Transcript a polimer

FOGALMAK
Makromolekula, polimer (szinonimák): nagy molekulatömegű, ismétlődő
egységekből álló anyag
Monomeregység: a polimer (ismétlődő) építőeleme
Homopolimer: egyfajta monomeregység ismétlődik
Kopolimer (biner, terner, stb.):
többfajta monomeregység ismétlődik
Oligomer: a monomeregységek száma kicsi (< 20-50: dimer, trimer, stb.)
Polimer: minőségileg új tulajdonságok, amelyek a nagy molekulatömeggel
függnek össze (pl. nagyrugalmasság)
Műanyag: Polimer+adalékanyag
Ne keverjük a polimer és a műanyag fogalmát!
Mechanikai tulajdonság és a móltömeg közötti összefüggés
szakító szilárdság
C
B
A
molekulatömeg
MA > M: kis móltömeg, nincs számottevő mechanikai tulajdonság
MA-MB: a móltömeg növekedésével a mechanika tulajdonságok
pl. szakítószilárdság lényegesen nő
MB-MC: a mechanikai tulajdonságok mérsékelt növekedése
MC< M: a szakítószilárdság független a móltömegtől
MŰANYAGOK
Egy vagy több (főleg mesterségesen előállított) polimerből és
(különböző célú) adalékanyagokból álló összetett rendszerek.
Osztályozás feldolgozhatóság szerint:
- hőre lágyuló (termoplasztok)
- hőre keményedő (termoreaktív anyagok)
- hidegen keményedő műanyagrendszerek
Tulajdonság és felhasználási cél szerint:
- elasztomerek (kaucsukszerű anyagok)
- plasztomerek (műgyanták)
- szálképző anyagok
Mi határozza meg egy polimer
tulajdonságait?
• Erős vonzóerők a láncok között = erősebb, kevésbé
flexibilis polimer.
• Ha a láncok elcsúszhatnak egymáshoz képest =
flexibilis polimer .
• A Nylon-ban erős hidrogénkötések vannak -> erős
fonalat képez.
Szálképző anyagok
Kevlár
Nylon
Pókselyem
Termoplasztok (80%)
• A láncok között nincsenek keresztkötések.
• A láncok közötti gyenge vonzó kölcsönhatások melegítés hatására
felbomlanak.
• Alakváltoztatás - újraolvaszthatók.
• A gyenge kölcsönhatások
az új alakban hidegen újraformálódnak.
Hőre keményedő műanyagok
• Kiterjedt kovalens keresztkötésrendszer van jelen a láncok között.
• A kötések megakadályozzák a láncok
egymáshoz képesti elmozdulását.
• Melegítéssel nem újraalakíthatóak!
A MAKROMOLEKULÁK FELOSZTÁSA
Makromolekulák
Elemorganikus
Szervetlen
természetes
mesterséges
a)homoatomos
üveg, cement
polimerek
szilícium-karbid
pl. kén, szelén, grafit, stb.
gyémánt
poli (foszfornitril-klorid)
a)biatomos
pl. (SiO2)
Mesterséges
Szerves
mesterséges
a)poliorgano-
a)szénláncú
sziloxánok
polimerek
a)bór-, foszfor-,
a)heteroláncú
polimerek
a)kénorganikus
természetes
(biopolimerek)
a)poliprének
b)poliszacharidok
c)nukleinsavak
(polinukleotidok)
polimerek
d)egyéb
a)poliatomos,
polifoszfátok
pl.
természetes
polimerek
pl. sellak, borostyán-kő,
kopál, dammar,
(növényi, állati
eredetű gyanták)
Polimerek
szerkezetek
A polimereket hosszú láncok alkotják, melyek monomeregységek (merek)
összekapcsolódásával jönnek létre.
mer
mer
mer
mer
mer
mer
“poli” = sok
mer
mer
mer
Polimerek
szerkezetek
Egy-végű
zárt molekula
Két-végű
lineáris molekula
Három vagy több
végű
térhálós
polimer
A POLIMER MOLEKULÁK ALAKJA
a
b
e
c
d
f
a) fonalmolekula, b) elágazott fonalmolekula (ritka, hosszú oldalláncok), c) elágazott fonalmolekula (gyakori, rövid elágazásokkal), d) térhálós molekula, e) hágcsó szerkezetű molekula,
f) parketta szerkezetű molekula
Polietilén elágazások
Polimerek
szerkezetek
Hogyan tervezzünk egy polimert?
