Transcript szakképzés

Kozák András
közoktatási szakértő




Az iskolai rendszerű nevelés-oktatás ágazati
statútumai és a releváns jogszabályok
A köznevelési és a szakképzési törvény
változásainak értelmezése
A szakképzés törvényi szabályozása a 2012/2013.
tanítási évben
Az intézmények jogszabályi változásokból
fakadó teendői 2012/2013. tanévben






A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) hatályában fenntartott
rendelkezéseivel egységben
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint egyes,
törvényben meghatározott esetek vonatkozásában a szakképzésről szóló
1993. évi LXXVI. törvény (Szt.)
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2011. évi CLV. törvény
2001. évi CL. törvény a felnőttképzésről
2009. évi CXXXV. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI.
törvény módosításáról
133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az
Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről







1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről valamint a 2012.
július 1-jén hatályba lépő 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
280/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a
szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető
gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról
243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának
kiadásáról
111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére
vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenyég
ellenőrzésének részletes szabályairól







20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény végrehatásáról
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről
13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
végrehajtásáról
Az új ágazati jogszabályok végrehajtási rendeletei és a miniszteriális
szabályozás (szakmai normák)
A jogszabályalkotás létszakaszában lévő új Nemzeti Alaptanterv (NAT)
Az egyes ágazati szabályozási hatáskörben lévő részletszabályokat
meghatározó jogszabályok (felnőttképzésért, szakképzésért és a
szakképesítésért felelős miniszterek alkotta rendeletek)
Nemzetközi és uniós jogi normák (ratifikáció, jogharmonizáció)
A szakaszosan hatályosuló ágazati jogszabályokat jellemzi:
 Világos, egyértelmű megfogalmazás (normavilágosság).
 Megfelelő terjedelem (normatakarékosság).
 Az alapvető szabályok funkciójának érvényesülése, vagyis az eljárási és
részletszabályok mellőzése (ágazati anyagi jogszabály).
 Állandóságra törekvés: a költségvetési törvény szabályozási körébe tartozó
részletszabályokat nem tartalmaznak, s a jogalkotó megfelelő időt biztosít a
norma címzettjeinek az alkalmazásra való felkészülésre (jogbiztonsági
garancia).
 Nem csak regulákat tartalmaz, hanem a magyar nevelésügy haladó értékeit is
képviseli, nevelési-oktatási szemléletet is ad (köznevelés alapelveit
generálklauzulák formájában határozza meg).
 A közjogtól idegen diszpozitivitás előtérbe kerül a kógenciával szemben:
meghatározott esetekben a jogalanyoknak választási lehetőségük van például
a képzésforma megválasztása tekintetében.
A jogszabályváltozások jellemzői:

Az ágazati statútumok belső és külső (rendszertani) koherenciája:
 valamennyi nevelési-oktatási intézmény működésére vonatkozó, a
köznevelés egészét átfogó törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény, mely önmagában is tartalmaz olyan normákat, melyek a
szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénnyel összhangban
értelmezhető és alkalmazható, így a két jogszabályt mindig a maga
egységében kell tekinteni.
 A kapcsolódó jogági normákkal való egység az egyes polgári, munka-,
közigazgatási jogi szabályokkal való együttalkalmazást jelenti (pl. a
tanulmányi szerződésre a munkajogi normák is vonatkoznak, az
együttműködési megállapodás polgári jogi jogviszony, a szakmai
vizsgabizottság döntéseivel szemben benyújtott törvényességi kérelemre a
közigazgatási eljárásról szóló kódex normái vonatkoznak).

A normakollízió kezelése: a – jövőben megjelenő – rendeletekben testet öltő
részletszabályok a törvényi rendelkezésekből folynak, így esetleges
ellentmondás esetén a magasabb jogszabály előnyben részesítésének elvét kell
figyelembe venni.

A jogszabályi változások felmenő rendszerben lépnek életbe, válnak
alkalmazhatóvá. Ez a tanügyi jog garanciális alapelve: a periodikus hatályosulás.

