Transcript Jogszabályi változások

Jogszabályi változások
2013.szeptember 24.
Összeállította:
Aranyosiné Borsodi Éva
06 30 847 33 73
2013. évi LV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosí-tásáról
Megjelent a MK 73.szám
188/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.)
Korm. rendelet módosításáról Megjelent a MK 92.szám
A Kormány 199/2013. (VI. 13.) Korm. rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
Megjelent a MK 96.szám
2013. évi LXXXIV. törvény egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, vala-mint
egyéb törvények módosításáról
Nemzeti köznevelési törvény módosítása
Megjelent a MK 97.szám
2013. évi C. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák
működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosí-tásáról
Megjelent a MK 102.szám
2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek
szabályozásával összefüggő módosításáról Megjelent a MK 103.szám
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
2013. évi CIII. törvény Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek
szabályozásával összefüggő módosításáról (Kjt.módosítása) /Megjelent: MK.103.szám/
47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet A 2013/2014. tanév rendjéről (Megjelent: MK 115.szám)
2013. évi CXXIX. törvény Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények
módosításáról (Megjelent: MK 116.szám)
A Kormány 299/2013. (VII. 29.) Korm. rendelete az oktatási igazolványokról szóló
362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról (Megjelent a MK 129.szám)
2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról (Megjelent a MK 143.szám)
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról (Megjelent a MK 143.szám)
1599/2013. (IX. 3.) Korm. határozat A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről
szóló1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az oktatási, a szakképzési területen való
végrehajtásáról (Megjelent az MK 144.szám)
Nkt.4.§ 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek,
tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos
és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek, tanuló.
2013.szeptember 1-től módosult 1997. évi XXXI. törvény a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi
körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a
gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről
vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján –
megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor
legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a
gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról
megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az
Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon
belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható,
hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában
szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli
vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol
korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
(2) Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá
vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott
körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal
felnőtt.
(3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra –
megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan
hátrányos helyzetének fennállását.
(4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását
követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell
vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem
benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
időtartamára állapítható meg.
(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói
ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan
hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a
tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának
igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése
szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.
Figyelembe kell venni:
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Átmeneti rendelkezés
161/Q. §(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (3)
bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1)
bekezdés 14. pontja alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014.
nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani.
(2) Azon gyermekek, tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos
helyzetük alapján 2013. szeptember 1-jén a Hátrányos Helyzetű Tanulók
Arany János Tehetséggondozó, Kollégiumi vagy Kollégiumi-Szakiskolai
Programjában, az Útravaló Ösztöndíjprogramban, óvodai fejlesztő
programban, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben
vesznek részt vagy ezek bármelyikére felvételt nyertek, az óvodai
kötelezettség vagy a tankötelezettség befejezéséig a 2013. augusztus 31-én
hatályos szabályok szerint minősülnek hátrányos helyzetűnek, illetve
halmozottan hátrányos helyzetűnek.
Köznevelési Hídprogramok és
felnőttoktatás
Nkt. 14.§ (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai
végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem
nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola
kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja.
A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz
szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat....................
(3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem
rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot
sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben
tizenötödik életévét betölti, az általános iskola
kezdeményezi felvételét a Híd II. programba.
E határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első
évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi
követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt vagy
tanulmányait külföldön folytatta……………………
.
20/2012.EMMI 180-182.§
180.§ (3) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel
középfokú iskolába, az általános iskola
tájékoztatást ad a Híd I. és Híd II. programokról a
szülőnek,
és értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó
lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes járási kormányhivatalnak annak
érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését
figyelemmel tudja kísérni.
Az általános iskola a Híd I. programba
bekapcsolódni kívánó tanulóról értesítést küld a
Központnak.
Amennyiben a Híd I. programot a tanköteles tanuló
nem kezdi meg, arról a Központ értesíti az
általános szabálysértési hatóságot.
A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések
60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú
elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához
igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás)
az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.
(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét
betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a
tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a
tizenhatodik életévét betölti.
