Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek

Dr. Varga Katalin Egyetemi docens

A tantárgy célja, feladatai

   Olyan elméleti ismeretek közlése és gyakorlati készségek kialakítása, amelyek a hallgatókat felkészítik a szövegek, dokumentumok tartalmi feltárására, osztályozására, indexelésére és hatékony visszakeresésére, valamint e folyamatok szervezésére, fejlesztésére és kutatására. Az elméleti ismereteket adó előadások mellett a gyakorlati órákon az egyes osztályozási és indexelési eljárások alkalmazását sajátítják el a hallgatók. A kurzus végére képeseknek kell lenniük bármely tartalmi feltáró eszköz elemzésére, értékelésére és alkalmazására, ill. adatbázisokban összetett tartalmi keresések végrehajtására és a keresési eredmények értékelésére.

Tematika

      A tartalom és a tartalomelemzés A tartalmi feltárás célja és feladata A tartalmi feltárás folyamata A tartalmi feltárás szintjei Az információkereső nyelvek típusai Hierarchikus osztályozási rendszerek  ETO

Vizsgák, követelmény

   Gyakorlati jegy az órai munkák, illetve házi feladatok alapján Félévek végén írásbeli teszt Kurzus végén szigorlat

Tartalom

    Az információközvetítő tevékenység a tudástársadalomban értelmezett ismeretek közvetítését jelenti.

A könyvtár számára a tudás szövegekben jelenik meg.

A tartalom a szöveg jelentése.

Azt az üzenetet kell megkeresni és kifejezni, amelynek információs értéke van annak a közönségnek a számára, amelyet az információs rendszer célközönségének, használóinak tekintünk.

Tartalomelemzés, tartalmi feltárás

   A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg :   A dokumentumok formai leírását és azonosítását, ez a formai feltárás, katalogizálás, illetve a bibliográfiai leírás feladata. A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel a tartalmi feltárás foglalkozik. A feldolgozás eredménye a szurrogátum.

Tartalmi feltárás: osztályozás, információkereső nyelvek

Feldolgozás

 A szurrogátum  Az eredeti dokumentum mása, az arra vonatkozó adatelemek rendezett halmaza, a dokumentumokat mint tárolási-keresési egységeket képviseli az információtárolás és -keresés során.

 A feldolgozás célja  Az állomány reprezentálása, áttekinthetővé tétele (formai és tárgyi szempontok)   Az információk visszakereshetővé tétele Kompatibilitás, szabványosság

A feldolgozás szempontjai

    Azonosítás: egyértelmű kapcsolat a dokumentum és a szurrogátum között Formai feltárás: bibliográfiai leírás Tartalmi feltárás: különböző szinteken valósul meg Visszakereshetőséget biztosító adatszerkezet

Szurrogátum minta

Szerző:

Agárdi Péter, 1946-

Cím és szerzőségi közlés

: A magyar kultúra és média a XXI. század elején tanulmányok Agárdi Péter.

Megjelenés

: Pécs PTE FEEK 2005

Terj./Fiz. jell

.:

Sorozat

: Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat, 1218 6880

Tárgyszavak

: tömegtájékoztatási eszköz. Oszk kultúra. Oszk művelődés. oszk ezredforduló. oszk Magyarország.

Megjegyzés:Bibliogr

. a tanulmányok végén

Osztályozás

: 300 p. 23 cm Z 791.9.096/.097 (439) "200" 008 (439) "200„

Lelőhely

: B1

Raktari jelzet

: C 154.892

MC 154.892

A tartalmi feltárás feladata

     A szöveg egyedi információinak elemzése A tartalom meghatározása Tartalmi csoportok kialakítása Hasonló tartalmú információk együtt tartása Valamennyi tartalmi információ visszakereshetővé tétele

A tartalmi feltárás szintjei, műfajai

   Regisztrációs szint  alapvető adatok: szerző, cím, kiadó, év Generalizáló osztályozás  Az információk átfogó, generikus tartalmi tematikus csoportosítása Egyedi információk tartalmi leírása  Kulcsszó, tárgyszó stb. – a konkrét kérdésre való válaszadást teszi lehetővé

   

A tartalmi feltárás szintjei, műfajai

Annotáció  1-2 mondatnyi információ a tartalomról Referátum  Rövid, lényegre törő tartalmi kivonat, amely összefüggő szövegbe ágyazva tartalmazza az eredeti szöveg lényeges megállapításait   Indikatív referátum – csak jelzi, hogy milyen témákról szól az eredeti szöveg Informatív referátum – összefoglalja az eredeti mondanivalóját Tömörítvény  Az eredetit pótló összefoglalás Analitikus-szintetikus feltárás  Több dokumentum tartalmi szintézise – szemle, trendtanulmány

Feltártsági mutatók

A besorolási helyek dokumentumonkénti átlaga, másmódon az egy leírási egységre (kognitívumra) eső ismérvek számának átlaga.

