Transcript Szakképzés politika, szakképzési stratégia

A MUNKÁLTATÓK SZEMPONTJAI A
SZAKKÉPZÉSI IGÉNYEK
MEGFOGALMAZÁSÁBAN
Németh Zsolt
Szakképzési vezető
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara
Demjén, 2010. 11. 19.
Csehország 1 millióval több
foglakoztatott
Szlovákia 5 millió lakos
70 ezer rokkant nyugdíjas
Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas
Forrás: KSH
Forrás: KSH, 15-74 év között
Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel
 Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van.
Foglalkoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés
újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett
munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell
 Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő
munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen
termelőmunkájára lenne szükség.
 Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat.
Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al.
Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint
segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a
munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést.
FOGLALKOZTATÁS – 1 MILLIÓ ÚJ MUNKAHELY











Prioritások meghatározása
Élőmunka-terhek csökkentése
TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása
Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-on a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a
részmunkaidőben dolgozik
Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe
a kamarák bevonása
Szociális segélyek juttatásának szigorítása
„Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása
Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása
Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer
Ft támogatást kap
Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás
felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás
50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék
Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés
Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden
szakpolitikát ennek kell alárendelni.
Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság
meghatározó
részvétele
nélkül.
Munkával
egybekötött,
munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja
a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés.
 Szakképzés nem csak
tanügy igazgatási kérdés hanem
foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú
társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás
55%
70%
Szakképzés politika, szakképzési stratégia
 A szakképzés reformjának egyik legfontosabb
vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem
szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák
létének.
 A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak
sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerőpiac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több
konkrét hasznosítható eredmény kell.
 A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A
szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a
felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell
hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.
KERESLETVEZÉRELT SZAKKÉPZÉSI RENDSZER
• Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában
és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság
igényli
• Ennek szinkronban kell lennie:
Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel,
A
képzés
kapacitásával,
személyi,
tárgyi
feltételeivel
Különösen
a
gyakorlati
oktatás
technikai
színvonalával
• Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés,
gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív
finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása
KAMARAI FELADATOK, ELÉRT EREDMÉNYEK
Tanulószerződés intézménye
 Vizsga-delegálás
 Mestervizsga
 Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció
 Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési
Kezdeményezés
 26 szakma szakmai- és
vizsgakövetelményeinek kidolgozása,
feladatbank létrehozása
 Szintvizsgáztatás
 Tanulmányi versenyek (SZKTV)

16
SZAKKÉPZÉSI PROBLÉMAFA

Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése:
A szakképzés társadalmi leértékelődése
A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában
1990-ben ez az arány közel 50%-os volt
A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad
10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken
Szakmák társadalmi leértékelődése
egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást

Megoldási módok:
Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet
ösztönzése;
Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben
Évjárat 35%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget
A gyakorlati képzés arányának növelése
Szakmunkás életpálya modell kialakítása
17
MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK
Tankötelezettség
 Szakközépiskola – szakiskola
 Foglalkoztatási jegyzék összeállítása
 Felsőfokú szakképzés rendbetétele
 TISZK problémakör
 Közismereti tárgyak átgondolása
 Vizsgarendszer átalakítása
 Vállalati érdekeltség erősítése
 Átjárhatóság biztosítása

VÁLASZOK ÉS BEAVATKOZÁSOK

Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése

Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása

Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe
kerülése

Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció:
gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra

Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben

Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett
19
A TANULÓSZERZŐDÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci
igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé


Hosszú távú elkötelezettség
A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű
kapcsolat: munka világa, foglakoztatási rendszerbe beemelés

A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan
alkalmazkodó gyakorlati képzés

A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások
igénybevételével

Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és
pénzügyi támogatás

A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak,
szakképzés vonzereje, munka világába történő átmenet
20
21
Célrendszer
Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a
hatékonyság és a minőségi követelmények emelése
önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati
használhatóság
Rész célok:
•
A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés
jogi intézményének megismertetése, a
benne rejlő lehetőségek
bemutatása
•
A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a
gazdálkodónál legyen
•
Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás
szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga
22
RFKB
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

A szakmaszerkezet regionális szintű
meghatározása

A munkaerő-piaci igények közvetítése az
iskolarendszer felé

Döntés a decentralizált pénzforrások felett
23
AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ
SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJÁNAK SZERKEZETE

Gazdaság elemzés

Középtávú szakképzés fejlesztési stratégia

Javaslatok
A SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIAC
IGÉNYEINEK ÖSSZEHANGOLÁSA










