
VinčaC
Csőszhalom
Tisza III –
mások által Gorzsa csoportnak hívott
déli tömb - VinčaD1
Prototiszapolgár-fázis
Kialakuló vagy formatív Tisza
Szeghalom,
Öcsöd
Szakállhát-Tisza átmenet
Telleken folyamatos fejlődés mutatható ki a rétegsorban és a kerámiában
Átmeneti periódus jellegzetessége: bitumenes bevonat + szerves anyagból készített díszítés
Széles sávos fekete festés
Körbefutó szalagminta
Bükk, Zseliz és Szilmeg környezetben is
Bekarcolt spirálisok, koncentrikus körök
megjelenik
A körbefutó mintákat bütykök tagolják
Kronológiai jelző szerepe van
A formatív Tiszában nincs meandrikus minta
A finom és durva kerámia közötti különbség eltűnik
Nincs már szerves anyag a soványításban
A felület nem simított és fényezett
A korszak általános új formái: nagy amfórák és magas csőtalpas tálak
Horváth
Formatív Tisza csak a Körös és Száraz ér környékén van, vele párhuzamosan É-on Tiszadob és
Bükk vége, késő Szilmeg
Délen valódi késői szakálhát
Kalicz-Raczky
Lásd térkép
településkoncentráció
A. Sherratt: The Development of Neolithic and Copper Age Settlement in the Great
Hungarian Plain. Part I. The Regional Setting. Oxford Journal of Archeology. 1 (1982) 287316.
Part II. Site Surveys and Settlement dynamics OJA 2 (1983) 13-41.
Öcsöd-Kováshalom
Vésztő-Mágor
In: Alltag und Religion
Gy. Goldmann – J. Szénászky: Neue Angaben zum Neolithischen
Bauopfer in Südostungarn. In: Morgenrot (2003) 183-192.
Zsadány-Püski halom
Tell telep, alul Esztár szintek, fölötte 3 méter
vastagon Tiszai szintek
bitumennel, részben vörös pasztózus festéssel
díszített edény
Eddig ezt a Szakálhátra jellemző dísznek
tartották — ilyen nagy számban az Esztárban
való megjelenése esetleg közös gyökerekre is
utalhat
Bükk
Zseliz
Szilmeg
Késő
Szakálhát
Keszthely-csoport
Festett csoportok pl.:
Esztár-Lumea Noa
Tisza 1
Sopot
Vinča B2
Kalicz N.: Chronologische und terminologische Probleme im Spätneolithikum
des Theißgebietes. VariaArchHung. 2, 1989, 103-122.
Kialakuló Tiszai kultúra lelőhelyei
Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök,
eine neolithische Siedlung in SüdostUngarn. 1984
Klasszikus Tisza
Az íves mintás szögletesnek, geometrikus bekarcolt díszek
megjelenik az edények testének zónákra osztása
Klasszikus meander vagy textilminta
Virágcserépforma, galléros edény
Tisza mentén északra húzódik
Egységes települési terület
3-as településtípus
Tell – 3-4 méteres rétegvastagság
Tellszerű település – 1-2,5 méteres rétegvastagság, inkább horizontálisan terjeszkedik
Egyrétegű horizontális telepek – a települési rétegvastagság 25-50 cm
De a kiterjedésük egyre nagyobb
Tell települési forma csak a déli területeken
Összesen 13-15 telltelep, ezek is gócpontokban csoportosulnak
Tell és egyrétegű településláncolat kapcsolata
1, Gazdasági vagy társadalmi hierarchia jele
2, Környezeti hatásokra jött létre
Lakosság és településkoncentráció
Népességszám nő
szarvasmarhatartás jelentősége nő
Társadalmi tagolódás megjelenése
Csere és kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése
kialakulása
Presztizstárgyak nagyobb számban jelennek meg
Általános differenciálódási folyamatok
„kommunikációs
Nincs kapcsolat a közelkeleti városfejlődéssel
Regionális földrajzi-klimatikus és ökológiai faktorok szerepe a magyarázatban
háló”
Klasszikus Tisza
A településterület északi felén egyrétegű telepek
A kialakuló fázis ezen a területen hiányzik
Összefoglalás:
Korek J.: Die Theiss-kultur in der mittleren und Nördlichen Theissgegend. IPH
III. 1989
Formatív Tisza, vagy Tisza I
Klasszikus Tisza
Raczky P.: The Tisza culture of the Great Hungarian Plain. Stud. Praeh. Sofia, 11-12, 1992, 162-176.
