Transcript Bogdány Zoltán - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia
Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság
Kecskemét, 2014. október 13.
Bogdány Zoltán
A stratégiakészítés módszertana
MFKB munkabizottság műhelymunkák
keretében:
1. A
feladat
(jogszabályi
és
tartalmi)
értelmezése
2. Jövőkép,
küldetésnyilatkozat
megfogalmazása
3. Helyzetelemzés (problémák, adatok)
4. Stratégiai célok
Fejlesztési célok
5. Véleményeztetés
6. Véglegesítés
A feladat
2011. év CLXXXVII. tv. 82. a):
az MFKB feladata kidolgozni az adott megye
szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melynek
része a képzési irányok és beiskolázási
arányok rövid és középtávú terve is.
Szakképzés-fejlesztési célok és elvek:
alkalmasak
a
munkaerő-piac
igényeinek
megfelelő
szakmaszerkezet
és
megyei
szakképzési rendszer kialakítására
A stratégia
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Bevezetés
Jogszabályi háttér
Hatókör (20 év)
Küldetés
Jövőkép
Helyzetelemzés
Stratégiai célok
Fejlesztési célok
Szakmaszerkezeti döntés
Összegzés
(2014/2015)
Főbb problémák
1. Központi irányítással kapcsolatos problémák:
Kecskemét-központú beruházások, a nagy létszámú képzőhelyek
előnye jogi és pályázati szabályozások esetén, a szakképzés
állandóan változó célrendszere, OKJ-s szakmák nem megfelelő
profilja, iskolarendszerű képzés hiányosságai stb.
2. A megyei szakképzés belső problémái:
nem
azonosítható fejlesztési irányok, mobilitási hajlandóság hiánya,
nem egységes helyi ágazati irányítás, hiányzó együttműködés és
koordináció a szervezetek között, pedagógusok és szakoktatók
alacsony száma, túlképzések és párhuzamosságok, iskolák közötti
belső verseny stb.)
3. A megye gazdasági szereplőivel kapcsolatos
problémák: több gyakorlati képzőhely nem tud
tanulószerződéssel tanulót felvenni, a tanulószerződéssel a
képzésben résztvevők arányát növelni lenne szükséges, a kkv-k
nem érdekeltek a gyakorlati képzésben való részvételben; a
gazdaságtól és hatásaitól elzárkózó pedagógusok, a nem
rugalmas szakmastruktúra stb.
A gazdasági ágak részesedése a megye teljesítményéből
• A
meghatározó
gazdasági
ágazatok
közül
egyedül
a
mezőgazdaság esetében tapasztalható szignifikáns eltérés az
országos adathoz képest
• A kisebb súllyal szereplő ágazatok esetében szinte kivétel nélkül
arányaiban kevesebbet teljesítenek.
A szakképzésbe belépők várható száma
•
A prognosztizált adatok a szakközépiskolai tanulólétszám szinten
tartásával, míg a szakiskolai létszámok növekedésével számolnak;
•
Összességében ez az általános képzés (gimnázium) arányának
csökkenését jelenti a szakképzés részarányának növekedése mellett;
•
A tendencia megfelel a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott alapelvnek
és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megfogalmazott stratégiai
célkitűzésnek.
Nappali tagozaton végzettek aránya
2012-ben középfokú intézményben nappali tagozaton végzettek
Bács-Kiskun Megyében
Iskolatípus
fő
az összes %-ában
169
2,62%
2204
34,21%
Szakközépiskolában végzettek
2350
36,48%
Gimnáziumban végzettek
1719
26,68%
6442
100,00%
Speciális szakiskolában
Szakiskolai képzésben
összesen:
2012-ben középfokú intézményben nappali tagozaton végzettek
országosan
Iskolatípus
fő
az összes %-ában
1330
1,33%
22482
22,43%
Szakközépiskolában végzettek
37273
37,18%
Gimnáziumban végzettek
39168
39,07%
100253
100,00%
Speciális szakiskolában
Szakiskolai képzésben
összesen:
Bruttó hozzáadott érték – alkalmazottak – bejelentett
betöltetlen állások
Bruttó hozzáadott érték – alkalmazottak – bejelentett
betöltetlen állások
•
Stabil
munkaerő
szükséglet
kereskedelem, vendéglátás és
ágazatokban
látszik
a
az építőipar
•
Fő hiányszakmák nagyrészt kívül esnek a
szakképzés rendszerén (9211 Szemétgyűjtő,
utcaseprő: 108, 9332 Egyszerű erdészeti;
vadászati és halászati foglalkozású: 77; 9321
Kubikos:64; 9233 Hivatalsegéd, kézbesítő:41;)
•
Nem szükséges elsődleges szempontként kezelni
a munkaerő-piac pillanatnyi elvárásait (iskola
rendszerű képzés esetében)!