(4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket
azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós
gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)–b) pontjában
meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.
Osztály-és csoportlétszámok
Nkt.
25. § (7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi
csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet
határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra,
kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a
nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó
engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető,
továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok
számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új
gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.
A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az
óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben
történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában
akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási
évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport
létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel –
a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a
minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.
4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Osztály- és csoportlétszámok
A
1
2
4
5
6
Intézménytípus/Oktatási forma
Gyógypedagógiai iskolai osztály
Általános iskola 1–4. évfolyama
Általános iskola 5–8. évfolyama
B
Osztály- és csoportlétszámok
BA minimum BB maximum BC átlag
5
13
9
14
27
23
14
27
23
A tanítási év rendje, a tanítási,
képzési idő, az egyéb
foglalkozások
27. § (2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a
délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan
módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak,
továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a
tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók
felügyeletéről. Az általános iskola e törvény
rendelkezéseinek megfelelően egész napos
iskolaként is működhet.
(5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti
kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete
terhére
-a tehetség kibontakoztatására,
-a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására,
-a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel
diagnosztizált tanulók számára,
az első–negyedik évfolyamra járó tanulók
eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált
fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat.
-Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti
egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete
felett.
Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt
szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti
két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.
E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló
tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második
vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
20/2012.EMMI.
193.§ (3)
Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés
bevezetése még nem kötelező, a második–negyedik
évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti
három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél
testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem
kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére –
további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A
többlet testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3)
bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai
foglalkozások száma megnövelhető.
Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a
helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a
délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelés
órát.
Egész napos iskola
Nkt.26.§ (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik,
pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által
kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak
szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.
20/2012.EMMI rendelet
19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet
az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály
indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló,
kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik
iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak
az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem
kívánja ezt az ellátást igénybe venni.
Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a
kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a
délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen
szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos
terhelését figyelembe véve kell megszervezni.
Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3)
bekezdésében meghatározottak alapján készíti el.
(2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a
közoktatási törvény
52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra
meghatározott kötelező tanórai foglalkozások
megtartásával,
továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és
az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra
meghatározott nem kötelező tanórai
foglalkozások és napközis foglalkozások
időkeretében kell megszervezni,
biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében
szabályozott egyéni foglalkozások megtartását
szolgáló időkeretet.
Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek,
tanulónak joga, hogy különleges bánásmód
keretében állapotának megfelelő pedagógiai,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
ellátásban részesüljön attól kezdődően,
hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást
a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Nkt.27.§ (8)A gyógypedagógiai nevelésben-oktatás-ban részt
vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési
igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és
pedagógiai célú habili-tációs, rehabilitációs
tanórai foglalkozásokat kell szervezni.
A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a
sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez
szükséges.
A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti
időkeretét a 6. melléklet határozza meg.
A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme
nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.
Habilitációs ,rehabilitációs órák számítása :
20/2012.EMMI
138.§ (2)
Abban az esetben, ha
a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés
oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6.
mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások
megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc
főre kell meghatározni és biztosítani oly módon,
hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos
heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát
elosztják kilenccel.
Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult
tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6.
mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot,
négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában
meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani.
6. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete
EA ért.fogy
EB gyengénlátó
EC nagyothalló
,EE siket és autista
EF egyéb
mozgás- és beszédfogyatékos
első évfolyam
második évfolyam
harmadik évfolyam
negyedik évfolyam
ötödik évfolyam
hatodik évfolyam
hetedik évfolyam
nyolcadik évfolyam
3
3
3
3
3
3
4
4
7
7
7
7
8
8
8
8
8
8
8
8
9
9
10
10
10
10
10
11
11
11
12
13
3
3
3
3
3
3
4
4
(3) Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés
alapozza meg,
a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti
időkeretének számításánál
a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell
figyelembe venni.
(5) Az általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület
döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában
legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű
tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra
is fordítható.
