Transcript 2012. 05. 15. Szakértői prezentáció

ELEMZÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL
KIVETÍTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS
AZ ÁLLAMADÓSSÁG ALAKULÁSÁRÓL (2012-2026)
MNB Klub, 2012. május 15.
Az elemzés célja
Célok
•
Az államadósság és az államháztartás helyzetének bemutatása az MNB és a
KT rendszeres elemzéseinél hosszabb időtávon
•
Fokozatosan érvényesülő intézkedések teljes hatásának bemutatása
•
Viszonyítási alap annak megítéléséhez, hogy a következő év makrogazdasági
folyamatai és jogalkotása a hosszú távú adósságpályát hogyan befolyásolja.
Eszközök
•
Részletes államháztartási elemzés 2016-ig
•
A bruttó adósságpálya technikai kivetítése 2026-ig
•
Eredmények összevetése az alkotmányos és az Európai Uniós
adósságszabályokkal
•
Érzékenységvizsgálatok a fontosabb feltételezésekre valamint a „fiskális rés”
számszerűsítése
Korlátok:
•
Nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés
•
2012. április 30-ig ismertté vált információkat vettük figyelembe
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Fő üzenetek
•
Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDParányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet.
•
Az adósság így elérheti a maastrichti szerződés szerinti 60 százalékot,
és eleget tesz az EU 1/20-os szabályának, de nagyobb, mint az
Alaptörvény 50 százalékos célja.
•
Ennek eléréséhez tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők
bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító
lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség.
•
Az államháztartás elsődleges egyenlege 2016-tól trendszerűen javul és
hosszú távon a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik.
•
Ez az egyenleg ellensúlyozza a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú
növekedési ütemet 0,8 százalékponttal meghaladó finanszírozási
költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta
csökkenését.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Fő üzenetek (folytatás)
•
Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése
(különadók, a félszuperbruttó és az EU források csökkenése) és új
kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák.
•
Középtávon viszont a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben
javítják az egyenleget.
•
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-at követően évente 1,4
százalékkal javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így
kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából.
•
A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a
finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal
térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától.
•
Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt
jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és
szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és
adósságpályát mutatja be.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Áttekintés
1. Az államadósság jelenlegi szintje és kialakulásának okai
2. Az államháztartás középtávú pozíciója (2012-2016)
3. Adósságkivetítés (2012-26)
• Elsődleges egyenleg
• Kamategyenleg
• Eredmények – adósságpálya
• Érzékenységvizsgálat és kiigazítási igény
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
1. Az adósság jelenlegi szintje és kialakulásának okai
6
Bruttó államadósság, 1996 - 2011
90
%
%
90
0
0
2011
10
2010
10
2009
20
2008
20
2007
30
2006
30
2005
40
2004
40
2003
50
2002
50
2001
60
2000
60
1999
70
1998
70
1997
80
1996
80
7
A válság előtt az adósságrátát a hiány emelte, a dinamikus
komponens csökkentette, 2008-tól a hatás fordított…
10
%
%
8
6
5
4
0
2
0
-5
-2
-10
-4
Elsődleges egyenleg
Gazdasági növekedés
Reálkamat-fizetés hatása
Egyéb
Reálárfolyam változásának hatása
Adósságráta változása
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
-6
2000
-15
8
…pedig az adósság átlagos finanszírozási költsége trendszerűen
csökkent az elmúlt 10 évben
Százalék
Százalék
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
2000
2001
2002
2003
2004
Implicit reálkamat
2005
2006
2007
5 éves forint hozam
2008
2009
2010
2011
Implicit kamat
9
A magyar államadósság nemzetközi összevetésben
%
%
GR
Bruttó államadósság (a GDP arányában)
140
120
BE
PT
UK
80
60
PL
LV
40
LT
CZ
20
FR
ES
CY
80
AT
NL
FI
DK
SI
60
40
SE
20
BG
0
60
%%
% 140
120
IT
100
IE
DE
LU
80
HU
FR
CY
NL
PL
FI
LV
40
SK
LT
UK
100
80
AT
ES
60
BE
PT
CZ SI
60
DK
40
SE
RO
20
20
BG
EE
EE
40
120
100
DE
SK
RO
140
IE
HU
MT
140
120
IT
100
160
Bruttó államadósság (a GDP arányában)
160
0
80
100
120
140
Egy főre jutó GDP (EU átlaga=100)
0
0
0
40
80
120
160
200
A háztartások nettó pénzügyi vagyona (a
GDP arányában)
10
2. Az államháztartás pozíciója (2012-16)
11
Az államháztartás középtávú pozíciója (2012-2016)
Célok
•
A már meghozott intézkedések hatásának bemutatásán túl a célunk az,
hogy minél pontosabban megragadjuk a hosszabb távú adósságkivetítés
alapjául szolgáló fiskális pozíciót.
