Transcript Kukoricanemesítés

Idegen termékenyülő növények nemesítése
1. Botanikai sajátságok:
- A növényfaj vegetációs ciklusa (egyéves, kétéves évelő, lágyszárú, fás-szárú)
- A virágok elhelyezkedése (virág, virágzat, egylaki, egyivarú, kétivarú, kétlaki)
- Megporzás módja (szélporozta. rovarporozta)
- Fertilitási viszonyok (önfertil, önsteril)
A növényfaj hasznosítási iránya (gazdasági, esztétikai)
Termés:
• szemtermés
• módosult ivarszerv
• vegetatív növényi rész
Beltartalom:
• olaj
• fehérje
• keményítő
• rost
• drogok
• illóolajok
• alkaloidák
• feldolgozóipari minőség
• virág, virágzat
Alapfogalmak
populáció:
szaporodási közösségben élő egyedek összessége
migráció:
elvándorlás (szegényedés)
imigráció:
bevándorlás (gazdagodás)
önbeporzás:
szoros rokontenyésztés
beltenyésztés:
több genráción keresztül érvényesülő rokontenyésztés
heterózis forrás:
kivételes és alapvető forrás, a hibrid vigort alapozza meg
D = differencia : különbözés
DUS vizsgálat:
U = uniformity : egyöntetűség
S = stability : stabilitás
A kukoricanemesítés célkitűzései
- Termőképesség növelése
- Alkalmazkodóképesség javítása
- Betegségellenállóság
• stressztolerancia
• szárazságtűrés
• hidegtűrés
• herbicidtolerancia
• golyvásüszög
• rostosüszög
• fuzárium
- Alacsony szemnedvesség betakarításkor
- Profitabilis vetőmagelőállítás
• gyors szárazanyag felhalmozás
• gyors vízleadás
• szilárd szár
• anyai szülő termőképessége
• apai szülő pollenszolgáltatása
• magas biológiai értékű vetőmag
Kukoricanemesítés a felhasználás ágazatai szerint
1.
Takarmány kukorica (szemes)
2.
Silókukorica
3.
Csemege kukorica
4.
Fehér kukorica
5.
Waxy kukorica (amilopectin)
6.
Amilóz kukorica
7.
Olajos kukorica
8.
Gríz kukorica
9.
Lizin kukorica
10. Pattogatni való kukorica
11. Baby kukorica
Populáció javítás
• szabadlevirágzású fajta előállítás
• fajtafenntartás, javító fajtafenntartás
Hibridizáció
• heterózis források
• beltenyésztett vonalak előállítása
• keresztezés, próbahibridek, test
• szülőpartnerek fenntartása és felszaporítása
• üzemi vetőmag előállítás steril úton vagy az
anyapartner lecímerezésével
A nemesítési tevékenység megszervezése
• tenyészkert
• eszközök
• alapanyag beszerzés
• nemesítés
• fajtabejelentés, fajtaelismerés
• szaporítóanyag fenntartása
• vetőmag szaporítás
• marketing, logisztika
A kukorica rendszertana
Magvas növények csoportja
Zárvatermők alcsoportja
Egyszikűek osztálya
Pelyvások sorozata
Pázsitfűfélék családja
Zea félék raja
Fontosabb rokon fajok
Egyéves teozinte (Euclena mexicana)
Évelő teozinte (Euclena perennis)
Tripsacum félék (Tripsacum dactyloides)
Shorgum félék (Shorgum vulgare)
Jób könnye (Coix lacryma-jóbi(L))
A kukorica klasszifikációja, Sturtevant (1899)
1.
Zea mays indurata
flint
2.
Zea mays amylacea
fluory
3.
Zea mays indentata
dent
4.
Zea mays everta
pattogatni való
5.
Zea mays saccarata
csemege
6.
Zea mays amylea saccarata keményítős-csemege
7.
Zea may sceratina
waxy
8.
Zea mays tunicata
csuhés
Anderson – Cutler (1944)
Rassz:
A rokon egyedeknek egy olyan csoportja,
melyeknek elegendő tulajdonságuk közös ahhoz,
hogy felismerjük az összetartozásukat, elegendő
számú olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyek
az összes többi rassztól megkülönbözteti őket.
