Transcript 2.SM.kornyezet

Stratégiai menedzsment
2. Előadás
A környezet elemzése
A stratégiai menedzsment folyamata
Erőforrások
Környezet
Érdekek
Stratégiai
elemzés
Változatok
Változás
Stratégiai
döntés
A stratégia
végrehajtása
Célmeghatározás
Összemérés
Döntés
Szervezet
Tervezés
A környezet egymásra rétegződő szintjei
A tág környezet
Iparági környezet
Működési környezet
A szervezet
A környezet változásának tendenciája
Egyszerű
környezet
Összetett
környezet
Lassú változások
Gyors változások
A környezet:
A környezet:
STATIKUS
DINAMIKUS
A környezet:
A környezet:
KOMPLEX
TURBULENS
A környezeti változásokhoz illeszkedő módszerek
Egyszerű
környezet
Összetett
környezet
Lassú változások
Gyors változások
A környezet: STATIKUS
A környezet: DINAMIKUS
Elemzési módszer:
trend-extrapoláció
Elemzési módszer:
szakértői becslés (Delfi)
A környezet: KOMPLEX
A környezet: TURBULENS
Elemzési módszer:
forgatókönyv-írás
Elemzési módszer:
szimuláció
Miért különösen fontos a stratégia a 21.
században?
Egyszerű
környezet
Lassú változások
Gyors változások
A környezet: STATIKUS
Elemzési módszer:
trend-extrapoláció
A környezet: DINAMIKUS
Elemzési módszer:
szakértői becslés (Delfi)
Stratégiai elemzés
Összetett
környezet
A környezet: KOMPLEX A környezet: TURBULENS
Elemzési módszer:
Elemzési módszer:
szimuláció
forgatókönyv-írás
6
A környezet szintjei

Tág környezet (PESTEL)
(Magában foglalja a „szomszédos” iparágakat és az
egyéb befolyásoló területeket is)

Iparági környezet (Porter-féle 5 erő)
(Az iparág meghatározó tényezőit öleli fel)

Működési környezet (Stratégiai
térkép)
(A vállalat közvetlen versenytársait tartalmazza)
Európa távlati trendjei
EURÓPA ÖKOLÓGIAI „LÁBNYOMA”
Európa ökológiai lábnyoma (= népesség x bőség x technológia)
túllépte a kontinens kétszeresét.
NÉPESSÉGSZÁM
A népességszám nem éri el az újratermeléshez szükséges
minimumát.
2050-re a függőségi arány meghaladja az 50 %-ot.
PROTESTÁNS ETIKA VS. ÉLVEZET-KÖZPONTÚ ÉLETMÓD
Csökken a jövőről való személyes gondoskodás
– értsd: befektetés magamba (tanulás, munka), saját jövőmbe
(továbbtanulás, megtakarítás, takarékoskodás, családalapítás,
gyerekvállalás és –nevelés) – ösztönzöttsége.
A BIZALOM ÉS A TOLERANCIA SZÁLAINAK FOSZLADOZÁSA
A bizalmon, a szabadságon, és a teljesítményen alapuló
kultúránk más életmodellt befogadó képessége a végéhez
közeledik.
A PESTEL modell
A tendenciák, a jelenből indulnak, 5-8 éves
távlatúak, és „azt várom, hogy..” típusú
állításokat tartalmaznak a jövőről