 1 Szint
A merek, építőegységek típusa
 2 Szint
A monomeregységek egymáshoz kapcsolása
 3 Szint
Hogyan kapcsolódnak a monomeregységek
 4 Szint
A rendezettség mértéke a polimeren belül
 5 Szint
Polimer keverékek
A POLIMER LÁNC KÉMIAI SZERKEZETE
SZÉNLÁNCÚ POLIMEREK
Etilén polimerek
−(CH2−CXY)n−
Vinil-polimerek
Vinilidén-polimerek
−(CH2−CX2)n−
XY;Y=H
X=Y
−(CH2−CHX)n−
X = −Cl
poli(vinil-klorid) (PVC)
X = −H
polietilén (PE)
X = −CH3
polipropilén (PP)
X = −Cl
poli(vinilidén-klorid) (PVdC)
X = −CN
poli(akril-nitril) (PAN)
X = −CH3
poliizobutilén (PIB)
X = −COOCH3
polimetakrilát (PMA)
X = −Ph
polisztirol (PS)
1,1 diszubsztituált etilén polimerek
−(CH2−CXY)n−
X=
Y=
−CH3
−COOCH3
poli(metil-metakrilát) (PMMA)
−CH3
−Ph
poli(α-metil-sztirol) (PaMS)
A POLIMER LÁNC KÉMIAI SZERKEZETE
DIÉN-POLIMEREK
1,4-kapcsolódás
−(CH2−CX=CH−CH2)n−
X = −H
polibutadién (PB)
X = −CH3
poliizoprén (PI)
1,2-kapcsolódás
XC
CH2
HC
CH2
n
LÁNBAN GYŰRŰS EGYSÉGET TARTALMAZÓ POLIMEREK
OH
OH
Fenol-formaldehid gyanták
CH2
CH2
CH2
CH2
CH2
lineáris
térhálós
A POLIMER LÁNC KÉMIAI SZERKEZETE
Heteroláncú polimerek néhány fontosabb képviselője
Poliéterek −(R−O)n−
−R− : −CH2−CH2−
H2C
CH
poli(etilén-oxid) (PEO) = polietilén glikol (PEG)
poli(propilén-oxid) (PPO) = polipropilén glikol (PPG)
CH3
Poliacetálok −(O−CH2−O−R)n−
−R− : −CH2−
poli(metilén-oxid) (PMO)
polidioxán (PDO)
−CH2−CH2−
Poliészterek
−(R−O−CO−R’−CO−O)n−
−R− : −CH2−CH2−
Poliamidok
poli(etilén-tereftalát) (PET)
R' :
−(R−CO−NH)n−
−R− : −(CH2)5−
NYLON 6
Poliuretánok
−(NH−R’−CO−R−O−CO)n−
−R− : −(CH2)4−
−R’− : −(CH2)6−
Perlon U
A POLIMERLÁNCOK FINOMSZERKEZETE
Szubsztituált etilén polimerláncok finomszerkezete
Kapcsolódási sorrend:
Szubsztituált etilének esetében a monomeregységek kapcsolódása alapján
fej-láb
−CH2−CHX−CH2CHX−
fej-fej
−CH2CHX−CHX−CH2
láb-láb
−CHX−CH2−CH2−CHX
egységeket tartalmazó láncokat különböztetünk meg.
Takticitás (sztereoregularitás):
- izotaktikus, csak mezo diádokból felépülő,
(...mmmmmmmmmmmm...)
