Transcript A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata

A magyar helyesírás
alapelveinek
alkalmazása,
magyarázata
Összeállította: Dóber Valéria
A helyesírási alapelvek





A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg
I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve
II. A szóelemző írásmód alapelve
III. Az egyszerűsítő írásmód alapelve
IV. A hagyomány szerinti írásmód alapelve
A kiejtés alapelve 1.






Helyesírásunk a köznyelvi kiejtést tükrözi, lehetőleg úgy
írjuk a szavakat, ahogy a kiejtésben hangzanak
Néhány szabály és példa:
1. Szavaink többségében az i, ü, u rövid: igaz, fizet, ugat,
ürge, füst
2. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi, kifli stb.
Hosszú ú,ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, fiú, tanú,
varjú, fésű, gyepű stb.
Kivételek: adu, alku, batyu, daru, eskü, menü, revü stb.
A kiejtés alapelve 2.






A melléknevek végén mindig hosszú ű, ú van: domború,
homorú, gyönyörű, nagyszerű stb.
Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle
alakváltozatban élnek
Fel – föl
Csepeg – csöpög
Lány – leány
lenn – lent; kinn – kint; fenn – fent stb.
A kiejtés alapelve 3.



A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két
csoportba sorolhatók
1. A toldalékolás után is megmarad a szótőbeli hosszú
magánhangzó: zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon;
2. Vannak azonban szabályos í-i; ú-u; ű-ü;váltakozást
mutató főnevek; írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat;
kéz – kezet; szavakkal való összehasonlítás: víz, kéz, út,
tűz
A kiejtés alapelve 4.



Mindig hosszú a magánhangzója a következő
szóelemeknek: ít, dít, sít, ú, ű, jú, jű
melléknévképzőnek stb.
A tárgy t ragját mindig röviden ejtjük, és ezért
röviden is írjuk
A –képp, -képpen határozóragot kettőzve írjuk
A szóelemzés alapelve 1.


Ez az alapelv biztosítja, hogy a szavak
alkotóelemei a toldalékolt és az összetett
szavakban felismerhetők legyenek
Egyrészt a szóelemek eredeti alakját (árasztja,
tudja) másrészt a szóelemek módosult
alakváltozatait tünteti fel (csónakkal, azzal)
A szóelemzés alapelve 2.






Azok az esetek, ahol másképp ejtjük és másképp írjuk a szavakat:
1. Részleges hasonulás: lökdös (zöngésség szerinti), különbözik
(képzés helye szerinti)
2. Teljes hasonulás: írásban nem jelölt esetek – község, egészség,
hagyjátok, lehunyja stb.
3. Összeolvadás: a –tj, -dj,-nj, -ts, -ds, -gys, -tsz, -dsz, -gysz
betűkapcsolatok esetében történik (botja, nénje, vetíts stb.)
4. Mássalhangzó-rövidülést tapasztalunk pl. a következő
szavakban: otthon, mondd meg stb.
5. a mássalhangzó-kiesést sem tüntetjük fel írásban pl. mindnyájan
stb.
A szóelemzés alapelve 3.







Amikor a szavak módosult alakváltozatait tüntetjük fel:
1. A t végű igéknél pl. márts, fesd, bocsásd, stb.
2. A teljes hasonulást írásban is jelöljük a következő esetekben:
A, Ha s, sz z, dz végű igékhez j-vel kezdődő toldalék járul pl.
mossa, eddzétek játsszonA szóelemzés alapelve 2.
B, Ha mássalhangzóra végződő szóhoz –val, -vel, -vá, -vé
toldalék járul pl. tűzzel, jéggé
C, Ha az, ez mutató névmáshoz mássalhangzóval kezdődő
toldalék járul pl. ehhez, annál
lásd: A magyar helyesírás szabályai: 49-85. szabálypontok
A hagyomány elve






Helyesírásunk bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai
hangjelölési rendszer, a mai kiejtés illetve a szóelemzés rovására
Ezek az esetek a következők:
1. Régies írású családnevek hangjelölése (Batthyány, Egressy.
Kossuth, Babits, Móricz)
2. A –dz-t, -dzs-t akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot
jelölnek
3. A köznyelvi hangrendszerben már nincs meg a régi -ly hang,
írásunk azonban megtartotta a jelölését
4. Néhány szóban a hagyomány megőrizte írásban a ma már nem
érzett eredetet: hágcsó, hagyján, kapzsi, játszik, esd, ósdi stb.
Az egyszerűsítés elve





Helyesírásunk néhány esetben ésszerű
egyszerűsítést alkalmaz
1. A többjegyű betű kettőzésekor csak az első
jegyet kettőzzük meg: eggyel, meggy, rosszal, fütty
2. Három egyforma mássalhangzó esetében
mindig egyszerűsítünk: sakkal, Mariannal, hallak
Kivétel: Családnevek, összetett szavak
Példák: Kiss-sel, Tarr-ról sakk-kör, balett-táncos,
rossz-szívű, nagygyűlés, kulcscsomó, jegygyűrű