Csörgő Attila

Download Report

Transcript Csörgő Attila

Csörgő Attila
Képzőművész, szobrász és író
Készítette: Varga Bence
Városmajori Ginázium
Élete:
 1965-ban, március 29-én Budapesten született.
 Tanulmányai:
 Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulójaként 1992-ben festő, majd 1994-ben
intermédia szakon diplomázott.
 1993-ban Amszterdamban a Rijksakademie van baeldende Kunsten szobrász szakán
tanult. Itt 1994-ben három éves Derkovits-ösztöndíjban részesült.
 1998-ban Smohay-díjat; 2001-ben Munkácsy-díjat és 2008-ban Nemzetközi
Nam June Paik-díjat nyer ( ez utóbbi a munkásságának ediggi csúcsa).
Munkássága:
 1991 óta rendszeresen szerepel a kortárs magyar szobrászatot,
képzőművészetet, a fiatal magyar, illetve európai képzőművészeket bemutató
tárlatokon. Számos, a képzőművészet és tudomány határterületeit, a legújabb
médiumok, technikai lehetőségek és a művészeti alkotófolyamat
összekapcsolódásának lehetőségeit vizsgáló kiállításon mutatták be munkáit.
 Jellemzői:
 Konceptuális jellegű, sokszor minimalista kivitelű - gyakran mobil - munkái
természettudományos szabályok, törvények - geometriai problémák, fizikai (optikai,
mechanikai) határhelyzetek - köré szerveződnek.
 Játékosan, s némi iróniát, filozofikusságot sem nélkülöző módon utalnak
érzékelésünk, és erre épülő, rendezettnek tűnő világképünk könnyű
megingathatóságára, ellentmondásosságára.
 Hérakleitosz elvét veszi példának: pantha rhei – minden változik.
 Műveit gyakran egy iromány is kíséri, amin keresztül magyarázza és elemzi azt.
Kiállításai:
 1991 óta 21 nagyobb volumenű kiállítása volt, – több nemzetközileg is elismert – ebből
9 egyéni.
 A legjelentősebb, eddigi közel 20 évnyi munkáját bemutató, Arkhimédészi pont című,
több múzeumban is bemutatott (Magyarországon a budapesti Ludwig Múzeumban volt
látható) nagysikerű kiállítása volt.
 Itt maga is tartott
tárlatvezetést a publikum
számára:
Munkái:
 Időszakokra ugyan nem, viszont 3 témakörre bonthatóak munkái. Egy- egy témakörön
belül a művek ugyan azt a gondolatot viszik tovább, folytatásai egymásnak.
 Görbült terek:
 Hogyan szerkesszünk narancsot? (9 ventillátor, 9
papírtest (testátmérő kb. 12 cm), alapterület változó, 1993-94)
„Egy négyzet alapú területen fehér papírtestek
lebegnek fehér “papírturbinák” felett.A testek
készítésekor olyan gömbbe írható formákból
indultam ki, mint
a szabályos és félszabályos geometriai testek, valamint néhány egészen más szerkesztési
elgondolásból, amilyen pl. a gömbfelület spirális megközelítése a narancshámozás mintájára.
(Kvázitranszformáció a gyerekkorból.)”
Munkái:
 Ferde víz (fekete-fehér
fénykép, 1995)
„A “Ferde víz” egy mindennapos helyzetet használ
fel szélsőséges körülmények között. Egy asztalon
álló, vízzel töltött pohár mindenki számára jól
ismert dolog, mely
önmagában nem túl figyelemreméltó. A víz szintje, a vízszintes pedig pszichés koordinátarendszerünk alapja, hiszen gondoljunk
csak arra, hogy amit a matematikusok x,y koordinátákkal írnak le, azt mi a köznapi nyelven a vízszintes-függőleges relációval
fejezzük ki. De amíg a matematikai koordinátákat kedvünk szerint forgathatjuk, addig hétköznapi koordinátáink merevebben
ragaszkodnak a bevált rendhez. Ennek a rendnek egy lehetséges átformálása jelenik meg a “Ferde víz” c. fényképen. Két poharat egy
forgó asztallapra helyeztem egy fényképezőgép társaságában, mely így rögzítette a “zárt rendszer” hidraulikáját, a ferde
vízszintet.”
Munkái:
 A Maelström projekt (motorolaj,
elektromotor, alumíniumedény,
57x57x 60 cm, 1995)
„Az "örvény" 45 liter motorolaj megforgatásával jön létre. A fekete folyadék
tükör felületet képez, mely a forgó mozgás által parabola felszínné görbül. A
bekapcsolás pillanatától a végleges sebesség eléréséig folyamatos átalakuláson
megy keresztül: a parabola íve egyre mélyül. Ez egyúttal a tükörképek
változásait is jelenti, két jól elkülöníthető fázissal a parabolatükrök
törvényeinek megfelelően. Kezdetben a tükörkép növekedése figyelhető meg,
melynek végén a néző arca - ha megfelelő helyen áll - beteríti az egész
olajfelületet, majd a tükörkép fordított állásúra és gyorsan zsugorodóra vált,
mintha egy örvény szívná le környezetét magába.”
Munkái:
 Fél-tér (Kép Möibus-szalagra való
leképzése 2001)
Narancs-tér (2004)
Möibusz-tér (2006-2009)