- szindiotaktikus csak racém diádokból szabályosan felépülő,
(...rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr...)
- ataktikus mezo és racém diádokból szabálytalanul felépülő.
(...mmrmrrmmmrmrrrm...)
A VINILPOLIMEREK TÉRSZERKEZETE
X
X
X
X
X
a.)
mmmm
X
X
X
b.)
rrrr
X
X
X
X
X
c.)
mrrr
X
X
a.) izotaktikus, b.) szindiotaktikus, c.) ataktikus
AZ IZOTAKTIKUS POLIPROPILÉN H,3-HÉLIX ÉS A
SZINDIOTAKTIKUS POLIPROPILÉN H,2 HÉLIXE
.
H CH3
C C
H
H
A
2
. .
n
C
B
3
1
1
B
C
A
2
A kis körök a láncközi szénatomot (A, B, C),
a nagy körök a metil csoportot (1, 2, 3) mutatják,
a hidrogén-atomok nincsenek jelölve
DIÉN POLIMEREK TÉRSZERKEZETE
Kapcsolódási sorrend:
1,4-kapcsolódású −CH2−CH=CH−CH2−CH2−CH=CH−CH2−
1,2-kapcsolódású
CH2
CH
CH2
CH
CH
CH2
CH
CH2
Kettőskötés térállása alapján 1,4-kapcsolódású polimerek esetén cisz- és transzizomerekről beszélünk.
CH2
CH2
C
CH3
CH2
CH
CH2
C
C
CH
CH3
Kaucsuk, 1,4-cisz-poliizoprén
CH3
CH2
CH3
CH2
C
CH
CH2
CH
CH2
Guttapercha: 1,4-transz-poliizoprén
BINER KOPOLIMEREK SZERKEZETE
Random (szabálytalan, statisztikus):
...AABABBAAABABBBA...
Alternáló:
...ABABABABABABAB...
Blokk (szakaszos):
...AAAAAAAABBBBBBBAAAA...
Ojtott (ág ):
. . . . AAAAAAAAAAA . . . .
B
B
B.
..
.
A polimerek előállítása
A.
Láncpolimerizáció:
Amely az aktív centrum jellege szerint lehet:
1)
2)
3)
4)
Szabadgyökös,
Anionos,
Kationos,
Ziegler-Natta polimerizáció.
Monomerei: nagyrészt vinil-vegyületek és egyes
oxigén- illetve nitrogéntartalmú gyűrűs
vegyületek.
Pl. etilén, propilén, butadién, izobutilen, sztirol,
vinilklorid, (met)akrilátok, valamint az
epoxidok
22
B.
Lépcsős polimerizáció:
Élő szervezetben csak ez játszódik le!
Monomerjei: Különféle, heteroatomot tartalmazó vegyületek: többértékű savak,
alkoholok, savkloridok, észterek, fenolok, aminok, stb.
Aminosavak
Kémiai kötés
kialakulása
Növekvő fehérjelánc
tRNA
mRNA
láncnövekedés
Riboszóma
Lépcsőzetes növekedés
23
POLIMOLEKULARITÁS
Polimer homológok a következők:
CH2=CHX
monomer,
R1−(CH−CHX)2−R2
dimer,
R1−(CH2−CHX)3−R2
trimer,
R1−(CH2−CHX)4−R2
tetramer,
R1−(CH2−CHX)n−R2
n-mer.
POLIMEREK STATISZTIKAI JELLEMZÉSE
Számátlag polimerizáció fok:
Pn   PN p /N
ahol
Np: a P db monomeregységet tartalmazó makromolekulák száma,
N   N p a makromolekulák száma a polimerben.
Tömegátlag polimerizáció fok:
P w   PW p W   P 2 N p
ahol
 PN
p
M = a monomer tömege,
W   W p a makromolekulák tömege,
W p  M  P  N p P db monomert tartalmazó makromolekula tömege.
