Transcript Freinet-pedagógia

A Freinet-pedagógia





Talán egyetlen pedagógiai életmű sem kötődik oly közvetlenül a
konkrét életrajzi adatokhoz, miként az a reformpedagógia
jelentős francia képviselője, Célestin Freinet esetében
tapasztalható.
Az első világháborúból visszatérve, népiskolai tanítóként nem
tudott, és nem is akart megelégedni “azzal a békés
rutinmunkával, amely különösebb megerőltetés és gond nélkül
elvezette volna a nyugdíjhoz.”[i]
Nem tehette azt, hiszen a háborúban szerzett súlyos sebesülése
folytán képtelen volt az iskola hagyományos módszereinek
alkalmazása esetén szükséges nagy hangerővel folyamatosan
beszélni.
De nem is akart a hagyományos módon dolgozni, mert már
abban az időben olyan iskola létrehozásának gondolatával
foglalkozott, amelyik a tradicionális iskolától eltérően, a tanulók
egyéni és társadalmi életére alapozódó személyes tapasztalatát
helyezi az előtérbe.
[i] Freinet C.(1982): A Modern Iskola technikája. Budapest,
Tankönyvkiadó, 14.


A számára megerőltető és terhes “iskolamesteri”
szereptől megszabadulva, és a gyermekeket az
egyéni és a közösen végzett munka által, azok
szükségleteit, lehetőségeit, és szociális helyzetét
felismerve el kívánta juttatni a politikai és
általános gyakorlati értelemben vett nagykorúság
állapotába.
Ennek során Freinet természetesen nem
elégedett meg kizárólag pedagógiai megoldások
keresésével, mint például az “iskolai nyomda”
felállításával.

“Egész lényem, minden törekvésem további
jellemzője térített el a vesztes utakról; morális
szükségét éreztem annak, hogy csatlakozzam
ahhoz az osztályhoz és még inkább ahhoz az
oktatói testülethez, amelyik nagyon erősen
tükrözi annak a környezetnek az adottságait,
amelyhez én is szervesen tartoztam. Problémám
is magától megoldódott: jobb munkamódszert
találni úgy, hogy azért ne szigetelődjek el
kollégáimtól.”[i]

[i] I.m.: 15.


Törekvése azonban a korabeli iskolai
körülmények, annak hagyományos keretei között
nem sikerülhetett - hiszen azok meglehetősen
távol álltak önállóságra törekvő pedagógiai
elképzeléseitől - hanem csak oly módon, ha saját
útjára lépve, független, önálló iskolát hoz létre,
amelynek nyomán később saját pedagógiai
mozgalma is kibontakozott.
Freinet életében, tevékenységében,
törekvéseiben ugyanis számos korabeli tanítónő
és tanító érezte meg annak saját és a rábízott
gyermekek problémáival rokon vonásait.
Élete és munkássága
Celestin Freinet (1896-1966)



Célestin Freinet parasztcsalád gyermekeként 1896.
október 15-én született Gars-ban.
A szegényesen berendezett csupán “egy olvasókönyvvel
rendelkező” falusi iskola befejezése után 1908-tól a
Grasseban működő “Ecole primaire superieure” diákja
lett, majd 1912 októberében Nizzában kezdte el
tanítóképzős tanulmányait az ottani “Ecole Normale
d’instituteurs”-ban.
1920-tól, mint “maitre adjoint” (kisegítő tanár)kapja
meg első kinevezését, majd 1928-ban Saint Paul-ban
kap állást. 1934/35-től haláláig (1966. október 8.)
Vence-ben, az általa alapított nevelőotthonban (Ecole
Freinet) tevékenykedett. [



A falusi környezetben eltöltött gyermekkor jelentős
mértékben meghatározta gondolkodását. “A negyven évvel
később írt művek (például az 1946-ban megjelenő L’education
du travail főszereplője Mathieu papa, aki egy személyben
paraszt, költő és filozófus) Freinet-nek szülőhelyéhez fűződő
erős érzelmi kötődéséről tanúskodnak, egyben tükrözik a
század eleji mediterrán Franciaország paraszti életéhez, annak
kézműves tudásához, termékeikhez és értékeihez fűződő mély
kötődését.”
Ez a szellemi háttér döntő hatással volt pedagógiai
felfogásának alakulására. Ez megfigyelhető például a munka
oktató-nevelő hatásának nagyra értékelésében, továbbá a
műhelymunka koncepcióban valamint a kooperatív iskola
eszméjében.
Olyan ún. “modern iskola” (École Moderne) létrehozására
törekszik, amely lépést tart a mezőgazdaságban és iparban
bekövetkezett változásokkal, és hasznosítani is tudja annak
eredményeit.