•
Azért is fontos ezt az időszakot részletesebben kidolgozni, mert
• a már meghozott intézkedések döntő része ezen a horizonton
érdemi fiskális impulzusokat okoz, amit a makrogazdasági
előrejelzésben is figyelembe vettünk;
• az intézkedések hatása ezen az időtávon már kifut/beépül, ezért
2016-után már változatlan költségvetési politikát feltételezünk.
12
Makrogazdasági feltételezések
2012
2013
2014
2015
2016
Gazdasági növekedés
0,1
1,5
2,3
2,1
2,1
Infláció
5,6
3,0
2,6
3,0
3,0
Aktivitás
56,1
56,7
57,5
58,3
58,9
M unkanélküliség
10,5
11,1
11,8
12,0
12,2
•
A kibocsátási rés fokozatosan záródik - 2017-től a GDP a potenciális
ütemmel nő.
•
Az SZKT 2.0 hatását a költségvetési egyenleg esetén figyelembe vettük, a
makropálya azonban nem tartalmazza - a hosszú távú adósságpálya
kivetítésre gyakorolt közvetett makrogazdasági hatás ugyanakkor
vélhetően nem számottevő.
13
Külső tényezők és módszertani feltételezések
Változatlan szakpolitikák (current policy) feltételezése
•
•
Hatályos jogszabályok
Nominálisan rögzített mértékek esetén múltban érvényesülő szabályzási
trend vagy szakpolitikai célok
EU-transzferek nem változnak jelentősen
Kvázifiskális tevékenység eredményének ESA-hiányba történő beemelése
•
•
•
BKV, MÁV valós időben megjelenik a hiányban
Az eltérés már viszonylag alacsony (GDP 0,1 százalék)
Adósságátvállalás már nem befolyásolja a hiányt és a jövőbeli
adósságdinamikát
14
Intézkedések: a már meghozott, a 2012-es hiányhoz képest addicionális
hatással bíró intézkedések
Hiánycsökkentő hatások:
 2013-ban bér és transzferkiadások nominális befagyasztása
 Bérkompenzáció kiesése (2014-re)
 Dohány - jövedéki adóemelés
 Nyugdíj-intézkedések – jelentős hatás a teljes horizonton
Hiánynövelő hatások:
 Bankadó és ágazati különadó kiesése (2013-ra)
 SZJA – fél-szuperbruttó kivezetése (2013-tól)
 Magánnyugdíj rendszerből visszalépők (2013-ra)
 Köznevelési törvény - pedagógus életpálya modell (2013-2018)
 Bankszövetségi megállapodás - csökkenő mérték (2012-2016)
 Új diákhitel konstrukció (2014-től)
15
Beruházások – az amortizáció pótlása folytatódó EU finanszírozással
%
%
%
%
%
8
8
140
7
7
7
120
6
6
6
100
5
5
5
80
4
4
4
60
3
3
3
40
2
2
2
20
1
1
1
0
0
0
0
Állóeszközállomány (bal tengely)
Értékcsökkenés (összetételhatás kiszűrve)
Beruházás
8
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020
2022
2024
2026
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020
2022
2024
2026
160
Beruházás EU nélkül
Értékcsökkenés (összetételhatás kiszűrése nélkül)
Beruházás
16
A Széll Kálmán terv 2.0 becsült nettó hiányhatása
(Milliárd forint)
Figyelembe vett addicionális nettó hatás
2012
2013
2014
35
35
36
3
25
29
25
50
51
Fordított áfa bevezetése a mezőgazdaságban
0
5
5
E-útdíj emelt szintű indítása
0
39
100
központi költségvetési támogatás megszűntetése
0
25
30
Pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése
0
127
134
Energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása, bővítése
0
33
35
Biztosítókat terhelő adók összevonása, átalakítása
Kisadók megszüntetése
0
0
5
-5
6
-5
63
338
421
0,2
1,1
1,3
Költségvetési szervek és fejezetek kiadáscsökkentése
Gyógyszertámogatási kiadások csökkentése
Távközlési szolgáltatási adó bevezetése
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott
Összesen
Nettó hatás a GDP arányában, százalék
 Az intézkedések döntő részét figyelembe vettük
 Az intézkedések által okozott közvetlen adókiesés mellett
megbecsültük a beruházási/működtetési költségeket is