A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként
köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének
ismeretében megerősíteni vagy módosítani.
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati
intézmények működéséről
47.§ (6) A gyermek, tanuló érdekében a járási
hivatal kötelezheti a szülőt, hogy
gyermekével jelenjen meg szakértői
vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény
alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be.
A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a
kormányhivatal bírálja el.
Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére
kötelezettségének ismételten nem tesz
eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye,
ennek hiányában tartózkodási helye szerint
illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
(7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő
sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként,
a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos
értelmi fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral küzdő vagy halmozottan
fogyatékos gyermeket, tanulót három
gyermekként kell figyelembe venni az óvodai
csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport
létszámának számításánál, ha nevelésoktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval
együtt történik.
(8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő
foglalkoztatásra jogosult.
A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és
oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás
keretében valósítható meg.
(10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
neveléséhez, oktatásához szükséges speciális
szakképzettséggel rendelkező szakember utazó
gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható.
Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó
központ feladata.
Mindennapos testnevelés
Nkt.27.§(11a) Amennyiben a testnevelésóra
keretében megvalósított úszásoktatás
infrastrukturális feltételei a nevelésioktatási intézményben nem állnak
rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy
tanítási napon összevonva lehet
megszervezni.
Iskolai sportkör
Nkt.27.§ (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja
az iskolai sportkör működését.
Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az
iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.
Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és
tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként –
hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható.
A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez
kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről
szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező
szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett,
legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.
20/2012.EMMI 141.§(2)Amennyiben a tanuló – választása alapján – a
mindennapos testnevelésből heti két testnevelés órát iskolai
sportkörben történő sportolással vált ki, függetlenül attól, hogy az iskolai
sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján diáksport
egyesület látja-e el, az iskola a tanulótól a két tanórai sportköri
foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem
szedhet.
Hit-és erkölcstan, fakultatív
hitoktatás
35. § (1) Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a
szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai
foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban :
fakultatív hitoktatás) és
az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást egyházi jogi személy szervezhet az e törvényben
meghatározott keretek között.
(2) A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai
foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe
véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem
minősülő időkeretben –, az iskolában a kötelező tanórai
foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi
foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető.
(3) A hit- és erkölcstan óra az iskolában a tanórai
foglalkozások rendjéhez illeszkedik.
35/A. § Az állami iskola 1–8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy
az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett
hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
20/2012.182/B
(3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok
kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy
a)
a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok
összevonhatók,
b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban
az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben
kell megtartani.
(4) Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával azonos
időpontban a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az
érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és
az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról,
hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más
időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja
meg.
(9) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. §
(2)–(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola
pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az
iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és
erkölcstan” megnevezést használja.
Tanulóval kapcsolatos döntések
meghozatala
Nkt. 37. § (1) A nevelési-oktatási intézmény
a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos
döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban
közli a tanulóval, a szülővel.
A gyermekek, a tanulók kötelességei és
jogai, a tankötelezettség, mentesítés
Tankötelezettség
45.§ (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési
Hídprogram keretében, valamint fejlesztő
nevelés-oktatásban teljesíthető.
(9) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási
hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy
kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.
Mentesítés
Nkt.45.§(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik
életévének betöltéséig tart.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége
meghosszabbítható annak a tanítási évnek a
végéig, amelyben a huszonharmadik életévét
betölti.
A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján az iskola
igazgatója dönt.
(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a
tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes
folytatása és befejezése szempontjából nem
hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető.
(6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a
tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének
magántanulóként tegyen eleget, vagy az így
elkezdett tanulmányok eredményes folytatására
vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles
erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
kormányhivatalt,
amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat
véleményének kikérése után dönt arról, hogy a
tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az
iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie
a gyermekjóléti szolgálat véleményét.
20/2012.EMMI rendelet
75. § (1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a
tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és
az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez
hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától
számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a
gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a
gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt
arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse
tankötelezettségét.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola
igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti
szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon
belül köteles megküldeni véleményét.