Stratégiai célok
1. Hatékony szakképzés-irányítás működtetése;
2. A
munkaerő-piaci
elvárásoknak
megfelelő,
szakképzési-rendszer kialakítása és működtetése;
rugalmas
3. A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása: a tanulók
szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése;
4. A szakképzési rendszer céljainak elérését biztosító humán
erőforrás biztosítása;
5. Az esélyegyenlőség biztosítása.
1. Hatékony szakképzés-irányítás működtetése
Iskola rendszerű szakképzés:
• Hosszú távra szóló megalapozott döntések, figyelemmel a:
• megye gazdasági stratégiájára;
• az ágazatok fejlesztés-politikájára;
• EU fejlesztések megyét érintő prioritásaira.
• A szakiskolai döntések 3-4 éves, a szakközépiskolai döntések
5-6 éves időtávon érvényesülnek;
• A képzési igény fölé kell tervezni a szakképzési
beiskolázást!
Felnőttképzés:
• a munkaerő-piaci igényekre gyorsan reagáló felnőttképzési
intézményszerkezet: a szakképzési centrumokra építve
Egységes szakképzési adatbázis
2. A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő, rugalmas
szakképzési- és felnőttképzési rendszer kialakítása
és működtetése – I.
•
•
•
•
•
A szakképzés aránya a középfokú képzésben országosan az elmúlt
tanévben 61%, a megyében 73 % - túlteljesítve
A szakiskolai képzés részaránya az országos 23,75%-os átlaghoz
képest 36,84% - célszerű megőrizni
Mezőgazdasági képzési helyek túlreprezentáltak, szétaprózott, kis
létszámú képzések: racionalizálás szükséges
Képzési kapacitásnövelés:
• gépészeti szakmákban,
• feldolgozóiparban,
• a kereskedelemben,
• a közigazgatásban,
• a védelmi ágazatban,
• a humán-egészségügyi,
• szociális ellátás területeken.
Korlátozott beiskolázás: közgazdasági-pénzügyi, a vendéglátás és
az egyéb szolgáltatások szakmacsoportokban.
2. A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő, rugalmas
szakképzési- és felnőttképzési rendszer kialakítása
és működtetése – II.
• A törvény értelmében egy vagy két legalább 5000 fős
létszámot elérő szakképző intézmény hozható létre:
1. Bács-Kiskun megye szakképzési feladatainak ellátása egy
szakképző intézmény létrehozásával, Kecskemét
központtal
2. Bács-Kiskun megye szakképzési feladatainak ellátása két
szakképző intézmény létrehozásával - egy északi és
egy déli pólus, kecskeméti és bajai központtal
(TISZK fenntartási időszak: 2017-ig!)
• Duális képzés támogatása: gyakorlóhelyek megerősítése!
3. A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása: a
tanulók szakmai és általános kompetenciáinak
fejlesztése
• A szakképzés mint fogadó és mint beszállító:
• Az általános iskola, mint a szakképzés beszállítója
• A szakképzés, mint beszállító (LLL)
• Felzárkóztatás
(HÍD
programok),
támogatása
(szakképző
versenyek,
képzőhely”)
tehetséggondozás
„kiváló
gyakorlati
• A tanulói mobilitás erősítése
Elérhető közelségű szakma = a mobilitások 50%-os támogatottsága
• A szakképzési centrumok: kollégiumi ellátás!
4.
A szakképzési rendszer céljainak elérését
biztosító humán erőforrás biztosítása
A szakképzés-irányítás (menedzsment) fejlesztése:
•Megyei
szakképzési
koordinációjában;
fórum
a
KLIK
és
a
kamara
•Pedagógus-továbbképzések ösztönzése;
•A
gyakorlati
korszerűsítése;
oktatók
rendszeres
képzése,
képzésük
•A mesterképzés szerepének növelése a gyakorlati képzésben;
•Az oktatói mobilitás erősítése.
5. Az esélyegyenlőség biztosítása
• A nők esélyegyenlőségének biztosítása;
• A sajátos nevelési igényű tanulók és a fogyatékkal
élők
esélyegyenlőségének
biztosítása,
integrálásuk;
• A
romák
esélyegyenlőségének
integrálásuk;
biztosítása,
• Az iskola szociális szerepvállalásának támogatása.
A
Bács-Kiskun
megyére
szakmaszerkezeti döntések
vonatkozó
A jelenleg biztosított keretszámok lényegesen
magasabbak, mint várhatóan a szakképzésbe belépők
száma!
Legalább hároméves időszakra szóló szakmaszerkezeti
javaslat megfogalmazása szükséges:
•
Alacsony létszámot igénylő szakképesítésben ne minden
évben induljon el a szakképzés
•
Képzési helyek száma is predesztinált.
A puding próbája az evés!
(The proof of the pudding is in the eating.)
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
www.mondolat.hu
14