 A makrogazdasági hatásokat (+/-) nem tudtuk figyelembe venni
Forrás: MNB
17
Alappálya, 2012 – 2016, a GDP százalékában
•
SZKT 2.0 hatására hosszabb távon 1,4 százalékpontos egyenlegjavulás (2015-től)
•
Elsődleges egyenleg a horizont végére 2 százalék körül alakul
•
A hiány végig 3 százalék alatt marad.
18
3. Középtávú adósságkivetítés (2026-ig)
19
Az államadósság előrejelzése
Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens”
•
Az adósság technikai előrejelzésének tényezői
•
•
•
•
•
Reálgazdasági növekedés (G)
Elsődleges egyenleg (PB)
A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R)
Reálárfolyam változása (RER)
PB
Dinamikus
komponens:
R+RER-G
Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg PB :
• Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten
tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg
PB0
Emelkedő
adósság
<
PB
<
PB1
Csökkenő
adósság
Kedvező:
• Magasabb PB
• Magasabb G
• Alacsonyabb R
• Alacsonyabb RER
(reálfelértékelődés)
20
Makrogazdasági feltételezések
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
Gazdasági növekedés
2,2
2,3
2,4
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
Infláció
3,0
3,0
3,0
3,0
3,0
3,0
3,0
3,0
3,0
3,0
Aktivitási ráta
59,5
59,9
60,2
60,4
60,7
60,8
61,0
61,1
61,3
61,6
M unkanélküliségi ráta
12,1
11,9
11,6
11,2
10,9
10,5
10,1
9,7
9,3
9,1
Forintkötvények implicit reálhozama
3,6
3,7
3,7
3,7
3,8
3,8
3,8
3,8
3,8
3,8
Devizakötvények implicit reálhozama
3,8
3,7
3,6
3,5
3,4
3,3
3,3
3,3
3,2
3,2
Hozamok:
 kiindulópont az inflációs jelentés endogén kamatpályája
 prémium 2016-ig a hosszú távú egyensúlyi szintre csökken, majd
stabilizálódik
Reálárfolyam:
 kezdeti ingadozás után a nominális árfolyam stabilizálódik
 1 százalékos inflációs differencia mellett tartós reálfelértékelődés
21
Az államadósság előrejelzése
Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens”
•
Az adósság technikai előrejelzésének tényezői
•
•
•
•
•
Reálgazdasági növekedés (G)
Elsődleges egyenleg (PB)
A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R)
Reálárfolyam változása (RER)
PB
Dinamikus
komponens:
R+RER-G
Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg PB :
• Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten
tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg
PB0
Emelkedő
adósság
<
PB
<
PB1
Csökkenő
adósság
Kedvező:
• Magasabb PB
• Magasabb G
• Alacsonyabb R
• Alacsonyabb RER
(reálfelértékelődés)
22
Elsődleges egyenleg
•
2016-ot követő 10 évben az elsődleges egyenleg trendszerűen javul
•
A Széll Kálmán terv 2.0-át figyelembe véve az elsődleges egyenleg a
GDP 2 százalékára emelkedhet
•
Demográfiai hatásokat ezen a horizonton több, mint ellensúlyozza a
nyugdíjrendszer reformja
• nyugdíjkiadások 2012-26 között a GDP 2,4 a százalékpontjával
mérséklődnek, ami nagyrészt az indexálási szabályokra vezethető
vissza
• 2026-után a demográfia érzékeny kiadások már ismét a hiány
növekedése irányába hatnak
23
Elsődleges egyenleg és ESA-egyenleg, 2012 - 2026
3
%
%
3
-5
Elsődleges egyenleg
ESA-egyenleg
2026
-5
2025
-4
2024
-4
2023
-3
2022
-3
2021
-2
2020
-2
2019
-1
2018
-1
2017
0
2016
0
2015
1
2014
1
2013
2
2012
2
Bruttó kamatkiadások
24
Az államadósság előrejelzése
Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens”
•
Az adósság technikai előrejelzésének tényezői
•
•
•
•
•
Reálgazdasági növekedés (G)
Elsődleges egyenleg (PB)
A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R)
