Transcript 8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka

8. A koncepciós perek „klasszikus”
korszaka
Magyarország története 1944–1956
• Miért Rajk?
–
–
–
–
–
–
A Rajk-per 1.
Sztálin elvárása volt egy vezető pozícióba befurakodott „ellenség” leleplezése
nem moszkovita; viszont „spanyolos”; testvére nyilas államtitkár volt
vitái Péter Gáborral + belügyminiszteri „hibái” (pl. pártszervezetek feloszl.-a)
tévedés, miszerint magyar (nemzeti) irányvonalú lett volna!
vékony, magas termete, népszerűsége, értelmiségi volta irritálta Rákosit (?)
sok ellensége, irigye volt, DE kevés barátja
• Az első koncepció: amerikai kémtörténet Svájcból
– Noel Field: amerikai kommunista, aki a II. vh. alatt kommunistákat segített
Svájcban, pl. Szőnyi Tibort, aki kapcsolatban állt Allen Dulles OSS-vezetővel
és később a káderosztály élén „pozícióba helyezte az imperialistáknak
kémkedőket”
• A második koncepció: jugoszláv, titóista összeesküvés
– Mihail Iljics Bjelkin szovjet „tanácsadói” igazították el a kusza szálakat
– Lazar Brankov, a Titóval szakító diplomata lett a „kapcsolattartó”
– Rákosi buzgó szervilizmussal túlteljesíti a szovjet elvárásokat („álmatlan
éjszakáin” hajmeresztő dolgokat is kieszelt (pl. a paksi csőszkunyhó)
– Rajk és Tito „Rákosi életére tört”, katonai puccsal el akarta szakítani Mo.-ot a
béketábortól. Az „összeesküvők” katonai vezetője Pálffy György tbk.
– bakik: Rajk rosszul adta meg adatait, Szőnyi nem ismerte fel Dulles fotóját,
Brankovnak nem volt elég ideje megtanulni a vallomását stb.
A Rajk-ügy mellékperei
• 1949. okt. 15. Rajk, Szőnyi és Szalai András kivégzése
• Pálffy György és társai
– a „Rajk-banda” összeesküvésének katonai vonala, 4 kivégzés (okt. 24.)
– a kivégzést lefilmezték, s katonai iskolák kötelező anyaga lett belőle
• Marschall László, Deszkás János, Mátyás László
– katonatisztek, a Kat.pol-ról ismerték Pálffyt, többen spanyolosok is voltak
– Deszkást jogerős 15 évi ítélete után újra perbe fogták és halálra ítélték – feltehetően Farkas követelésére (kapcsolatba hozva egy vélt kémmel, Tardi
Istvánnal, aki 1954-ben szabadult, majd öngyilkos lett)
– Mátyás túlélte, később 1956-ban Kádár állambiztonságának vezetője lett
• Szebenyi Endre és Villányi András
– a volt belügyi államtitkár és a gazdasági rendőrség vezetője Rajk beosztottjai
voltak, az ÁVH bosszúja miatt ítélik őket is halálra
– Münnich Ferenc csak moszkvai kapcsolatai révén menekült meg ugyanettől
• Vági Ferenc és Aczél György
– Vági Szőnyi és Dulles összekötője volt; a főperben nem használták fel, mert
tagadta bűnösségét, egy mellékper élén kivégezték. Aczél megyei párttitkárként kételkedett Szőnyi bűnösségében: ez életfogytiglanit jelentett neki.