A háború nagyon megnehezítette tanulmányai
befejezését.
Miként írja, “tanítói kiképzésemet a háborúban
szereztem meg”. Ugyanis 1917-ben a fronton súlyosan
megsebesült, életveszélyes sérülés érte jobboldali
tüdőlebenyét, így az ezt követő évet a betegágyban
töltötte.
Ezt követően, orvosai tilalma ellenére - hetven
százalékos hadirokkantként - visszatért hivatásához.
Ez a háborús “kiképzés” adta tehát a döntő lökést
Freinet kapitalizmus kritikájához, antifasiszta
meggyőződéséhez, majd 1927-ben a Francia
Kommunista Pártba történő belépéséhez.
Ez vezetett el az ellenállási mozgalomban való
részvételhez, valamint békepolitikai és a békepedagógiai
törekvéseinek kibontakozásához.

Már Bar-sur-Loup-ban elkezdett tanítói
munkájának elkezdését követően részt vett egy,
a nevelésnek a társadalom forradalmi
átalakulásban betöltött szerepéről szóló vitában,
és hozzászólásai jelennek meg a a tanárok
szövetségének “L’École emancipee” című
szakszervezeti orgánumában, valamint a Henri
Barbusse író köré szerveződő társadalomkritikai
kulturális mozgalom folyóiratában, a “Clarté”ban.

“Úgy cselekedtem tehát, mint minden kutató. Ugyanazt a
kísérletező tapogatózást (tatonnement experimental) folytattam,
amit később tanulási magatartásunk (comportement d’
apprentissage) és élettechnikáink (techniques de vie)
középpontjábba állítottunk. Montaigne és Rousseau, később
Pestalozzi műveit olvastam, akivel meghökkentő rokonságot
éreztem. Ferriere “Aktív Iskola” (École active) koncepciójával és
az éltala kidolgozott “Aktív Iskola Gyakorlatával” (Pratique de
l’École active) hatott kísérleteimre. Ellátogattam Hamburg és
Altona közösségi iskoláiba. 1923-ban részt vettem Montreux-ban
az Új Nevelés Nemzetközi Ligája (Lique internationale pour
l’education nouvelle) kongresszusán, ahol Ferriere-től Pierre
Bovet-ig, Claparede-től Cousinetig és Couéig a kor nagy
mesterei ismerkedtek egymással. 1925-ben egy Szovjetunióba tett
utazás révén, egy hajmeresztő kísérletező és megvalósító erjedés
középpontjába kerültem.”[i]
[i] Freinet (1982): 15-16.


Meg lehetne még említeni (sok más kevésbé
jelentős esemény mellett) a Brüsszelben
található, mind a mai napig működő iskola
alapítójával - a felfogására jelentős mértékben
ható - belga orvossal és nevelővel Ovide
Decroly-val történő találkozását is.
A belga orvos leginkább az általa kidolgozott, a
tervszerű munka megalapozását biztosító ú.n.
gyermeki “érdeklődési központok”, valamint a
főként az írás-olvasás tanítása során alkalmazott
globalizációs-módszerével hatott Freinet
koncepciójára.



Freinet szerint ezek a tájékozódó kísérletek
önmagukban nem vezettek el a pedagógiai problémák
eredményes megoldásához.
A számára döntő gyakorlati, módszertani fordulatot a
pedagógus-szakszervezethez tartozó tanítók, “séták az
osztállyal” elnevezéssel indított kezdeményezése hozta
meg.
A gyermekekkel közös délutáni séta teremtette meg a
lehetőséget ahhoz, hogy az osztály által szerzett közös
élményeket önálló táblai szöveg alapján kezdjék el
feldolgozni. Ezt követően az olvasás, a helyesírás és a
nyelvtan tanítása során még egy ideig használják a
hagyományos tankönyveket is.



Azok végleges elhagyására csak akkor került sor, amikor
1923-ban Freinet egy kis nyomdagépet hozott az
iskolába. Ezt azután a gyerekek - minden várakozás
felülmúló! - kitörő örömmel és tartós lelkesedéssel
fogadták, és kezelését minden különösebb fáradtság
nélkül hamar elsajátították.
Segítségével most már akár egész “könyvoldalakat” is
tudnak készíteni, amelyek szövege a gyermekek életéről
szólt.
Ettől kezdve és már ezek a szövegek képezték az
olvasás és írás tanulásának és gyakorlásának
kiindulópontját, amelynek következtében megszűnt az
életüktől idegen szövegek dominanciája, és új konkrét
formában került megvalósításra az “École Active”
öntevékenységi elve.