Politikai tendenciák
Gazdasági tendenciák
Társadalmi/kulturális tendenciák
Technikai/technológiai tendenciák
Környezeti tendenciák
Jogi (szabályozási) tendenciák
A PESTEL modell összetevői
POLITIKAI (JOGI) TÉNYEZÕK
GAZDASÁGI TÉNYEZÕK
Törvényhozás, parlamentarizmus,
versenytörvények, a külföldiek
befektetéseit szabályozó törvények,
adópolitika, foglalkoztatási törvény,
kormányzati stabilitás, a
külkereskedelem szabályozása,
környezetvédelmi törvények, nyomást
gyakoroló csoportok és tevékenységek
szabályozása, stb...
Gazdasági ciklusok, a GNP és GDP
trendjei, kamatszint, az infláció
mértéke, a pénzpiacok alakulása, a
felhalmozás aránya, a kormányzati
kiadások mértéke és stuktúrája, a
munkanélküliség, a családok elkölthetõ
jövedelmények alakulása, az energia és
egyéb árak alkulása, az infrastruktúra
fejlesztése, stb...
TÁRSADALMI (KULTÚRÁLIS)
TÉNYEZÕK
A demográfiai helyzet alakulása, a
jövedelemeloszlás, a társadalmi
mobilitás, az életstílust meghatározó
tényezõk alakulása, az egyes társadalmi
csoportok életmódbeli eltérései, a
munkához és a szabadidõhöz való
viszony, a képzettség alakulása, a vallási
és meghatározó véleményformálási
csoportok, stb...
TECHNOLÓGIAI TÉNYEZÕK
A kormányzati K+F kiadások mértéke, a
kormányzati műszaki fejlesztési
politikák, a technológiai transzfer
meghatározó módjai és szerepe, a
társadalom innovativitása, a
licenszforgalom alakulása, az
iskolázottság mértéke, a
számítógépesítettség színvonala, a
technológiai infrastruktúra, stb...
A politikai tendenciák példái







Az EU és az országos hatáskörök változása
A kormányzati stabilitás
A jóléti állammal kapcsolatos politikák alakulása
A társadalmi csoportok közötti újraelosztás
változása
Vidék-város, idős-fiatal, szegény-gazdag,
gazdaság-költségvetés, emberi tényezőmezőgazdaság stb. közötti újraelosztás iránya
A politikai értékrend változása
Országos és regionális hatáskörök újraelosztása
A gazdasági tendenciák példái










A gazdasági ciklusok
A GDP és a HDI trendjei
A kamatok és az infláció szintje
A lakossági megtakarítások mértéke
A munkanélküliség alakulása
Az elkölthető jövedelmek alakulása
A tőkemozgások iránya és aránya
A vállalkozások feltételeinek alakulása
A regionális fejlettség alakulása
Az infrastruktúra fejlesztések tendenciái
A társadalmi és kulturális tendenciák példái









A demográfia alakulása
A társadalmi mobilitás alakulása
Az egészségügyi helyzet alakulása
Az életmódbeli változások várható iránya
A munkához és a szabadidőhöz való viszony
változása
A fogyasztói társadalom fejlettsége
A képzettség és az iskolázottság alakulása
A fogyasztás várható szerkezete
A vallás és a vallási csoportok szerepe
A technológiai változások trendjei









A kormányzati K+F kiadások alakulása
A technológiai átvétel mértéke és változása
Új felfedezések és elterjedő technológiák
Az elavulás mértéke az adott iparágban
Az újítások befogadásának képessége és
gyorsasága
A Internet és a számítógépesítettség terjedése
A biotechnológia új eredményeinek megjelenése
Az infrastruktúra korszerűsödése
Szintáttörést jelentő tudományos vagy
technológiai ismeretek megjelenése
Az ökológiai és a jogi környezet változásának
trendjei









A környezetvédelem szabályozása
A föld és az adott ország „ökológiai
lábnyomának” alakulása
A megújuló források kiaknázásának mértéke
Az újrafelhasználás alakulása
A globális felmelegedés hatásai
A versenytörvény és a külföldiek befektetésének
szabályozása
A munka és az üzlet világának EU-s szabályozása
Centralizációs és decentralizációs tendenciák
Fogyasztóvédelem és a civil szféra szabályozása
Porter-féle 5 erő (iparági elemzés)
A Porter-féle iparági elemzés módszere
A számításba veendő öt alaptényező:





Beszállítók alku-pozíciója
Vásárlók (fogyasztók) alku-pozíciója
Újonnan piacra lépők fenyegetése
Helyettesítő terméket gyártók fenyegetése
Versenytársak erejének felbecslése
Mik a „bemenetek”?