Tűzdelt barázdás díszű
kerámia kultúrája =
Stichbandkeramik
Festett csoportok
Protolengyel
Tisza 1-2
Sopot
Vinča B2
Kalicz N.: Chronologische und terminologische Probleme im Spätneolithikum
des Theißgebietes. VariaArchHung. 2, 1989, 103-122.
Stichbandkeramik
Stichbandkeramik
Csőszhalom
Herpály 1–3
Lengyel
Tisza 2-3
Vinča C-D1
Kalicz N.: Chronologische und terminologische Probleme im Spätneolithikum des
Theißgebietes. VariaArchHung. 2, 1989, 103-122.
F. Gogâltan: Die neolithoschen Tellsiedlungen im Karpatenbecken.
Ein Überblick. In: Morgenrot der Kulturen. 2003. 223-262.
példatár
KEBAÖB
Körös-Starčevo kultúra északi
elterjedési határvonala
Öcsöd-Kováshalom
6 réteg (130-160 cm rétegvastagságban)
2 fő települési fázis : Tisza I (későszakálhát) és Tisza II szétválasztásának az alapja
21 ha területen felszíni leletanyag
Intenzív terepbejárás, fúrások
5 települési egység, természetes vízfolyásookal elválasztva egymástól
3 vastagabb rétegsorral, 2 vékonyabb rétegsorral
Összesen 3-5 ha lakott terület, nem feltétlenül egyidőben
Központi területen ásatás
4-6 ház állhatott egyidőben = 20-30ember X5 = 100-150 lélekszámú település
Házak között 1-1,5 méter széles utca
44 sír
Házak körül „working area”
ezen kívül gödrök zónája „three-fold organisation”
P. Raczky – M. Seleanu - G. Rózsa – Cs. Siklódi – G. Kalla – B. Csornay – H. Oravecz
– M. Vicze – E. Bánffy – S. Bökönyi – P. Somogyi: Öcsöd-Kováshalom. The intensive
topographical and archaeological investigation of a late neolithic site. Preliminary
Report. MittArchInst 14 (1985) 251-278
Raczky P.: Öcsöd-Kováshalom. A settlement of the Tisza culture. In: Tálas L. – Raczky
P. (szerk.) 1987, 61-83.
P. Raczky.: The culural and chronological relation of the Tisza Region during the Middle
and the Late Neolithic as reflected by the excavations at Öcsöd-Kováshalom. BÁMÉ 13
(1985) 1986 103-125.
Vésztő-Mágor
Rég Füz Ser I. jelentések
MRT Szeghalmi járás
Hegedűs K. - Makkay J.:
Vésztő-Mágor. A settlement of
the Tisza culture. In: Tálas L. Raczky P. (szerk.), The Late
Neolithic. (1987) 85-103.
ploščadki
Minden helységben kemence
Egy helység, egy elemi család
Hódmezővásárhely-Gorzsa-Czukor major
Gazdapusztai Gy.: Későneolithkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán.
MFMÉ
1963, 21-48.
Horváth F.: A gorzsai halom késő neolit rétegei. ArchÉrt 109, 1982, 201-222.
Horváth F.: Hódmezővásárhely-Gorzsa. A settlement of the Tisza culture. In: Tálas L. Raczky P., (szerk.), The Late Neolithic. 1987, 31-46.
Horváth F.: Gorzsa. Előzetes eredmények az újkőkori tell 1978 és 1996 közötti
feltárásából. In: Hétköznapok vénuszai. Hmvh 2005, 51-83.