Feltártság = ismérvek (elérési helyek) átlagos száma dokumentumok száma

Feltártsági mutatók

Feltártság = Senko mutatója: tömörítés szavainak száma eredeti szöveg szavainak száma Perry és Kent mutatója: Feltártság = az eredeti szöveg releváns mondatai – a kivonat releváns mondatai az eredeti szöveg releváns mondatai

A tartalmi feltárás folyamata

       Fogalmazzuk meg a dokumentum tartalmát egy mondatban (esetleg 2-ben).

Ha nem foglalható egy mondatba, több témáról van szó.

Keressük meg az újdonságot.

Keressük meg a cselekvést. Határozzuk meg fogalmakkal.

Keressük meg a cselekvés tárgyát és végrehajtóját. Határozzuk meg fogalmakkal.

Szükség van-e a téma idő- és hely-viszonyainak kifejezésére? Határozzuk meg.

Szükség van-e a dokumentumtípus kifejezésére? Adjuk meg.

Az osztályozás logikai alapjai

   Az osztályozás alapvető gondolkodási tevékenység.

A megismerési folyamat során az objektumokat egyrészt szétválasztjuk különböző eltérő tulajdonságaik alapján, másrészt azonos vagy hasonló tulajdonságaik kiemelésével csoportosítjuk őket.

Egy osztályba tartoznak azok az objektumok, amelyek ugyanazzal a közös tulajdonsággal rendelkeznek

Az osztályozás logikai alapjai

   Osztályalkotás: az osztályt jellemző kritériumok meghatározása.

Osztályba sorolás: a hasonló egyedek csoportosítása, annak a megállapítása, hogy mi mibe tartozik bele.

Az osztályozás mindig fogalmi síkon történik.

A fogalom

 A fogalom olyan gondolat, amely a valóság objektumait, jelenségeit az adott tárgyakra nézve közös, más tárgyaktól őket elválasztó ismertetőjegyeik szerint általánosítja, emeli ki.

  A

fogalom tartalma

- intenció - a benne általánosított dolgok lényeges ismertetőjegyeinek összessége.

A

fogalom terjedelme

extenció - a benne általánosított dolgok összessége.

Fogalom és megnevezés

Frege féle háromszög

Fogalmi kategóriák

   Az ismérvek számának növelésével vagy csökkentésével az általánosítás különböző fokaira juthatunk. Végletesen létezik olyan állapot is, amikor a tartalmat mindössze egyetlen ismérv határozza meg. Ezeket a fogalmakat

fogalmi kategóriáknak

hívjuk. A fogalmi kategória csak önmagával jellemezhető fogalom  pl.: anyag, energia, idő, mozgás, tulajdonság stb. A

facetták

amelyek egy-egy szakterület általános fogalmait képviselik. a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái,

Az osztály

   A fogalom a terjedelmét alkotó dolgok

osztályát

képviseli. Az osztály az elemek olyan nyílt összessége, melyet közös tulajdonságok, ismertetőjegyek jellemeznek. Az osztályok elemei rendelkeznek   

kitüntetett szemantikai jellemzőkkel

más

megkülönböztető ismérvekkel

ha egy osztályon belül az elemek egy csoportja a kitüntetett szemantikai jellemzők mellett más közös tulajdonságokkal is rendelkezik,

alosztályt

alkot

Műveletek osztályokkal

Egyesítés, unió (jele: U): VAGY, OR, logikai összeadás Két halmaz egységesítésén azt a halmazt értjük, melybe a két halmaz valamennyi eleme beletartozik.

Műveletek osztályokkal

Metszet (jele: ∩ ): ÉS, AND, logikai szorzás Két halmaz metszetén azt a halmazt értjük, melynek elemei mindkét eredeti halmazban megtalálhatók, tehát a közös elemek halmazát.

Műveletek osztályokkal

Különbség (jele: \): DE NEM, NOT, logikai kivonás Két halmaz különbségén azt értjük, amely egyiküknek eleme, de nem az a másikuknak.