Klasszifikált kukorica rasszok
Mexico
32
Welhausen et. al. (1952)
Kuba
7
Hathaway (1957)
Kolumbia
23
Roberts et. al. (1957)
Közép-Amerika
13
Welhausen et. al. (1957)
Brazília
52
Briger et. al. (1958)
Paterniani és Goodman (1977)
Bolívia
32
Ramírez et. al. (1960)
Nyugat-Indiák
7
Brown (1960)
Chile
19
Timothy et. al. (1961)
Peru
49
Grobman et. al. (1961)
Ecuador
23
Timothy et. al. (1963)
Venezuela
19
Grant et. al. (1963)
Egyesült Államok
9
Brown és Goodman (1977)
Európa
11 (33)
Leng et. al. (1962)
Pavlicic (1971)
Brandolini (1969)
Európa + Amerika 296 db
A hibridkukorica bevezetése előtt Magyarországon
megtalált rasszok és fajtacsoportok
Rassz
Fajtacsoportok
Közép-Európai Dent komplex
Prarie Királynője, F lófogú, Iowa Aranybánya
Funk Y.D, Szegedi sárga lófogú,
Mindszentpusztai sárga lófogú, Magyar Kincs
Fehér lófogú komplex, Reid King
Vörös lófogú komplex
Pignolettó
Bélyei, Alcsúti, Zalaszentgróti,
Bánkúti keményszemű, Udvaros soksorú
Páduai
Mindszentpusztai fehér, Kárász Pál féle
Lapusnyaki
Óriás Arany, Iregi
Fillér komplex
Tájfajták
Rózsa-Basa komplex
Putyi
Magyar 8 soros simaszemű komplex
Mesterházi, Zsombolyai, Csényei, Bodzai, Székely
Korai Simaszemű
6 hetes, 12 hetes
Pattogatni való
Egérfogú, Rizsszemű
Cinquantino
Tájfajták
Mazsola
Lila, sárga, fehér
A csemegekukorica genom származása
Huelsen (1954), Galinat (1971) és Hadi (1993) szerint
Black
Mexican
Popcorn
Guatemalai
Flintek
Quiker
Sweet
Southern
Dent
Non Plus
Ultra
Country
Gentleman
Old
Colony
Whipple's
Yellow
Chullpi
Maize
Dulce
Papoon
Corn
Cory
White
Darling's
Early
Northern
Flint
Early
Crosby
Northern
Flint
Golden
Early Market
Stowell's
Evergreen
Narrow
Grained
Evergreen
Northern
Sugar
Southern
Dent
Southwestern
12 rows
Golden
Bantam
Menomony
Soft
Cinguantino
Spanish
Gold
A kukorica átlagtermések Magyarországon, 1871-2000
7
6
Cinquantino
Pignoletto
5
Mt/ha
Első nemesített fajták: Magyar nemesí- Beltenyésztéses hibridek:
 Mv DC 5
tett fajták:
Legkorábbi székely
 Mv DC 1
 F korai
Béllyei pignoletto
Mv DC 602
 Mps.
Bánkuti lófogú
Mv DC 59
Mpf.
 Rózsa – Basa
Mv SC 530
 Szegedi s. lófogú
 Zsombolyai
Mv SC 570
 Mesterházi
Mv SC 580
Lapusnyaki
Magyar fehér lófogú
Régi fajták:
 Magyar 8
soros simaszemű
4
Beltenyésztéses hibridek
 Stira
 Norma
Furio
Occitan
 P.3732
P.3901
Volga
Külföldi fajták:
Préri királynője
Iowai Aranybánya
3
2
1
5 éves átlag
 Legnépszerűbb fajták
1996-2000
1991-1995
1986-1990
1981-1985
1976-1980
1971-1975
1966-1970
1961-1965
1956-1960
1951-1955
1946-1950
1941-1945
1936-1940
1931-1935
1926-1930
1921-1925
1916-1920
1911-1915
1906-1910
1901-1905
1896-1900
1891-1895
1886-1890
1881-1885
1876-1880
1871-1875
0
Populáción belüli és populációk közötti
rekurrens szelekciós módszerek
(Hallauer, 1980)
Intrapopulációs módszerek
Fenotípusos vagy tömegszelekció (Gardner, 1961)
Módosított ear-to-row szelekció (Lonnquist, 1964)
Half-sib szelekció (Jenkins, 1940)
Half-sib szelekció (Hull, 1945)
Full-sib szelekció
Beltenyésztett nemzedék szelekció (S1, S2 stb.)