Ebből fakad a különböző időintervallumokban hatályba lépő és ezzel együtt hatályát
vesztett jogszabályok ‚együttlétezése’, amely a jogi szabályozás dichotómiája, az
időbeli hatályból fakadóan.
2012. január 1-jén lépett hatályba a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény, amelyet – felmenő rendszerben – a hatályba lépését követően
kezdődő, tehát első ízben a 2012/2013-as tanévben induló képzések
vonatkozásában kell alkalmazni, azzal, hogy a 2011/2012. tanévben és az ezt
megelőzően indult képzésekre – ugyancsak a felmenő rendszer elve szerint –
még a 2012. január 1-jén hatályon kívül helyezett 1993. évi LXXVI. törvényt
kell irányadónak tekinteni (kiv. tanulói kérelem esete)
VAGYIS
a 2011. évi CLXXXVII. törvény a 2012/2013. tanévben
a 9. évfolyamon alkalmazható (kiv. keresztféléves képzés)!
Az értelmezés joglogikai maximái:
•
•
•
•
nyelvtani értelmezés: szavak általános jelentése és a
szintaxis szerint
rendszertani értelmezés: a változásokat a jogrendszer
egészére való tekintettel, zárt koherens jellegére
figyelemmel kell értelmezni [jogforrási hierarchia:
alaptörvény, törvény, (végrehajtási) rendelet]
jogalkotói értelmezés: autentikus interpretáció, mely az
értelmező klauzulák és a –jogi kötőerővel ugyan nem
bíró– indokolások elemzésén alapul (köznevelési tv.
miniszteri indokolása)
történeti értelmezés: a változások megértéséhez az előző
állapot tanulmányozása is kell (pl. mitől új a testnevelők
foglalkoztatásának munkajogi normája)
Az időbeli hatály kérdése: érvényesség és hatályosság
megkülönböztetése:
•
•
Különösen nagy figyelemmel kell a jogszabály záró
rendelkezéseiben tanulmányozni azt, hogy az új
normaanyag mely részei, pontosan mikor lépnek hatályba
(időbeli hatály).
A Magyar Közlönyben való kihirdetés (érvényesség) és az
alkalmazhatósági időmeghatározás (hatály) eltér(het)nek
egymástól – vacatio legis –, melynek oka az az
alkotmányossági garanciális elv, hogy a jogi norma
címzettjének elegendő felkészülési ideje legyen az
alkalmazáshoz (pl. nemzeti köznevelési tv. érvényes 2011.
dec.
29-től,
hatályos
–meghatározott
részei
vonatkozásában– 2012. szeptember 1-től).
A szakképzés vonatkozásában a 2012. szeptember 1-jével kezdődő tanítási év
nevelő-oktató tevékenységének tervezése szempontjából a következő jogszabályok
irányadóak:
I. KÖZNEVELÉS
2011. évi XCX. törvény a nemzeti köznevelésről
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
II. SZAKKÉPZÉS
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről
III. FINANSZÍROZÁS
2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatályba lépése 2012.
szeptember 1. és 2016. január 1. között ötlépcsős felmenő rendszerben történik,
ehhez igazodik az 1993. évi LXXIX. törvény hatályon kívül helyezése.
Ennek stádiumai a következők:
I. szakasz
II. szakasz
III. szakasz
IV. szakasz
V. szakasz
2012. szeptember 1 – 2012 december 31.
2013. január 1 – 2013. augusztus 31.
2013. szeptember 1 – 2014. augusztus 31.
2014. szeptember 1 – 2016. augusztus 31.
2016. szeptember 1.
Vonatkozó jogszabályhely:
2011: CXC. tv. 95. § (2)-(5) bekezdések
-
-
-
A fakultatív hit- és vallásoktatás lehetővé tétele az állami és a helyi
önkormányzati közoktatási intézményekben [4. § (4)]
A tankötelezettség kezdete [6. § (1)-(2)]
Érettségi és szakmai vizsgabizottság által használt körbélyegző [9. §]
A tanulói kötelezettséget meghatározó 12. § (1) a) pont
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott
foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon
A nevelő-oktató munkát segítők, valamint a közoktatásban alkalmazott
gazdasági, ügyviteli, műszaki, segítő dolgozók köre, alkalmazási feltételeik
[15. § (3)-(4)]
A munkavégzés egyes szabályai (jogviszony jellege, pedagógus heti teljes
munkaideje, alkotói szabadság, [16. § (1), (4), 17/A. §]
Az óvodáról szóló norma [24. §]
-
-
A szakiskolában folyó felzárkóztató oktatásról szóló egyes rendelkezések [27.
§ (8), (14)-(15)]
A pedagógiai szakszolgálatok szabályai [34-35. §] 2013. jan. 1-ig
Nevelők, alkalmazottak, vezetők létszáma és kötelező óraszámai [1. sz. mell.]
A tanítási év rendjéről szóló rendelkezések, kivéve a mindennapos testnevelést
[Kt. 52. §, kivéve (15)-(16)]
A tankötelesek első évfolyamra való beíratása [66. § (9)] 2013. jan. 1-ig
Magántanulói státusról szóló szabály [69. § (1)-(2)]
Az óvodai elhelyezés megszűnése [74. §]
A közoktatás megszervezésének helyi önkormányzatra háruló feladat-ellátási
kötelezettsége [85-88. §§] 2013. jan. 1-ig
A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése [89/A. §] 2013. jan. 1-ig
A szakképzés feladatainak regionális megszervezése [89/B. §- 91. §] 2013. jan.
1-ig
A Kormány rendeleti szabályozási hatásköre az ágazati irányítás terén [94. § (3) f)
és l)]
-
-
Egyes finanszírozási szabályok [118. § (1), (3)-(6), (12)-(14)]
A központi költségvetésből a nem állami, nem önkormányzati
fenntartású
nevelési-oktatási
intézményeknek
adandó
támogatásának elve, a normatív költségvetési hozzájárulás
összegének megállapítása
Hátrányos helyzetű tanulók meghatározása [121. § (1) 14.]
Önkormányzati feladatellátás és a megyei fenntartó meghatározása [121. § (1)
47-48.]
Egyéb értelmező rendelkezés [121. § (11) – SNI „átváltási szabály”]
A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott
nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott
pedagógusainak
kötelező
óraszámára,
túlmunka
díjazására,
pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az
azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék
legkisebb mértékénél. [Kt. 122. § (1)]