Műveletek osztályokkal

 Komplementer halmaz képzése - U halmaz jelölje most az összes lehetséges halmaz együttesét, pl.: egy könyvtár valamennyi dokumentumát. - Adott egy A halmaz. - komplementer halmaz U-ra nézve- = U \ A

Relációk

 A reláció a halmazok vagy egy halmaz elemei között megállapított kapcsolat. Fogalmi reláción - teljesen analóg módon - a fogalmak vagy ismérvek közötti kapcsolatokat értjük.  Két fogalom közötti adott reláció jelölése: a R b vagyis a egy meghatározott relációban van b-vel (hasonlóan lehetne S,N stb. relációban is)

 

Relációtulajdonságok

Reflexív (visszaható) egy reláció, ha egy elem egy adott relációban áll önmagával: reláció:

aRa

Például a Hódmezővásárhelyen születettek halmaza;

ugyanott született, mint

Irreflexív (nem visszaható) egy reláció, ha az előző azonosság nem áll fent.

 

Relációtulajdonságok

Szimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmak sorrendje felcserélhető. Az adott reláció oda és vissza is igaz.

a

Rb és bRa p

éldául Sándor és Géza barátok. (Sándor barátja Gézának, és ugyanakkor Géza is barátja Sándornak.) Aszimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmakat felcserélve más relációt kapunk. Például minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.

Megjegyezzük, hogy asszimetria esetén is fennállhat a

aRb és bRa, de csak akkor, ha a=b

.

  

Relációtulajdonságok

Egyértékű egy reláció, ha egy fogalom mindig csak egyetlen másik fogalomhoz kapcsolódik az adott relációban. Például Géza anyja Katalin.

Többértékű egy reláció, ha egy fogalom több fogalomhoz is kapcsolódhat ugyanazzal a relációval. Például a kutya fölérendeltje a háziállat és az emlős is. Tranzitív egy reláció, ha fennáll a következő azonosság:

aRb és bRc aRc

Például az emlős alárendeltje a háziállat, a háziállat alárendeltje a kutya, tranzitivitás esetén az emlős alárendeltje a kutya is.

Relációtípusok

   Ekvivalencia reláció:  kutya - hund, kutya - eb különböző nyelvű alakváltozatok, illetve a szinonimák között Generikus reláció:  fölé(F) - alárendeltségi(A) reláció  rovar - bogár a rovar fölérendeltje a bogárnak a bogár alárendeltje a rovarnak Szerkezeti reláció:  egész(T) - rész(P) reláció  könyv - címoldal a címoldal egésze a könyv a könyv része a címoldal

Információkereső nyelvek

  Cél: kommunikáció az információ forrása és használója között.

Jellemzők:  Szókészlet – jelkészlet  Szemantika – jelentés  Szintaxis – nyelvtan, használati szabályok

Az információkereső nyelvek típusai

  1. szempont: szabályozottság Természetes nyelven alapuló IKNY-ek  Az osztályozási kifejezéseket az eredeti szövegből emeljük ki  Pl. kulcsszó Szabályozott IKNY-ek   Az osztályozási kifejezéseket nyelvi, logikai szabályozásnak vetjük alá Pl. tárgyszó, ETO jelzet stb.

Az információkereső nyelvek típusai

2. szempont: logikai szerkezet   Hiererachikus IKNY-ek  Az általánostól az egyedi felé haladó logikai felosztás.

 Alá-fölérendeltségi és egész-rész relációk alapján jön létre.

Mellérendelő IKNY-ek  Az osztályozó fogalmak egymástól függetlenek.

Az információkereső nyelvek típusai

  3. szempont: mélység Generalizáló IKNY-ek  Átfogó témák, nagyobb témacsoportok leírására alkalmas osztályozási rendszerek.

Individualizáló IKNY-ek  Mély tartalmi feltárást biztosítanak.

 Az osztályozás az egyedi információk mélységéig elvégezhető

Az információkereső nyelvek típusai

  4. szempont: szerkezet Prekoordinált IKNY-ek  osztályozási rendszerekben az osztályok sorrendje, kapcsolatrendszere, az osztályozási fogalom helye eleve meghatározott, így független a dokumentum tartalmától. Posztkoordinált IKNY-ek  osztályozási rendszerekben a lexikai egységek a dokumentum tartalmától függően rendelhetők egymás mellé. A fogalmak sorrendje előzetesen nem szabályozott.

Az információkereső nyelvek típusai

  5. szempont: tartalom Általános osztályozási rendszerek: felölelik az emberi tudás egészét, az ismeretek teljes körét. Osztályozásukban a különféle szakterületek fogalmait összehangoltan rendezik el.