Interpopulációs módszerek
Reciprok rekurrens szelekció (Comstock et al., 1949)
Reciprok rekurrens szelekció beltenyésztett teszterrel (Russell és Eberhart, 1975)
Módosított reciprok rekurrens szelekció I. (Paterniani és Vencovsky, 1977)
Módosított reciprok rekurrens szelekció II. (Paterniani és Vencovsky, 1977)
Reciprok full-sib szelekció (Hallauer és Eberhart, 1970)
A populációjavítás természete
gyakorisági
eloszlás %
gyakorisági
eloszlás %
középérték
eredeti populáció
65
javított populáció
85 100
középérték
javított populáció
110 135
155
eredeti populáció
65
85
100
110
termés relatív %
termés relatív %
legjobban kombinálódó vonal
135
Tömegszelekció
Módszer:
-komplett állományban egészséges növények kiválasztása;
-a kiválasztott növények termésének elkülönített betakarítása;
-szelekció a kiválasztott tulajdonságokra;
-a kiválasztott egyedek terméséből azonos magmennyiség
keverékének előállítása.
Alkalmazás:
-könnyen elbírálható;
-magas h2 értékkel rendelkező. tulajdonságokra.
Előnyei:
-1 év, 1 ciklus;
-a genetikai változékonyság megőrzése;
-olcsó, kevés munkaráfordítással végezhető.
Hátrányai:
-nincs parentális kontroll;
-nincs utódbírálat;
-környezet által erősen befolyásolt tulajdonságokra nem hatékony.
Változatai:
-egyszerű;
-szülői kontrollal végzett szelekció;
-grid szelekció.
Ear-to-row szelekció
Módszer:
-anyatövek, családok kiválasztása;
-minden csőről származó magot megjelölt sorba vetünk;
-2-3 hely (1 izolált) és 2-3 ismétlés/hely;
-az izolált helyen a családokat anyaként vetjük, apa az összes
család tartalék magjának a keveréke;
-az izolált területen ismétlésenként 4-5 növényt elitezünk;
-ezek termését külön takarítjuk be;
-megállapítjuk a családonkénti átlagtermést;
-szelekció a családok között, szelekció a családon belül.
Előnyei:
-1 év, 1 ciklus;
-a genetikai változékonyság megőrzése;
-olcsó.
Hátrányai:
-izolált területet igényel;
-nincs apai kontroll.
Változatai:
-egyszerű;
-módosított;
-apai kontrollal módosított.
Half-sib (féltestvér) szelekció
Módszer:
1. év: a, Nagy populációban önbeporzással izolálunk 100-500 növényt,
az önbeporzott csöveket és ugyanazon növényről származó
maradék pollent azonos számmal nyilvántartjuk.
b, A megjelölt növényekről származó maradék pollennel
teszterkeresztezést végzünk.
2. év: a, Az önbeporzott csövekről származó S1 családokat ismétléses
kísérletbe vetjük.
b, Az előállított teszterkeresztezéseket ismétléses
kísérletbe vetjük.
c, Az S1 családoknak vagy az S1xT féltestvérek teljesítményének elbírálása, szelekció.
3. év: A kiválasztott S1 családoknak egymás közötti keresztezése,
új rekombinációk előállítása.
Alkalmazás:
-nehezen, vagy per se nem elbírálható tulajdonságoknál;
-alacsony h2 értékkel rendelkező tulajdonságoknál;
-környezet által erősen befolyásolt tulajdonságoknál.
Half-sib (féltestvér) szelekció
Hátrányai:
-1 ciklus 3 év;
-sok kézi munkaerőt, hibridkísérletet igényel;
-nem lehetséges nagyszámú egyeddel dolgozni- genetikai elszegényedés
Előnyei:
-parentális kontroll mindkét nemzedékben;
-utódbírálat, teljesítmény bírálat;
-környezet által erősen befolyásolt, komplex tulajdonságoknál
is effektív.
Változatai:
-S1 per-se;
-S2 per-se;
-S0 test cross;
-S1 test cross;
-általános kombinálódó-képességre;
-speciális kombinálódó-képességre;
-kombinált:
-S1 per-se + S0 test cross
-önbeporzás és rekombináció virágzás előtt elbírálható tulajdonságoknál.
Full-sib (teljes testvér) szelekció
Módszer:
-1. év: S0xS0 full-sib párok előállítása;
-2. év: utódbírálat teljesítmény-kísérletben;
-3. év: a kiválasztott full-sib családok egymás
közötti keresztezése (intermating);
Előnyök és hátrányok:
-mint a half-sib szelekciónál;
Változatai:
-S0xS0;
-S1xS1;
-alkalmas kétcsövű populációkra;
-rekombináció beiktatása nélkül.