A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat.
Egyéni bánásmód, egyenlő esélyek megteremtése.
Térítésmentesség, mint alaptörvényben definiált állami közfeladat.
A köznevelési intézmény alapításának és fenntartásának pluralitása (jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet is alapíthat köznevelési intézményt)
Paradigmaváltás: kötelességek és jogok egységének követelménye.
A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll,
akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. [Nkt. 3. § (1)]
Az ismeretek, a vallási és világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú
közvetítésének elve.
A konzervatív keresztény etikai elvek meghatározó szerepe a nevelés-oktatás
folyamatában: bizalom, szeretet, empátia, igazságosság, szolidaritás.
A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes
képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E
közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai
hitele. [Nkt. 3. § (2)]
A nemzetiségek kulturális autonómiájának elve
Inkluzivitás (integráció irányainak egyensúlya)
Az oktatásnak, mint rendszernek a koherenciája
A köznevelés intézményeinek kiterjesztett szakmai autonómiája: főszabály szerint
az alapvető szabályozó dokumentumokat a nevelőtestület döntése legitimálja.
Az iskolarendszer átjárhatóságának garanciális elve








Egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a
kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével.
Nagyobb állami szerepvállalást ír elő, ugyanakkor megnöveli az intézmények
szakmai önállóságát.
Új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a
közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek
rendszerével).
Csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános
iskolai térítésmentes tankönyvellátásra.
Az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a
költséghatékonyság szempontjait preferálja.
Elősegíti, hogy a köznevelést befejező fiatalok közel fele alkalmassá váljék
felsőfokú tanulmányok sikeres folytatására.
Előmozdítja, hogy jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer
eredményessége, húzóerővé váljék a tudás.
Az intézményrendszer irányítása és a fenntartás – főszabály szerint – a
kormányhivatalokon keresztül az állam feladata.
ÁLLAM = KORMÁNYHIVATAL