A “szabad szöveg” hamarosan az olyan pedagógiai
törekvések metaforájává vált, amelyben a nyomda a
saját élet és tanulás élményeinek szabad kifejezésére
szolgáló kipróbált vagy kipróbálandó technikai
eszközévé vált.
1926: Az első levélváltás az iskolák közötti levelezés
keretében (1926. július 1.): “Folyamatosan nő azon
iskolák száma, amelyek az iskolai nyomdával
(l’impimerie a l’école) dolgoznak. Az elmúlt évben még
csak két ilyen iskola volt, jövő októberre hatan
leszünk.”
Ugyanebben az évben megjelenik az iskolai nyomdák
szövetségének havi folyóirata “L’Imprimerie a l’école”
és rá egy évre megszületik a “La Gerbe” (A kéve), a
gyermekek által szerkesztett és illusztrált folyóirat is.



Az iskolai nyomda mellett hamarosan további az új
technikai eszközöket is bevontak a munkába (pl. a film,
a filmkamera és az írásvetítő Bar-sur-Loup-ban már
1925-ben megjelent).
1927-ben Tours-ban tartották meg az iskolai
nyomdászok első kongresszusát, amely megnyitotta a
később évenként különböző helyszíneken
megrendezésre kerülő találkozók sorát.
1928-ban került sor a “Coopérative de l’enseignement
laïc” (CEL -A Világi Oktatás Szövetkezete)
megalapítására, amelynek székhelye már ebben az
évben a Freinet által Saint-Paul-de-Vence-ben
létrehozott magániskolája lett.



A háborús évek először az iskola munkájába történő
beavatkozáshoz, majd annak bezárásához vezettek,
Freinet azonban a kényszerű szünet időszakában is
tovább folytatta irodalmi termékenységét.
Az aktív kommunista reformert 1940 márciusában
tartóztatta le, majd internálta a Vichy-rezsim
rendőrsége. Ebből 1941 októberében “szabadul”,
azonban továbbra is házi őrizetben kellett maradnia.
Ekkor már Vallouise-ben él és dolgozik, ahová a
fenyegető letartóztatás elől menekülve, még az év
júniusában felesége is követte. Később csatlakozik az
ellenállási mozgalomhoz, majd 1944-ben átvette a
“Comite departemental de liberation des Hautes-Alpes”
vezetését. (Elise Freinet egészen a Vence-ből történő
meneküléséig egyedül vezette tovább az iskolát, amit
azután 1947-ben újra megnyitottak.)




A háború utáni évek a munka újjászervezésének és
folytatásának jegyében teltek.
Ezzel párhuzamosan a mozgalom nemzeti és
nemzetközi szinten is fellendült; új szervezeti formák
jöttek létre, új folyóiratok alapítására került sor, és új
politikai kezdeményezések is születnek.
1961-ben megalakult a “Federation internationale des
mouvements d’Ecole moderne” (FIMEM - A modern
iskola mozgalom nemzetközi szövetsége), amely a
Kelet- és Délkelet Európa valamint tengerentúli
országok nemzeti csoportosulásait összefogó, mai napig
működő szervezet.
1965: Freinet tanárképző intézet alapítására készül,
amely iskolájának is új dimenziókat adna. De ez
alkalommal is hiányzik a pénz, és már ideje sem maradt
erre a korszakalkotó lépésre.
A nevelés és művelődés világnézeti,
neveléselméleti és pszichológiai alapjai



Jóllehet munkássága kapcsolatban áll bizonyos életrajzipolitikai vonatkozásokkal, műveinek elméleti
vonatkozásai nem kötődnek szorosan ehhez a
háttérhez.
Freinet mindig hangoztatta a gyakorlat jelentőségét és
ellentétben állt az élettől idegen elméleti, úgynevezett
“magas” tudomány megközelítésmódjával.
A látszólag csak a gyakorlatra alapozódó, illetve a
közvetlenül arra válaszoló észrevételei rendelkeznek
olyan önálló elméleti jelentőséggel és mélységgel,
amelyek megalapozzák pedagógiájának élet-és
fejlődőképességét.
A társadalompolitikai cél: méltóságteljes és
szabad élet a kizsákmányolástól mentes
társadalomban