Gazdapusztai Gyula 1957, 1963
Késő-neolitikus bütykös kerámia Dél-alföldi csoportja = Gorzsa csoport (B. Kutzián Ida): Tiszai
leletek + fényezett fekete és barna, apró, lencseszerű bütykös kerámia + galléros edényforma
Korai álláspont : Gorzsa csoport (a tell felső szintje) – Tisza III
Gorzsa-csoport: Tápé-Lebő B, Ószentiván III, Békés-Povádzug
D fázis (legalsó települési fázis) 11-16. szintek – már megvan a bütykös áru
Kapcsolat a későszakálháttal, korai Tiszával és a Herpály-kultúra kezdetével
Vagyis a Gorzsa-csoport nem Tisza III hanem végig megfigyelhető önálló fejlődés a déli Tiszai
területeken
Kezdete Vinča B2C1
Gorzsa-csoport: a Tiszai kultúra lokális variánsa, legújabb álláspont a Vinča C-D erős hatása,
annak esetleges északi kihatása.
Gorzsa körül 5 km—es körzetben 6 kisebb település (hasonló Szarvas Botanikus kertben is)
Gorzsától 2-km-re északra levő Kökénydombi tell és majorságai élete a Gorzsai D fázis
(legkorábbi) végével megszakad, helyén kisebb a gorzsai leletanyaggal jellemezhető település
jön létre
6 km-re van Tápé-Lebő A és B kisebb méretű település 0,6 ha – szoros kapcsolat a két település
között
Települési szinteket árok övezte
A-D települési fázisok
D = Tisza I-II
C-B = Tisza III
A = prototiszapolgár
Tápé-Lebő
Ún galléros edény
Hódmezővásárh
Tápé-Lebő Alsó és Felsőhalom
Korek J.: Lebő-halmi ásatás 1950-ben. ArchÉrt 85, 1958, 132-155.
Trogmayer O.: Ásatás Tápé-Lebőn. MFMÉ 1957, 19-60 .
Lebő csoport = későbbi Gorzsa csoport
Szegvár-Tűzköves
Kronos-Enlil
értelmezés
Hódmezővásárhely-Kökénydomb
HódmezővásárhelyKökénydomb
Banner J. - Foltiny I.: Újabb
ásatás a hódmezővásárhelyi
Kökénydombon.
FolArch
5,
(1945)
8-34.
Banner J. - Korek J.: Negyedik
és
ötödik
ásatás
a
hódmezővásárhelyi
Kökénydombon. ArchÉrt
6,
(1949) 9-25.
Banner J.: A harmadik ásatás a
Hódmezővásárhelyi
Kökénydombon. ArchÉrt 78
(1951) 27-36
Banner J. - Korek J.: Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi
Kökénydombon. ArchÉrt 6 (1949) 9-25.
Csóka-Kremenyák
Szeghalom-Kovácshalom
Herpály-kultúra
Berettyó vidék, Sebes Körös, Erdélyi hegyekig
Nincs lelőhely a Nyírségben és hortobágyon kivétel: Hajdúböyzörmény-Pródi
halom
Esztár
Tisza I-II, korai Tisza
Herpály kultúra
Égetés utáni festés agyag vagy fehér alapon
Korai szakszs fekete vonalas festés
Később szélesebb vörös és keskenyebb fehér csíkok váltakozása
Végül túlsúlyban a fehér festés
Mindig polírozott és simított felület
Kis területen kb 30 tell és tellszerű település. Ezek a telepek kisebbek mint a Tiszai
tellek, és csak pár kilométer távolságban vannak egymástól
Berettyóújfalu-Herpály
Kalicz N. - Raczky P.: Preliminary Report on the 1977-1982 Excavations at the Neolithic and
Bronze Age Tell Settlement of Berettyóújfalu-Herpály. Part I. Neolithic. ActaArchHung 36,
(1984) 85-136. = BIMÉ 4-5 1986 (magyarul)
Kalicz N. - Raczky P.: Berettyóújfalu-Herpály. A settlement of the Herpály culture. In: Tálas L.
- Raczky P. (szerk.). The Late Neolithic. 1987, 105-125.