A köznevelés struktúrájának (hány intézmény, hol, milyen feladatellátással)
megyei kormányhivatalokon keresztül történő központi tervezése és
ellenőrzése.
A pedagógiai ellátórendszer (nevelési tanácsadás, szakszolgálatok,
pedagógiai intézetek) kormányhivatalok alatti szakigazgatási szervvé
alakítása, egységes és állami működés biztosításával.
Az állami alkalmazottként szereplő pedagógusok bérének Magyar
Államkincstáron keresztül történő közvetlen kifizetése, kormányhivatalokon
belüli nyilvántartása, illetve a létszám ellenőrzése.
A kistelepülési iskolák (1-4. osztály) költséghatékonyságtól független állami
finanszírozása.
A magasabb iskolák kötött és finanszírozható osztálylétszám szerinti
körzetesítése, csoportosítása, ezzel a működtetés és finanszírozás
racionalizálása.



Az általános iskolai nevelés-oktatás színvonalának jelentős javítása.
A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése.
A tankötelezettség korhatárának leszállítása:
A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.
Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás
kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően
kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart,
amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik.
[Nkt. 45. § (3), kiv.: 97. § (1)]




A szakiskolai kötelező beiskolázás megszüntetése
A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető hídprogramokkal (Köznevelési Hídprogram)
A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése
A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz
történő kötése







Egységes Nemzeti Alaptanterv (NAT), az eddigivel szemben meghatározott
tananyaggal kiegészítve. Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása.
A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac,
állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott)
tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé nyilvánítással és az
általános iskolában történő ingyenessé tétellel (ez utóbbiból a bevezetést követő
második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható).
Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet
testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi
életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon- és népismeret stb.)
Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető
jelentős javulása.
Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése.
Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése.
A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok
ellenőrzésének és minősítésének színvonalemelő jelentősége.









Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés
oldalán.
Kiszámítható, követelményeken alapuló iskolarendszer.
Az „átjárás” lehetőségeinek valódi megteremtése.
Értékeken alapuló köznevelési rendszer.
Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett a közösségi érdekek és értékek.
A fegyelmi ügyek szigorú szabályozása (folyamatban lévő ügyek
tekintetében a Kt. 76. § alkalmazandó).
Kötelező közösségi szolgálat (2016. jan. 1. után megkezdett érettségi esetén
kell megkövetelni)
Az óvodáztatás megerősítése, ezzel a későbbi szocializációs és tanulmányi
különbségek kialakulásának megelőzése.
Nagyobb iskolacentrumok szerveződésével, a kollégiumi hálózat erősítésével
a vidéki Magyarország szellemi és gazdasági potenciáljának növelése.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. december 27-én jelent meg a
Magyar Közlöny 2011/160. számában.
Időbeli hatályát a jogalkotó a törvény átmeneti rendelkezéseiben foglalt kivételektől eltekintve
2012. január 1-vel határozta meg, azzal a megszorítással, hogy e törvény rendelkezéseit
néhány nevesített kivétellel első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell
felmenő rendszerben alkalmazni [Szt. 91. § (1)].
A 2011/2012. tanévben, valamint az ezt megelőzően indult képzésekben a régi Szt.
alkalmazandó, azzal, hogy a szakképző iskolában a tanuló választása szerint a hatályos Szt.
képzésére jelentkezhet át a tanuló az igazgató engedélyével a beszámításra vonatkozó
szabályok szerint [Szt. 27. § (1)-(5)].
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az Szt. szabályai szerinti szakiskolai és
szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhat.
A hatályba lépés periódusai:
I.
II.
III.
IV.
2012. január 1.
2012. szeptember 1.
2013. január 1.
2013. szeptember 1.
Szt. 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott
tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények
teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai
programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes
tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének
egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola
vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és
teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A
szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet
fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályait [2004. évi CXL. törvény, Ket.] kell alkalmazni.
(2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt
munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola
vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint
- beszámítható.
2011: CLXXVII. tv.
1993: LXXVI. tv.
ha a tanuló
Kizárólagosan ha a tanuló
utolsó induló
másként nem
másként nem képzés
választ
választ
2012/2013.
9.
-
10.
9.
2013/2014.
10.
9.
11.
10.
2014/2015.
11.
10.
12.
11.
2016/2017.
12.
11.
13.
12.
2017/2018.
13..
12.
14.
13.
2018/2019.
14.
13.
-
14.
A szakképzési törvény tárgyi hatálya kiterjed:
a)
szakmai képzésekre és a
b)
Köznevelési Hídprogram keretében folyó képzésekre (felzárkózatás)
(de ez csak a 2013/2014. tanévtől hatályos a Közn. törv. szerint!)
c)
a pályaorientációt végző, pályaorientációs életpálya-szaktanácsadási
szolgáltatást nyújtó és a pályakövetési rendszerben résztvevő
intézményekre és szervezetekre.
A szakképző iskolában a törvény rendelkezései szerint folyó szakképzést a
nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel összhangban kell bevezetni.
Vonatkozó törvényhelyek:
2011: CLXXXVII. tv. 3. §, 91. § (1)-(4), 92. § (1)
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Első szakképesítés fogalma [2. § 6. pont]
Jelenléti óraszám fogalma [2. § 20. pont]
Költségvetési hozzájárulás fogalma [2. § 22. pont] 2013. január 1-től
Költségvetési támogatás fogalma [2. § 23. pont] 2013. január 1-től
Második és további szakképesítés fogalma [2. § 24. pont]
A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus
nyilvántartásáról szóló szabály [9. § (9)]
A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény adatszolgáltatásáról szóló
rendelkezés [16. § (1)]
A szakképző iskoláról szóló VIII. fejezet [21-24. §]
A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezésekről szóló XI. fejezet [3334. §]
•
•
•
•
•
A tanulószerződés nyilvántartására vonatkozó egyes rendelkezések (tartalma,
felvételi eljárás, tanulószerződés megkötésének, módosításának,
megszűnésének nyilvántartása) [44-45. §, 46. § (2)-(4)]
A gazdasági kamara komplex ellenőrzése a gyakorlati képzés során [60-62.
§]
A tanulmányi kötelezettségeinek eleget nem tevő tanuló pénzbeli juttatásaira
vonatkozó szabályok [63. § (4)-(5)]
A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter ágazati szabályozási
hatásköre [72. § (2) h)]
A szakképzés finanszírozására vonatkozó XX. fejezet [84. §] 2013. január 1től
E szabályok első ízben a 2013. szeptember 1-jén induló képzések esetén
alkalmazhatóak felmenő rendszerben (kiv. keresztféléves képzés)!

A törvény I. fejezetében [Szt. 1. §] rögzítésre kerültek a szakképzés során
általánosan érvényesítendő alapelvek:
- az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai
rendszerű szakképzés elvégzését
- az egyenlő bánásmód követelménye
- munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés
- jóhiszemű joggyakolás
- a szakképzés szereplőinek együttműködési, és a szakképzési feladatok
ellátásához szükséges információkról való kölcsönös tájékoztatási
kötelezettsége
- hatékonyság, szakszerűség, magas szintű minőség követelménye
- egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása
Az iskolai rendszerű szakképzés feladata: P – SZ – E
a komplex szakmai vizsgára való felkészítés (professzionalizáció),
az életben való sikeres boldogulás (szocializáció) és
a tanuló életkori sajátosságaihoz igazodó nevelés (educatio).

A korábbi jogszabállyal ellentétben az új Szt. a törvény elején, a 2. §-ban
tartalmazza az értelmező rendelkezéseket 49 pontban, mely jelenleg 39,
2013. január 1-jétől 41 definíciót tartalmaz.
Az új jogintézmények:
- első, második és további szakképesítés
- gazdálkodó szervezet
- gyakorlati képzés
- gyakorlati képzést folytató
- iskolai tanműhely
- jelenléti óraszám
- komplex szakmai vizsga
- sajátos nevelési igényű tanuló, vizsgázó
- szakiskolai végzettség
- szakképzési kerettanterv
- szakmai érettségi végzettség
- WorldSkills és EuroSkills

•
Az első szakképesítés fogalma három konjunktív elemet tartalmaz:
a) az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett,
b) az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert
szakképesítés,
c) amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására képesít.[Szt. 2. § 6.]
A második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben
megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert
szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés
birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési
támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban
szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli
szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő
szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását
biztosító képzésben - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott
körben - szerezhető szakképesítés [Szt. 2. § 24.]

A szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban (szakképző iskolában),
állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló
törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést
folytató intézményekben zajlik (központi képzőhely nincs) [Szt. 4. § (1)]

A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében –
főszabály szerint az állami és települési önkormányzati feladatellátás körében
– térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik. [Szt. 4.
§ (2), 5. § (6)-(13)].
- 2012. január 1-től a térségi integrált szakképző központ
létrehozásának az új normáknak megfelelően történhet (a tanulói
létszám az azonos fenntartású szakképző iskolákban legalább a kétezret
meg kell, hogy haladja, a főszabály tízezer fő három tanítási év
átlagában).
- A szakképzés-szervezési társulás már nem hozható létre.
- A jelenlegi struktúrában működő tiszk-ek [Kt. 89/B-91 §.] 2017.
június 30-ig állhatnak fenn [Szt. 92. § (3)-(14)]
A törvény rögzíti, hogy a térségi integrált szakképző központ feladata az
állami, önkormányzati feladatellátásban

a szakképzés térségi feladatainak összehangolása,

a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése,

a szakképzési feladatellátás optimalizálása,

a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint

a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való
érvényesítése
[Szt. 5. § (6)].





Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös
feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők
általi ellenőrzését, minőségének javítását. [Szt. 1. § (3)]
Háromszintű ellenőrzési struktúrát vezet be: az országos szakképzési
névjegyzékben szereplő szakemberek által végzett szakmai, a kormányhivatal
hatáskörébe tartozó hatósági és törvényességi, s emellett a gyakorlati képzés
vonatkozásában a gazdasági kamarák által végrehajtott komplex ellenőrzést.
[Szt. 58-62. §, Közn. tv. 86. §]
Általános lesz a 2012/2013. tanítási évtől a hároméves szakiskolai
szakképzés [Közn. tv. 13. § (1)], míg a szakképzési évfolyamok számát a
jogalkotó négy évfolyamban maximálta (szakképesítés-ráépülés esetén)
[Szt. 21. § (7)]
Rögzítésre került a szakközépiskolák átalakuló funkciója, amely szerint
munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségi vizsgát szervezhetnek. A
szakmai érettségi vizsga elvégzése esetén egy (13.), nem szakmai érettségi
vizsga esetén két (13-14. évf.) szakképzési évfolyam lesz szükséges a
szakmai érettségi végzettséghez kötött OKJ-s szakképesítés megszerzése
estén [Szt. 21. § (4)-(5)].
Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer
részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést
megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében.

A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első
évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik.
Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai
érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz
tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez
kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. [Szt. 21. § (1)-(2)].
Ehhez kapcsolódóan az egységes, kötelezően alkalmazandó szakképzési
kerettanterv biztosítja, hogy a szakközépiskolában a kötelező tanórai
foglalkozások időkeretének
9-10. évfolyamon min. 70 %-a
11-12. évfolyamon min. 60 %-a
a NAT-ban meghatározott tartalmak átadásához álljon rendelkezésre.
A szakmai elméleti és gyakorlati képzés teljes időkeretének
min. 90 %-a a szakképzési kerettanterv és
min. 10 %-a az iskolai szakmai programjában meghatározottak
szerint tervezhető szabadon.