Más elméleti szakemberekkel szemben, Freinet a nevelés
vonatkozásában elutasítja mind a francia forradalom, mind az
eljövendő proletárforradalom emancipációs törekvéseit.
Mereven ellenzett minden propagandisztikus megközelítést,
legyen az jobb vagy baloldali, kormánypárti vagy ellenzéki”.
Freinet munkásságának korai szakaszában - miként arról az
előző életrajzi fejezetben már szó esett - az osztályharcos
gondolkodás és a szindikalizmus álláspontját képviselte.
Gondolkodása ezen a téren a harmincas években, majd a háború
utáni időkben jelentős mértékben megváltozott (természetesen
anélkül, hogy ezt megtagadta volna), és munkássága kapcsán új
szempont, a gyermek felé fordulás pedagógiája került előtérbe.
A "funkcionális munka" mint a gyermeki
személyiség fejlesztésének eszköze




A munka pedagógiai minősége csak abban a formában, és
szervezeti keretben alakulhat ki, amelyben - a földművesek jól
áttekinthető munkájához hasonlóan - a tevékenység értelme és
haszna életszerű kapcsolatba kerül az individuális szinten
megjelenő akarati és érzelmi megnyilvánulásokkal.
A funkcionális munka célja tehát az élet minőségének
“fokozása”, az individuális képességek illetve az “életszabályok”
fejlesztése.
Véleménye szerint a gyermek játékszükséglete gyakran nem más,
mint célját tévesztett munkaszükséglet, amelynek a gyermek
számára is megfelelő formájához abban a korban még
hiányoznak a kellő feltételek.
“A gyermek éppen úgy igényli a munkát, miként a táplálékot.”[i]
[i] Freinet (1994): L’Education du travail, 267.



Az iskolában ezért az erre irányuló elemi szükséglet
kielégítését oly módon kell biztosítani, hogy
amennyiben a gyermeki játékban felfedezzük a munka
szempontot, tartsuk azt tiszteletben, illetve a
pedagógiailag szükséges munkavégzést kapcsoljuk össze
játékos mozzanatokkal.
Összességében tehát arról van szó, hogy az iskolai
nevelés során is törekedjünk a funkcionális munka
érvényre jutatására. “Pedagógiánk ilyen értelemben a
munka pedagógiája. Eredetisége abban nyilvánul meg,
hogy megteremtettük, kipróbáltuk és elterjesztettük a
munka mindazon eszközeit és technikáit, amelyek
gyökeresen átalakították osztályaink életét.”[i]
[i] Freinet (1994): Les Invariants Pédagogiques. In.:
Oeuvre pedagogiques, Tome II. Editions du Seuil, 398.
A "kísérletező tapogatózás" mint az
eredményes tanuláshoz vezető út


Az életközeli tanulás útját nem a korábban szerzett
tapasztalatok eredményeinek gyors, bizonyos esetekben
kényszer hatására történő befogadása, hanem a
kísérletezés és a tévedés lehetőségeit is biztosító, az
egyéniségnek leginkább megfelelő út megtalálását
jelenti.
A gyermek nyitottá válik a tapasztalatok iránt. “Az
intelligencia foka a gyorsaság és biztonság azon szintje
alapján mérhető, amely által az individuum a kísérletező
tapogatózásból tanul”.
Alapelvek:
1. A gyermekek számára biztosítani kell a széleskörű
tapogatózáson alapuló tapasztalatszerzés technikai
lehetőségeit: a környezet, a termőföld, a rétek, az igazi
munka, az állatok, kezdetben nagyon egyszerű, később
bonyolultabb szerszámok segítségével;
 2. Gondoskodni kell arról is, hogy a tapogatózó
tapasztalatszerzést gyorsító, tökéletesítő, elmélyítő és
eredményességét biztosító technikák rendelkezésre
álljanak;
 3. Az így megszerzett tapasztalatokat mindig ütköztetni
kell más technikákkal, tapasztalatokkal: más
gyermekekkel, felnőttekkel, gépekkel stb.

Az életszerű tanulás előfeltételei - a „szabad
önkifejezés" és a "természetes módszer"



A két fogalom kölcsönösen feltételezi egymást: a
“természetes” a tanulás módszert jelent abban az
esetben, ha ennek eszköze maga a gyermeki tapasztalat.
“A szabad önkifejezés többféle pillérre épülhet: az lehet
a szó és természetesen az írás ( alapelv: kötetlen
fogalmazás legyen), de lehet a zene, a festés, a színház, a
mezei munka (....)”, továbbá a kötetlen műhely-munka
és audiovizuális alkotások készítése is.”
A “természetes módszer” alapelve az olyan jellegű
tanulási folyamatok megfigyelésén alapszik, amelyek
“természetes módon”, a “kísérletező tapogatózás” és az
utánzás segítségével, tehát különleges tanulás nélkül,
valamely társas helyzetben nyújtanak sikeres példát.