A szemtermés ciklusonkénti átlagos növekedése
különböző visszatérő szelekciós módszerekkel
(Sprague és Eberhart, 1977)
Populáción belül
Populációk között
Különböző
Különböző
javulás/ciklus
javulás/ciklus
tanulmányokban közzétett
tanulmányokban közzétett
(%)
(%)
befejezett szelekció
befejezett szelekció
29
3,57
24
3,29
Második előadás
A hibridkukorica-nemesítés fontosabb mérföldkövei
Beal, W. J. (1876) (első önbeporzás)
Holden, P. G. (1895) (első vonal)
East, E. M. (1905, 1908, 1909) (első vonal)
Shull, G. H. (1908-1909) (hibridizáció)
Jones, D. F. (1917, 1924) (első hibrid)
Duddlestone, B. H. (1921) (kereskedelmi vonalak)
Jenkins, M. T. (1935) (korai tesztelés)
Sprague, G. F. (1933) (szintetikus fajta)
Hayes, H. K és Johnson, I. J. (1939) (pedigree módszer)
Fleischmann, R. (1908) (F122 heterózis forrás)
Pap, E. (1953) (első eu hibrid, MPS heterózisforrás)
Russell, W. A. és Teich, A. H. (1967) (módszertan)
Beltenyésztett hibridek nemesítése
1. Shull 1908, 1909 alapvetései:
a, minden szabadon elvirágzó fajta növényei természetesen
keletkezett komplex hibridek;
b, a szoros rokontenyésztés (önporzás) hatására minden
tulajdonság stabilizálódik, tovább nem hasad
(homozigótává válik), a stabil vonalak korlátlan ideig
„változatlan” állapotban fenntarthatók;
c, a homozigóta vonalak egymás közötti keresztezésével
(genetikai, élettani, ökológiai) luxuria, túlfejlődés, vagy
hibridhatás jön létre, a hibridhatás a hibridek újra
előállításával korlátlanul ismételhető; a táblán minden
növény genetikailag minden másikkal azonos, ezért a
termesztés és betakarítás könnyen gépesíthető;
d, a nemesítés célja nem a „legszebb”, legtermőképesebb
beltenyésztett vonal előállítása, hanem a homozigóta
vonalak egymás közötti keresztezésével a
legtermőképesebb hibrid előállítása.
A beltenyésztés hatása a BSSS populációban
a kiindulási populáció százalékában
Generáció
BSSS S0
S1
S2
S3
S4
S6
S8
Változás
S0-S8
Termés
(%)
NövényCsőmagasság magasság
(%)
(%)
50% virágÁllózásig el- Csövek Csőátmérő Csőhossz Ezerszemképesség
telt nap száma (%)
(%)
(%)
tömeg (%)
(%)
(%)
100
66
52
44
38
36
32
100
90
83
78
78
76
76
100
85
75
70
68
66
65
100
114
113
116
120
121
125
100
120
130
130
130
120
130
100
94
90
88
85
85
83
100
92
86
83
79
79
78
100
92
91
90
90
87
85
100
88
85
80
74
76
79
-68
-24
-35
25
30
-17
-22
-15
-21
Beltenyésztett vonalak előállításának
módszerei
1. Standard módszer, vagy direkt izolálási
módszer
2. Pedigree módszer
3. Back-cross módszer
4. Single-seed, vagy single hill módszer
5. Gaméta szelekció
6. Monoploidok
-Homozigóta diploid: anyai, apai
-Indeterminate gametofiton
-Pollenkultúra
Pedigree módszer alkalmazása beltenyésztett
vonalak előállítására
Pedigree a felmenők rokonságában:
B164 x LE
Idt. 2B
Idt. x I 205
Idt. 3A
M 49 x Idt.
M 49 2A
M 49
B164 x LE
Idt. 4A
Idt. 2C
Idt. x I. 205
A886 x B164
Idt. 3B
A556
A 237
A 78
A 509
A 109
Hibrid típusok
SC = single cross= AxB
TC = three way cross= (AxB)xC
DC = double cross= (AxB)x(CxD)
SLC = sister line cross= A1xA2
Teljesítmény vizsgálat
Standardizálás
Kísérletek:
előkísérlet,
főkísérlet,
hivatalos kísérlet,
nagyparcellás bemutató kísérlet
Amerikai heterózisforrások I.