Reálárfolyam változása (RER)
PB
Dinamikus
komponens:
R+RER-G
Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg PB :
• Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten
tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg
PB0
Emelkedő
adósság
<
PB
<
PB1
Csökkenő
adósság
Kedvező:
• Magasabb PB
• Magasabb G
• Alacsonyabb R
• Alacsonyabb RER
(reálfelértékelődés)
25
Hozamokra, finanszírozásra vonatkozó feltételezések
• Kockázatmentes hozamok emelkednek
• Kockázati felár számottevően csökken, de tartósan meghaladja
a válság előtti szintet
• Államháztartás finanszírozása
•
Devizabetétek leépülnek
•
EU/IMF hitelek lejárnak, piaci refinanszírozás
•
Forintkibocsátás részaránya folyamatosan emelkedik
•
A devizaarány 2026-ra 50 százalékról 33 százalékra csökken
26
Jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit
kamata
Az emelkedő és a válság
előttinél tartósan
magasabb finanszírozási
költség okai:
• Jelenlegi szintben még alig
érződik a válság hatása, mert
nagy az EU/IMF hitelek súlya
• Emelkedő kockázatmentes
hozam
• Bár csökkenő, de tartósan
magasabb prémium szint
• Forintfinanszírozás arányának
növekedése
27
Az államadósság előrejelzése
Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens”
•
Az adósság technikai előrejelzésének tényezői
•
•
•
•
•
Reálgazdasági növekedés (G)
Elsődleges egyenleg (PB)
A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R)
Reálárfolyam változása (RER)
PB
Dinamikus
komponens:
R+RER-G
Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg PB :
• Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten
tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg
PB0
Emelkedő
adósság
<
PB
<
PB1
Csökkenő
adósság
Kedvező:
• Magasabb PB
• Magasabb G
• Alacsonyabb R
• Alacsonyabb RER
(reálfelértékelődés)
28
A dinamikus komponens és az adósságstabilizáló elsődleges egyenleg
%
12
%
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026
• A növekedés és a reálárfolyam
változásával korrigált reálkamat
különbözete határozza meg, hogy
milyen elsődleges többlet
szükséges az adósság
csökkentéséhez
• Középtávon r-g 1,1%
• R-g korrigálva a
reálfelértékelődés hatásával 0,8%
stabilizálódik
• Hosszútávon az adósságot
stabilizáló elsődleges költségvetési
többlet a GDP 0,5-0,7%
Reálfelértékelődéssel korrigált dinamikus komponens (r+RER-g)
Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg
Elsődleges egyenleg
• Ennél kedvezőbb egyenleg
csökkenti az adósságot
29
Eredmények
ESA-egyenleg az uniós kritériumok tükrében
0,0
%
%
0,0
-4,0
Maastrichti kritérium
2026
-4,0
2025
-3,5
2024
-3,5
2023
-3,0
2022
-3,0
2021
-2,5
2020
-2,5
2019
-2,0
2018
-2,0
2017
-1,5
2016
-1,5
2015
-1,0
2014
-1,0
2013
-0,5
2012
-0,5
Az államháztartás egyenlege
30
Eredmények
Az adósságráta és alakulásának összetevői
100
%
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
Reálkamat-fizetés hatása
Reálárfolyam változásának hatása
Egyéb
Bruttó államadósság (GDP százalékában)
2026
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
-60
2005
-60
2004
-40
2003
-40
2002
-20
2001
-20
Elsődleges egyenleg
Gazdasági növekedés
Adósságráta változása
31
Eredmények
Az adósságráta és az EU 1/20-os szabálya
80
%
%
70
80
70
1/20-os szabály
60
60
Maastrichti adósságszint
50
50
Alaptörvénybe foglalt adósságszint
2026
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
30
2014
30
2013
40
2012
40
32
Eredmények
Érzékenységvizsgálat
Alappálya: 59,4 százalékos adósság
Példák
•Fiskális sokk (Pb)
fiskális sokk (0,5%)