40 temetkezés ebből 75%
gyerek vagy csecsemő
1-3 Bronzkor
4
5 Prototiszapolgár
6 Herpály fiatal fázis
planírozás
7 herpály átmenet a klasszikusból a fiatal
fázisba
8 klasszikus herpály (emeletes házak, 70 %os helykihasználás, összeépített oldalfalú
házak)
9 korai herpály
10 altalajba mélyedő objektumok
10-7 azonos településszerkezet, 10-12x4-5
méteres házak
6-5 itkábban állnaka aházak deaz árkon kívül
is van lakóhely
Kétosztatú kemencék
Csőszhalom-csoport vagy típus
Felső Tisza vidék, Bodrog völgye
2 Mo-n kívüli lelőhely: Čičarovce, Oborin
Tiszai alapokon erős Herpály hatások
Továbbá Lengyeli kultúra és a lengyelországi későneolitikum hatásai
Csak egyrétegű telepek
Polgár-Csőszhalom névadó lelőhely különleges helyzete
Égetés utáni vörös és fehér festés
Nem biztos hogy önálló kulturális egység
Polgár-Csőszhalom
Polgár-Csőszhalom
Polgár-Csőszhalom
Polgár-Csőszhalom
Polgár-Csőszhalom
Polgár-Csőszhalom
Irodalom:
P. Raczky-W. Meier-Arendt-K. Kurucz-Zs.
Hajdú-Á. Szikora: A Late Neolithic
settlement in the Upper Tisza region and
its cultural connection (Preliminary report).
Polgár-Csőszhalom. Egy késő neolitikus
lelőhely kutatása a felső-Tisza vidéken és
annak kulturális összefüggései. JAMÉ 36
(1994) 237-241.
Raczky P. - Ander A. – Nagy E. – Kurucz
K. – Hajdú Zs. – W. Meier-Arendt: PolgárCsőszhalom-dűlő. In: Utak a múltba. Az
M3-as autópálya régészeti leletmentései.
34-43.
P. Raczky: The Late neolithic tell of
Polgár-Csőszhalom and its relationsship to
the external horizontal settlement in light
of recent Archeological data. In: Man and
Animal World. 481-489.
Polgár-Csőszhalom
Lengyel III
Prototiszapolgár
Vinča D2
The Late Neolithic of the Tisza Region. Bp-Szolnok 1987 Alltag und Religion.
Jungsteinzeit in Ost-Ungarn. Frankfurt am Main 1990.
Kalicz N.: Siedlungsstruktur der neolithischen Herpály-Kultur in Ostungarn. In:
Aspes (Hrsg),Settlement Patterns between the Alps and the Black See 5th to
2th Millenium B.C. Atti del Simposio Internationale Modelli Insediativi tra Alpi e
Mar Nero dal 5° al 2° Millennio A. C. Verona-Lazise 1992 (1995) 67-75.
Memorie del Museo Civico di Storia Naturale di Verona (IIa serie).
Raczky P.: Neolithic settlement patterns in the Tisza region of Hungary. In:
előző, 77-86.
Kalicz N.: Die Szakálhát-, Theiss und Herpály-Csőszhalom-Kultur des
mittleren und späten Neolithikums in Ungarn. In: J. Preuss (Hrsg.) Das
Neolithikum in Mitteleuropa. Kulturen – Wirtschaft – Umvelt vom 6. bis 3.
Jhrtsd v.u.Z. Überschichten zum Stand der Forschung. Band1/2. Teil B.
Weissbach. 1988, 307-315.
Kalicz N.: Zusammenhänge zwischen dem Siedlungswesen und
Bevölkerungszahl während des Spätneolithikums in Ungarn. In: A. Lippert –
M. Schultz – S. Shennan – M. Teschler-Nicola (Hrsg.) Mensch und Umwelt
während des Neolithikums und der Frühbronzezeit in Mitteleuropa…..
Rahden/Westf. 2001 153-164.
Kalicz N.: Über das Spätneolithischen Siedlungswesen in Ungarn. BBÁMÉ
XIII (1985) 1986, 127-138.