„Kamerája egy transzparens félgömb felületére rögzíti a környező tér
látványát. Egy lassan mozgó fotografikus szerkezet révén jutunk egy olyan
állóképhez, ami nem csupán a négy égtáj irányai, de a teljes – a szemlélőt
körbevevő horizonton, mint alapon nyugvó -, látszati leírásban félgömb
alakú tér ábrázolását adja.”
Munkái:
 Hámozott terek:
 Hámozott város (Testek (város) leképezése síkokra , amik kiteríthetőek akár egy kocka
testhálója, 2002)
 Hámozott csendélet (2008)
Munkái:
 Időképek – Időszobrok
 A három test (homok, vetítés, alapterület változó, 1993)
„Három silóformájú fadoboz függ a mennyezetről, melyek homokkal
vannak feltöltve. A dobozokból a homok különböző formájú rácsokon háromszög, négyzet, rombusz - pereg alá, hulló homokoszlopokat képezve
ezáltal, amelyekre diavetítők ugyanezeket a geometrikus ábrákat
projektálják. Így a hulló homok és a vetített kép metszéséből
háromdimenziós testek jönnek létre: tetraéder, kocka, oktaéder - három a
geometria öt szabályos teste közül.
Egy test átmérője kb. 5 cm. Egy doboz tartalma másfél óra alatt hull alá.”
Munkái:
 Plátói szerelem (fapálcika, zsinór, görgő,
elektromotor, 90x70x160 cm, öt különböző
állapotú lehet, 1997)
„A szimmetrikusan elhelyezett tetraéderek lassú mozgással
kockává egyesülnek, majd a kocka újra két tetraéderre
bomlik. A két végállapot közötti átrendeződés időtartama
lényegesen hosszabb mint az a pillanat, amikor a testek
tisztán megjelennek. Ez a köztes fázis egy látszólag
rendezetlen, vagy legalábbis formailag nehezen
definiálható jelleget mutat. Ha a mozgás egy ilyen
átmeneti állapotban rögzülne, akkor nem sok támpontot
kapnánk arra vonatkozólag, hogy az össze-vissza álló
éleknek bármiféle szabályos testhez köze lehet”
Munkái:
 Forgástest ( pohár ) (csavarhossz 10 cm, 1992)
„Két hosszú csavart szereltem szimmetrikusan egy ventillátorra. A ventillátor egy asztalba süllyesztettem oly
módon, hogy forgó része az asztallappal egy síkban legyen. A készüléket bekapcsolva a csavarok nagy sebességgel
pörögnek s eltűnik különállásuk. A folyamatos mozgás egy forgástestet, egy “virtuális poharat” hoz létre.
A “poharat” egy spot-lámpa világítja meg.”
Munkái:
 Fényspirálok
 Félgömb (zseblámpa izzók, forgó alkatrészek, elektromos tartozékok1996)
 Gömb-örvény (1 db zseblámpaizzó, forgó alkatrészek, elektromotor; gömb: 0-30 cm átmérő,
teljes szerkezet: 80 x 40 x 50 cm 4 színes fénykép (egyenként 40 x 40 cm)1999)
„egy zseblámpaizzó pályája, melyet három sebességű
forgómozgás összekapcsolása különböző hoz létre. A
fényforrás pontszerű állapotból kiindulva egy
folyamatosan növekvő sugarú spirális 'gömböt' ír le,
mely
a végső kiterjedés elérése után csökkenő fázisba jut, újra elérve a pontszerű állapotot. A mozgó szerkezet
kiállításával párhuzamosan 4 fotó is bemutatásra kerül, melyek különböző exponálási módon (többszörös
vagy hosszú expozíció) készültek és a lámpa útjáról szabad szemmel nem látható képet adnak”
Munkái:
 Fotólabirintus és Fotótorony (Alumínium és fa szerkezet, tükrökkel és fényképezővel felszerelve,
2007-2008)
„a véletlen fogalmát vizsgálja két installáció, a Fotólabirintus és a
Fotótorony. A Fotótorony egy egyszerű alumínium állvány, közepén
egy vízszintesen elhelyezett üveglappal és hat oldalán – a kocka hat
oldalának megfelelően – egy-egy fényképezőgéppel. Miközben az
állványzat közepében eldobott kocka az üveglapra esik, a hat
fényképezőgép egyszerre hat irányból rögzíti a sötétben a kocka
röppályáját úgy, hogy a fényképezőgépek zárja az esés egész ideje
alatt nyitva van. A Fotólabirintus esetében ezzel szemben egyetlen
kamera rögzíti az eldobott kocka esését. A művész bonyolult
állványzatra illesztett tükörrendszer középpontjában helyezte el a
kamerát, amely a tükrök segítségével hat különböző oldalról készült
képet exponál.”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Források:
 Ludwig Múzeum füzet
 Http://www.c3.hu/~acsorgo/projektek/projektek_terkep2.html
 http://artportal.hu/lexikon/muveszek/csorgo_attila
 http://www.youtube.com/
 http://cseppek.hu/rendezveny/1055csoergo-attila-arkhimedeszi-pont
 http://magazin.apertura.hu/uncategorized/csorgoattila/594
 http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=478&menuI
d=43
 http://tranzit.blog.hu/2008/10/21/csorgo_attila_nyerte_a_nam_june_paik_
dijat
Felkészítő tanár: Kertai Helga