Speciális

(szakterületi, autonóm) osztályozási rendszerek: egy-egy tudományterület, szűkebb szakterület, ágazat ismereteit foglalják magukba. Figyelemmel vannak az adott szakterületen működő szakemberek, kutatók sajátos igényeire és szokásaira is.

Az információkereső nyelvek típusai

   6. szempont: automatizáltság Nem automatikus:  az osztályozás munkafolyamataiban nem használnak gépi megoldásokat

.

Félautomatikus:  a lexikai egységek megállapítása intellektuális úton történik, míg a rendezés és a szelektálás számítógéppel. Automatikus:  mind az osztályozási fogalmak meghatározását, mind csoportosításukat géppel végzik.

Az információkereső nyelvek típusai

   7. szempont: területiség Egyetemes: az egész világra kiterjedő Regionális: egy-egy terület fogalmait rendszerező Nemzeti: országhoz, nemzethez kötődő

Hierarchikus osztályozási rendszerek

   Elv: osztályozás = besorolás egy előre meghatározott rendszerbe Alapja filozófiai tudományfelosztás Tudományok rendszerezése   Cél: a tudományt mint egységes egészet részekre osztani Felosztási szempontok  Tudományok tárgya   Megfigyelő nézőpontja Tudományok eredete

Tudományfelosztás és könyvtári osztályozás

   Tárgy: diszciplinák Felosztás: teljes, átfedés-mentes (diszjunkt) Visszakeresés: nem ilyen szempontú    Tárgy: információk (lehet tudományos vagy gyakorlati) Felosztás: kevésbé merev, sokoldalú, nem diszjunkt Visszakeresés. Sokoldalúság, interdiszciplinaritás

Tudományfelosztás és könyvtári osztályozás

 Problémák:    A tudományok fogalmi rendszere változik, nehéz követni.

A hierarchikus osztályozási rendszerek követőek, nem tükrözik az újdonságot.

Információkereséskor ritkán gondolkodunk tudományokban, inkább témákat keresünk.

Tizedes osztályozás

  Melvil Dewey (1851-1931) Az amhersti College Library könyvtárosa   Dewey Decimal Classification (TO) – 1876 Bacon tudományosztályozásához nyúlt vissza

         

Tizedes osztályozás főosztályok

0 Általánosságok 100 Filozófia 200 Teológia 300 Szociológia 400 Filológia 500 Természettudományok 600 Hasznos tudományok 700 Szépmûvészetek 800 Irodalom 900 Történelem

Tizedes osztályozás jelzetalkotás

420 Angol nyelvészet 430 Német nyelvészet 820 Angol irodalom 830 Német irodalom 440 Francia nyelvészet 840 Francia irodalom

 1 Helyesírás  2 Etimológia  3 Szótár  4 Szinonímák  5 Nyelvtan  6 Verstan  7 Tájszólások  8 Szövegek

Tizedes osztályozás jelzetalkotás

     421 Angol helyesírás 422 Angol etimológia 423 Angol szótár 434 Német szinonimák 435 Német nyelvtan    446 Francia verstan 447 Francia tájszólások 448 Francia szövegek

Egyetemes Tizedes Osztályozás ETO

 Henry

La Fontaine (1853-1943) egyetemi tanár



Paul Otlet (1868-1944) ügyvéd

 

1895 – első nemzetközi bibliográfiai kongresszus – Nemzetközi Bibliográfiai Intézet Világbibliográfia terve



Mandello Gyula (1868-1919)



TO – ETO

      

Egyetemes Tizedes Osztályozás ETO

az emberi ismeretek egészét felölelő egyetemes rendszer; részletezettsége nagyobb minden más osztályozásnál; jelzetei egyértelműen rögzítik a szakok sorrendjét; a számjelzetek alkalmassá teszik nemzetközi használatra; jelzetalkotási módszerei lehetővé teszik a táblázataiban fel nem sorolt fogalmak osztályozását is; új fogalmak beépítése a táblázatokba folyamatosan megoldható a tizedes számok továbbosztásával és az üresen hagyott számok felhasználásával; bibliográfiai, katalóguskészítési és raktározási célra egyaránt használható

Egyetemes Tizedes Osztályozás ETO

  a főosztályok sorrendje (a Dewey által választott Bacon- féle tudományfelosztás következményként) a korszerû tudományrendszerezésnek sem filozófiai, sem elméleti, sem gyakorlati információs szempontból nem felel meg; a rokon tudományok és tudományágak elszakadnak egymástól, például a társadalomtudományok a történelemtudománytól, a természettudomány egyes ágai alkalmazásaiktól (kémia - vegyipar; villamosság fizikája - elektrotechnika stb.);