Ilyen például a járás megtanulása, valamilyen
mozdulatsor, jártasság elsajátítása, és végül a beszéd és
ezzel együtt a hasznos, az élet szempontjából fontos
ismeretek megszerzése.
Az ezzel kapcsolatos metodikai elképzelés szerint
tanulásnak ezt a formáját is be kell vinni az iskolába, és
amennyire csak lehetséges törekedni kell annak
ösztönzésére és támogatására.
Freinet ezzel kapcsolatos elképzeléseit részletesen az
írás és anyanyelv-tanulásával foglalkozó “Methode
naturelle de Lecture” című munkájában fogalmazta
meg. Ebben lépésről lépésre bemutatta a természetes
nyelvfejlődést, egészen addig a pontig, ahol “az írás
elválik a rajztól”, illetve az “írás és az olvasás
technikáinak végleges kialakulásáig bezárólag.”
A "tanterv" problémája: az "érdeklődésre épülő
komplex tárgyak", és az"általános munkaterv"
Freinet alapvetően nem kérdőjelezte meg a tanterv
létjogosultságát, de annak tartalmait “általános
munkatervben” kívánta olyan módon újrarendezni,
hogy azt összhangba hozza a gyermeki érdeklődéssel és
a gyermeki szükségletekkel.
 Abban az estben, ha ezt a törekvést teljes mértékben
nem sikerül megvalósítani, ha “hivatalnokoskodó
tanárok” maradunk, továbbá ahol “ránk kényszerítik
adminisztratív kötelezettségeink teljesítését,” ott
lehetőség nyílik bizonyos, előre megszerkesztett
feladatlapok és munkafüzetek formájában jelentkező
kompromisszumokra is.[i]
[i] Freinet (1980): 117.










Decroly “érdeklődési központjai” és Blonszkij
“érdeklődési komplexei” nyomán Freinet saját
“általános munkatervében” (plan general du travail) a
gyermekek három alapvető szükségleti körét különíti el,
amelyek főbb tartalmait is meghatározza:
“a) az élet meghódítása
1. mászó
2. gyűjtögető
3. vadászó
4. halászó
5. állattenyésztő
6. földművelő
7. a szakács












b) az életben maradás
1. védekezés
2. a fűtés és a világítás biztosítása
3. betakaródzás
4. önmagunk gondozása, ápolása
5. a természet feletti uralom
6. az állatok feletti uralom
7. a sors feletti uralom
c) az élet továbbadása
1. a család
2. a társadalom
3. az ember az élet középpontjában.”


Az iskolai munka alapját a funkcionális cselekvések különböző
területei képezik, amelyek lehetővé teszik a technikák és az
ismeretek életszerű megközelítését.
Ennek érzékeltetésére Freinet egy konkrét példát is bemutat “
A szüret” téma során az alábbi “funkcionális cselekvések”
kialakítása lehetséges: szüret az iskolakertben, segítség az
otthoni a szüretelés során, részvétel a szüreti mulatságban. A
“technika” rovatban a szüretelés során használatos
szerszámokra és a szállítóeszközökre utal. “Ismeretek” alatt
pedig a francia nyelv, számtan, természetismeret, földrajz,
történelem tantárgyak hagyományos tantervben is
megtalálható tartalmait sorolja fel. Ennek kapcsán különböző
szociális és a gazdasági kérdések is feldolgozásra kerülnek,
mint például számtanból a hektáronkénti hozam kiszámítása,
történelemből: a filoxéra járvány nyomán kibontakozó válság
szociális és életmódbeli következményei.




A gyakorlati tevékenység főbb elemei: az anyagi,
tárgyi feltételek, didaktikai-metodikai elemek, az
iskola szervezete
A korábbiakban bemutatott törekvések már utaltak a
“hagyományos pedagógiával” kapcsolatos kellő
távolságtartás igényére.
Ez azonban önmagában még nem vezet el egy más
típusú iskola kialakulásához.
Ehhez a kísérletezés, az arra irányuló “kísérletező
tapogatózás” vezetett el, amely lehetővé tette a
gyakorlathoz közel álló, felelősséggel megalkotott új
oktatási formák kialakítását.
Az ebben a formában megvalósuló iskolai munkának
Freinet szerinti az alábbi fontosabb összetevői vannak:










A) Megfelelő berendezésű munkatermek létesítése (az
osztálytermen belül és/vagy kívül) a különböző manuális,
szellemi és művészeti foglalkozások számára:
1. Munkaterem: mezei munka és állatgondozás
2. Munkaterem: kovács- és szabóműhely
3. Munkaterem: fonás, szövés, szabás, konyhai és háztartási
munka
4. Munkaterem: építkezés, mechanika, kereskedelem
5. Munkaterem: tájékozódás, tudományterületek dokumentációja
6. Munkaterem: kísérletezés és megfigyelések a biológia, a fizika,
a kémia és a meteorológia területén
7. Munkaterem: alkotómunka, grafika és grafikai kommunikáció
8. Munkaterem: alkotómunka, művészeti munka és
kommunikáció (ének, zene, tánc, rajz, festés, gravírozás,
modellezés, színház, bábjáték és bábfigurák készítése).