Nkt.55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót
kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére –
felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel
alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá
sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.
Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól,
ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.
Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek
megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a
szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt
megszervezett egyéb foglalkozás alól.
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés
kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel
kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra
vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok
határozzák meg.
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel
alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által
meghatározott módon ad számot tudásáról.
20/2012.EMMI rendelet
75.§ (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a
szülő kérelme alapján magántanulóként tesz
eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló
egyénileg készül fel.
A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell
minősíteni.
Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a
szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól.
A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet
részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.
A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a
tanulószobai foglalkozásra.
(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási
feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői
véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja,
iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és
osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a
szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a
tanuló tanulói jogviszonyban áll.
Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról
a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel
küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó
intézménynek,
b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó
gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.
(4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és
osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján
otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt
magántanulóként folytatja tanulmányait
56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége
szükségessé teszi, a szakértői bizottság
véleménye alapján az igazgató mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő
értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges
értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek
engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy
akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától
eltiltottak.
A tanulói jogviszony
megszűnése
53.§
(2) a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről
szóló bizonyítvány kiállításának napján,
g) a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló
egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban
bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének
napján,
(5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából
fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
(6) Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető
egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói
jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban
nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs
felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni.
(7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is
ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok
folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó
intézményegységben lehetőség van.
(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói
jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a
nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.
(11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a magyarországi
nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai,
tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonya, aki
külföldre vagy saját országába távozik.
Pedagógusok és alkalmazottak
Nkt.61.§ (6) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat
az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója.
Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési
intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője
gyakorolja.
Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott
köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési
intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást
érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony
megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói
jogokat.
Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott
köznevelési intézmény vezetője az e bekezdésben
meghatározottak szerint gyakorolhatja a munkáltatói jogot
azok tekintetében is, akik a működtető, vagy az általa
megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján
végeznek munkát a köznevelési intézményben,
amennyiben a működtető így dönt.
A pedagógus kötelességei és jogai
62.§(5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének
nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő- 32
óra)
az intézményvezető által – az e törvény keretei között –
meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni,
a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy
felhasználását maga jogosult meghatározni.
(6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a
továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-22 és
26 óra) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.
-
A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a
nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő
egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti
helyettesítést lát el.
(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok
elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
A pedagógusok munkaidejének beosztása
(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással
le nem kötött részében
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő
hasznos eltöltésének megszervezése,
4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének
segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –
tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok
végrehajtása,
7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli
tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet,
fogadóóra megtartása,
12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában
történő részvétel,
15. munkaközösség-vezetés,
16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás
esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,
valamint
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves
munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak
nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb
foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.
(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést
megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást
biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint
szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy
csoportfoglalkozás lehet.
(3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben,
pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az
intézményen kívül ellátható feladatot lát el.
A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a
feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai
szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen
kívül lehet teljesítenie.
Eseti helyettesítés
(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról)
17.§ (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét
meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb
foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha
a)
a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési
eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó
helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő
szakember vagy
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset
vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és
egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem
haladhatja meg.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként
legfeljebb harminc tanítási napra.
(7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az
intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást
vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.
Mt. 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása
134. § (1) A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli
munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az
írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész
feltüntetésével is vezethető.
(8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai
tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.
Órakedvezmények
(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról)
18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait
és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt
a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a
munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással
lekötött munkaidőre,
húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött
munkaidőre essen.
19. § (1) A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal
összhangban – meg kell tervezni
a)
középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a
szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a
pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai
ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő,
c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai
ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását
oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok
végrehajtásában.
(2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga
napjait, továbbá a minősítésben és az országospedagógiai szakmai ellenőrzésben történő
részvétel napjait a munkatervben a közreműködő
pedagógusok tekintetében tanítás nélküli
munkanapként kell megtervezni.