1. Reid Yellow Dent
(Gordon Hopkins * Little Yellow)
Robert és James Reid (1947-1915)
a) Iowa Stiff Stalk Synthetic
Georges F. Sprague (1934-1938)
b) Iodent
Lyman C. Burnett (1923)
Merle T. Jenkins (1935)
Raymond F. Baker (1942)
Forest A. Troyer (1958)
John L. Hoffbeck (1966)
William B. Ambrose (1980)
Thomas I. Kevern (1984)
Amerikai heterózisforrások II.
2. Lancaster Surecrop
(Henry High * Golden Queen)
Hershey család (1860-1947)
Frederick D. Richey (1945)
Glenn H. Stringfield (1949)
Donald F. Jones (1949)
Marcus S. Zuber (1964)
Amerikai heterózisforrások III.
3. Minnesota 13
Franklin DeCou (1893)
Willet M. Hays (1893-1896)
4. Northwestern Dent
(Blody Butcher)
Oscar H. Will (1891-1896)
5. Leaming
Jacob és Chester Leaming (1855-1900)
Európai heterózisforrások
1. Európai Korai Flint
(Lacaune O. P (Legkorábbi Székely?))
Cauderon
Pollmer, W. G.
Ordas, A.
2. Rumai 122
(Livingstone féle Early Golden * Közönséges Bánáti)
Fleischmann Rudolf (1908- )
Miladin Vukovics
Vladimir Trifunovics
Relja Savic
Branco Palaversic
Szüllő Ferenc
3. Mindszentpusztai sárga lófogú
(Déli lófogú * Conico)
Pap Endre (1917, 1928, 1933-1953)
Csetneki András (1976)
Kovács Károly (1983)
Dolinka Bertalan (1989)
Kiss Károly (1968)
A Rumai heterózis forrás
Livingstone féle Early Golden
(Magyarországon 1893-tól)
Közönséges Bánáti
(Régi magyar 8 soros, valószínűleg
Karibi Flint, 1600-as évektől)
Korai arany
(Pejacsevics Péter, Ruma 1893-1910)
Rumai 122 sz. anyatő
(Fleischmann Rudolf, 1908)
1. Rumai sárga lófogú
2. Vukovári sárga lófogú
3. Béllyei sárga lófogú
4. „F” Aranysárga lófogú (Fleischmann R., 1923)
A) „F” Korai (Fleischmann R., 1934 Magyarország)
(Fleischmann R., 1938 Hollandia)
B) „F” Mezőhegyesi (Szüllő F., 1942)
a) Novisadski Flajsmann
A Mindszentpusztai sárga lófogú
heterózisforrás valószínű származása I.
Southern Dent
Conico
Chester Leaming
(Ohio, 1880-1900)*
Leaming
(Magyarország, 1900-1910)
Mindszentpusztai sárga lófogú
(Pap Endre 1917
1928
1947
1951
1960)
* Walace és Brown (1956)
Az M14*C103 pedigree-ből előállított vonalak hibridjeinek
kombinálódóképessége és szemnedvessége
három egymást követőgeneráción tesztelve
(El-Lakany és Russell 1971)
Csoport
Szelekció
1.csoport
*(VS-H)
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
2.csoport
(VS-L)
3.csoport
(TC-H)
4.csoport
**(TC-L)
Termés (q/ha)
S1
S2
S3
73,7
76,2
76,2
73,2
74,4
76,8
73,4
78,2
76,7
75,9
75,5
74,9
74,5
73,3
76,4
65,7
70
70,3
61,1
61
67,9
67,9
67,4
64,2
64,2
66,6
64,4
69,9
73,6
70,4
72,3
71,8
73
70,2
71,8
75,3
72,9
76,5
75,6
72,9
74,7
75,2
76,2
75,9
77,7
72,3
73,3
72,9
71,3
72,1
69,3
69,5
72,6
74,6
74,7
69,4
68,6
70,2
70,9
71,8
Szemnedvesség (%)
S1
S2
S3
25,1
23,4
23,1
25,5
27
26,8
24,7
24,1
24
25,3
25,4
26,5
24,7
24
23,8
22,9
22,4
22,1
23,4
24,1
23,7
24,7
24,5
23,6
27,1
27,2
27,2
22,2
23,2
22,4
24,5
23,1
23,7
23,4
22,9
22,9
24,1
24,8
24,7
24
23,9
23,7
27,8
27,8
28,9
25,2
25,6
24,6
23,5
24,1
23,9
24,4
24,3
23,5
25,2
24,1
25,3
23,8
25
25
*VS= visual selection
H= high plant density
**TC= top cross
L= low plant density
A BS-1 populációból 5 különböző módszerrel előállított
vonalak kombinálódóképessége
6 hely, 69000 tő/ha állománysűrűségben vizsgálva
(Russell és Machadó, 1982)
Vonalcsoport
Vonalak
száma
(db)
1.