B) Az 5. 6. 7. munkatermekhez néhány fontos munkaeszköz, és
technika, továbbá tanulási és ellenőrzési módszer, valamint a cél
is kapcsolódik:
“Biblitheque de travail” (munkakönyvtár); különböző további
kutatásra ösztönző, jelentős számú és informatív tartalmú,
különböző témakörű füzetekkel, részben az ezekhez kapcsolódó
audiovizuális anyaggal;
Feladatlap-gyűjtemény (megfelelő használati utasításokkal ellátva)
a természettudományos és a technikai jellegű kísérletek
végrehajtásához;
A lakóhelyi környezet tanulmányozása;
Betűrend szerint katalógus alapján kialakított feladatlap-rendszer
(gyermekeknek szánt, tovább bővíthető enciklopédia);
A törzsanyagot felosztó további feladatlap-rendszer, amely
információs, feladatközlő, a megoldásokat és teszteket tartalmazó
lapokból áll;
Hanganyagokat tartalmazó tanulási programok, elsősorban a
nyelvi, és szaktárgyi oktatásához;






Széleskörű alkalmazási lehetőségeket biztosító iskolai
nyomda (saját szerkesztésű szövegek, osztályújság stb.);
Írásvetítő, hangszalagok, filmek felhasználásával végzett
munka;
Levelezés más osztályokkal és iskolákkal;
“Szabad önkifejezés” a nyelvtanulás keretében (egyben
oktatási alapelvként is);
Tanulók és külső szakértők előadásai;
Az elsajátított készségekről és jártasságokról szóló
tanusítványok (brevets) például “író”, “rovargyűjtő”,
“tűzoltó”, “vésnök”, “történész”, “szakács” stb.
(Freinet 30-nál is több területet nevez meg, amelyek
közül néhányat mindenkinek el kell végezni), a
tanúsítványokat valamely “mestermunka” bemutatása
alapján adják ki.




C) A munka és a közösségi élet és a munka
szervezésére szolgáló technikák:
Osztálytanács, mint az iskolai önkormányzat
közösségi megnyilvánulása;
Egyéni heti terv (hét elején megtartott
megbeszélés alapján), különböző tanulmányi
területekkel összefüggő feladatokkal, a fejlődés
ellenőrzésére szolgáló személyes teljesítmény
diagram;
Faliújság: amelyen lehetséges (a mindig névre
szóló) kritika, dicséret és a munka során elért
eredmények bemutatása.
A tanári és a gyermeki munka a Freinet-iskola
"pedagógiai tér-idő struktúrájában"



Már az eddig elmondottak alapján is nyilvánvaló, hogy a
Freinet-iskola “pedagógiai tér-idő struktúrája” eltér az
iskolák megszokott didaktikai-metodikai rendszereitől.
A “pedagógiai tér-idő” fogalma alatt olyan tárgyi,
szociális, földrajzi és ritmikus-időbeli elrendezés
különböző formáit értünk, amelyek a nevelés és az
oktatás folyamatával kapcsolatba hozhatók.
A topográfiai jellegű összetevőkhöz mindenekelőtt
maga az osztályterem tartozik: a gyermekek és a tanár a
szokványostól eltérő teremben lát minden reggel
munkához.





Ez elsősorban a munkahelyek speciális elrendezésében
mutatkozik meg.
A frontális munkához való iskolapadok helyett a
csoportmunka céljait szolgáló csoportasztalok jelentek
meg.
A különböző polcokon elhelyezett taneszközök
szabadon hozzáférhetők.
A helyiség különböző foglalkozási helyekre
(munkaterekre) van felosztva, ahol a gyermekek
“nyugodt körülmények között” érdeklődésüknek, és
egyéni ritmusuknak megfelelően dolgozhatnak.
A terem visszatükrözi a tevékenység-szerkezetet: a
végeredmény bemutatásra kerül, a faliújság az osztály
közösségi-emocionális érzékenységének hű tükörképe.