  

Egyetemes Tizedes Osztályozás ETO

összezsúfolódtak egyes főosztályokban önálló tudományok és szakterületek, például az alkalmazott tudományok főosztályában az orvostudomány, a műszaki tudományok egész sora, a mezőgazdaság, az üzemszervezés és közlekedésszervezés, továbbfeldolgozó iparok stb. Ugyanakkor egyes teljes főosztályokat szűkebb tudományterületek foglalnak el, például 1 Filozófia és lélektan, 2 Vallás, teológia. Ennek következtében viszonylag önálló és jelentős szakok (például rádiótechnika) a további részletezésüket igen hosszú jelzettel kezdik; a tizedes számjelzetek használata mechanikusan túlságosan merev keretek közé szorítja az osztályozást, és ez a részletezésnél a fogalmak erőszakolt felosztásához vezet.

Egyetemes Tizedes Osztályozás ETO

    Teljes kiadás (kb. 120-200 ezer fogalom) Közepes kiadás (kb. 50-60 ezer fogalom) Rövidített kiadás (kb. 15-25 ezer fogalom) Speciális (szakágazati) kiadások

Az ETO struktúrája

  Főtáblázat, amely az elsődleges tárgykörök jelzeteit tartalmazza. Segédtáblázatok és alosztások, amelyek közlik :    a jelzetek kapcsolásának módozatait komplex jelzetek létrehozása céljára, továbbá a nem az ETO-ból származó elemek felhasználhatóságának lehetőségeit; azokat a fogalmakat vagy ismertetőjegyeket, amelyek a táblázat minden részében használhatók, és amelyek éppen ezért a főtáblázatban nem fordulnak elő; azokat a fogalmakat vagy ismertetőjegyeket, amelyek csak azokkal a tárgykörökkel kapcsolatban használhatók, amelyek számára kidolgozták őket, továbbá esetenként ott, ahol jelzik, hogy használhatók

Az ETO főtáblázatai

0 Általános tartalmú művek 1 Filozófia, pszichológia 2 Vallás, teológia 3 Társadalomtudományok 4 (1964 óta betöltetlen főosztály, eredetileg Nyelvészet) 5 Alaptudományok. Matematika. Természettudományok 6 Alkalmazott tudományok 7 Szépművészetek. Iparművészetek. Szórakozások, játékok, sport 8 Nyelvészet. Irodalom 9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

6 62 621 621.3

621.39

621.396

621.396.6

621.396.61

Tizedes elvű hierarchia

Alkalmazott tudományok Műszaki tudományok Általános gépészet Elektrotechnika Híradástechnika Rádiótechnika Rádióberendezések Rádióadó berendezések

Önálló általános alosztások

     Nyelvi alosztások Formai alosztások Földrajzi alosztások Etnikai (népi) alosztás Idő szerinti alosztások Jele: =...

Jele: (0...) Jele: (1/9) Jele: (=...) Jele: "..."

Nem önálló általános alosztások

 Szempont szerinti alosztások   Jele: .00...

Általános ismérvek szerinti alosztások  Jele: -0...

Nem önálló speciális alosztások

 Kötőjeles speciális alosztások   Jele: -1/-9 Pont nullás speciális alosztások   Jele: .01/.09

Aposztrófos speciális alosztások   Jele: '...

Számvégződéses speciális alosztások  Jele: ...1/...9

Jelzetelemek által kifejezett fogalmak összekapcsolására

    Összekötés Összefoglalás Jele: Jele:

/

Mellérendelő viszony Jele: : Alárendelő viszony (vagy sorrendrögzítés)

+

 Csoportosítás (vagy közbeékelés) Jele: :: Jele: [...]

Az ETO-ban használható jelek

+

(plusz jel)

/

(...-tól ...-ig)

:

(kettőspont)

::

(kétszeres kettőspont)

=

... (egyenlőség jel)

(0...)

(zárójel nulla)

(1/9)

(zárójelben szám)

(=...)

(zárójel egyenlő)

"...„ -0.

..

(idézőjelben szám) (kötőjel nulla)

-1/-9

(kötőjel és szám)

.00.

..

(pont nulla nulla)

.0.

.. (pont nulla és szám)

'

... (aposztróf és szám) Összekötés Összefoglalás Viszonyítás (mellérendelő) Viszonyítás (alárendelő) Nyelv Dokumentum formája Földrajzi hely Etnikum, nép Időpont, időszak Általános ismérv, pl.: anyag,személy Speciális ismérv Szempont, szemléletmód Speciális ismérv Speciális ismérv