Komplex munkaerő-piaci információk felhasználása a
szakképzés-tervezésben és a folyamatok követésében
A tanulószerződéses rendszer általánossá tétele
A gyakorlati oktatók folyamatos képzése
A hatékony pályaválasztási és pályaorientációs rendszer
kialakítása
Az egységes pályakövetés bevezetésének támogatása
A TISZK hálózat szerves beillesztése a szakképzési profilok
kialakításába
Független vizsgaközpont rendszer felállítása
Az alternatív szakképzés bevezetése
A felnőttképzés teljesítményének javítása
A felsőfokú szakképzés szerkezetének átalakítása
AZ ÉM.-RFKB 2010 - KIEMELTEN TÁMOGATOTT
SZAKMÁK
RFKB 2010 Általános döntéstábla javaslat
Kiemelten támogatott szakmák
Szakma
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
Ács, állványozó
Autószerelő
Bolti eladó
Burkoló
Bútorasztalos
Épület- és építménybádogos
Épületasztalos
Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő
Erdészeti szakmunkás
Festő, mázoló és tapétázó
Gazda
Gépi forgácsoló
Géplakatos
Hegesztő
Járműfényező
Karosszérialakatos
Kőműves
Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó
Műanyag-feldolgozó
Pék
Rendőr
Szakács
Szerkezetlakatos
Szerszámkészítő
Szociális gondozó
Vegyipari technikus
Villanyszerelő
KT* - Kiemelten támogatott
NO* - Régióban iskolarendszerben nem oktatott
2010
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
KT*
Megj.
NO*
A MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZERKEZETE

Célok

Feladatok
Kormányzati, parlamenti
Helyi

Eszközök
Kormányzati
Helyi
MAGAS MUNKANÉLKÜLISÉG
SZÉLES KÖRŰ EGYEZTETÉS













BOKIK tagság (2500 vállalkozás)
TOP 100
Agrárkamara elnöksége
Regionális Gazdasági Tanács (26 szervezet)
Bankok
Miskolci Egyetem
MTA Területi Bizottsága
Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete
ME Gazdaságtudományi Kar
Regionális Innovációs Tanács
Innovációs Kollégium
Városi önkormányzatok polgármesterei
BOKIK Lobby Kollégium
JAVASLAT A MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI
STRATÉGIÁJÁRA

A gazdaság versenyképességének jelentős növelése

A foglalkoztatottság érdemi növelése, a
munkanélküliség csökkentése

Kistérségi különbségek csökkentése

A megye megtartó-képességének növelése, vonzó
jövőkép
A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK
JELENTŐS NÖVELÉSE

Vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtése
(adó- és járulék, bürokrácia, hatóságok magatartása, helyi vállalkozások
védelme)

Innovatív iparágak fejlesztése (vegyipar, mechatronika, környezetipar,
energetika, nanotechnológia, űripar, feldolgozó élelmiszeripar, informatika)

Az innovatív fejlesztések humán feltételeinek biztosítása (tehetséggondozás, szakképzés, egyetemi képzés, kutatás-fejlesztés)

A fejlesztések, az innováció pénzügyi támogatása (magas támogatásintenzitás, fiatal kutatók járulékmentessége)

Helyi vállalkozások felzárkóztatása (vállalkozói ismeretek, informatika,
idegen nyelv, menedzsment-ismeretek)
A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉRDEMI NÖVELÉSE, A
MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSE

Nagyobb létszámot foglalkoztatni tudó ágazatok fejlesztése
(építőipar, önellátó gazdaságok, erdő-és mezőgazdaság,
turizmus)

Alacsonyan képzett emberek munkába állítása (közmunkaprogram vállalatoknál, munkabér-segély közötti különbség
növelése)

Pályakezdő munkanélküliség csökkentése (pályaorientáció,
hiányszakmák kiemelt ösztönzése, gyakorlati képzés,
munkatapasztalat-szerző programok)
KISTÉRSÉGI KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSE

Kistelepülések megközelíthetőségének és alapellátásának
javítása (infrastruktúra, egészségügy, LHH-s térségek egyedi
kedvezményrendszere)

Önellátó gazdaságok megteremtése és megszilárdítása
(adózási feltételek, képzés, felvásárlás)

Speciális programok kialakítása (kézművesség-turizmus,
vendéglátás, kereskedelem komplex program)

Vagyon- és életbiztonság javítása
A MEGYE MEGTARTÓ-KÉPESSÉGÉNEK
NÖVELÉSE, VONZÓ JÖVŐKÉP

Elvándorlás csökkentése, elvándorolt
fiatalok visszacsábítása (ösztöndíjrendszer,
fiatal diplomások lakás-program)

Közösséghez tartozás erősítése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!