A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam
megszervezését és teljesítését jelenti. A bemeneti követelmény: az általános
iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogramnak a
teljesítése. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell
megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új
típusú szakiskolai képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi
valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati
képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik.
[Szt. 23-24. §]
Az új szabályozás megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a
szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a korszerűbb
tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását
írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira,
valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására (jogalkotói
kompetencia)
Tartalmi szabályozórendszer szintjei és elemei:
I.
szint
Országos Képzési Jegyzék
II.
szint
Szakmai és vizsgakövetelmény – szakmai vizsgaszabályzat –
érettségi vizsgaszabályzat
III.
szint
szakképzési kerettanterv és a közismereti nevelés-oktatás
részletes szabályait tartalmazó rendelet – NAT (koherenciafeltétel)
IV.
szint
szakképző iskola pedagógiai programjának részeként
kidolgozott szakmai program
Fogalom-meghatározások:
A szakképzési kerettanterv a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a
szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően
alkalmazandó miniszteri rendelet formájában kiadott dokumentum [Szt. 2. § 37.]
A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével.
[Közn. Tv. 5. § (4)]



A szakmai vizsgáztatás intézményei:
a) komplex szakmai vizsga, mely az iskolai rendszerű szakképzésben részt
vevő szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek,
készségeinek, ismereteinek mérése;
b) modulzáró vizsga, amely az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex
szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény
által megszervezett vizsga;
c) szintvizsga, mely a gazdasági kamara által az első szakképzési
évfolyamon – február-április hónapban végzett – mérése a munkavégzéshez
szükséges kompetenciák elsajátításának (a tanulószerződés feltétele).
A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás,
egységes, a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági
tagi névjegyzékekből jelöli ki a vizsgáztatókat az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal –, illetve a gazdasági
kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató
intézménytől.
A szakmai vizsgabizottság, melynek döntése ellen a vizsgázó –
jogszabálysértésre hivatkozva – 5 napon belül – a kormányhivatalhoz
címzett, de a szakmai vizsgáztatást szervező intézményhez kell benyújtani
négy tagú, melynek csak egy tagja a vizsgát szervező intézmény által
megbízott, a képzésben részt vevő oktató.


A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során
megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet
rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására meghatározott
személyi és tárgyi feltételekkel, s a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott
szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e.
A törvény módosítása szerint bővültek a kamara hatósági, törvényességi, ellenőrzési
feladatai is a szakképzésben:
a)
A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó
gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése kibővült a kamara
hatósági jogkörével.
b)
komplex szakmai vizsga hatósági ellenőrzését a területileg illetékes
kormányhivatal végzi, az eseti ellenőrzést szintén a gazdasági kamara.
c)
Ha a kamara az ellenőrzés során a személyi és tárgyi feltételek
meglétében, a tanulói juttatások, a tanulószerződésben vállalt
kötelezettségek teljesítésében jogszabálysértést tapasztal, végzéssel kell
köteleznie az érintetteket annak megszüntetésére és a hiányzó feltételek 15
napon belüli pótlására.

A gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött
megállapodás alapján:
- kidolgozza és gondozza az egyes szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményét, s e képzések vonatkozásában;
- javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre;
- meghatározza a képzés időtartamát, szakmai tananyagait,
követelményrendszerét;
- gondoskodik a szakmai vizsgatevékenységek tételeiről, és különféle
dokumentumairól
- szervezi az országos szakmai tanulmányi versenyeket.

A gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési
tevékenységét ellenőrzi megkeresés alapján vagy hivatalból.




Az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés
gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola.
A tanulószerződést a jogszabály kiterjeszti az eddig tanulószerződéssel nem
oktatható szakmákra is.
Új szabály, hogy a tanuló indoklás nélkül nem mondhatja fel a
tanulószerződést, a gazdálkodó viszont az eddigiektől eltérően indoklással
felmondhatja azt. Az indokok között a tanulószerződésben vállalt
kötelezettségek szándékos, vagy súlyos, jelentős mértékű megszegése, a
tanulószerződés fenntartását, a vizsgára való felkészítést lehetetlenné tevő
magatartás szerepelhet. A rendkívüli felmondást mindkét részről indokolni
kell, többek között azért, mert a felek a felmondás közlésétől számított 15
napon belül bírósághoz fordulhatnak, melynek halasztó hatálya van.
A tanulószerződésre egyebekben a Munka Törvénykönyvének fiatal
munkavállalókra vonatkozó rendelkezései irányadók az Szt.-ben foglalt
eltérésekkel.

A gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés a nappali rendszerű
iskolai oktatás keretében részt vevő azon tanulóval köthető, aki a gazdasági
kamara által szervezett szintvizsgát teljesítette.

A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékot a tanév megkötése
előtti május 15-ig kell bejelenteni a kamarának és az érintett szakiskolának
az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

A tanulószerződés megkötésének - a feltételek megléte esetén - minden év
augusztus 15-ig kell megtörténnie.

A megkötött tanulószerződést 5 napon belül meg kell küldeni a kamarának,
melynek az ellenjegyzése érvényességi kritérium.

Nem köthető 2012. szeptember 1-től ún. hiány-szakképesítés biztosítására a
havonta kötelező legkisebb munkabér 20 %-ának megfelelő kiegészítő
pénzbeli juttatással járó tanulószerződés.

A pénzbeli juttatás havi összege az eddigi minimálbér 20 %-a, illetve hiányszakmák
esetén 40%-os mértéke helyett a szakmai és vizsgakövetelményekben
meghatározott elméleti és gyakorlati képzési időn belül a gyakorlati képzési idő
arányában kell kiszámolni.

A juttatás mértéke a mindenkori minimálbér 15 %-a, valamint a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányának
figyelembe vételével az Szt. 37. § (2) bekezdésében foglalt szorzószámok alapján
növelni kell.

Fontos, hogy a tanulmányi eredmények illetve eredménytelenségek is meghatározó
tényezői a tanuló pénzbeli juttatásainak (motiváció), így
a) ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli
juttatásainak havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az
előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele (felére csökken a pénzbeli juttatása)
b) ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon a tanulmányi kötelmeinek nem tesz
eleget, a tanítási év utolsó napját követő naptól pénzbeli juttatásra nem jogosult.
A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző
iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező
szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy más szervezet
közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha
(diszjunktív feltételek)
a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő
negyven százaléknál kevesebb,
b) a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést
folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,
c) a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik
a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére
a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és
vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb
negyven százalékában, vagy
d) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.





Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni (formakényszer).
Az együttműködési megállapodás a területileg illetékes gazdasági kamara
ellenjegyzésével válik érvényessé.
Szemben a munkajogi kontraktusként értelmezhető tanulószerződéssel, az
együttműködési megállapodás polgári jogi jogviszony. Az együttműködési
megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak
a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg.
Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás
alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola.
Vonatkozó jogszabályhely:
Szt. 56-57. §
Ptk. 474-483. §
Mit kell tenni a közoktatási/köznevelési intézményeknek 2012/2013. tanévben?

2013. január 1-ig a nem állami, nem önkormányzati fenntartó felülvizsgálja a
nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseinek való megfelelése tekintetében
az általa fenntartott intézmény alapító okiratát, és megküldi azt a törzskönyvi
nyilvántartást vezető szervnek, illetve a kormányhivatalnak.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az eddigi szabályozásban
szereplő adatokon túl:
- feladatellátási helyenként a maximális gyermek- és tanulólétszámot;
- iskolatípusonként az évfolyamok számát;
- szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési
Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és
azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat.
Mit kell tenni a közoktatási/köznevelési intézményeknek 2012/2013. tanévben?
 A pedagógiai programot át kell dolgozni az új NAT és a kiadásra kerülő
közismereti és szakmai programoknak (szakmai kerettanterveknek)
megfelelően, amely a szakképzési program átdolgozását is magába foglalja a
szakképző iskolákban.
Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak
érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény
rendelkezéseinek megfeleljen. (Közn. tv. 97. § (14)]
 Felülvizsgálni a köteles dokumentumok és szabályzatok körét, így az IMIP
fenntartásának szükségességét megvizsgálni
 A hatályos szabályzatokat közelíteni kell – az átdolgozási munka
megszervezésével, racionális ütemtervvel – a köznevelési törvény
előírásaihoz.
Mit kell tenni a közoktatási/köznevelési intézményeknek 2012/2013. tanévben?
 A mindennapos testnevelés órák és a köznevelési törvény felmenő rendszerű
hatályba lépésével tervezni a 2013/2014. tanítási évet (szakos ellátottság,
tanítási időkeret stb.)