Vonalelőállítás
19
tőszám
(tő/ha)
59000
sortáv
(cm)
102
2.
19
29500
102
3.
19
29500
102
4.
19
59000
51
5.
10
59000
51
Kontroll
(BS1)
_
_
_
módszer
vizuális
vizuális
(1 csőre)
vizuális
(2 csőre)
vizuális
testcross
3 generáción
keresztül
_
Az előállított vonalak
teljesítménye
termés
megoszlás
(q/ha)
(q/ha)
89,9
83,2-99,6
86
72,8-99,3
92,4
80,1-104
91,2
80-100,1
90
81,2-99,1
87,7
_
Megállapítás: 1. Az 1., 3., 4., 5., módszer azonos hatékonyságú.
2. A 2. módszer is alkalmas kiváló értékű vonalak előállítására, de
nem szűri ki hatékonyan a gyengébb variánsokat.
A B73*B84 rokonvonal-keresztezésből előállított különböző
populációkból származó vonalak kombinálódóképessége
a Mo17 teszteren
(Lamkey-Schnicker és Melchinger, 1995)
Szelekció hatása
Tesztelt
vonalak
száma (db)
Átlagtermés
(t/ha)
1. B73
-
2. B84
Generáció
20%-os szel.
intenzitással
(t/ha)
1%-os szel.
intenzitással
(t/ha)
6,78
-
-
-
7,73
-
-
3. B73*B84 F2
100
6,98
7,21
7,43
4. B73*B84 F2-Syn-8
100
6,71
7,03
7,33
5. (B73*B84)*B73
50
6,83
6,97
7,09
6. (B73*B84)*B84
50
7,14
7,22
7,3
1971-1975 között vetőmag előállításra 0.1%-nál
nagyobb arányban használt elitvonalak az
összes tesztelt S2, S3 vonalak százalékában
Állami
intézmények
S2, S3 tesztelt
vonalak száma
(db)
0.1%-nál nagyobb
mértékben
használt vonal
(db)
Használható
vonalak
aránya
(%)
Forrás
Egyetemek
1908-1938
27641
677
2,4
Lindstrom,
1939
Egyetemek
1940-1975
360000
38
0,01
Hallauer,
1981
Iowai Egyetem
1940-1975
14400
4
0,027
Hallauer,
1981
*A 38 vonalból 19 szoros rokonságban van ugyanazon listán szereplő másik
vonallal. A tényleges gyakoriság: 0,0053.
Optimista kalkuláció: 10000 S2, S3 vonalból 1 eredeti elitvonal.
Pesszimista kalkuláció: 100000 S2, S3 vonalból 53 eredeti vonal.