Alapanyagok (liszt, szén, drót stb.),
Részegységek (csavar, falap, csomagolt
fűszer) ,
Termékek (ruha, autó, könyv),
Berendezések (számítógép, eszterga),
Információk (tőzsdei vagy banki, hír),
Emberek (munkaerő),
Pénz (banki vagy hitelezési),
Szolgáltatások (könyvelő, biztonságiak,
helység-bérlet)
A beszállítók alkupozícióit meghatározó
tényezők




Sok, vagy kevés a beszállító
Erősen megkülönböztetett-e a
termék, vagy homogén
Könnyen helyettesíthetők-e az
alapanyagok, vagy a részegységek
Mennyire fontos az adott iparág a
beszállító számára
A vásárlók alkuerejének alakulását meghatározó
tényezők




Sok a vásárló, vagy kevés és
monopol-helyzetű
Van-e teljes információjuk a
költségről, és a keresletről,
Mennyire fontos számukra a minőség
Mennyire könnyen tudják váltani a
fogyasztók az ellátót
A potenciális piacra-lépők részéről
megnyilvánuló fenyegetés




Az iparágra jellemző méretgazdaságosság elemzése
A piacra lépéshez szükséges
befektetési források mennyisége
Az elosztó hálózathoz való
hozzáférés költsége, és lehetősége
A piacra-lépéshez szükséges műszaki
és piaci ismeretek megszerzésének
ára
A helyettesítő terméket gyártók részéről
megnyilvánuló fenyegetés




Milyenek a helyettesítő termékek
költség- és árviszonyai
Tudják-e követni az adott iparágban
a technológiai fejlődést
Milyen mértékű a helyettesíthetőség
Milyen erős a verseny a helyettesítő
terméket előállítók között
Az iparágon belüli verseny mértéke






Az iparági koncentráció, és a
versengő cégek száma
Az iparágra jellemző
méretgazdaságosság
A termékek megkülönböztethetősége
A piacra lépés korlátjai
A növekedési ütem
Az átlag-profit alakulása
A Porter-féle iparág elemzés kiegészítő tényezői

Globalizáció (kitágítja az ipar földrajzi határait)

Dereguláció (versennyé változtatja a korábban
attól elzárt iparágakat)

Technológiai fejlődés (elmossa az iparágak
közötti határokat és ezzel kiélezi a versenyt)

Privatizáció (új szereplők lépnek a piacra és
ezzel kiélezi a versenyt)
A Porter-féle öt erő (iparág-elemzés) elemei
Globalizáció
A beszállítók
alkupozíciójának
változása
Privatizáció
Potenciális piacra lépők
részéről megnyilvánuló
fenyegetés
Az iparágon belüli
verseny alakulása az ott
versengő vállalkozások
szemszögéből
Dereguláció
Vásárlók
alkupozíciójának
változása
A helyettesítő terméket
gyártók részéről
Technológiai
megnyilvánuló fenyegetés
fejlődés
A működési környezet és elemzésének módszerei


Egy vállalkozás soha nem versenyez az iparág
összes vállalatával.
Működési környezetét a közvetlen
versenytársainak tekinthető szervezetek alkotják.
A közvetlen versenytársak azonosítására használt
módszerek:
 Stratégiai csoport meghatározása
 A fogyasztói igény/érték elemzése
 Piaci szegmentáció
 Iparági életgörbe elemzése
Magas
Éttermi láncok iparágának stratégiai csoportjai az USA-ban
Red Lobster,
Olive Garden
Perkins,
Int. House of Panckake
Alacsony
Ár
Pizza Hut,
Wendy’s
Shoney’s,
Denny’s Country
Kitchen
Mc’Donald’s, Taco Bell,
Burger King, Hardee’s
K.F.C
Szűk menü
A termék-vonal szélessége
Széles menü
A fogyasztói érték elemzéséhez használt
szempontok
Olcsóság
Gyorsaság
Minőség
Használhatóság
Könnyű
megvásárolhatóság
Olcsó működtetés
Stílus
Tartósság
Kiegészítő
szolgáltatások
Pontosság
Presztízs érték
Természetbarát jelleg
Egy előrejelzés Európáról 2016-ra
Stratégiai bizonytalanság
Most jelent meg egy könyv: Michael E. Raynor and
Mumtaz Ahmed: Three Rules for Making a
Company Truly Great.
A fő állításai:
1. szabály: Jobb legyél, és ne olcsóbb, vagyis ne az
árral versenyezz, hanem legyél különb,
2. szabály: A bevételre figyelj és ne a költségre,
vagyis a bevételek növekedésére törekedj, és a
költségek leszorítására,
3. szabály: Nincs több szabály, hiába is keresed,
úgyhogy ha bármit teszel is, az első két szabályt
kell szem előtt tartanod.