(3) A munkáltató a munkatervben meghatározott
feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód
követelményét köteles megtartani. Ennek
érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb
feladatok szétosztásánál biztosítani kell az
arányos és egyenletes feladatelosztást a
nevelőtestület tagjai között.
A pedagógusok előmeneteli
rendszere
Nkt. 64.§ (2) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és
gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak.
(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20,
a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap
alapszabadság jár,
b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg
az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra
jogosult pedagógust,
c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.
(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel
lehetőségét.
a)
(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai
végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség,
továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt
közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai
tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a
minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján.
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el.
(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba
tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő,
továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján
háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép.
A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába
besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves
várakozási idő újra kezdődik.
Nkt. 3.melléklet
Gyakornok
Nkt.62.§ (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje
tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje
ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.
Nkt. 97.§ (20)A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati
intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,
továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013.
szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő,
továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti
kategóriába,
aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok
fokozatba kerül besorolásra.
A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a
Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt
kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben
meghatározottak alapján.
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt
végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél
kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusmunkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus)
Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell
besorolni.
A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor
gyakornoki idő kikötése kötelező.
(2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének
időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben,
illetve a munkaszerződésben rögzíteni.
A gyakornok
a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy
b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási
év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát.
326/2013.korm.rend.
14.§ (2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített
foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a
minősítési eljárás a pedagógus-munkakörre
létesített újabb foglalkoztatási jogviszony
létesítését követően csak a pedagógusmunkakörre létesített foglalkoztatási
jogviszony megszűnése és ismételtlétesítése
között eltelt idő, de legfeljebb két év után
kezdeményezhető.
Figyelembe kell venni a 326/2013.(VIII.30)Korm.rend. Vegyes és átmeneti rendelkezések
36. § (1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára
vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését
követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében
kell alkalmazni.
Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti
jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a
továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal,
hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr.
gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései
alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I.
fokozatba kell besorolni.
Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat
megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
326/2013.korm.rendelet
14.§ (3) A legalább hat év nem pedagógusmunkakörben szerzett szakmai
gyakorlattal rendelkező és pedagógusmunkakörre foglalkoztatási jogviszonyt
létesítő személy mentesül az előmeneteli
rendszer gyakornoki szakasza
követelményeinek teljesítése alól, és
Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.
A gyakornoki idő és a mentor
6. § (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a
továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a
köznevelési intézményi szervezetbe történő
beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani
feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor
legalább félévente írásban értékeli a gyakornok
tevékenységét, és az értékelést átadja az
intézményvezetőnek és a gyakornoknak.
(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott
pedagógus-munkakörrel kapcsolatos
tevékenységében, e körben segíti
a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai
programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai
programjában a munkaköri feladataira vonatkozó
előírások értelmezésében és szakszerű
alkalmazásában,
b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az
alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz
alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek,
taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű
megválasztásában,
c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével,
megtervezésével és eredményes megtartásával
kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint
d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.
(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként
legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a
gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt
követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben
a gyakornok igényli, hetente konzultációs
lehetőséget biztosít számára.
A Nemzeti Pedagógus Kar
 Mód.:
2013. CXXIX.tv.
63/A.,63/B.,63/C.,63/D.,63/G.,63/H.,63/I.,6
3/J.,63.L.,
Garantált illetmény
65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az
egyes fizetési kategóriákhoz tartozó
garantált illetményt az illetményalap
százalékában e törvény 7. melléklete
állapítja meg.
(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8.
melléklet szerinti, az ágazati, szakmai
sajátosságokra tekintettel meghatározott
illetménypótlék megállapításának elveit.
7. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában
A
B
C
D
E
F
Kategória/év Gyakornok (%) Pedagógus I.(%) Pedagógus II.(%) Mesterpedagógus (%) Kutatótanár (%)
1. 1–2/4
2. 3– 5
3. 6– 8
4. 9–11
5. 12– 14
6. 15– 17
7. 18– 20
8. 21–23
9. 24–26
10. 27–29
11. 30–32
12. 33–35
13. 36–38
14. 39– 41
15 42–44
100
120
130
135
140
145
150
155
160
165
170
175
180
185
190
150
155
160
165
170
175
180
185
190
195
200
205
200
205
210
215
220
225
230
235
240
245
220
225
230
235
240
245
250
255
260
265
Nkt. 65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált
illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(2) Az illetményalap fõiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.(Hatályba lép:2017.szeptember 1től)
Az Nkt.97.§ (20a) alapján
2013.szeptember 1.és 2014.augusztus 31.között az
illetményalap a teljes munkaidőre megállapított
kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi
összegének
a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,
(illetményalap: 98 000x 1,185= 116 130 Ft)
b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,
(illetményalap: 98 000 x 1.578= 154 644 Ft)
c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén.
(illetményalap: 98 000 x 1.729= 169 442 Ft)
Az Nkt.97.§ (20a) alapján 2013.szeptember 1.és 2014.augusztus 31.között az illetményalap a teljes munkaidőre
megállapított kötelező legkisebb alapbér (minmálbér) havi összegének
a)) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,
c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén. Mód.: 2013. CXXXVII.tv.
A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában , Ft-ban (bruttó)2013.szeptember 1-től
Kategória/év Gyakornok alapfok, Pedagógus I.alapfok , Gyakornok mesterfok, Pedagógus I.mesterfok
( főisk.,%),
1. 1- 2
2. 3– 5
3. 6– 8
4. 9–11
5. 12– 14
6. 15– 17
7. 18– 20
8. 21–23
9. 24–26
10. 27–29
11. 30–32
12. 33–35
13. 36–38
14. 39– 41
15 42–44
(főisk.,%),
154 644 (100)
(egyetemi,%),
(egyetemi,%),
169 442(100)
185 573 (120)
201 037 (130)
208 769 (135)
216 502 (140)
224 234 (145)
231 966 (150)
239 698 (155)
247 430 (160)
255 163 (165)
262 895 (170)
270 627 (175)
278 359 (180)
286 091 (185)
293 824 (190)
203 330 (120)
220 275 (130)
228 747 (135)
237 219 (140)
245 691 (145)
254 163 (150)
262 635 (155)
271 107 (160)
279 579 (165)
288 051 (170)
296 524 (175)
304 996 (180)
313 468 (185)
321 940 (190)
2013.szeptember 1-től még minden pedagógus, a Gyakornok kivételével, a Pedagógus I-ben kezd, Gyakornokoknak a Pedagógus I-be,
Pedagógus I-ből a Pedagógus II-be lépése a 326/2013. (VIII.30:).)Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény a köznevelési intézményekben végrehajtásáról szabályozása alapján
történik.
A 326/2013. (VIII.30:).)Korm.rendelet 38.§ (1),(2),(3) bekezdése szabályozza az illetményalap a teljes munakidőre megállapított kötelező
legkisebb alapbér 2014.szeptemberétől 2017.augusztus 31-e közötti százalékos emelkedését.
326/2013.Korm.rend.
38. § (1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes
munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.
(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes
munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,
c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.
(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes
munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,
c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.
39. § Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének,
munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 2013. szeptember 1-jétől
kell alkalmazni.
Nkt.65.§ (7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül
elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint
csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye,
munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés
arányának ötven százalékával csökken.
Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok
választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti
ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai
gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben
vagy óvodai dajkaként.
66. § (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az
alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel,
szakképesítéssel, szakképzettséggel,
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
A szakmai gyakorlati idő számítása, az
átsorolás időpontja
13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat
a) pedagógus-munkakörben,
b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban
vagy munkaviszonyban,
c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói
tevékenységgel, vagy
f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos
irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel
szerezhető meg.
(2) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés
nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban
pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a
munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt
százalékát.
(3) A magasabb
fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát
vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.
Minősítés
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
326/2013.(VIII:31.) Korm.rendelet
(7) A minősítő vizsga részei
a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása,
a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és
elemzése, valamint
b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés).