Ez a topográfiai elrendezés az osztálytermen kívül is
folytatódik: vannak olyan helyiségek és területek,
amelyek a kerti és a mezei munka, vagy akár az
állattartás számára létesültek.
Ez a szemlélet megjelenik a közelebbi és távolabbi
földrajzi, illetve szociális környezettel kapcsolatban is
(classe promenade).
A hegyoldal, a völgy, a hegy hozzátartozó gazdasági
létesítményekkel, amely Freinet Bar-sur-Loup-ban
működő iskolája körül elterült, és maga a falu; mindez
annyiban tekinthető pedagógiailag szándékos ténykedés
részének, amilyen mértékben ezt tudatosan
hozzákapcsoljuk a gyermekek életéhez és a tanulás
tartalmaihoz.




Ez “természetszerű” következményekkel jár a tanítás és
a tanulás minősége, és az annak során kialakuló szociális
kapcsolatok vonatkozásában is.
A tanár már nem elsősorban az ismereteket közlő
személy (előadó), bár alkalomszerűen ezt továbbra is
megteheti.
Azonban ezt a szerepet bármelyik tanuló is átveheti, ha
olyan ismeretet kíván közvetíteni, amelynek kapcsán
megfelelő jártasságot szerzett már, és beszélgetés
helyett előnyösebbnek tartja az előadást.
A tanár feladta frontális osztálymunka keretében
megvalósuló ismeretközlő szerepét, és azt olyan
pedagógiai viselkedéssel váltotta fel, amely a tanulókat
saját tanulási folyamatuk keretében, az ösztönzés,
tanácsadás, helyreigazítás, bátorítás különböző formáit
felhasználva követi.



Ezzel hasonló formában változik a tanuló szerepe is,
hiszen naponta megtapasztalhatja - például a reggeli
munkamegbeszélés során - azt, hogy olyan
személyiségként mondhatja el véleményét, akinek
magának is köze van az őt és csoportját érintő és
foglalkoztató dolgokhoz.
A rendelkezésre álló taneszközök, és az alkalmazott
didaktikai-metodikai eljárások egyaránt és kellő
mértékben biztosítják számára az öntevékenység, a
beleszólás, a véleménynyilvánítás, és az együttes
felelősségvállalás lehetőségeit.
Ezáltal a tanuló saját tanulási-művelődési folyamatának
olyan “társszerzőjévé” válik.
A Freinet-pedagógia hatása és
továbbfejlesztése


Az egyes gyakorlati összetevők felsorolása azt a
benyomást keltheti, mintha a különböző pedagógiai
technikák repertoárja tetszés szerint változtatható,
alakítható és bővíthető lenne - valójában azonban egyik
forma sem nélkülözhetetlen, továbbá a választék
bővítésének sincsenek elvi határai.
Például néhány követő esetén már maga a nyomda - ami
köztudottan a Freinet-pedagógia márkajelének tekinthető
- is elvesztette jelentőségét, és azt új médiákkal (például
elektronikus kommunikációs eszközökkel,
számítógéppel és nyomtatóval) igyekeznek
helyettesíteni.



Az eredeti “technikák”, továbbfejlesztésének
perspektívái, illetve azok létjogosultsága a
különböző új problémahelyzetek kihívásaiból
adódik.
Freinet munkálkodásának kezdetén tapasztalható
viszonylag jól áttekinthető viszonyokat felváltó
későbbi urbanizációs változások számos újabb
kihívást jelentettek a koncepció követői számára
is.
Hamarosan világossá vált, hogy különösen
nehéz helyzetekben a hagyományos Freinettechnikák már nem mindig vezetnek megfelelő
eredményekhez.


Ezért 1952-ben maga Freinet alapított “Institut Parisien
de l’Ecole Moderne” néven olyan kiegészítő
szervezetet, amelyik a nagyvárosi életből fakadó
problémák megoldására specializálódott.
A csoporton belül jött létre az új irányzat, amelyik
később “Groupe Techniques Educatives” (GTEneveléstechnikai csoport) néven vált önálló szervezetté,
amely jelentős mértékben kívánt építeni a
csoportdinamika, a pszichoanalízis, továbbá a
humanisztikus pszichológia és pedagógia (különösen
Carl Rogers) eredményeire is.