• Mód Péter és társai
– Rajk külügyminisztériumi emberei voltak a vádlottak
• Field sosem állt bíróság elé, de 1954-ig börtönben volt
A szociáldemokrata perek: áttekintés
1947–48
1950 körül
1952–54
beolva- nincs
dók ellen ilyen
Justus Pál (a Rajk-perben)
Gömöry Viktor–Dumbovich Emil–
Bodrossy Erik (Sólyom perében)
Vaikó György–Diettrich Lajos–
Kászonyi András
Szakasits-ügy (Marosán, Ries)
(Schiffer Pál)
nincs ilyen
ellenállókkal
szemben
Benjámin Olivér (rendőrtisztek)
Virág Sándor (Miskolci üzemi)
Piller Gyula (Budapesti üzemi)
Kálmán József és a „hatos
bizottság”
Száva István és a centrum
Laborcz István
Fejszés Gyula
Némedi Varga Jakab
Mauks Miklós
Vass Vilmos
Kisházi Ödön
(Kéthly Anna)
Peyer
Nitrokémia
Szocdem. perek: általános vonások
• Tömeges pereket jelentettek (szemben a kommunisták ügyeivel)
–
–
–
–
négy ÁVH-s vizsgálócsoport is a szoc.demekkel foglalkozott
12 csoportos és 9 egyéni ügy, 177 elítélt az országos vezetők között
többszáz kisebb, kevésbé ismert vádlott, többezer internált (Recsk, Kistarcsa)
1950. júl. 24.: MDP PB határozata a szakszervezeti munkáról („szindikalista
határozat”) – ez az alapja a tömeges szabotázs-, tervbüntett stb. ügyeknek
• Rákosi személyes ellenszenve okozta vesztüket
–
–
–
–
legális működés a Horthy-korszakban: rendőrbesúgók
jó kapcsolatok a Labour Party-val: angol kémek
az SZDP vezetésében zömmel értelmiségiek álltak (nem munkások)
csak Magyaro.-on ítéltek el beolvadó szoc.demeket
• Nem voltak látványos kirakatperek, inkább zárt tárgyalások
– a halálos ítélet ritka, ált. nem is hajtják végre
– veréssel gyors beismerő vallomást csikartak ki, majd életrajzi elemekből nagy
képzelőerővel dolgozták ki a vádiratok alapjait
– halálra ítélték Schiffer Pált és (tévedésből) Marosán Györgyöt, de nem végzik
ki őket
Perek az „ellenállók” ellen
• Kálmán József (budapesti tv.hatósági biz.-i tag) és 21 társa
– a „hatos fogat”: vezetője Kéthly Anna, tagja még Valentiny Ágoston is
– a vádlottak összejártak, „konspiráltak”, készültek az MDP bukására
(alternatív program, államszervezet)
– hozzájuk kapcsoltak minden fontos még (Mo.-on) élő volt szocdem vezetőt
(Szeder Ferenc, Takács Ferenc, Kőműves József stb.)
– kapcsolatban álltak emigráns, peyerista és nyugati elemekkel
– Kéthly ügyét elkülönítik, csak 1954. jan.-ban ítélték el, de nov.-ben nyugati
nyomásra már szabadult is
– a többiek 1950 szept.-ben „egységesen” életfogytiglant kaptak
• Rendőrtisztek: Benjámin Olivér és társai
– a hatos bizottság megbízására működtek, szocdem. csoportot alkotva a BRFK
állományában és segítve az elbocsátott rendőröket (éf., ill. 12–15 év)
• Az üzemi háló(zat) perei
– Virág Sándor (Miskolc) társaival valóban készült egy rendszerváltásra
– Piller Gyula (Budapest) és társai felléptek a munkaverseny, sztahanov-mozgalom ellen; szabotázs-vádakkal ítélik el őket 13–15 évre (Vas-Witteg éf.)
– elítélésük után országos tisztogatás a volt üzemi bizottsági vezetők között!
Perek a beolvadók ellen
• Szakasits Árpád és társai („Rajk vagy Tildy sorsát akarod?”)
– a koncepció: beszervezték őket Horthy titkosrendőrei, adatokat szolgáltattak
nekik a baloldali vezetőkről, népellenes tevék.-t folytattak a háborúban, angol
kémek; mindenki vallott, tényektől függetlenül u.azzal vádolták őket
(kémkedés, népi dem. rend elleni szervezkedés, hűtlenség stb.)
– Ries István a verések következtében meghalt
– Ignotus Pál angol beszervezői: „B.L.O. Odylie” és „Fay Rytale”
– Szakasitsot nem verik, Marosánt igen; családjával is zsarolták
– 1950. nov.–dec.-ben többségüket életfogyt.-ra ítélték, csak 1956 tavaszán
szabadultak ki (lényegesen később, mint Kéthly Anna)
– eredetileg az ő összeesküvésük katonai szárnya lett volna Sólyomék ügye!
• Schiffer Pált apósával (Szakasits) együtt tartóztatták le
– 1951. márc.-ban halálra ítélték, három évig várta a hóhért a siralomházban
– 1954-ben a „szocialista humanizmusból” enyhítik „az egyébként jogos” ít.-t
• Katonatisztek ügyei (a Sólyom-per szoc.dem vonulatai)
– Gömöry Viktor és tsai – halálra ítélik őket, de kegyelmet kapnak (1950. aug.)