• beruházások szintje, finanszírozása
• reformok visszafordulása
• EU finanszírozás
•Kamatsokk (r)
kamatsokk (1%)
• országkockázati prémium lassabb
csökkenése
• folytatódó szuverén válságok
növekedési sokk (0,5%)
•Növekedési sokk (g)
• intézkedések növekedés-fékező
hatása
• beruházási és hitelezése aktivitás
árfolyamsokk (10%)
-6
-4
-2
0
2
4
6 %
33
Eredmények
Érzékenységvizsgálat
%
%
%
%
50
50
50
50
45
45
45
45
Alappálya
Kamatsokk
Árfolyamsokk
85
2025
55
2023
55
2021
55
2019
55
2017
60
2015
60
2013
60
2011
60
2009
65
2007
65
2005
65
2003
65
2001
70
2025
70
2023
70
2021
70
2019
75
2017
75
2015
75
2013
75
2011
80
2009
80
2007
80
2005
80
2003
85
2001
85
85
Alappálya
Fiskális sokk
Növekedési sokk
34
Fiskális rés
adósságcél eléréséhez szükséges elsődleges egyenleg javulás
•
„Fiskális rés” - változatlan növekedési és kamatkörnyezet mellett
mekkora egyenlegjavulás szükséges az adott adósságcél adott horizonton
történő eléréséhez
•
Parciális hatásvizsgálat - minden más változatlansága mellett
•
Adósságcél: Alaptörvényben foglalt 50 százalék 2026-ban
•
A szükséges egyenlegjavulás mértéke az is időzítéstől függ - kivárásnak
„ára” van
Adósságcél 2026-ban: 50%
Kiigazítás jellege/ Kiigazítás nagysága, eredménye
Átlagos elsődleges
egyenleg 2016Szükséges
2026 között
kiigazítás mértéke
Átlagos elsődleges
egyenleg a
kiigazítást követően
GDP %
GDP %
Egylépésben történő tartós kiigazítás, 2017-ben
1,9
0,9
2,8
Egylépésben történő tartós kiigazítás, 2020-ban
1,9
1,3
3,2
Fokozatos kiigazítás 2017-2026 között, éves átlag
1,9
0,2
2,8
35
Fő üzenetek
•
Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDParányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet.
•
Az adósság így elérheti a maastrichti szerződés szerinti 60 százalékot,
és eleget tesz az EU 1/20-os szabályának, de nagyobb, mint az
Alaptörvény 50 százalékos célja.
•
Ennek eléréséhez tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők
bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító
lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség.
•
Az államháztartás elsődleges egyenlege 2016-tól trendszerűen javul és
hosszú távon a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik.
•
Ez az egyenleg ellensúlyozza a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú
növekedési ütemet 0,8 százalékponttal meghaladó finanszírozási
költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta
csökkenését.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Fő üzenetek (folytatás)
•
Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése
(különadók, a félszuperbruttó és az EU források csökkenése) és új
kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák.
•
Középtávon viszont a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben
javítják az egyenleget.
•
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-at követően évente 1,4
százalékkal javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így
kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából.
•
A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a
finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal
térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától.
•
Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt
jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és
szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és
adósságpályát mutatja be.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Köszönjük a figyelmet!
38