1964-ben egy Fernand Oury nevű tanár vezetésével
újabb csoport jött létre, amely hamarosan elszakadt a
GTE-től, és létrehozta a “Groupe d’Education
Therapeutque” (a nevelésterapeuták csoportja)
elnevezésű szervezetet.
Az elmúlt években Franciaországban gyakran képezte
szakmai vita tárgyát az Oury és társai által kifejlesztett,
több iskolában kipróbált “Pedagogie Institutionelle”
(intézménypedagógia), amely olyan nagyvárosi iskolák
és osztályok problémáira keres megoldásokat
“amelyekben már semmi sem működik”.



A Freinet-pedagógia hagyományos gyakorlata mellett,
az érdeklődés egyre jobban a közösségi kapcsolatok, az
iskolán belüli és az iskolai munkát zavaró külső
tényezők felé fordult.
A Freinet-pedagógia mára olyan jelentős mozgalommá
fejlődött, amelynek hatása túlterjed a követők körén, és
széles körű hatást fejt ki az iskolai oktatás, és pedagógiai
gyakorlat egészére, különösképpen az alapfokú
oktatásra.
Amikor napjaink olyan új didaktikai-metodikai
elemeiről esik szó, mint például “tevékenység-központú
oktatás”, “projektoktatás”, “szabad munka”, “heti
terv”, “nyílt oktatás”, azok mind a Freinet-pedagógia
hatására utalnak, még ha ez nem is minden esetben
válik tudatossá.
Mit tanulhatunk mindebből?



Mind a tanulással kapcsolatos új elemek, mind pedig a
koncepció aktuális hatásai kapcsán figyelembe kell
venni azt a történelmi fejlődést, amely a pedagógiai
koncepció létrejötte óta bekövetkezett.
Freinet olyan nemzetközi feszültségekkel és súlyos
válságokkal terhelt időszakban élt, amikor a társadalmi
ellentétek is rendkívül éles formában vetődtek fel.
A nevelés kérdései számára saját korának konkrét
társadalmi viszonyaiba ágyazottan jelentkeztek; a
kapitalizmus igazságtalanságai alóli felszabadítás - még
ha munkássága vége felé ennek jelentősége csökkent is jelentette politikai-pedagógiai hitvallását.



Koncepciója elméleti alapjai, és ebből adódóan az általa
kidolgozott tanulásfogalom teljes megértése is csak
ezen a háttér ismeretek a birtokában lehetséges.
Néhány módszertani megoldása azonban, mint például
a “szabad munka” a “kísérletező tapogatózás”, az
“osztálytanács,” az “osztályok közötti levelezés” stb.
politikai szempontból teljes mértékben semlegessé vált,
még akkor is, ha azok a mai viszonyok között a
demokratikus nevelés céljaival hozhatók összefüggésbe.
Freinet politikai szempontból “hatástalanított”
pedagógiai életműve, a legkülönbözőbb, akár azzal
ellenkező politikai meggyőződésű tanárok számára - a
keresztény-konzervatívtól a liberálison keresztül
egészen a szocialistákig - egyaránt vállalható.


Az is kétségtelen, hogy a pedagógiai gyakorlat egésze
szintén meríthet ezekből a kezdeményezésekből, ha
annak nem csupán formai elemeit veszik át, hanem a
módszereket a csoport közösségi életével kreatív
módon össze is kapcsolják.
Természetesen annak tudatosítására is szükség van,
hogy itt már nem csupán Freinet pedagógiának
követéséről, hanem olyan egyéni arculatú pedagógiai
gyakorlat megteremtéséről van szó, amelyre csupán
ösztönzően hatottak a Freinet-pedagógia didaktikaimetodikai megoldásai.


Az a tény például, hogy Kölnben 1990 óta működik a
“Célestin-Freinet-Schule, Katholische Grundschule”
Célestin Freinet Katolikus Alapiskola), a francia
reformpedagógus munkássága iránti örvendetes
nyitottság mellett azt is jelzi, hogy milyen veszélyeket
rejt magában a meggondolatlan vagy a nem egészen
tudatos, egyoldalú recepció.
A Freinet-pedagógia egyben arra is figyelmeztet, hogy
legyünk tekintettel a gyermeki méltóságra, és ennek
jegyében tegyük lehetővé, hogy a nevelési folyamat
során gyermekek különböző megnyilvánulásai is hangot
kaphassanak.
Kötelező irodalom:


Németh András - Skiera, Ehrenhard:
Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Pukánszky Béla és Zsolnai A. (szerk.):
Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest, Eötvös
József Könyvkiadó, 1998.
Javasolt olvasmányok:



Ballangó - Galambos R. - Horváth. A. (szerk.,
1990): Freinet-vel könnyebb. Esztergom.
Eperjesi B-né - Zsámboki K-né (1995): Freinet
itt és most. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
http://www.freinet.hu/