– Vaikó György és társai – halálos ítéletekből kettőt végre is hajtanak
A Kádár-percsoport
• Történeti vádak halmaza:
– Kádár 1933-as letartóztatása utáni árulása, „beszervezése” provokátorrá;
számos elvtárs háborús lebukását is neki tulajdonította vád
– a debreceni „Márciusi Front” tagjainak „magyarkodó” csoportosulása (Donáth
Ferenc, Losonczy Géza, Kállai Gyula, Zöld Sándor, Ujhelyi Sz. stb.)
– Kádár 1943-as bűnös pártfeloszlatása, a likvidátorság (erre a Horthy-ügynök
Szakasits vette rá a vád szerint Kádárt) (és Péter Gábort!!)
– kapcsolataik voltak a szoc.demekkel, a Rajk-ügy vádlottaival stb.
• Előkelő vádlottak: 2 PB-, 3 KV-tag, két aktív (+1 volt) miniszter stb.
– Zöld Sándor öngyilkossága 1951. ápr. 20. –» a még szabadlábon levő Kádár és
Kállai letartóztatása
– Kádár vallomáskísérletei a börtönben: nem verték, vallott, sokáig naivan azt
hitte, az igazat kellene mondania; később nem volt elég fantáziája hazudni
– a többieket verték, sóval etették, családdal zsarolták, „tornáztatták”
• Az „amalgámozás”, a perek és ítéletek
– a lelkileg–szellemileg megtört, beteg Losonczy G. 1951. okt.-ben 15 évet kap
– a kisebb vádlottak perében 8–15 év (e két perben nem is volt másodfok!)
– Kádár 1951. dec.-ben életfogytiglant, Kállai és Donáth 15–15 évet kapott,
Haraszti Sándort halálra ítélik (ő is 3 évig a siralomházban vár)
– 1954. júl.-ban valamennyien szabadulnak
ÁVH-n belüli leszámolás, „anticionista” perek
• Szűcs Ernő és öccse, Miklós agyonverése (1950. nov.)
– Szűcs Ernő Péter Gábor helyettese, egyben szovjet állampolgár és ügynök is
(e kapcsolatai veszélyt jelentettek Péter és Rákosi számára!)
– a vád szerint klikket és saját fegyveres erőt akart szervezni, sőt horthysta kém
– valóban igaz, hogy rengeteget sikkasztott és üzérkedett (pl. útlevelekkel)
– feltehetően túl sokat tudott és Rákosi utasítására szándékosan verték agyon
• „Péter Gábor és bandája”
– a sztálini „anticionista” kampány miatt veszik őrizetbe a cég számos zsidó
származású vezetőjét (1953. jan.) – Rákosi preventív akciójaként
– Péter Gábor utóda Piros László
– a Gazda halála után ezt a pert leveszik a napirendről, de Nagy Imre idején
már az elkövetett törvénytelenségekért ítélték el (1953. dec.) Pétert életf.-ra, a
többieket ált. 7–12 évre. Péter csak 1956 nyarán vall Rákosi ellen
• Zsidó (vallási) vezetők félreállítása
– eredetileg az anticionista kampány részeként vették őket őrizetbe (1953. jan.)
– 1954. elején „csak” 2–3 évre ítélik őket, de még az év folyamán szabadultak
(Stöckler Lajost 1944-es népellenes tevékenységgel vádolják a Zsidó
Tanácsban végzett tevékenysége miatt; 3 évet kapott)
Antikommunista ellenállók
• Mit jelent az „antikommunista ellenállás?”
– rendszerellenes politikai motivációjú, illegalitásban működő, de aktív, fegyveres és lehetőleg tömeges mozgalom, akár demokratikus, akár antidemokr.
– erkölcsi dilemmák: lehet-e terrorista-jellegű; hol a határ ellenállás és kollaboráció, valamint ellenállás és hazaárulás között?
– a magyar ellenállás hiányának földrajzi és történelmi okai, a források értelmezésének problémái
• A Fehér Gárda a Dél-Alföldön (Orosháza–Hódmezővásárhely)
– országos szervezet, vagy helyi, ÁVH-s provokációra létrejött egység?