POLIMEREK STATISZTIKAI JELLEMZÉSE
Polidiszperzitás:
Pw /Pn  1  U
ahol
U: heterogenitás (Uneinheitlichkeit).
Molekulatömeg átlagok:
Számátlag molekulatömeg :
M n  MPn
Tömegátlag molekulatömeg :
M w  MPw
Polidiszperzitás :
M w M n  Pw Pn
Z-átlag molekulatömeg:
MZ M
Viszkozimetriás molekulatömeg átlag:
3
P
 Np
2
P
 Np
M v  M  P 1 α N p
 PN p 
1/α
Minden esetben a szummázások P = 1 és P =  között végezendők.
A molekulatömeg átlagok között a következő összefüggés áll fenn:
Mn  Mv  Mw  MZ
MOLEKULATÖMEG ÁTLAG MEGHATÁROZÁSA
M n-meghatározása:
 krioszkópia (fagyáspont csökkenése),
 ebulliometria (forráspont emelkedése),
 ozmometria ( < 2000 VPO, (Vapour Pressure Osmometry)).
M w-meghatározása:
 fényszórásméréssel,
 M v-t viszkozimetriásan,
 M z-t ultracentrifuga segítségével.
M v-meghatározása:
Alapvetően 2 módszer:
Abszolút: Nem igényel kalibrációt,
közvetlen eredményt ad.
Relatív: valamilyen standard-et igényel,
közvetett eredményt ad.
Specifikus viszkozitás:
η  ηs
ηsp 
ηs
ahol
: a c koncentrációjú oldat viszkozitása,
s: a felhasznált oldószer viszkozitása.
MOLEKULATÖMEG ÁTLAG MEGHATÁROZÁSA
M v-meghatározása:
Redukált viszkozitás:
ηred
Mark-Houwink egyenlet:
ηsp

c
η   K M
Határ- (belső=intrinsic) viszkozitás:
η  lim η
α
v
c 0
Viszkozimetriás egységek
Jelölés
Név
Mértékegység

oldat viszkozitás
Poise vagy Pas
s
oldószer viszkozitás
Poise vagy Pas
r=/s
relatív viszkozitás
dimenzió nélküli
sp
specifikus viszkozitás
dimenzió nélküli
[]
belső (határ) viszkozitás
dl/g
sp/c
redukált viszkozitás
dl/g
red
Viszkoziméterek a gyakorlatban
MOLEKULATÖMEG ELOSZLÁS
Szélesség alapján megkülönböztetünk:
M w M n  1,5 és
M w M n  3,0
szűk
széles
18
12
15
10
Intenzitás (mV)
Intenzitás (mV)
molekulatömeg eloszlású polimereket.
12
9
6
8
6
4
3
2
0
0
0
10
20
30
40
Retenciós idő (perc)
Szűk molekulatömeg eloszlású polimer
SEC kromatogramja
50
0
10
20
30
40
50
Retenciós idő (perc)
Széles molekulatömeg eloszlású polimer
SEC kromatogramja
A MOLEKULATÖMEG ELOSZLÁS MODALITÁSA
12
10
10
8
Intenzitás (mV)
Intenzitás (mV)
A molekulatömeg eloszlás modalitás alapján lehet: unimodális, bi- vagy (multi-) modális.
8
6
4
6
4
2
2
0
0
0
10
20
30
40
Retenciós idő (perc)
Unimodális molekulatömeg eloszlás
50
0
10
20
30
40
50
Retenciós idő (perc)
Multimodális molekulatömeg eloszlás
Gélpermeációs kromatográfia
A gélpermeációs kromatográfia során a részecskéket méretük szerint fizikailag választjuk el.
A kis molekulák több pórusba képesek behatolni, ezáltal hosszabb ideig tartózkodnak az
oszlopon.
SEC KALIBRÁCIÓS GÖRBE
7
Log Mol Wt
6
5
4
3
2
20
25
30
Retenciós idő (perc)
35
40