Populáció javítás során előállított
elit vonalak száma
Szelekciós
ciklus
Populációk
száma
(db)
Előállított S1-ek
hozzávetőleges
száma (db)
Előállított
elit vonalak
száma (db)
Elismert
hibridek
száma (db)
C0
55
5500
2
0
C1
24
2400
0
0
C2
24
2400
0
0
C3
6
600
0
0
C4
6
600
0
0
Összesen
115
11500
2
0
Elit beltenyésztett vonalak élettartama vetőmagelőállításra használt részarányuk százalékában
Vonal
C103
OH43
B14
B14A
W64A
B37
A619
A632
Mo17
B64
B68
B73
B79
B84
A közzététel éve
1949
1949
1953
1962
1954
1958
1961
1964
1964
1965
1968
1972
1975
1978
1956
7,4
5,2
2,5
0,0
-
1964
1970 1975 1979 1984
11,9 4,2 0,3 <0,1
15,7 11,7 0,9
0,1
8,2
8,6 0,1
0,0
0,0
1,3 1,6
0,2
0,9 13,0 1,5 0,6
2,0 25,7 6,8 2,4
0,0
0,0 4,2
0,9
7,4 15,2 9,7
0,0 7,0 12,2
0,0 0,0
0,8
0,0 0,1
0,6
3,1 16,1
<0,1
0,3
<0,1
<0,1
0,0
<0,1
0,1
0,3
<0,1
1,9
1,5
<0,1
<0,1
11,3
0,0
<0,1
Következtetések
Kereskedelmi értékű vonalak előállítása érdekében
fontossági sorrendben az alábbi szempontok
a meghatározóak:
1. A kiindulási pedigree teljesítménye;
2. A kiindulási pedigree komponenseinek egymással
adott teljesítménye;
3. A szelekciós módszerek;
4. A szelekciós körülmények
Kukoricanemesítési tevékenység
(Martonvásár)
- nemesítési programok (5)
- téli tenyészkert (Chile)
- törzsfenntartás
- törzsleírás (DUS)
- top-cross program (kísérleti előállítás)
- rezisztencia program
- laboratórium (vetőmagtisztaság)
- promóció
Humán erőforrások
-kutatók, intézeti mérnökök
13 fő
-felsőfokú végzettségű nem kutató
(adatbázis kezelő, vezető technikus)
2 fő
-technikusok
10 fő
-állandó fizikai dolgozók
20 fő
-alkalmi munkások
? fő
45 fő
A kísérletezéshez szükséges nagyértékű eszközök
- 100 LE feletti erőgép + munkagépek
- kistraktor + munkagépek
- parcella vetőgép
- parcella kombájn
- labor berendezések
- kisbusz, terepjárók
- kísérleti terület (50-60 ha)
1 db
3 db
3 db
3 db
5 db
A kísérlethez szükséges fontosabb anyagok:
- műtrágya
- növényvédőszer, laborvegyszerek
- izolátor, zacskó
Közlekedés:
- saját gépkocsi használat
Nemesítési programok átlagos
finanszírozása
Külföldön
1. 300.000-1.000.000 USD
~75-250.000.000 Ft
2. Parcella igény:
a, 5-6000 pc belső tenyészkert
2-3000 pc téli tenyészkert
b, 40.000 pc hibridkísérlet
Magyarországon
20.000.000 Ft
a, 2000 pc belső tenyészkert
600 pc téli tenyészkert
b, 7000 pc hibridkísérlet
3. Porzás:
40.000 db/év
15.000 db/év
4. Top cross
30-40 db (izolált területen)
12-16 db
Hibridelőállítás költsége
1. -12 fajtabejelentés / év
-3 fajtaelismerés / év
-4-5 évente 1 népszerű fajta
2. 1 fajtaelismerés teljes költsége:
100.000.000 Ft : 3 fajta=33.000.000 Ft
1 népszerű fajta elismerése
100.000.000 Ft * 4 év= 400.000.000 Ft
Államilag minősített hibridkukoricák száma Magyarországon
1997
Éréscsoport
Igen korai
Korai
Középérésű
Késői
Összesen
Szemeskukorica
magyar
külföldi
5
16
20
31
28
23
13
11
66
81
45%
Napraforgó:
magyar: 17 db (36%)
külföldi: 30 db
Kukorica
szemes : 147 db
siló
: 56 db
összesen: 203 db
Silókukorica
magyar
külföldi
10
3
15
5
6
1
13
3
44
12
79%
Hibridkukorica vetőmag szaporítása
1. Szülővonalak felszaporítása izolált területen
2. Hibrid-vetőmag előállítás
a, 2♀ 1♂
b, 4♀ 2♂
c, 6♀ 2♂
d, 0♂
3. Betakarítás
4. Vetőmag üzemi feldolgozása
5. Vetőmag kikészítés
a, csávázás
b, inclustrálás
6. Csomagolás
7. Logisztika
A kukorica vetőmagfeldolgozásának szerkezete
tárolás
utófosztás
válogatás az asztalon/szállító szalagon
szárító
tárolás
morzsolás
Standard alatti
mag
tisztító (Clipper)
-aspirátor
-fölözés-aljazás
-osztályozás
EL
ES
Kereklyukú rosta
L
M
S
Résrosta
L LF MR MF
Szemhossz szerinti osztályozás
LR1 LR2 LF1 LF2 MR1 MR2 MF1 MF2
Fajsúly szerinti osztályozás
vagy aspirátor
csávázás
S
LR3
LF3
MR3
MF3
csomagolás