– Blahó János és Kovács István vezették, fegyverrel rendelkeztek, katonai
kiképzést játszottak, próbáltak más csoportokkal / USÁ-val kapcs.-ba lépni
– a helyi kulákok közül sokan támogatták, az ÁVH kezdettől megfigyelte és
könnyűszerrel felszámolta. Blahót és Kovácsot kivégezték
• Kereszt és Kard Mozgalom (Szeged)
– Halápi József volt szabadságpárti városi tisztviselő vezette
– jobboldalibb–nacionalista irányvonal, a konspiráció elemi feltételeinek
hiánya, a szervezet létszámának és erejének mérhetetlen felnagyítása a tagok
előtt, fegyverek nélküli naiv „katonai”felkelés terve jugoszláv „segítséggel”
– ezt is könnyedén felszámolta az államvédelem, Halápit kivégezték
A kommunista egyházüldözés
• A korábbi egyházellenes támadások és megerősödésük
– (földreform, egyesületek felszámolása, iskolák államosítása, a protestánsok
megegyezésre kényszerítése 1948-ban, Kiss Szaléz és Mindszenty pere stb.)
– 1949. szept. 6. a hittan fakultatív tárggyá való leminősítése (addig kötelező!)
– követelni kezdik, hogy a papok esküdjenek fel az új alkotmányra
– 1950. jún. 1. KV-határozat a klerikális reakcióról, majd szerzetesek kitelepítése
• Katolikus megegyezés az állammal, 1950. aug. 30.
– fenti események hatására Grősz József kalocsai érsek 1950. jún.-ban kezd
tárgyalni az államot képviselő Darvas József vallási-közoktatási miniszterrel
– 1950. aug. 1. létrejön a Katolikus Papok Békebizottsága
– állandó sajtókampány a tárgyalás alatt is + papok elhurcolása
– egyezmény: a papok felesküsznek az alkotmányra, 8 iskolát visszakap az egyh.
– 1950. szept. 7. a szerzetesrendek feloszlatása (négy kivétellel)
• Az MDP Titkárság 1951. május 4-i határozata
– megalakul az Állami Egyházügyi Hivatal (máj. 18-án, 1951. évi I. tv.), élén
Kossa István (eredetileg villamoskalauz, majd szakszervezeti vezető, ipari, ill.
pénzügyminiszter; egy jó elvtárs mindenhez ért!!!)
– cinikusan latolgatják egy pálosok–püspökök elleni per megindítási esélyeit,
ami végül zöld utat kap
Katolikus vezetők, maradék kisgazdák
• A megállapodás jutalma: a Grősz-per, 1951. jún.
– a sokszálú koncepció szerint Grősz folytatta Mindszenty összeesküvését,
sikeres puccs esetén ő lett volna a „homo regius” és Friedrich István volt
min.eln.-öt nevezte volna ki (újra) kormányfővé
– a két érsek közt Bozsik Pál prépost volt az összekötő
– belekeverték a ciszterci szerzetes Endrédy Vendelt („valutaüzérkedés”)
– és a pálos szerzetes Vezér Ferencet, aki a vád szerint 1945-ben 30 szovjet
katonát gyilkolt meg (valójában a gyilkosok gyóntatója volt)
– a sikeres kirakatper eredménye: Vezért kivégzik, Grősz 15 évet kap, Endrédy
14-et, Bozsik 10-et; a másodfokú ítélet nem változtatott ezeken
– a per kezdetén négy püspököt vesznek őrizetbe, békepapokat neveztek ki, a
Püspöki Kar élére Czapik Gyula egri érsek került (júl. 21.: alkotmány-eskü)
– mellékper: Friedrich 15 évet kap, de még 1951 végén meghalt a börtönben
• Kővágó József és társai: amalgámozott kisgazda–„reakciós” ügy
– a Testvéri Közösség, ill. a Pfeiffer-ügy folytatása (Kővágó J. volt bp.-i főpolgármester és Almásy Pál volt katonatiszt, akit már 1947-ben is letartóztattak)
– „angol kémkedés” vádjával kapcsolták ide (a nem kisgazda) Zsedényi Bélát
és két volt kisgazda politikust
– 1950. nov.: életfogytiglani és 15 éves ítéletek, Zsedényi a börtönben meghalt