(8) A minősítő vizsga értékelésének részei:
a) portfólióvédés,
b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a
meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése,
c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott
foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások
értékelése, valamint
d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak
értékelése.
(11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés
során legalább hatvan százalékot kell elérnie.
3. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus
besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot
szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban
vehet részt.
Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő
besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot
szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni.
A minősítési eljárásban való kötelező részvételt – a
munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést
követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.
(2) A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a
következő döntéseket hozhatja:
a) „Megfelelt” vagy
b) „Újabb minősítés szükséges”.
(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal
megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2)
bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult.
326/2013.(VIII.31.)Korm.rendelet
Átmeneti és vegyes rendelkezések
36.§ (2) (2) A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több
mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési
eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1)
bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez
szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell
alkalmazni.
A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint
nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben
kezdeményezheti a minősítési eljárást.
(3) A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal
rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II.
fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását.
A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014.
április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által
kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A
Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a
8. §-ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.
(4) A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus
legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles
részt venni.
Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes
besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell
besorolni.
(5) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében
pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás
céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.
(6) Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki
a) rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógusszakvizsgával,
b) szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi
vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken,
c) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató
és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint
d) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított
költségtérítés terhére a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt
rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői,
szaktanácsadói feladatok ellátásában.
Nkt.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
. (21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint
pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó
munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013.
szeptember 1-jétől számított tizedik tanév
végéig eléri a rá vonatkozó öregségi
nyugdíjkorhatárt.
A pedagógusok illetménypótléka
megállapításának részletes szabályai
16. § (1) A magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig
intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus „címzetes igazgatói”
címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetői megbízásának
lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett
intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői
pótlékának huszonöt százaléka.

(3) A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői,
szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki intézményi
munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy
intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői,
szakosztályvezetői) feladatot lát el.
(4) A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi
pótlék
a) felső határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény,
intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven főt,
(középfokú végzettség:46 452 Ft,főiskolai végzettség: 61 858 Ft, )
b) az illetményalap harminc százalékának megfelelő pótlékra jogosult, ha a
tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a
kettőszázötven főt, de legfeljebb hétszázötven fő, (középfokú végzettség: 116130
Ftx0,30=34839 Ft, főiskolai végzettség: 154 644 Ftx0.30= 46 393 Ft)
c) alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény,
intézményegység gyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettőszázötven
fő.(középfokú végzettség: 23 226 Ft, főiskolai végzettség: 30 929Ft)
A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az
intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.
(6) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában,
kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven
százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez.
E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek,
tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a
szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.
(7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelésoktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag
sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik,
vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az
intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.
(8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki
olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális
szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó
munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott
jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott
települések között szereplő községben található.
(9) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)–(8) bekezdésben
meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható.
18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a
Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető
munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött
munkaidejének terhére kell kiadni oly módon,
hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka
a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz
százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő
felső határa feletti kötött munkaidőre essen.
2012.I Munka törvénykönyve
260. § (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi
munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának
megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét
– előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve –
legalább öt nappal korábban be kell jelenteni.
274.§ (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidőkedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag
után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet
január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.
Magasabb vezetői és vezetői
megbízások köre
21. § A köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási
jogosítványaitól függetlenül –
a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:
aa) a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése,
a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat
képviselő-testülete, a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott
intézményvezetői megbízás,
ab) a tagintézményvezetői megbízás,
ac) az intézményegység-vezetői megbízás,
ad) az intézményvezető-helyettesi megbízás,
ae) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési
intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a
személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás,
b) vezetői megbízásnak minősül:
ba) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,
bb) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,
bc) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.
Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes
szabályai, a pályáztató feladatai
22. § (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást – a (2) bekezdésben
meghatározottak figyelembevételével – az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott
idő lejártát követően a közalkalmazott – az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az e
§-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői,
vezetői feladat ellátásával.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július
1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az
időszakra kell adni, ha az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a határidő egyébként
ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.
(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb
vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.
(6) Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást – a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A.
§ (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a miniszter által vezetett minisztérium
hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé
lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Közigazgatási és
Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.
26. § (1) A nevelési-oktatási intézményben – függetlenül attól,
hogy szervezetileg önálló intézményként vagy
intézményegységként, illetve tagintézményként működik
– biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben
a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a
vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul,
ennek érdekében:
a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül
legalább egyiküknek, vagy
b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással
rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más
okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a)
pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott helyettesítési
rendben kijelölt közalkalmazottnak a nevelési-oktatási
intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelésioktatási intézmény biztonságos működéséért.
A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése
28. § (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7)
bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell
pályázatot kiírni.
(2) Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a
nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében.
Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Nkt. 4. § 1. pontjában
meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3.
mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai
szakértő, a pedagógiai előadó munkakör.
(3) Mellőzhető a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört
olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló
közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot
foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése
és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el.
(4) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől
számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás
nem mellőzhető.
29. § (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem
köthető ki próbaidő annak, akinek
a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a
köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató
felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve
pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy
b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a
kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták és az előző közalkalmazotti
jogviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt el, feltéve, hogy az
a)–b) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.
(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, aki
a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik,
feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb
vezetői megbízást kap, vagy
b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai
gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg magasabb vezetői
megbízást kap.
(3) Próbaidő kikötése szempontjából szakmai gyakorlatként
a) óvodában óvodapedagógus-munkakörben,
b) más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint
c) felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt kell figyelembe venni.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 13. § (1) bekezdése
szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.
A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a
szabadság kiadásának szabályai
30. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt
pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens,
szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai
asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az
nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.
(2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre –
legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben,
óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak
kivételével – a nevelési évben adják ki.
(4) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó
pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével,
hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani
kell.
Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a
tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a
szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
A köznevelési intézményben nem
pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak besorolására vonatkozó
szabályok
326/2013.(VIII.31.)Korm.rendelet
31. § (1) A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó
munkaköröket a 2. melléklet határozza meg.
(3) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-előkészítő feladatot
ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző
közalkalmazottat.
(4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény
alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési,
számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.
(5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött
feladatot ellátó közalkalmazottat.
(6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű
munkakörben dolgozó közalkalmazottat.
(7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény
működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó
közalkalmazottat.
32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör
ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre,
képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír.
Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít
meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre
megállapított osztályok közül.
(2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához
szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör
ellátására képesít, és
a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1)
bekezdésben foglaltak szerint,
b) a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése
alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak
szerint kell besorolni.
(4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt
állapít meg, és
a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai
végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget,
a közalkalmazottat arra a köznevelési intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint
kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti
jogviszonyban áll, vagy
b) külön jogszabály alapján a munkakör több
iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a
közalkalmazottat a munkakör ellátásához
szükséges legmagasabb iskolai végzettsége,
képesítése alapján kell besorolni.
(5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási
intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve,
hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel,
tanulókkal foglalkozik,
vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya
az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a
harminchárom százalékot.
(6) A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottnak a
következő illetménypótlékok adhatók:
a) felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési,
magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel,
tanulókkal foglalkozik, valamint
b) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni
pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között
dolgozik.
Vegyes és átmeneti
rendelkezések
35.§ (3) A köznevelési intézmény
közalkalmazottjának, munkavállalójának a
fizetési kategóriák – a Kjt. előmeneteli és
illetményrendszere hatálya alá tartozók
esetében a fizetési fokozatok – közötti
várakozási idejét egy évvel csökkenteni
kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést
vagy díjat, vagy miniszter által alapított
díjat kapott.
Fenntartói irányítás
2014.január 1-től lép hatályba
Az Nkt. 84. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által
fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős
miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett
végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig
hozhat döntést)
„d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével”
(kapcsolatban.)
Mód.: 2013. évi LV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény módosításáról
Köszönöm a figyelmet!